adekvát: a lényeget pontosan tükröző ,neki megfelelő (Bakos Ferenc, 1994): Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémia Kiadó, Budapest)
célértékek a sportban: Mindazok a sporthoz kapcsolható értékek, amelyek a miért sportolunk? kérdésre válaszolnak (hogy egészséges legyek, hogy megtanuljak síelni, hogy legyőzzem a félénkségemet…).
diszciplína: tudományág, tudományszak (Bakos Ferenc, 1994): Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, Akadémia Kiadó, Budapest.)
didaktika: oktatáselmélet ( régebben oktatástannak hívták): az oktatás céljaival, tartalmával, folyamatával, módszerével, eszközeivel és szervezetével foglalkozik minden iskolai fokon. A szakmák oktatásával a szakdidaktika, tantárgyi didaktika, illetve a tantárgy-pedagógia foglalkozik. Eredete: a didaszko, didaszkein (oktatok, oktatni) görög kifejezésekből származik. Terminológiáját Comenius (1592–1670), a „didaktika atyja”
honosította meg, aki fő művében (Didactica Magna = Nagy Oktatástan) olyan egyetemes mesterségnek nevezi, amely feltárja, hogyan kell mindenkit mindenre megtanítani.
élsport: A csúcsteljesítményekre törekvő versenysport.
ergoterápia: Pedagógiai, orvosi és pszichológiai módszerekből kiinduló speciális kezelés, amely a cselekvés önmagában is gyógyító hatására épít. A szó a görög ergein, csinálni, dolgozni, cselekedni igéből ered.
eszközértékek a sportban: Mindazok a sporthoz kapcsolható eszközök (sportmozgások, életvezetési vagy higiénés szokások, szabályok…), amelyek segítségével a sportolási célok elérhetők.
inkluzív pedagógia: Minden gyerek (egészséges, hátrányos helyzetű, speciális nevelési igényű, sérült) közös, el- és befogadó szemléletű oktatása/nevelése.
interakció: Kölcsönös viszony, kölcsönös ráhatás (ld. Bakos Ferenc…).
kognitív: Megismerő, megismerésre vonatkozó (ld. Bakos Ferenc…)
kritérium: Ismérv, meghatározó megkülönböztető jegy, döntő tényező. (ld. Bakos Ferenc…).
kondicionális képességek: Azok a motoros tulajdonságok, amelyek egymással és a koordinációs képességekkel szoros összefüggésben a mozgásos cselekvés gyorsasági, erőbeli, állóképességi, hajlékonysági és izomlazasági feltételeit teremtik meg. (Harsányi László, 2000: Edzéstudomány. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs) kompetencia: Olyan általános képesség, amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.
Összetevői: ismeretek, tudás (knowledge), készségek, jártasságok (skills), attitűdök, értékek (value), személyiségvonások (character) és motivációk (motivation). (Jakó Melinda (2004) A kompetencia fogalmának értelmezési lehetőségei. Humánpolitikai Szemle 2004/5.)
koordinációs képességek:Azok a motoros tulajdonságok, amelyek egymással és a kondícionális képességekkel szoros összefüggésben elsősorban a mozgások végrehajtásának célszerű szabályozását segítik elő. (ld: Harsányi László….)
lineáris: Egyenes vonalú, időben egymást követő (ld. Bakos Ferenc…).
metakommunikáció: Beszédet kísérő, többé-kevésbé nem szándékos taglejtés, fintor (ld. Bakos Ferenc…).
motoros képességek: Valamely mozgásos tevékenység öröklött és szerzett koordinációs és kondícionális összetevőit értjük (ld: Harsányi László…)
motoros tanulás: Olyan tanulás, amely a mozgási élmények útján szerzett érzékletek, tapasztalatok, ismeretek elraktározása, feldolgozása gyakorlása során jön létre.(Pedagógiai Lexikon (Szerk.: Báthory Zoltán, Falus Iván ) Keraban Könyvkiadó, Bp. 1997.)
