Rekreáció és turizmus

Ahhoz, hogy a nehezen rendszerezhető és meghatározható fogalmakat megismerjük, érdemes a turizmus általános megfogalmazásaiból kiindulnunk. A turizmus olyan komplex, multiszektoriális rendszer, amely életünk szinte minden területével kapcsolatban van, és ezek közül számos tényezővel multiplikátor-hatásban áll (Tasnádi, 2002).

„Óriásit változott az idők folyamán, hogy mi vonzza az utazókat, mi jelent számukra a sporttal kapcsolatban olyan látványosságot, hogy ezért érdemesnek tartják autóba, vonatra, buszra vagy repülőre ülni. A 18. században, de még a 19. század elején is meglehetősen kevés alkalom kívánkozott sportlátványosságok megtekintésére. Azok az úttörő személyiségek, akiket ma megtisztelünk az az „első sportturista” címmel, általában (luxus)-tengerjárókon, folyami hajókon utaztak. Az első sportturisták koruk társadalmának elitjéhez tartoztak. A sportturizmust két tényező forradalmasította: a turizmus általános demokratizálódása, vagyis az „osztályturizmus” (class turism) átalakulása tömegturizmussá (mass turism), valamint a modern sport megszületése és elterjedése. Az utóbbi teremtette meg a feltételeit annak, hogy kibővült a sportlátványosságok köre.”

(Földesiné Sz. Gy. 2005)

Lengyel (1994) meghatározása ennél konkrétabb, mert turizmus alatt az ember állandó életvitelén és munkarendjén, vagyis lakásán és munkahelyén kívüli, valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét érti, bármi legyen azok indítéka, időtartama és célterülete. A turizmushoz tartozik még a helyváltoztatással kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi, technikai, és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások összessége.

Napjainkban nem tisztázott a turizmus, a szabadidő és a rekreáció közötti viszony sem, a turizmus ugyanis a rekreáció része, a rekreáció viszont a szabadidő egyik összetevője. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szellemi rekreációs tevékenységek egy része a turizmus keretei között valósul meg. Ezért ide sorolhatjuk többek között a kulturális turizmust (kastélyturizmus, népművészeti túrák, örökségturizmus, vallási turizmus stb.), a gasztronómiai turizmust (borturizmus, ételtúrák), a speciális turizmust (körutazások, bevásárlóturizmus, katasztrófaturizmus, rokonlátogatás), a kulturális rendezvényturizmust, a gasztronómiai rendezvényturizmust, és az ünnepi rendezvényturizmust.

A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor

3.5.1. Sportturizmus

A rekreáció egy sajátos szelete a sportturizmus, mely az egyén számára a lakóhely időleges elhagyását jelenti azzal a céllal, hogy egyrészt sportrekreációs tevékenységet végezzen, vagy versenyezzen, másrészt alapfokú vagy magas szintű versenyeket, mérkőzéseket nézzen, illetve sportlátványosságokat, múzeumokat vagy stadionokat látogasson (Gibson, 1998).

Megkülönböztetünk tudatos sportturistákat és olyanokat, akiknek a sportolás vagy sportesemény látogatása csak mellékes tevékenység az utazás ideje alatt (Gammon – Robinson, 1997). A sportturizmus meghatározását tovább árnyalja, hogy a fogalom multidiszciplináris jellegéből adódóan nem válik el egyértelműen a szabadidős és a nem szabadidős turizmus. A sok átfedés miatt a sportturizmus nem csak a turizmus része, hanem értelemszerűen kapcsolódik a szabadidőhöz és a rekreációhoz. A sportturizmus mindemellett a turizmus egyik szakága, mely a turizmus több alcsoportját foglalja magába. Ilyen többek között a kalandturizmus, a természetbarátok turizmusa, a nézők (szurkolók) turizmusa, a versenyzők turizmusa, a sportoktató célú turizmus, melyek mind szélesítik a sportturizmust (Delpy-Neirotti, 2003).

A turizmus keresleti és kínálati oldalát vizsgálva elmondható, hogy az utazás fő céljától függetlenül is megjelenik a sport iránti kereslet, ezért az utazókat befolyásolja a desztinációk kiválasztásánál a szálláshelyen, vagy annak közelében megtalálható sportinfrastruktúra. Ezért uszodákat, fitnesztermeket, wellness szolgáltatásokat nem csak üdülőhelyeken kell létesíteni, hanem azokban a körzetekben is, amit főleg üzletemberek vesznek igénybe. Az üzleti célból utazók azonban csak töredékét jelentik a turizmus szereplőinek.

A sportolással összekötött turizmus általában a jóléti országok közép és felső rétegei számára a legelérhetőbbek.

