3. A rekreáció, mint szolgáltatás és tevékenység
3.3. Ökológia és fizikai aktivitás
Az élőhelyeket körülvevő környezetet, az ember és az élettelen tényezők összességét, melyek szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban vannak egymással, az ökológia kutatja.
A környezetet az ember és a természet egyaránt károsíthatja. A környezetkárosodás megelőzése, csökkentése, az élő szervezetek és a környezet között kialakult úgynevezett ökológiai egyensúly fenntartása, visszaállítása korunk alapvető feladata. A szabadban végzett fizikai aktivitás, sporttevékenység, különösen az ún. technikai sportok károsíthatják a természetet és hozzájárulhatnak az egyensúly megbomlásához. Először vizsgáljuk meg a legfontosabb, globális környezeti problémákat.
3.3.1. Globális környezeti problémák és kezelésük
Napjainkban alapvetően kétféle globális problémával kell szembenéznünk: az ózonlyuk problémájával és az üvegházhatással.
Az ózonlyuk jelensége az 1980-as években tudatosult a közvéleményben, mely szerint a sztratoszférában lecsökken az ózon koncentrációja és így kevésbé szűri ki a világűrből érkező káros sugárzásokat.
Vékonyodásáért a halogénezett szénhidrogének, a freonok és halonok felelősek, melyek a hajtógázokban, légkondicionálókban és a hőszigetelésben találhatók. A helyzet remélhetőleg nem romlik tovább, hiszen ezen a területen sikerült a leghatékonyabb nemzetközi korlátozást bevezetni.
Az üvegházhatást, ami egyre bizonyosabban a globális felmelegedéshez vezet, az évszázadok során légkörbe került, ún. üvegház-gázok nagy mennyisége okozza. A kialakuló veszélyek a következők: időjárási katasztrófák, a sivatagosodás, szárazságok és árvizek, a sarkvidéki gleccserek erőteljes olvadása következtében a tenger
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
vízszintjének emelkedése, így a mélyen fekvő parti területek elöntése. A legfontosabb feladat a rekultiváció felgyorsítása, új energiaforrások bekapcsolása és korszerűbb hulladékkezelés.
3.3.2. Rekultivációs lehetőségek
Rekultivációnak nevezzük az emberi beavatkozás, és a nagy mennyiségű károsanyag-kibocsátás hatására elpusztult, átalakult természeti környezet helyreállítását, melynek során a legfontosabb feladatok a következők:
• kevesebb szennyező anyag kibocsátása
• a gépkocsik ellátása katalizátorokkal
• erdősítés, fásítás a szénmonoxid tökéletesebb asszimilációja érdekében
• több szennyvíztisztító bekapcsolása a rendszerbe
• aerosolok (hajtógázok) tejes beszüntetése
• kevesebb és kevésbé káros műtrágyák előállítása
• korszerűbb hulladékégetők létrehozása
• a tömeges erdőkivágás beszüntetése
• a litoszféra (szilárd földkéreg) megóvása a szennyeződésektől
• a nagyobb építkezések (sportcsarnokok, stadionok) után a környezet kevés károsodással járó visszaállítása 3.3.2.1. Új energiaforrások
Hagyományos energiaforrások, mint a kőolajszármazékok, a szén, bizonyos szempontból az atomenergia kiegészítésére, illetve hosszabb távon kiváltására a szakemberek a következőket javasolják:
• szélenergia – szélturbinák
• napenergia – napkollektorok
• hőenergia – termoenergia – meleg vizű források
• biogáz – mint energia – szemétdepók gázenergiái
• víz – mint energiaforrás – turbinák – erőművek
• geotermikus energia 3.3.2.2. Hulladékkezelés
Minden esetben előnyben kell részesíteni a környezetkímélő hulladékmentes és hulladékszegény technológiákat, vagyis törekedni kell a megelőzésre. Fontos a zárt hulladékdepóniák kialakítása, a korszerű filterekkel ellátott hulladékégetők létrehozása, valamint a hulladékok szelektív gyűjtése.
3.3.3. Természet és környezetvédelem
A nemzeti környezetvédelmi program az egészséges környezet megteremtését a természetvédelmi értékek megmentését, fenntarthatóságát tűzte ki céljául.
A környezetvédelem feladata, hogy az ember és környezete kölcsönhatását úgy hangolja össze, hogy az ember által okozott káros környezeti hatás a minimálisra csökkenjen és sikerüljön a természetes és mesterséges környezetet megvédeni. A természet konkrét védelmét jelenti valamely földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi vagy kultúrtörténeti jelentőségű természeti érték megőrzése, fenntartása, bemutatása és közkinccsé tétele. Tájvédelmi körzeteink és a legnagyobb védettséget jelentő nemzeti parkjaink: a Fertő-tavi, Hortobágyi, Bükki, Kiskunsági, Duna-Drávai. A tájvédelmi körzetek, vagy a nemzeti parkok területén levő természeti értékek fokozott védettséget élveznek (szigorúan védett területek).