A testnevelés elmélet és a testnevelés módszertan alapjai – Rétsági Erzsébet–H. Ekler Judit
mozgáskészség (sportági készségek): Olyan tanult (motoros) viselkedésformák, amelyek (több-kevesebb bizonyossággal) előre várható eredményt hoznak, minimális idő és energia felhasználásával. Az előre várható eredmény vonatkozhat a sebességre, a pontosságra, az erőkifejtés nagyságára, a kivitelezés minőségére, nehézségi fokára, illetve mindezek kombinációjára. A mozgáskészségek tanulás eredményeként alakulnak, formálódnak. (ld. Pedagógiai Lexikon)
NAT : Nemzeti Alaptanterv. Meghatározza az iskolai oktatás közös értékeit, a fejlesztés fő irányait.
oktatás: Tanulásra, tartós tudásra, ismeretek szerzésére, megértésére, alkalmazására irányuló, a tananyag ismertetése, közvetítése, magyarázata, rendszerezése, rögzítése, ismétlése, ellenőrzése, értékelése segítségével végzett rendszeres tanulásirányítás, pedagógiai tevékenység. A köznyelv az oktatást és tanítást azonos értelemben használja. („Oktat”: tanít valakit valamire) (ld. Pedagógiai Lexikon).
oktatási folyamat: Tanítás-tanulási folyamat. Az oktatáselmélet egyik központi fogalma, amelynek során a tanár és a tanuló együttes tevékenysége eredményeként megvalósul a műveltségi javak aktív feldolgozása, elsajátítása, meghatározott ismeretek és műveletek kialakítása.(Ld. Pedagógiai Lexikon).
rekreáció: Azok az egyéni és társadalmi érdekeket kielégítő (pozitív) magatartásformák, amelyek az ember jó fizikai, szellemi és szociális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő-, és optimális teljesítőképesség meg-, illetve újratermelésére, valamint megújítására irányulnak, és pozitív lelki élménnyel járnak, egyúttal egy minőségi élet megteremtését és átélését szolgálják (Kovács Tamás Attila, 2004): A rekreáció elmélete és módszertana, Fitness Akadémia).
rekreációs sport: A sport eszközeinek felhasználása a rekreáció céljaira. Az különbözteti meg a versenysporttól, hogy célja nem genetikailag meghatározott határig történő teljesítményfokozás, hanem a jó közérzet, az egészségi állapot, a felfrissülés, a kikapcsolódás. (ld: Kovács T. Attila…)
sport: Időtöltésként vagy versenyszerűen folytatott pszichomotoros tevékenység. Ismérvei: meghatározott szabályok szerint űzik, célja teljesítmény elérése.
szabadidősport: Felfrissülést, szórakozást nyújtó sporttevékenység.
teljesítménysport: A versenysport szinonimája.
versenysport: A sportnak az a formája, ahol a minél jobb eredmény és mások eredményének túlszárnyalása a cél.
well-being: A teljes testi, mentális és szociális jóllét állapota.
Irodalom
Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 488–490.
Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei. Dinasztia Kiadó, Budapest, 2000.
Ballér Endre (1996): Tantervelméletek Magyarországon a XIX–XX. században. A tantervelmélet forrásai 17.
Országos Közoktatási Intézet.
Ballér Endre–Báthory Zoltán–Falus Iván és mtsai. (1997): Pedagógiai Lexikon. Keraban Könyvkiadó, Budapest.
Ballér Endre (2003): A tanterv. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Báthori Béla (1991): A testnevelés elmélete és módszertana. Budapest.
Biróné Nagy Edit (szerk. 2004): Sportpedagógia. Kézikönyv a testnevelés és a sport pedagógiai kérdéseinek tanulmányozásához. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
Csányi, Tamás (2011): Az óvodai mozgásos tevékenységrendszer a 21. században. Óvodai Nevelés. LXIV. évf.
9. sz.