Golf és turizmus

A golf, mint fizikai aktivitás és mint a turisztikai kínálat része, valamennyi dimenzió mentén értelmezhető, így ezek minden egyes alternatívájának is megfelelhet. A golf lehet egyrészt a szabadidő eltöltésének egy formája, privát rekreációs céllal vagy üzleti motivációval, hiszen a golfpályák nagyon gyakran a társadalmi kapcsolatépítés és az informális üzleti tárgyalások színterei. Másrészt szerepe lehet a turisztikai kínálat részeként elsődleges vagy másodlagos attrakcióként a belföldi és a nemzetközi turizmusban egyaránt. Mindezeken túl a golf egyszerre tekinthető versenysportnak és elit hobbi sportnak valamint, aktív és passzív formában vonzhat játékosokat és nézőket egyaránt. (Rátz T. – Kiss R. 2006) A magyar lakosság egy jelentős részének a többnyire évenként egy-két alkalommal esedékes hosszabb utazások,

nyaralások a kikapcsolódás szinte nélkülözhetetlen eseményei. Sajnos ennek ellenére kijelenthető, hogy az aktív turizmus keresleti oldala, társadalmi bázisa Magyarországon még nem túl széles, hiszen az utazások zöme más céllal történik. Ugyanakkor ezt nemcsak az egyéni vagy családi motivációk befolyásolják, hanem azok az egyenlőtlenségek is, amelyek mai társadalmunkat általánosságban jellemzik. A sportturizmusból leginkább kiszorult csoportot azok alkotják, akik nem sportolnak és nem szoktak utazni. A lakosság kétharmada tartozik ebbe a kategóriába. A másik póluson az a mintegy 4%-nyi ember található, akik már aktív, tudatos sportturistának számítanak. Mellettük sikeresen bekapcsolódott csoportnak tekinthetjük azt a mintegy 23%-ot, akik üdüléskor szoktak testmozgást végezni, de ennek a csoportnak kb. egynegyede a hétköznapok során egyáltalán nem sportol (Földesiné – Gál – Dóczi, 2010). A magyar lakosságra oly jellemző kirándulások, túrák költségei ennél lényegesen alacsonyabbak, ezért többek számára elérhetők.

A több-kevesebb fizikai aktivitást igénylő, úgynevezett természeti turizmus válfajai (falusi turizmus, tanyasi turizmus, ökoturizmus, gyalogos természetjárás, kerékpáros turizmus, lovas turizmus, golfturizmus, horgászturizmus, vadászturizmus, szafari, témapark, attrakcióturizmus, vízi turizmus) is rétegspecifikusnak nevezhetők, hiszen ezek költségei széles skálán mozognak.

3.5.1.1. Fitness turizmus

Ma már ritka a csak fitness célú turizmus, hiszen sok szálloda, turisztikai központ rendelkezik vonzóbb wellness és spa programokkal. Előfordulnak olyan szállodák és panziók, melyek hagyományos fitness kínálattal, azaz kondicionáló teremmel, erőfejlesztő és kardiogépekkel, valamint aerobik jellegű mozgásprogramokkal várják vendégeiket. Prospektusaikban előre kiajánlhatják fitness-programjaikat, melyeket turisztikai animátorok, személyi edzők vezetnek. Az üdülést tervezők, már előre megismerve az ajánlatokat, speciális igényeik alapján tudnak dönteni a desztináció, illetve sportközpont, szálloda kiválasztásában.

A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor

3.5.1.2. Sportágtanulás turizmus

Hazai és különösen nyugat-európai szállodák és sportklubok hirdetnek olyan üdüléseket, melynek során egy-egy divatos sportág mozgásanyagát lehet elsajátítani, illetve fejleszteni. A napi többórás sportági foglalkozásokat különböző programokkal egészítik ki, úgymint kirándulások, városnézés, vetélkedők, az adott sportágban házi versenyek, esti partik stb. Legnépszerűbb a vitorlásoktatás, tenisz és golftanulás, síoktatás, és különböző táncok tanulása. Ez a fajta turizmus évtizedek óta tartja népszerűségét és általában az adott sportágra szakosodott profi cégek hirdetik szakmai programjaikat, összekapcsolódva egyéb szállodai szolgáltatásokkal.

Az aktív turizmus további jellegzetes területeit, az extrém sportokat, az úgynevezett kalandsportokat, a „fun”

sportokat és a teljesítmény elvű rekreáció szabadban űzött formáit – melyek általában szintén turisztikai tevékenység során valósulnak meg –, a „Rekreációs irányzatok napjainkban” című fejezetben ismertetjük.

3.5.2. Az egészségturizmus

Az egészségturizmus meghatározása régóta és hosszan vitatott kérdés mind szakmai, mind pedig kutatói körökben. Abban egyetértés mutatkozik, hogy az egészségturizmushoz többféle termék is tartozik. Ezek pontos köréről, illetve kapcsolódásáról más termékekkel, mint például a sport, nincs egyetértés. A termék specialitása ugyanis az, hogy egyszerre minősülhet klasszikus turisztikai terméknek, de az egészségüggyel is szoros kapcsolatban áll. Saját elhatározásból, vagy orvosi előírásra, utazás alkalmával, de ugyanakkor a lakóhelyen is igénybe vehető.

