1. Ferrell & Gresham
Kutatók: O. C. FERRELL & Larry G. GRESHAM Publikálás éve: 1985
Az EDM elnevezése: Contingency Model of Ethical Decision Making in a Marketing Organization
Kutatói célkitűzés: olyan keretrendszer megalkotása, ami tisztázza, hogy melyek azok a változók, amelyek befolyásolják az üzletkötők etikai döntéseit
Tételezett változók:
szociális és kulturális környezet individuális tényezők
szignifikáns társak lehetőségek Tételezett folyamat:
Hipotézisek:
1. Minél több személy van tisztában a filozófiai etika állításaival, annál nagyobb lesz ezek hatása az egyén morális döntése során.
2. Azok a társak, akik a szervezeti hierarchiában közelebb állnak a vizsgált döntéshozóhoz, nagyobb hatással lesznek rá.
3. A csoporttagoktól való tanulás (a differenciált asszociációs elméletnek megfelelően) befolyásolja morális viselkedésünket.
4. Az etikus vagy etikátlan viselkedés lehetősége összefügg a szervezet etikai intézményeivel.
2. Hunt & Vitell
Kutatók: Shelby HUNT & Scott VITELL
Az EDM elnevezése: General Theory of Marketing Ethics
Publikálás éve: 1986 Revízió: 2006474
Kutatói célkitűzés: etikai döntések általános elméletének megalkotása és egy folyamat modellben való ábrázolása
Tételezett változók:
kulturális környezet vallás
jogrendszer politikai rendszer professzionális környezet
informális normák formális kódexek intézkedések iparági környezet
informális normák formális kódexek intézkedések szervezeti környezet
informális normák formális kódexek intézkedések
személyes tapasztalat / karakterisztika vallás
értékrendszer hiedelemrendszer
morális karakter erőssége CMD
morális érzékenység Tételezett folyamat:
474 Hunt & Vitell, 2006.
Hipotézisek:
1. Minden morális ítéletalkotás során az alternatívák közötti döntés a teleológiai és deontológiai értékelés funkciói.
2. Egy alternatíva adoptálásának a szándéka, a morális ítéletalkotás és a teleológiai értékelés funkciója.
3. Annak a valószínűsége, hogy valaki egy adott viselkedés mellett köteleződik el, a személy szándékának és a szituációs kényszer funkciója.
4. A teleológiai értékelés az egyes alternatívák vágyott vagy nem vágyott bekövetkeztének a funkciója.
5. A deontológiai értékelés a deontológiai normák funkciója.
6. A deontológiai normákat az egyén személyes tapasztalata, valamint a szervezeti, az iparági és a kulturális környezet alakítja ki.
7. Egy érintetti csoport fontosságát ugyanazok a tényezők alakítják ki, mint a deontológiai normákat.
3. Trevino
Kutató: Linda Klebe TREVINO
Az EDM elnevezése: Person-Situation Interactionist model Publikálás éve: 1986
Kutatói célkitűzés: olyan modell megalkotása, amely egyforma hangsúllyal veszi figyelembe a személyhez és a helyzethez köthető változókat
Tételezett változók:
kognitív észlelés
szituációs moderátorok individuális moderátorok Tételezett folyamat:
Hipotézisek:
1. A legtöbb menedzser munkahelyi etikai ügyek kapcsán a konvencionális szinten érvelne.
2. Azok a menedzserek, akiknek kognitív morális fejlettsége a posztkonvencionális szinten van, konzisztensebben fognak viselkedni, azaz inkább cselekszenek etikai véleményalkotásuknak megfelelően.
3. A menedzserek valódi etikai dilemmahelyzetekben alacsonyabb kognitív morális fejlődési szinten fognak dönteni, mint elméleti kérdésekben.
4. Van összefüggés a menedzserek iskolai végzettsége és a kognitív morális fejlettségük között.
5. Etikai tréningek segítségével emelhető a résztvevők kognitív morális fejlettségének a szintje.475
6. A magas énerővel (ego strenght) rendelkező menedzserek konzisztensebbek lesznek morális ítéleteik és cselekvéseik közt, mint azok, akik kis énerővel rendelkeznek.
7. A tereptől függetlenül (field independent) tájékozódó menedzserek
konzisztensebbek lesznek morális ítéleteik és cselekvéseik közt, mint azok, akik terepfüggő (field dependent) módon tanulnak.
8. A belső kontrollal rendelkező (locus of control) menedzserek konzisztensebbek lesznek morális ítéleteik és cselekvéseik közt, mint azok, akik kívülre helyezik a kontrollt.
9. A konvencionális szinten lévő menedzserek a legfogékonyabbak a helyzethez köthető változók hatására.
10. A posztkonvencionális szinten lévő menedzserek képesek a leginkább ellenállni annak, hogy egy etikátlan helyzet szereplőivé váljanak.