Falus Iván (1998): Az oktatás stratégiái és módszerei In: Falus Iván (Szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
A testnevelés elmélet és a testnevelés módszertan alapjai – Rétsági Erzsébet–H. Ekler Judit
Falus Iván (szerk., 2003): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Földesi Tamás (1976): A sport és a testnevelés időszerű kérdései. 59–72.
Frenkl Róbert (1978): Életmód, egészség, sport. In: Tanulmányok a testnevelés- és sporttudományok köréből.
219–228.
Frenkl Róbert (2003): A magyar sporttudomány helyzete és távlatai. In.: Mónus András (szerk., 2005): IV.
Országos Sporttudományi Kongresszus I. kötet. 14–19.
Haag, Herbert (1991): Einführung in das Studium der Sportwissenschaft. Hofmann-Verlag, Schorndorf.
Hámori József (1976): Mozgáskultúra és idegrendszeri fejlődés összefüggései. A Testnevelés tanítása XII.
évf./3.
Kotschy Beáta (2003): Az oktatás célrendszere. In.: Falus Iván (szerk.):Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Kun László (1996–2000): Kultúra, művészet, sport és szórakozás. In.: Magyarország a XX. században. Babits Kiadó, Szekszárd. III. kötet, 575-634.
Keresztes Noémi–Pluhár Zsuzsanna–Pikó Bettina (2003): A fizikai aktivitás gyakorisága és sportolási szokások általános iskolások körében. Magyar Sporttudományi Szemle, 2003/4. szám, 43–48.
Magyar György (1996): A testnevelés elmélete és módszertana (1–4.; 5–6. oszt.) Jegyzet, Esztergom.
Magyar Nagylexikon, Akadémiai Kiadó, 11. kötet. 619–620.
Márkus György (1992): A kultúra: egy fogalom keletkezése és tartalma. in: Kultúra és modernitás T-Twins 1992, 9–41.
Nádori László (2005): Edzés, versenyzés címszavakban. Dialóg Campus Kiadó. Budapest- Pécs.
Nahalka István (2004): A természettudományi szakos hallgatók pedagógiai képzése és a NAT. In:
Pedagógusképzés. Pedagógusképzők és -továbbképzők folyóirata. 1. szám. 11–27.
Nemzeti alaptanterv (1995) Művelődési és Közoktatási Minisztérium.
Nemzeti alaptanterv (2003, 2007) Oktatási és Kulturális Minisztérium.
OLEF 2003 Országos Epidemiológiai Központ, 2005
Pedagógiai Lexikon (1978): Főszerkesztő: Nagy Sándor. Akadémia Kiadó, Budapest.
Radák Zsolt (2007): Testedzés és agyműködés. Tanulmányok a sporttudományok köréből. Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei (Szerk.: Honfi László) Eger, 5–10. p.
Rétsági Erzsébet (2004): A testnevelés tantárgy pedagógiája. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
Rieder, Hermann–Fischer, Gabriele G. (1986): Methodik und Didaktik im Sport. BLV Verlagsgesellschaft München Wien Zürich.
Röthig, Peter (1976): Wissenschaftliches Lexikon. 3 Auflage, K. Hofmann Verlag, Schorndorf.
Santana Marcos and co (2003): The effects of different types of physical activity on neuropsychological tests on healthy older male subjects. 8th Annual Congress european College of Sport Science, Congress Guide, Salzburg, 117.
Sportlexikon (L–Z). Főszerk. Nádori L. Bp. 1986.
Söll, Walter (1998): Sportunterricht – Sport unterrichten. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf.
A testnevelés elmélet és a testnevelés módszertan alapjai – Rétsági Erzsébet–H. Ekler Judit
Takács Ferenc (1972): A testkultúra fogalma és néhány tudományelméleti problémája. TF Közlemények, 95–
100.
Takács Ferenc. (1999): Kultúra, testkultúra és globalizáció. Kalokagathia. 1999. 1–2. szám.
Takács Ferenc (2005): A kultúra történeti formái és a testkultúra. Kalokagathia, 1–2. sz. 7–14.
WHO (2002) Public Health in Europe 4.
137/ 1996. VIII. 28. Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról.