2. A rekreáció, mint mozgalom
2.5. A minőségi élet feltételrendszere
2.5.7. Élménytársadalom, totális élmény
Az élménytársadalom fogalma Gerhard Schulze német szociológus nevéhez fűződik. Szerinte a modern társadalmakban az élményeknek rendkívül fontos szerepe van, ezek határozzák meg, hogy miképpen építjük fel társadalmi világunkat. Kialakulásának kiindulópontja a materiális és kulturális lehetőségek kibővülése a 20.
század második felének nyugati társadalmaiban. Fontos tényező az objektív életkörülmények általános javulása, melynek következménye az, hogy a társadalom minden tagja egyre több szabadidővel és egyre nagyobb vásárlóerővel rendelkezik. Így nagyobb lehetősége nyílik arra, hogy terveit megvalósítva, idejét kellemesen töltse el (Schulze, 2000).
Mi van, ha nincs flow?
Mi van akkor, ha az embert elkerüli a flow élmény, akár azért, mert nem tud magából eleget kihozni, akár azért, mert nincs meg rá a lehetősége, vagy mert nincs mersze belefogni az előtte álló feladatba? Ilyenkor általában az emberek fölösleges vagy destruktív tevékenységi formák felé fordulnak, s az öröm hajszolása, harmónia helyett inkább entrópiába fullad. Ennek jó példája az USA jómódú negyedeiben erősen megnövekedett fiatalkorú bűnözés. Sok kamasz szenved az unalomtól, úgy érzik, nincs mit csinálniuk a tökéletes környezetükben (Csíkszentmihályi Mihály, 2008).
A mindennapi élet lehetőségeinek bővülésével nagyobb szerepet kapott a befelé irányultság, az élményorientáció.
Az előző fejezetekben már többször szóba került Csíkszentmihályi Mihály (1991) munkássága, hiszen nála jelenik meg először a totális élmény fogalma, a „flow”. A totális élmény, ami minden gondolatunkat, minden érzékszervünket leköti, kitölti. Ennek alapja a flow, vagyis az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk. A tökéletes élmény tehát olyasvalami, ami nemcsak úgy megtörténik velünk, hanem inkább mi hozzuk szándékosan létre. Különösen gyakran jelentkezik a sportban, játékban, művészetben, és a különböző hobbikban. A „flow” érzés tanulható, fejleszthető.
Kérdések:
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
1. Mely időszakra tehetjük az őskori „rekreáció” I. megjelenését?
2. Sorolja fel az alapvető különbségeket az arisztotelészi demokrácia szabadideje és platóni állam szabadidő-felfogása között!
3. Milyen formái voltak a „rekreáció” II. megjelenésének az ókorban?
4. Milyen differenciálódást mutat a „rekreáció” III. megjelenése a középkorban?
5. Elemezze Morus Tamás szabadidős felfogását az Utópia című munkájában!
6. Melyek a szabadidő és a munkaidő viszonyának jellemzői az ipari társadalmak kialakulásának kezdeti időszakában?
7. Miért válik fontossá a „rekreáció” IV. megjelenésénél a munkások egészsége?
8. Mit jelent a leisure és a free time, a szabadidő és a „félszabadidő”?
9. Jellemezze a munka és a szabadidő viszonyának átalakulását az ipari társadalmak későbbi szakaszaiban!
10. Mit ért Csíkszentmihályi Mihály a „flow” fogalma alatt?
11. Milyen elmélet váltotta fel a munkaparadigmát a fejlett társadalmakban?
12. Mit jelent a „rekreáció” V. megjelenésében a rétegspecifikusság és a tömegkultúra?
13. Milyen szabadidő filozófiákat különböztet meg G. J. Gerson?
14. Mit jelent Pierre Bourdieu szerint az osztályhabitus a sportban?
15. Mit nevezünk a testkultúra szurrogátumának (szupermodern pótlékának) a jóléti társadalmakban?
16. Határozza meg a következő fogalmakat: szabadidő, sport, rekreáció, egészség!
17. Mit jelentenek a következő fogalmak: szabadidősport, egészségsport, Mindenki Sportja?
18. Mikor és minek a hatására alakultak ki a különböző rekreációs irányzatok? (a rekreáció VI.
megjelenése)
19. Ismertesse az outdoor rekreáció kialakulásának okait és jellemző vonásait!
20. Milyen irányzatai vannak az egészségmegőrző rekreációnak? Röviden jellemezze azokat!
21. Milyen alapokon nyugszik a Cooper-i egyensúlyelv?
22. Fejtse ki, mit jelent az aerob kapacitás!
23. Ismertesse a P.É.T. legfontosabb szabályait!
24. Milyen tényezők váltották ki a szabadidő, minőségi élet előtérbe kerülését a fejlett társadalmakban? (a rekreáció VII. megjelenése)
25. Ismertesse a minőségi élet feltételrendszerére ható negatív tényezőket!
26. Sorolja fel a hasznos szabadidő eltöltés legfőbb feltételeit!
27. Milyen szerepe van a családnak, mint a társadalom alapegységének az életminőségben?
Érdemes hozzáolvasni:
• Best, S. (2010) Leisure Studies. Themes & Perspectives. SAGE, London.
• Cooper, K. H. (1990) A tökéletes közérzet programja, Sport Kiadó, Budapest.
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
• Csányi V. (2007) Az emberi viselkedés. Sanoma Kiadó, Budapest.
• Dobozy L. (szerk.) Válogatott tanulmányok a rekreációs képzés számára. MSTT, Budapest.
• Fejezetek a magyar sportszociológia múltjából és jelenéből. Válogatás Földesiné dr. Szabó Gyöngyi publikációiból. Double Printing Kommunikációs Kft., 2010. Budapest.
• Jackson, S. A. – Csíkszentmihályi, M. (2001) Sport és flow. Az optimális élmény. Vince Kiadó, Budapest.
• Losonczi Á. (2005) Sorsba fordult történelem. Holnap Kiadó, Budapest.
• Lőrinc L. (1997) Életmód-történet I–II. ÁKG Kiadó, Budapest.
• Útban a sportoló nemzet felé??? Tanulmánykötet. 2009. ÖTM Sport Szakállamtitkárság, Budapest
Felhasznált irodalom
Best, S. (2010) Leisure Studies. Themes & Perspectives. SAGE, London.
Boros Sz. (2004) A rendszeres testedzés élettani hatásai http:www.gyorgy.hu
Bourdieu, P. (1978/a) Sport and Social Classes Social Science Information. SAGE, London & Beverly Hills.
Bourdieu, P. (1978/b): u.o.
Bukodi E. – Ajtorjai – Tallér (2005) A társadalmi rétegződés aspektusai. KSH, Budapest.
Cooper, K. H. (1990) A tökéletes közérzet programja. Sport Kiadó, Budapest.
Csíkszentmihályi M. (1997/a) Living Well. The psychology of Everyday Life. Weindenfeld & Nicolson, London.
Csíkszentmihályi M. (1997/b) u. o.
Csíkszentmihályi M. (2008/a) A fejlődés útjai. Nyitott Könyvműhely, Budapest.
Csíkszentmihályi M. (2008/b) A fejlődés útjai. Nyitott Könyvműhely, Budapest.
Defrance, J. (1976) "Esquisse d' une histoire sociale de la gymnastique (1760-1870)" Actes de en Sciences Sociales.
De Grazia, S. (1962) Of Time, Work and Leisure, Doubledai, New York.
Dobozy L. – Jakabházy L. (1992) Sportrekreáció, TF, Budapest.
Donovan, J. E. – Jessor, R. – Costa, F. M. (1993) Structure of health-enhancing behavior in adolescence: A latent variable approach. Journal of Health and Social Behavior, 34.
Dumazedier, J. (1962/a) Travail et loisir. – Traité de sociologie du travail. Szerk. Georges Friedmann és Pierre Naville. Colin, Párizs.
Dumazedier, J. (1962/b) u.o.
Fritz P. (2006) Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged.
Földesiné Sz. Gy. – Gál A. – Dóczi T. (2010) Sportszociológia. SE TSK, Budapest
Elias N. & Dunning E.(1984) The Quest for Excitement In Leisure In: Elias N. & Dunning E. The Quest for Excitement. Basil Blackwell, London.
Frenkl R.(1979) A jövő század sportja. Sportpropaganda, Budapest.
Frenkl R. (1999) A XXI. század sportja – biológiai és társadalmi csapdák. III. Országos Sporttudományi Kongresszus I.
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
Gáldi G. – Kovács T. (1991) Rekreáció I. ELTE TFK, Budapest.
Gáldi G. (2003) Testkultúra és szabadidő. In Kislászló Cs. (szerk.) Szívügyem az egészségem. Ózdi Életmód klub, B-A-Z megyei Szabadidősport Szövetség, Miskolc.
Gáldi G. (2003) A szabadidőről alkotott elméletek áttekintése. In: Földesiné Sz. Gy. – Gál A. szerk. Sport és társadalom. MSTT, Budapest.
Gerson, G. J. (1989) Understanding Leisure. Kendall/Hunt Publishing Company. Dubuque, Iowa.
Huizinga, J. (1950) Homo Ludens. The Beacon Press, Boston.
Huizinga, J.(1944). A mai kultúra játékelemei. In Homo Ludens. Atheneum, Budapest.
Kaplan M. (1960) Leisure in America, Wiley and Sons, Philadelphia.
Kelly J. R. (1996) Leisure. Allin and Bacon, London.
Kovács T. A. (1998) A rekreáció fogalma, értelmezése I. Sporttudomány, 2.
Kovács T. A. (2000) További megjegyzés a rekreáció fogalmához és gyakorlatához, Téczeli Tamás cikke okán.
Magyar Sporttudományi Szemle 2000/3-4.
Kovács T. A. (2002) A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Akadémia, Budapest.
Kovács T. A. (2004/a) A rekreáció elmélete és gyakorlata. Fitness Kft., Budapest.
Kovács T. A. (2004/b) u.o.
Losonczi Á. (1977) Életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Gondolat, Budapest.
Masuda Y.(1988) Az információs társadalom mint posztindusztrációs társadalom. OMOKK, Budapest.
Mead, M.(1928) Coming of Age in Samoa. Morrow, New York.
Mills, C.W. (1972) Az uralkodó elit. Gondolat, Budapest.
Nádori L. (1989) Egészség, erőnlét, sport. Magyar Sporttudomány, 1989/3.
Offe, C. (1984) Arbeitgesellschaft Strukturprobleme und Zukunftsperspektíven. Frankfurt am Main.
Parker, S. (1971) The future of work and leisure. Praeger, New York.
Piko B. – Barabás – Markos (1996) Health risk behaviour of a medical student population. Report on a pilot study. Journal of Royal Society of Health, 116.
Piko B. – Keresztes N. (2007) Sport, lélek, egészség, Akadémia Kiadó, Budapest.
Scheuch, E. K. (1976) A szabadidőben tanúsított magatartás mint a társadalomban lezajló strukturális változások következménye és meghatározásának alapja. In A szabadidő szociológiája. Szerk.: Falussy B. Gondolat Kiadó, Budapest.
Schulze, G. (2000) Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. Szociológiai Figyelő, 4.
Schumacher, E. F. (1991) A kicsi szép. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Shivers, J. (1979/a) "The Origin of Man, Leisure and Culture." In Ibrahim, H. and Shivers, J. Leisure.
Emergence and Expansion. Hwong Publishing, Los Alamitos, CA.
Shivers, J. (1979/b) u.o.
Shivers , J. (1979/c) u.o.
Szabó J. (2002) Rekreáció. Az elmélet és gyakorlat alapjai. JGYF Kiadó, Szeged.
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
Takács B. (2008) A 13–17 éves magyarországi fiúk és lányok televíziózási szokása, fizikai aktivitásuk tükrében.
Kalokagathia, 2-3.
Takács F. (1999) A kultúra és a testkultúra távlatai. III. Országos Sporttudományos Kongresszus.
Takács F. (2005) A kultúra történeti formái és a testkultúra. Kalokagathia,1-2.
Téczely T. (2000) Megjegyzések a rekreáció fogalmához és gyakorlatához. Magyar Sporttudományi Szemle, 3-4.
Veblen, Th. (1975) A dologtalan osztály elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Weber, M. (1982) A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, Budapest.