3. A rekreáció, mint szolgáltatás és tevékenység
3.6. Rekreáció és a piac kapcsolata
3.6.5. A rekreáció piaci szereplői
A rekreációs piac minden szereplőjének érdeke, hogy a rendszer jól működjön. A felelősség megoszlik az állam, a munkaadói kör és a munkavállaló között. Az érdekeltség jó része állami, hiszen összefügg a népesség egészségi állapotával, de a vállalatok irányítóinak is jut feladat. Kulcsfontosságú, hogy a programszervezők miképpen ismertetik meg ajánlataikat az állami sportirányítással, önkormányzatokkal, illetve a munkáltatókkal.
5.8. táblázat - A rekreáció, mint értékteremtő tevékenység. Forrás: Kiss (2004)
Az érték előállításának résztvevői a rekreációból származó eredmény
Munkavállaló nő a munkateljesítmény, az egyéni érdek felismerése, nagyobb felelősségvállalás
Munkaadó érdeke, mert ezáltal a munkaerő magas szintű kiaknázása válik lehetővé Állam
az állam bevétele nő a befizetett adókból, járulékokból csökkenő egészségügyi kiadások, növekvő fogyasztás
Minden olyan termék vagy szolgáltatás, amely a sporthoz hasonló, vagy vele azonos élményt, fizikai hatást képes kiváltani, vagy szórakozási lehetőséget biztosítani, az sporthelyettesítő terméknek fogható fel. Miközben a szabadidősportok résztvevőinek élvezőinek aránya igen csekély, intenzív marketing munkával törnek előre az úgynevezett helyettesítő termékek. Ilyen például a gépi fogyókúra, a fogyasztó tabletták, a zsírleszívás vagy a kalóriaszegény termékek. Széleskörű kutatások bizonyítják, hogy ezek a módszerek hosszú távú eredményeket nem tudnak felmutatni, sőt hozzájárulhatnak tartós étkezési zavarok és a megfordíthatatlan súlyproblémák kialakulásához. Az USA-ban évente több mint 40 milliárd dollárt költenek fogyasztó készítményekre és termékekre. Felvetődik a kérdés, hogy a sport, a mozgásos rekreáció hogyan védheti meg értékeit,
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
szolgáltatásait a média és a multinacionális cégek reklámjai által sugallt hamis imázsoktól, elvárásoktól és a rövidtávú, gyors változásokat ígérő versenytársakként fellépő ún. helyettesítő termékektől. (Perényi Sz. 2003)
Az állami szféra feladata, hogy a rekreációs mozgalmak támogatásával elősegítse a népesség egészségének fejlesztését, ezáltal csökkentse az egészségügyi kiadásokat, emelje az életminőséget, és a lakosság elégedettségét. A vállalatok érdeke, hogy rekreációs programok szervezésével, sportolási lehetőségek biztosításával ösztönözze munkatársait a rendszeres testmozgásra, s ezáltal is növelje dolgozóinak munkavégző-képességét, illetve redukálja a betegállományban töltött napok számát. Az üzleti szférából a rekreációs programszervezésre szakosodott cégek a kínálat bővítésével, színesítésével, különböző mozgásos és kulturális programok szervezésével kielégíthetik az állam és a vállalatok ilyen irányú igényeit, törekedve egyúttal a kereslet kialakítására és növelésére.
Kérdések:
1. Definiálja és sorolja fel a szellemi rekreációs tevékenységeket!
2. Mely szempontok alapján csoportosíthatjuk a fizikai rekreáció mozgásanyagát?
3. Milyen felosztást alkalmazhatunk a fizikai rekreáción belül a mozgás jellege alapján?
4. Melyek azok a sportmozgások, melyek az esztétikai és az erősportok kategóriájába tartoznak?
5. Milyen sportmozgások jellemzik a küzdősportokat és a sportjátékokat?
6. Sorolja fel a lakásban űzhető mozgásformákat!
7. Ismertesse a technikai sportokat és szerepüket a rekreációban!
8. Milyen télisportokat ismer? Fejtse ki rekreációs értéküket!
9. Sorolja fel a rekreációs edzés jellemzőit!
10. Milyen a rekreációs edzés felépítése és milyen módszereket ismer intenzitásának ellenőrzésére?
11. Sorolja fel a rekreációs edzés típusait és ismertesse az egészség edzést!
12. Melyek a legfontosabb globális környezeti problémák?
13. Mit jelent a rekultiváció és melyek a legfontosabb feladatai?
14. Mi a legújabb értelmezése a természetben űzött sportolás és a környezetvédelem összehangolásának?
15. Milyen kapcsolatba hozhatók az autó- és motorsportok a természetvédelemmel?
16. Sorolja fel a játszóterek fajtáit!
17. Mi a jellemző az építő-, kaland-, és a vizes játszóterekre?
18. Sorolja fel a rekreációs sportlétesítmények legfontosabb tervezési szempontjait?
19. Milyen kapcsolatban állnak egymással a következő fogalmak: sportturizmus, turizmus és rekreáció?
20. Jellemezze az egészségturizmust és ismertesse fajtáit!
21. Sorolja fel a wellness turizmus (szállodák) legfontosabb kritériumait?
22. Jellemezze a magyarországi rekreáció és a piac kapcsolatát!
23. Hogyan érvényesülnek a marketing mix összetevői a sportrekreációban?
Érdemes hozzáolvasni:
• Dosek Á. (szerk.) (1997) Erdők, hegyek sportjai. Magyar Tájékozódási Futó Szövetség, Budapest.