Mindemellett az egészségturizmus kínálata folyamatosan fejlődik, újabb és újabb szolgáltatások jelennek meg a piacon. Ezért tehát nem volt váratlan az, hogy a belföldi adatgyűjtés során a szakma megkérdezett képviselői sem értettek egyet az egészségturizmus pontos tartalmát illetően. A szakterület egyértelművé tétele érdekében fogalmazhatjuk meg az egészségturizmus, illetve az azt alkotó területek definícióit.

Az egészségturizmus tartalma igen széles, ezért magába foglal minden egészséggel kapcsolatos utazási típust.

Az egészségturizmusban a látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot javítása, illetve annak megőrzése Az egészségturizmus tulajdonképpen a mozgásos rekreációs célú turizmushoz tartozik. Legfontosabb területei a gyógy-, a termál-, és a wellness turizmus. Újabban azonban már ezeket a területeket is ötvözik, a nyugati országokban például a medical-wellness formájában.

3.5.2.1. Gyógyturizmus

Az egészségturizmus leghagyományosabb területe szintén egészség indíttatású és meghatározott idejű (min. egy, de inkább két hét) gyógyintézményben való tartózkodást jelent. A gyógyturizmus valamilyen meghatározott gyógytényezőre alapozott kezelésre való utazást jelent (gyógyvíz, levegő, magaslati klíma, barlangterápia stb.), mely kiegészülhet egyéb egészségügyi és turisztikai programokkal. A gyógyintézmény, gyógyszálló berendezésében és a szolgáltatásokban részt vállal az állam, illetve a társadalombiztosítás (TB).

3.5.2.2. Termál turizmus

Az egészség megőrzése és a rehabilitáció iránti igény hozta létre. Már az ókorban is tudatosan kerestek fel gyógyvizes helyeket, például mozgásszervi betegségek kezelésére. A termálvízen alapuló kezelést, illetve turizmust ma már sok egyéb más programmal összekötik. Legújabb és legdivatosabb változata a „spa”, mely nemcsak fürdő, hanem olyan létesítmény, vagy akár egész település is, ami komplex szolgáltatást nyújtva a vendégeket gyógyítja, egészségesebbé, pszichikailag kiegyensúlyozottabbá teszi. Napjainkban sokféle hangulatú spa létezik és tulajdonképpen a termál- és wellness turizmus egy kifinomultabb változatának tekinthetjük.

A „spa” kifejezés az ismert gyógyfürdővel rendelkező belgiumi Spa város nevéből ered. Van még egy másik feltevés is, mely szerint a latin „ sanus per aquam” vagy „ salus per aquam” kifejezések rövidítéséből származik. A város alapítása így a római légiók népszerű fürdőhelyére vezethető vissza. (Thornton F. – Bruttscher H.2001)

A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor

3.5.2.3. Wellness turizmus

Napjaink egészségtudatos életvitelének terjedésével az egészségturisztikai szolgáltatások közül a wellness mind szélesebb körben kerül az érdeklődés középpontjába. A wellness magába foglalja mindazt, ami közérzetünk javítását eredményezi, így a programoknak biztosítaniuk kell az ember testi-, lelki- és szociális közérzetének javítását. A keresleti trend változásához alkalmazkodott az egészségturisztikai kínálat, melynek hatására egyre több wellness szálloda nyitotta meg kapuit, illetve már a gyógyszállodák is kínálnak wellness szolgáltatásokat.

Rendelet biztosítja, hogy a wellness szállodáknak mely programokat és szolgáltatásokat kell kötelezően nyújtania. A kritériumrendszer néhány eleme a következő:

• Fürdők világa (min. egyféle): uszoda, pezsgőfürdő, élményfürdő, gyermekmedence.

• Szaunák és gőzfürdő (min. kétféle) finn szauna, bioszauna, infraszauna, gőzfürdő, aromakabin, törökfürdő stb.

• Szépség és stílus (min. ötféle): masszázsok, arckezelés, testtekercselés, ultrahangos kezelés, hajápolás, fodrászat, pedikűr stb.

• Terápia és relaxáció, (min. ötféle): akupunktúra, akupresszúra, izzasztó pakolás, Bach-terápia, Kneipp kúra, léböjt, életmód-, táplálkozási tanácsadás, sóbarlang stb.

• Gasztronómia: reform és vegetáriánus kínálat (min. egyféle), gyógyteák, frissen préselt gyümölcslé, biobor stb.

• Közösségi programok (min. kétféle): kulturális programok, kreatív alkotóműhely, tánc, közös kirándulás, közös játék.

• Sport és aktivitás. Alapkövetelmények: kardio- és izomerősítő gépek, szabadidős tevékenységek, szabadidősportok, alternatív mozgásprogramok, (min. kétféle): asztalitenisz, vitorlázás, golf, jóga, gyalogtúra, kerékpárkölcsönzés, -túra, lovaglás, szörfözés, Thai chi, tenisz, aerobic jellegű tréningek (min. egyféle):

callenetics, streching, kick-boksz, Tae-bo, spinning, aqua fitness, aerobic, step-aerobic.