14.1. Az EU jogának érvényesülése a magyar jogrendszerben
Az EU-csatlakozás megváltoztatta a jogforrási rendet. A magyar jogrendben és jogalkalmazásban megjelentek az uniós jogforrások is. Az „aquis communitaire” elsődleges jogforrását azok a nemzetközi szerződések képezik, melyek az uniót, mint konföderációt létrehozták. A másodlagos jogforrások a rendeletek, irányelvek, határozatok.
A rendeletek általános hatályúak, a tagállamokban közvetlenül alkalmazhatóak és minden részükben kötelezőek.
Általában egy adott kérdés pontos és részletes szabályozására törekednek.
Sportjogi alapismeretek – Woth Péter
Az irányelvekben az elérendő célok kötelezik a címzett tagállamokat. A módszerek és az eszközök megválasztása a nemzeti hatóságok hatáskörében marad. Valamilyen eredmény elérése tekintetében állapít meg kötelezettséget, az eszközök megválasztását a címzett tagállamra hagyja.
A határozat meghatározott címzettnek szól, általában konkrét ügyekre vonatkozó aktus. A címzettet teljes egészében kötelezi. Leginkább egy államigazgatási határozathoz hasonlítható, általában adminisztratív jellegűek.
Az EU jogában találhatunk olyan elemeket is, melyek a tagországok számára nem kötelezőek, de alkalmazásuk a nemzeti jogrendszerekbe történő integrálásuk segít az egységes jogi környezet kialakításában. Ilyen jogszabályok a nyilatkozatok, célkitűzések, állásfoglalások, irányelvek
14.2. A sport szabályozása az EU-ban
Az EU figyelembe veszi a sport társadalmi, nevelési és kulturális funkcióit, elismeri, hogy a sportolást mindenki számára lehetővé kell tenni, támogatja a sportszervezetek függetlenségét és önszerveződéshez való jogát is.
Mindezzel együtt joganyagában csak igen kis mértékben foglalkozik a sporttal. A Szerződések közül a 2007-ben aláírt Lisszaboni Szerződés az első, amely említést tesz a sportról. A 165. cikkben lehetővé teszi, hogy az EU támogassa, koordinálja és kiegészítse a tagállami szintű kezdeményezéseket, fellépjen a sportversenyek tisztaságának és átláthatóságának védelmében, és ösztönözze az együttműködést a sportszervezetek között. A sport a másodlagos jogforrásokban sem nyer külön szabályozást. A területnek a szabályozása a nem kötelező jogforrásokra maradt (pl.: Európai Sport Charta és a Sportetikai kódex (1992), Az európai sportmodell (1998), Fehér könyv a sportról (2007)) Ennek oka, hogy a nonprofit sportot az unió a kultúra részeként kezeli és ennek megfelelően igyekszik támogatni, és erre a tagállamokat is ösztönzi. A sport, mint gazdasági tevékenység (profi sport) azonban az unió általános szabályai alá esik (ezért tiltott például az állami támogatása). Ezzel egybehangzóak az EU bíróságának döntései is, melyek precedens értékűek és ezzel együtt kötelezőek. Ezek a döntések leginkább unión belüli szabad munkaerő áramlást, a képesítések egyenértékűségét voltak hivatottak biztosítani (pl.: Bosman-ügy, Heylens-ügy stb.) A sport Európán belüli fontosságát jelzi az is, hogy számos európai intézmény foglalkozik a területtel. A sport az Európai Bizottság szervezeti rendszerében az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, az Európai Parlament szakbizottságai közül a Kulturális, Ifjúsági, Oktatási, Média- és Sportbizottság az illetékes, a tagállamok sportért felelős miniszterei pedig rendszeresen találkoznak a Miniszterek Tanácsa keretében. Az Európa Tanács Sportfejlesztési Bizottságot (CDDS) működtet, a néhány évente összeülő Európai Sportminiszterek Konferenciája pedig ajánlások révén járul hozzá az európai sportélet fejlesztéséhez
Ajánlott irodalom:
15. Kérdések
• Kit nevezünk sportolónak?
• Milyen sportszervezetek vannak Magyarországon?
• Kik vesznek részt a sport állami irányításában?
• Hogyan történik a sport nem állami irányítása?
• Milyen csatornákon keresztül történik a sport finanszírozása?
15.1. Rövidítések
• AGFIS – The General Association of International Sports Federations
• Alk. – Alkotmány
• Et. – Egyesületi Törvény
• Itv. – Az illetékekről szóló törvény
• MOB – Magyar Olimpiai Bizottság
Sportjogi alapismeretek – Woth Péter
• MPB – Magyar paralimpiai Bizottság
• Mt. – Munka Törvénykönyve
• NOB – Nemzetközi olimpiai Bizottság
• Ötv. – Önkormányzati törvény
• Ptk. – Polgári Törvénykönyv
• Stv. – Sporttörvény
15.2. Felhasznált jogszabályok
• Magyarország alaptörvénye (2011.április 25.)
• 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya
• 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
• 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejátékokról
• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
• 1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről
• 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
• 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
• 2004. évi I. törvény a sportról
• 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
• 2007. CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról
• 2010. évi LXXXIII. törvény Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról
• 2011. évi 2011. évi LXXXII. törvény A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról
• 114/1992. (VII.23.) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről
• 89/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a testnevelés és sport területén történő végrehajtásáról
• 16/2004. (V. 18.) OM–GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről
• 38/2004. (III. 12.) Korm. rendelet az olimpiai központokról
• 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a sportfegyelmi felelősségről
• 40/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a Nemzet Sportolója Címről
• 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról
• 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet a sportrendezvények biztonságáról
• 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet a doppingellenes tevékenység szabályairól
• 157/2004. (V. 18.) Kormányrendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről
Sportjogi alapismeretek – Woth Péter
• 166/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az állami sportinformációs rendszerről
• 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról
• 2/2009. (I. 16.) ÖM rendelet az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról
• 212/2010 (VII.1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről
• 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól
• 39/2011. (VI. 30.) NEFMI rendelet a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő sportfejlesztési program jóváhagyására és a támogatási igazolás kiadására irányuló hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díról
• 65/2007 (VI.27.) OGY határozat a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról
15.3. Ajánlott irodalom
• Sárközy Tamás (szerk.): A magyar sportjog alapjai; HVG-ORAC kiadó Budapest, 2000
• Nemes András: jogi alapismeretek a középfokú sportmenedzserek számára; Magyar Testnevelési Egyetem Továbbképző Központja; Budapest, 1999
• Nyerges Mihály – Petróczi Andrea: Sportmenedzsment alapjai; Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest, 2002
Irodalom
Dr. Nemes András (szerk.): Sportjogi ismeretek; Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest, 2002
Princzinger Péter: Sportjog I.; ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2010
Sárközy Tamás (szerk.): Sportjog – A 2004-es sporttörvény magyarázata; HVG-Orac Budapest, 2004 Trocsányi Sára: A kommunikáció jogi alapjai; Osiris Kiadó Budapest, 2004
Woth Péter: A sportigazgatás története Magyarországon, PTE-ÁJK diploma dolgozat, 2001, Pécs