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
• Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T. (2008) Társadalmi riport a sportról. MSTT, Budapest.
• Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T. (2010) Sportszociológia. SE TSK, Budapest.
• Tomlinson, J. (1997) Extrém sportok. Holló és Társa Kiadó, Budapest.
• Watkins, D. – Dalal, M. (1990) Kempingezés, túrázás.
Felhasznált irodalom
Delpy-Neirotti, L. (2003) Introduction to Sport and Adventure Tourism. In Hudson, S. (ed.) Sport and Adventure Tourism. The Haworth Hospitality Press, New York.
Harsányi L. (1991) A rekreációs edzés módszertana. Kézirat, Pécs.
Hoffmann Istvánné (2000) Sport-marketing. Bagolyvár Kiadó, Budapest.
Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T. (2010) Sportszociológia. SE TSK, Budapest.
Földesiné Sz. Gy. (2005) Sportturizmus: Új kihívások és stratégiák. Kalokagathia, 1-2.
Gál A. (2001) Életmód – Egészségi állapot – Sportolási szokások. Diplomadolgozat. ELTE BTK, Budapest.
Gammon – Robinson (1997) Sport and Tourism: A conceptual framework. Journal of Sport Tourism, 4.
Gáldi G. (2004) Szabadidő-struktúra és fizikai rekreáció Magyarországon 1963-2000 között, életmód-időmérleg vizsgálatok tükrében. PhD értekezés, Semmelweis Egyetem, Budapest.
Gáldi G. (1989/a) A szabadidősport iránti érdeklődés vizsgálata különböző társadalmi csoportokban egy új szabadidőklub működése kapcsán. A Testnevelési Főiskola Közleményei, 3.
Gáldi G. (1989/b) Szabadidősport – klubvállalkozási formában. (Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai Gödön.) In Makkár M. (szerk.) I. Országos Sporttudományi Kongresszus. MSTT, Budapest.
Gáldi G. (1999) A szabadidősport Magyarországon egy vizsgálat tükrében. In Mónus, III. Országos Sporttudományi Kongresszus. MSTT, Budapest.
Gáldi G. (2002/a) Fizikai aktivitás Magyarországon az ezredfordulón. Magyar Sporttudományi Szemle, 3-4.
Gáldi G. (2002/b) A magyar lakosság szabadidős aktivitásának változásai 1963-93 között az időmérleg-vizsgálatok tükrében In Dobozy L. (szerk.) Válogatott tanulmányok a rekreációs képzés számára.
MSTT, Budapest.
Gáldi G. (2003) A szabadidőről alkotott elméletek áttekintése In Földesiné Sz. Gy. – Gál A. (szerk.) Sport és társadalom. MSTT, Budapest.
Gáldi G. – Kovács T. (1991) Rekreáció I. ELTE TFK, Budapest.
Kiss G. – Szabó J. (2004) A sportvezetés, -szervezés és a sportmarketing alapjai. JGYF Kiadó, Szeged.
Kiss G. (2009) A sport gazdasági és üzleti háttere. In Szatmári Zoltán (szerk.) Sport és életmód. Akadémia Kiadó, Budapest.
Kiss G. ( ) A rekreáció, mint befektetés – az egészségmegőrzés tükrében, In Tarkó B. (szerk.) Egészségfejlesztés a tudományokban. JGYF Kiadó, Szeged.
Le Corbusier (1925) Urbanisme (Urbanism). G. Crés, Paris.
Lukácsy A. (1964) Népek játékai. Móra Könyvkiadó, Budapest.
Nagy J. (2005) Sportüzlet Magyarországon. Magyar Sporttudományi Szemle, 2.
Neulinger Á. (2009) A szabadidősport iránti érdeklődés Magyarországon. Magyar Sporttudományi Szemle, 1.
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
Schemel, H. J. (2000) Sports and Environment: Conflict and Solutions. Meyer and Meyer Sport, Wienna.
Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, ÖTM, 2005. november
Perényi Sz. (2003) A női sporttevékenység és a média testkép alakító hatása. In Földesiné Sz. Gy. – Gál A.
(szerk.) Sport és Társadalom. MSTT, Budapest.
Rátz T. – Kiss R. (2006) A golfozás, mint aktív turisztikai tevékenység Magyarországon. Magyar Sporttudományi Szemle, 3.
Tasnádi J. (2002) A turizmus rendszere. Aula Kiadó, Budapest.
Thornton, F. – Brutscher, H. (2001) What is a spa? Historical Background and Modern Influences. Spafinder Magazine. http//: www.spafinder.com