Rekreációs irányzatok napjainkban

A történelmi fejlődés eltérő időszakaiban az egyes társadalmi csoportok más-más szabadidős tevékenységformákat preferáltak a civilizációs fejlődés negatívumainak ellensúlyozására. A különböző irányzatokat nem az igénybevett eszközök alapján, hanem a felhasználó célja szerint differenciáljuk.

Csak a 1940-50-es évektől beszélhetünk konkrét irányzatokról, melyek különböző demográfiai, politikai és gazdasági változások hatására alakultak ki. (A rekreáció VI. megjelenése.) Az irányzatokra – amelyekben a cél- és eszközrendszer, a korosztályos tagozódás és a preferencia-sorrend többször módosult – a II. világháború utáni jóléti államokban az 1970-es évek végétől zajló információs forradalom és az ezredfordulóra uralkodóvá váló globalizáció hatottak a leginkább.

A fizikai rekreáció ennek megfelelően egyrészt a kor szükségleteinek, másrészt a divat elvárásainak és az irányító szakemberek felkészültségének, beállítottságának megfelelően három jellegzetes irányban fejlődött.

Ezek a természetbe vágyódást (outdoor), az egészség-indíttatást (fitness, wellness) és az élménykeresést (extrém, fun, kaland) fejezték ki (Kovács Tamás, 2004/a).

2.3.1. Outdoor rekreáció

Az irányzatot a természettől való eltávolodás kényszere, valamint a szabad levegőn végzett mozgás iránti nosztalgia váltotta ki, amely tulajdonképpen az urbanizált lakóhelyektől való menekülést is jelentette.

A munkahelyi rekreáció szorosan összekapcsolódik a munkahelyi egészségfejlesztéssel. Célja nem csak az, hogy feltárja, majd kiküszöbölje a

A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor

munkavállalók egészségére káros tényezőket, s ily módon megelőzze az egészség romlását, vagyis a betegség kialakulását, hanem a munkavállalót próbálja meg bevonni önmaga egészségi állapotának alakításába. Az egészségfejlesztés ehhez kíván egyre szélesebb körű segítséget nyújtani, alapul véve a folyton változó igényeket és szakmai hátteret (Fritz, 2004).

Eszközei egyrészt a természetben végzett valamennyi rekreációs célú (pl. séta, kirándulás, sífutás, téli túrázás, evezés stb.), másrészt a különböző kertészkedés jellegű tevékenységek, illetve az erdőkben, mezőkön való gyűjtögetés. Lényeges, hogy ezek nem megélhetési indíttatásból, hanem kikapcsolódásként valósuljanak meg.

Az outdoor irányzat legfőbb célközönsége a kezdetekben a fiatal felnőttekből állt, majd egyre inkább eltolódott az érett felnőtt és az idős korosztály irányába.

2.3.2. Egészségmegőrző rekreáció

A városiasodással az outdoor rekreáció kialakulását követően az egészségi állapottal kapcsolatosan egyre több riasztó adat kerül nyilvánosságra. A civilizációs ártalmak (környezetünk romlása, stressz, túlfogyasztás stb.) következtében rohamosan nő az úgynevezett civilizációs betegségekben (szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, idegrendszeri) szenvedők aránya. Ezek hatására terjedt el a fejlett országokban az egészségmegőrző rekreáció és annak irányzatai.

2.3.2.1. Fitness irányzat

A civilizációs ártalmak felismerésével egyidőben kezdett kialakulni az arányos test divatja, mely a férfiaknál főleg a speciális kondicionáló gépek használatában, a hölgyeknél az aerobic jellegű mozgásformák elterjedésében öltött testet. Az említettek a fiatalok egy részénél párosultak egy szigorú és egészségtelen diétával, ennek kapcsán beszélhetünk a „body terror” fogalmáról. Napjainkban inkább az irányzat kíméletesebb változatai figyelhetők meg.

2.3.2.2. Üzemi-munkahelyi irányzat

Az irányzat első próbálkozásait az USA-ban már a II. világháború előtt megtaláljuk, de tömegesen csak az 1970-es években kezdett elterjedni. Az utóbbi évtizedekben, különösen az ezredforduló körül a fejlett világban fontossága erőteljesen megnőtt és jelenleg már markáns, önálló irányzatként kell kezelnünk. Célkitűzéseiből adódóan elsősorban a munkavégző-képesség növelését, a csapatépítést, a teammunka javítását és a stresszoldást tartja legfontosabbnak. Célközönsége tehát a nagyobb munkavállalói létszámmal működő vállalatok dolgozói.

2.3.2.3. Sportági irányzat

A közoktatásban, az iskolai testnevelés keretében vagy a fiatalkorban egyéb szervezeti keretekben, illetve azon kívül űzött sportjátékok továbbélése az irányzat jellemzője. Fiatal felnőttek és a középkorosztály tagjai körében népszerű és gyakori. Általában a tevékenység öröméért űzik, de a fizikai és szellemi kondíció megőrzése mellett a teljesítmény, a versengés is fontos szerepet kaphat.

2.3.2.4. Wellness irányzat

A wellness európai gyökerei, a wellness atyjának tartott Sebastian Kneipp (1821–1897) nevéhez köthetők. Egy dél-németországi kolostor élén, papi hivatásának gyakorlása mellett az egészséges életmód elveinek kimunkálásán fáradozott. A Kneipp-i filozófia alappillérei a következők:

• Phytoterápia (gyógynövények alkalmazása),

• Dietetika (egészségcélzatú táplálkozás),

• Mozgásterápia,

• Testi-lelki egyensúly (a fizikai aktivitás és a pihenés, kikapcsolódás egyensúlya),

• Hidroterápia (fürdőkultúra).

Napjainkban a Kneipp-kúra lényegeként a hideg-melegvizes kezelés kombinációit alkalmazzák.

A wellness átfogó értelemben foglalkozik az ember egészségével, feltételezve, hogy az egyén önmaga is aktívan részt vesz annak megőrzésében, nemcsak a betegségek megelőzésével, hanem pszichés állapotának és értelmi képességeinek egyensúlyban tartásával is. Életmódváltás révén alakulhat ki egy harmonikus, az egészség

A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor

holisztikus felfogását tükröző tevékenységrendszer. A wellness, az újonnan kialakított életstílus, a fentiek alapján a test és lélek kényeztetésének, az életörömnek kiemelt figyelmet szán és ennek szolgálatába állítja mindazokat az eljárásokat, amelyek révén az egyén tudatosabban tudja élni és átélni életét. Így szerepelhet programjában: szépségkezelés, masszázs, meditáció, relaxáció, jóga, Tai Chi, sportprogramok, egészséges táplálkozás, egészséges anyagok használata, valamint a stresszhelyzetek tudatos kezelése.

Célközönsége elsősorban a felnőtt korosztály, de kialakítottak wellness-oázisokat az idősebb korosztályoknak is.

2.3.3. Élménykereső rekreáció

Az irányzat a résztvevők számára elsősorban azért jelenthet élményt, mert valamilyen értelemben (fizikai, pszichikai, akarati) kihívást jelent, valódi vagy vélt veszély átélésével. Az utóbbi évtizedekben azért vált különösen népszerűvé, mert a munkahelyi teljesítménykényszertől, a gépies élettől menekülni vágyóknak nyújtott lehetőséget arra, hogy a mindennapi monotónia világából, ha csupán rövid időre is, de kiszabadulhassanak. Célközönsége a fiatalok és a fiatal felnőttek, akik sokszor egy ún. szubkultúrát alkotnak a csoportra jellemző viselkedésformával és külsőségekkel (hajviselet, öltözködés, zene stb.). Irányzatai az extrémsportok, a „fun” sportok, a kalandsportok, és a teljesítményelvű rekreáció.

2.3.3.1. Extrémsport irányzat

Az élménykereső rekreációnak ezt az ágát „adrenalin-sportok”-nak is nevezik. Ilyen élményre nyílik lehetőség a levegőben való manőverezés során (repülés), illetve a zuhanás közben (ejtőernyőzés, bungee jumping stb.), a vízben (pl. windsurfözés, rafting, búvárkodás stb.) és a szárazföldön pl. a gyorsasági versenyeken, vagy nehéz terepeken (motocross, rally stb.). Idesoroljuk az energiafelhasználásban extrém igénybevételű sportokat (szupermaraton, Ironman versenyek). Egyes tevékenységeknél az extrém energiafelhasználás együtt jelentkezik a különleges veszélyhelyzettel (pl. magashegyi expedíciók, hosszútávú tengeri vitorlázás stb.).

2.3.3.2. „Fun” sport irányzat

A „fun” sportok az egyén részéről valamilyen megszállottságot, fanatizmust feltételeznek egy-egy sportághoz, csapathoz vagy sportolóhoz kapcsolódóan. Az aktív megszállott minden szabad percét kihasználva űzi kedvenc sportját, erős érzelmi kötődést is mutatva. A passzív fanatikus tulajdonképpen egy olyan sportfogyasztó, aki ténylegesen nem feltétlenül űzi a sportágat, de annak minden jelentősebb eseményén részt vesz, illetve részt venne. Főleg kognitív vagy érzelmi vonalon kötődik a sportághoz, csapathoz, sportolóhoz. Célközönsége a serdülőkorúaktól a felnőttekig széles skálán mozog.

2.3.3.3. Kalandsportok

Szokás kalandturizmusról is beszélni, hiszen kalandot csak a megszokott életvitelhez, környezethez képest jelent, mely főleg turisztikai tevékenység során valósul meg. Különös élmény lehet pl. a sátorban alvás, az éjszakai horgászat vagy a veszélyes tengerszakaszon való búvárkodás. Nagyon fontos ilyen túra alkalmával a képzett vezető, aki ismeri és képes betartatni a biztonsági és környezetvédelmi előírásokat.

Célközönsége főleg a fiatalok és fiatal felnőttek, de egyre inkább az idősebb korosztályt is vonzzák a kalandtúrák.

2.3.3.4. Teljesítményelvű irányzat

Az egyes országokban ezt az irányzatot a rekreációs célból sportolók csak igen kis százalékban képviselik, hiszen rendkívüli előképzettséget, kondíciót feltételez. Egyoldalú megjelenését és eluralkodását hazánkban az élsport privilegizált helyzete és fejlődése, valamint a sportirányítás nem megfelelő szakmai hozzáértése okozta.

Természetesen ennek az irányzatnak is megvan a helye a szabadidős tevékenységek színes palettáján, de csak a kivételesen jó edzettségi állapotban lévők számára. Jó példája ennek az irányzatnak a triatlon. Célközönsége a fiatalok és fiatal felnőttek, valamint az egykor intenzíven sportoló középkorú felnőttek (lásd 1. számú táblázat).

5.1. táblázat - Rekreációs irányzatok

Rekreáció

típusa Változatai Kiváltó okai Jellemzői

Outdoor természetbe vágyódás rekreációs célú sporttevékenység a szabadban

A rekreáció elmélete és gyakorlata – eszközökkel és helyszíneken. Érdemes kiemelnünk Cooper munkásságán keresztül egy olyan példát, amely az egészség holisztikus felfogásának előfutáraként fogható fel.

A rekreáció legújabb kori történetéből, illetve irányzataiból kiemelkedik a Cooper-i tökéletes közérzet programja. Dr. Kenneth H. Cooper a Texas állambeli Aerobics Centerben páciensek ezreit tesztelve írta le vizsgálatának eredményeit. Szerinte működési harmóniánkat, egyensúlyunkat a „se-túl-sokat, se-túl-keveset elvre építve elsősorban három területen kell megvalósítani ahhoz, hogy létrejöjjön a „tökéletes közérzet”. E három terület az aerob testgyakorlás, a Pozitív Étkezési Terv (P.É.T.) és az érzelmi egyensúly. A tökéletes közérzet nyújtotta előnyökből a teljesség igénye nélkül is érdemes kiemelni a legfontosabbakat, úgymint a több élvezhető és aktív szabadidő, a jobb emésztés, erősebb csontrendszer, a nyugodtabb alvás, a fokozottabb koncentrálóképesség és nagyobb kitartás munkavégzéskor, a nagyobb önbizalom, önbecsülés, a stresszhelyzetek kezelésének fokozottabb képessége és a mentális problémák hiánya vagy alacsonyabb szintje.

Ezek a tényezők mind ahhoz vezetnek, hogy az egyén nagyobb energiával rendelkezik, produktívabb lesz, melyet a munkavégzéstől kezdve a családi életen keresztül a társadalmi élet számos területén is kamatoztathat.