A vállalkozóiság gazdaságetikai vizsgálata

A vállalkozóiság gazdaságetikai vizsgálatának kérdése jól mutatja, hogy Richard DE GEORGE⁴⁰⁷ 1987-es munkája, majd a néhány évvel későbbi Donna J.

WOOD-tanulmányok⁴⁰⁸ alapján felállított hármas modellt, amely a diszciplína kutatási területeit mikro-, mezo- és makroszintekre osztja,⁴⁰⁹ mára számtalan problémafelvetés meghaladta.

A hármas felosztás szerint az első szint a gazdasági rendszerek, a második a szervezetek, a harmadik pedig az individuumok szintje. Így ennek megfelelően a makroszintű vizsgálatok tárgyalják a gazdasági rendszerek és berendezkedések igazságosságának a kérdését, mezoszinten a gazdasági szervezetek etikai felelősségvállalása a kérdés, míg mikroszinten a menedzserek működésének etikai kérdéseivel foglalkozhatunk. A makroszintű

vizsgálatokra kiváló példa John RAWLS korszakalkotó munkája, a korábban már említett Theory of justice, amelyben az igazságosság kérdését vizsgálja társadalmi és ökonómiai kontextusban; vagy RICH, aki műveiben a keresztény felfogáshoz legközelebb álló gazdasági rendszert keresi. A mezoszintű vizsgálatok leginkább a német nyelvű vállalati etikai irányzathoz köthetők. A kutatások ebben a kontextusban foglalkoznak a legtöbbet az intézmények szerepével, a szervezeti kultúra és struktúra etikai döntésekre tett hatásával, valamint olyan különböző etikai intézkedésekkel, mint az etikai kódex vagy etikai riportok készítése. A mikroszintű vizsgálatok elsősorban a menedzserek morális viselkedésével foglalkoznak. Ezekkel a kutatásokkal kapcsolatban azonban hamar felmerül az a kérdés, hogy vajon mennyire releváns egy szervezet fizetett alkalmazottait autonóm morális aktornak tekinteni.

A vállalatok etikai vizsgálata hagyományosan a mezoszinthez köthető, ahol azonban az intézményi szempontok – az etikai kódex, az etikai biztos intézménye, az etikus

407 De George, 1987.

408 Wood, 1991.

409 Ezzel kapcsolatban vö. Szegedi, 2001.

leadership és az etikus vállalati kultúra – előtérbe helyezésével kevés esély maradt a vállalkozóiság etikai döntéseinek megértésére, hiszen a vállalkozóiság egyik ismerve éppen az, hogy nem vizsgálható egy fejlett, kiépült szervezetben. A vállalkozóiság mint köztes vizsgálódási terület éppen ez utóbbi szempontból kínál fontos vizsgálódási lehetőséget.

Hiszen egy vállalkozó esetében, aki egy fiatal, kicsi és innovatív szervezet vezetője, a személyes moralitás és etika közvetlenül vizsgálható – közvetítő intézmények és szervezeti kultúra nélkül is.

Amikor a vállalkozók morális döntéseit és cselekvéseit vizsgáljuk, akkor a gazdaságetika diszciplínáján belül egy olyan területhez érkezünk, ahol a hagyományos felosztás szerint több szint is találkozik. A vállalkozó a legtöbb esetben egyedül vagy néhány társával összefogva hívja életre a vállalkozását, ezért etikai döntéseinek és viselkedésének vizsgálatakor az individuális tényezők értékelésének kiemelt jelentősége van. Ugyanakkor fontos, hogy a vállalkozó egy gazdasági szervezetet hoz létre, ezért ennek az intenciónak az értékelésénél figyelembe kell vennünk a szervezeti szint szempontjait.

A vállalkozó egy személyben – vagy egy jól körülhatárolható tulajdonosi struktúrában – felelős a döntéseiért, közvetlen kapcsolatban van a gazdasági és a társadalmi környezet szabályaival-elvárásaival, s egyúttal közvetlenül érzékeli tevékenységének hatásait és az azzal kapcsolatos visszacsatolásokat. Ugyanez a menedzserek etikai döntéseinek és viselkedésének a vizsgálatakor nem mondható el, hiszen ők – a legtöbb esetben munkavállalóként – vállalatuk környezetével mindig a szervezeti kultúrán keresztül kerülnek kapcsolatba.

A vállalkozóiság gazdaságetikai vizsgálata Jared D. HARRIS és szerzőtársai⁴¹⁰ szerint az 1980-as évek második felére tehető, amikor napvilágot látnak az első olyan

tanulmányok, amelyek a vállalkozói szituáció és a vállalkozóiságot befolyásoló individuális tényezők etikai relevanciáját vizsgálják.⁴¹¹ HARRIS és szerzőtársai eredményei⁴¹² alapján a kutatások három nagy témakört érintenek az alábbiak szerint:

410 Harris et al, 2009.

411 Ekkor jelenik meg a témában két fontos tanulmány is: Longenecker et al, 1988 és 1989.

412 Harris et al, 2009.

1) a vállalkozóiság és az etika kapcsolata

2) társadalmi vállalkozóiság (social entrepreneurhsip) 3) a vállalkozóiság és a társadalom kapcsolata

Ebben a felosztásban jelen dolgozat kutatási témája az első témakör altémái közé sorolható, öt másik mellett, az alábbiak szerint:

1) a vállalkozók és a nem vállalkozók közötti különbségek 2) a vállalkozók etikai döntései

3) etikai dilemmahelyzetek a vállalkozói kontextusban 4) technológiai változás és etika

5) etikai infrastruktúra kialakítása új szervezetekben 6) a vállalkozóiság érintetti elmélete

A morális döntések és a viselkedés gazdasági környezetben történő vizsgálata az 1980-as évek első felétől mikroszinten kezdődött el, mára azonban a született eredményeket más vizsgálódási területeken is szokás felhasználni, így akkor is, amikor a vállalkozók etikai döntéseit és viselkedését tanulmányozzuk.⁴¹³

A gazdasági szervezetekben történő morális és etikai döntésekre és a viselkedés vizsgálatára vonatkozó modellek és észrevételek vállalkozókra történő alkalmazására még kevés kísérlet született. A témával foglalkozó Judy REX–Amber SPRUNT-előadás, ⁴¹⁴

valamint a sokat hivatkozott Emeric SOLYMOSSY–John. K. MASTERS-tanulmány⁴¹⁵ is csak odáig jut el, hogy a fenti modellek kohlbergiánus elemeit igyekezett a vállalkozók

kontextusában alkalmazni.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy amikor a vállalkozóiság kontextusában vizsgáljuk az énidentitás egységteremtő szerepét, akkor – DE GEORGE felosztása szerint – a szervezeti és az individuális szintek találkozásában mozgunk. Ebből következően az

413 Vö. Rex & Sprunt, 2006.

414 Rex & Sprunt, 2006.

415 Solymossy & Masters, 2002.

ezeken a szinteken történt vizsgálatok, melyek a szereplők morális döntéseivel és

cselekvéseikkel kapcsolatosak, relevánsak számunkra, és a vállalkozóiság kontextusára is vonatkoztathatók. Ennek megfelelően az alábbiakban a gazdasági szervezetekben megvalósuló individuális morális döntéseket és viselkedést fogjuk vizsgálni, majd ezt követően ismét az identitás szerepe kerül elő.

5.1.5. Az új és a régi között – az etikai kérdés a vállalkozóiság kontextusában