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
A természetvédelem céljai között, mint említettük nem csak a tudományos és kulturális szempontból legjelentősebb természeti értékek megőrzése, fenntartása szerepel, de ezek bemutatása és közkinccsé tétele is.
Ezen belül kiemelt fontosságú:
• a kikapcsolódás, a felüdülés, a pihenés és a gyógyítás megfelelő feltételeinek létrehozása által a színvonalas szabadidőeltöltés biztosítása és az egészség megóvása,
• a természetjárás, a téli sportolás, a vadászat, horgászat természetes környezetének biztosításával az egészséges életre nevelés.
3.3.4. Természetben űzhető sportok
A szabadban végzett sporttevékenységek során lehetőség van a természet megismerésére, de jó alkalmat kínálnak törvényszerűségei tudatos elsajátítására is.
A vízi sportok szerelmesei, a kajakosok, kenusok sokat tehetnek a vízminőségért. Jelezhetik a tóparti, folyóparti szennyező vízbefolyásokat. A kerékpározók tehermentesíthetik a gépkocsiforgalmat és egyidejűleg testedzést is végeznek. A kiépített kerékpárutakon – melyek főleg az EU pályázatok jóvoltából egyre színvonalasabbak –, a kerékpáros turisták száma dinamikusan növekszik.
Napjaink környezetvédelmében a megelőzés az első lépés, melynek nem az egyetlen módja a tiltás. Lehet használat közben is védeni, óvni! A védelem mértéke a döntő és ebben kell a látszólag ellenérdekelt feleknek megegyezni. A hosszú távú érdekek egybeesnek, és Schemel (2001) szerint a következő tényeken alapulnak:
• a sport és a környezet kapcsolata, természetes jelenség;
• az egészség és a sportolók biztonsága igényli a sértetlen környezetet;
• a sporttevékenységek rendezésénél nem csupán a környezeti károk minimalizálására kell törekedni, hanem inkább arra, hogy a környezet és a társadalom egyaránt előnyt élvezzen általa és a környezeti örökségünket megőrizzük;
• a kevés fizikai aktivitást végzők és a rossz egészségi állapot között szoros az összefüggés;
• a sportirányítás a sportoló lakosság és az ehhez kapcsolódó ipar között megoszlik a felelősség, a tevékenységek olyan kialakításában, mely nem sérti a környezetet és teret ad a fenntartható fejlődés alapelveinek.
El kell érni, hogy a táborozók, sátorozó kirándulók, tömegrendezvények résztvevői tudatosan óvják az általuk elfoglalt táborhelyek épségét. Nem engedhető meg, hogy tűzrakás, eldobott tárgyak, letört fák, jelenlétük nyomai emlékeztessenek. Az állat és növényvilág óvása, az ökológiai egyensúly fenntartása, összehangolása és a sporttevékenységek összefüggéseinek feltárása fontos érdekünk. A sportágak környezetvédelmi szerepét, azokat a természetben űzve ismerhetjük fel igazán. Az ilyen sportágak és rekreációs tevékenységek száma meghaladja már a több tucatot. A technikai sportoknál a légszennyezés és a vízszennyeződés csökkentése a cél, de a különböző sporttelepek kialakításánál vagy esetleges megszüntetésénél is figyelembe kell venni a környezetvédelmi előírásokat.
3.3.4.1. Szárazföldi sportok
A teljesség igénye nélkül említsünk meg néhány szabadban űzhető sportot, illetve rekreációs tevékenységet:
• Barlangászat során találkozunk a nagyközönség számára kiépített járatokkal is, de a barlangok többsége természetes állapotában látogatható. Minden barlang védett természeti érték, túráink során soha ne szemeteljünk és óvjuk a barlangot minden sérüléstől.
• Hegyi kerékpározásra legalkalmasabb a változatos terep, a jelzett turistaút, ösvény, vagy erdészeti út.
Sportolás közben ügyeljünk a természet eredeti állapotának megőrzésére.
• A túrakerékpározás az egyik legösszetettebb és legdinamikusabban fejlődő sport. Ha valamelyik természetvédelmi, tájvédelmi körzetet vesszük célba, kérjünk felvilágosítást, útvonalegyeztetést az illetékes erdőgazdaságtól vagy erdőfelügyelettől.
• A ló- és lovassportok legnagyobb része szintén a természetben és – jó része – terepen zajlik. A fogathajtás, távlovaglás és távhajtás, túralovaglás, vadászlovaglás, falkavadászat, lovas íjászat során gondosan válasszuk
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
ki az útvonalat és szerezzük be a szükséges engedélyeket. A természeti sportokat a gyalogos túrázás, a tájfutás, a terepfutás, a magashegyi túrázás, a tájkerékpározás, triatlon, a terepsízés stb. tovább színesítik.
3.3.4.2. Vízi sportok
Ide tartozik a szabadvízi úszás, folyóban, tóban, tengeren távúszás vagy csak hobbi úszás formájában. Ezek számos veszélyt rejtenek magukban, ezért ha a parttól jobban eltávolodunk, vigyünk magunkkal mentőbóját. A vízen űzhető sportok közül különösen népszerű a windsurf, a surf, jetski, különböző típusú vitorlások, motorcsónakok, a hagyományos csónakázás a különböző evezős egységek, valamint a kajak és a kenu, melyek űzése szakértelmet, felkészültséget és természetismeretet igényel. A nagyobb vitorlások és motorcsónakok vezetése pedig engedélyhez kötött. Sportolás előtt érdemes tájékozódni a vízi közlekedés szabályairól és a természetvédelmi előírásokról.
3.3.4.3. Repülősportok
Repülősportnak minősül a levegőben végzett mindenféle sporttevékenység, mely vagy a szél felhajtó erejét használja ki, vagy valamilyen egyéb hajtóanyagot vesz igénybe.
• Vitorlázórepülés történhet merev szárnyú, vagy rugalmas súlypontkormányzású, illetve hajlékony struktúrájú szerkezettel. Igénybevételük vizsgához kötött.
• Motorosrepülő alatt értjük a motoros gépeket, a motoros súlypontkormányzású, és a motoros siklóernyőket.
• Az ejtőernyőzés versenyszámai közé soroljuk a célba-, a stílus-, a forma- a kupolaforma-, és a szabadstílusú ugrást.
Jó példa a több kategóriába sorolhatóságra az ejtőernyőzés, amely egyrészt természeti sport, másrészt repülősport, de egyébként extrém sportnak is tekinthetjük és a turizmus része is lehet.
3.3.4.4. Autó- és motorsportok
Az autózás, motorozás hozzátartozik a természeti sportokat űző emberek mindennapjaihoz. Káros hatásuk miatt fokozottan kell ügyelni a természetre, hogy kedvenc sportjainknak még hosszú ideig hódolhassunk. Az autó-motorsport kifejezetten gyorsasági formái, habár pályaversenyek (Forma-1), a természethez annyi közük van, hogy az abból elvett nagy területeken épülnek fel a versenypályák, a kiszolgáló létesítmények, parkolók, ezen kívül látogatóik tömege is otthagyja „ökológiai lábnyomát”. Átmenetet jelentenek a természeti környezet igénybevételében az autós hegyi versenyek, amelyeket a szerpentines, folyamatosan felfelé, majd lefelé haladó, sima aszfaltos úton rendeznek meg. A versenyre kiválasztott közutat az edzések és a verseny idejére lezárják a forgalom elől.
A raliversenyeken az autósnak egy kijelölt útvonalon időellenőrző pontok érintésével kell eljutni a célba. A rendezők megtűzdelik az általában közutakra kijelölt pályát speciális, vagy gyorsasági szakaszokkal. A sportág itt kapcsolódik intenzívebben a természethez. Ezek a szakaszok rendszerint erdőn, mezőn, hegyen, völgyön, patakon, folyón keresztül vezetnek és cél az, hogy ki tudja legrövidebb idő alatt teljesíteni a távot. A navigátor a tájból szinte semmit sem lát, ráadásul a sportág kedvezőtlenül hat a természetre is. A gyorsasági szakaszok megrendezésére ugyanis a kies, eldugott, zegzugos utak a legalkalmasabbak, amelyek erdőgazdasági területeken találhatók és nemegyszer természetvédelem alá esnek. A nagy zaj az erdei állatokat elriasztja, az erdőtulajdonosokat pedig a nézők által otthagyott szemét bosszantja.
A motorosok megbízhatósági versenyei (enduro) a raliformához hasonlíthatók. A versenyzők 200–400 km-t tesznek meg kijelölt útvonalon. A szakaszokon belül a kötelező útvonalon a terep adta nehéz körülményekkel is meg kell birkózniuk, mint pl. vízmosások, szakadékok, erdei szakaszok.
A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor
A túraversenyek egy-egy országon, vagy akár több országon áthaladó rendezvények. Az autó-, motorsport igazi csúcsa a maratoni távú, több ezer km-es Párizs–Dakar raliverseny, melynek során a versenyzők közvetlen kapcsolatban vannak a természettel. A terepversenyek legkomolyabb és talán leghíresebb változata a Camel Trophy.