11. Egy olyan szervezeti kultúrában, amely erős normatív struktúrával rendelkezik,
475 Trevino, 1986, 608−609. o.
nagyobb lesz az egyetértés arról, hogy mi az etikus és etikátlan viselkedés.
12. Egy gyenge szervezeti kultúrában az emberek a szubgroupok normáit fogják etikai kérdésekben követni.
13. A menedzserek morális (etikai) viselkedését szignifikánsan befolyásolják a szervezeten belüli meghatározó társak (referent others).
14. A menedzserek morális (etikai) viselkedését szignifikánsan befolyásolják az autoritással bíró szereplők kérései.
15. A morális ítélet és a cselekvés között azokban a szervezetekben erősebb az összefüggés, amelyek támogatják az egyéni felelősségvállalást.
16. Az etikai kódexek csak akkor fogják támogatni az etikai döntéseket, ha konzisztensek a szervezeti kultúrával.
17. A menedzserek etikai viselkedését szignifikánsan befolyásolja a visszacsatolási rendszer (reinforcement contingencies).
18. A menedzserek etikai viselkedését negatívan befolyásoló tényezők: külső nyomás, időnyomás, verseny, szűkös erőforrások.
4. Bommer et al
Kutatók: Michael BOMMER & Clarence GRATTO & Jerry GRAVANDER & Mark TUTTLE Az EDM elnevezése: Behavioral Model of Ethical/Unethical Decision Making
Publikálás éve: 1987
Kutatói célkitűzés: egy „epidemológiai vizsgálat” keretén belül azonosítani azokat a változókat, amelyek az etikus vagy etikátlan viselkedést okozzák
Tételezett változók:
személyes környezet család
peer csoportok professzionális környezet
magatartási kódex engedélyezés feltételei megbeszélések
munkakörnyezet szervezeti célok
szervezeti szabályozás szervezeti kultúra szabályozási környezet
törvényhozás hivatalok
bírósági rendszer szociális környezet
vallásos értékek
humanisztikus értékek kulturális értékek társadalmi értékek individuális attribútumok morális fejlettség személyes célok
motivációs mechanizmus pozíció és státusz
koncepcionált self élettapasztalat személyiség demográfia
Tételezett folyamat:
5. Dubinsky & Loken
Kutatók: Alan DUBINSKY & Barbara LOKEN
Az EDM elnevezése: Analysis of Ethical Decision Making in Marketing Publikálás éve: 1989
Kutatói célkitűzés: olyan szociálpszichológiai keretrendszer megalkotása, amely segíthet az etikus döntések elemzésében
Tételezett változók:
etikai viselkedéssel kapcsolatos attitűd viselkedéssel kapcsolatos hiedelmek kimenetelek értékelése
etikai viselkedéssel kapcsolatos szubjektív normák normatív hitrendszer
motiváció a megvalósításhoz
Tételezett folyamat:
6. Ferrell et al
Kutatók: O. C. FERRELL & Larry G. GRESHAM & John FRAEDRICH
Az EDM elnevezése: Synthesis of Ethical Decision Models for Marketing Publikálás éve: 1989
Kutatói célkitűzés: a szerzők szerint a két legjobb EDM-modell (Ferrell & Gresham, valamint a Hunt & Vitell) integrálása
Tételezett változók:
szociális és gazdasági környezet kognitív fejlettség
deontológiai és teleológiai morális értékelés szervezeti kultúra
lehetőségek
individuális moderátorok Tételezett folyamat:
Hipotézisek:
1. A szervezeti kultúra, amelynek egyaránt része a bürokratikus struktúra;
meghatározó társak (significant others) viselkedése; lehetőség az etikátlan viselkedésre; az etikai döntések előrejelzője.
2. Egy adott menedzser morális ítélőképességének fejlettsége az etikai döntés előrejelzője.
3. A szituációs kényszerek befolyásolják a menedzser morális filozófiák közötti választását.
4. A lehetséges kimenetelek és következmények befolyásolják a menedzser morális filozófiák közötti választását.
7. Wotruba
Kutató: Thomas R. WOTRUBA
Az EDM elnevezése: The Ethical Deicision/Action Process – EDAP Publikálás éve: 1990
Kutatói célkitűzés: a sales menedzserek etikai döntéseinek elemzését segítő integratív keretrendszer megalkotása
Tételezett változók:
a döntéshozó karakterisztikája demográfia
viselkedés pozíció
a morális döntés strukturális elemei szituációs moderátorok
szervezeti kultúra és szabályok
peerek és meghatározó társak (referent others) felettesek
versenytársak ügyfelek szabályozás
Tételezett folyamat:
Kutatói kérdések:
Melyek a menedzsment által a leginkább kontrollálható változók?
Melyik komponens hatására a legérzékenyebb a végső morális döntés?
Mennyiben függ a négy komponens az adott helyzettől?
Hogyan kapcsolódik a döntéshozó karaktere a négykomponenses modell egyes komponenseihez?