A jogágakon belül több jogszabály található, mely az adott területet, vagy viszonyt szabályozza.
Az alkotmány a legmagasabb szintű jogszabály, mégpedig olyan alaptörvény, amelyből minden más jogalkotó szerv hatásköre származik. Az alkotmányban az állam saját magát korlátozva biztosítja polgárai számára az
Sportjogi alapismeretek – Woth Péter
alapjogokat, illetve a részvételt a hatalom gyakorlásában. Az Országgyűlés alkotja meg, és a megalkotásához és megváltoztatásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A törvény az országgyűlés által kibocsátott aktus. A jogalkotásról szóló törvény határozza meg azokat a tárgyköröket, melyeket kizárólag törvénnyel lehet szabályozni. Az alapjogok szabályozása általában – kifejezett alkotmányi rendelkezés következtében – kétharmados többséget igényel.
A kormányrendelet törvényi felhatalmazás alapján, általában valamely törvény végrehajtására, vagy a kormány feladatkörében kerül kiadásra.
A miniszterelnök által kibocsátott és a miniszteri rendelet, amellyel a miniszterelnök illetve a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdéseket szabályozhatja. Mindkettő kiadható törvény vagy kormányrendelet végrehajtására, törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján.
Az önkormányzati rendelet, amit az egyes helyhatóságok saját illetékességi területükön, törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján, annak végrehajtására, valamint magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére hozhatnak létre.
A jogszabályok konkrét jogi normákból állnak, melyek meghatározzák az adott kérdésre vonatkozó konkrét rendelkezéseket, utasításokat, parancsokat. A jogi normáknak általában három részük van, melyek legtöbbször egy szabályban találhatóak. (Van azonban példa arra is, hogy a különböző részek, más jogszabályba kerülnek, sőt egyes részek akár hiányozhatnak is.)
A jogi norma szerkezeti elemei:
1. hipotézis (tényállás), 2. diszpozíció (rendelkezés), 3. jogkövetkezmény, joghatás.
1. Törvényi tényállás: azon körülmények összessége, melyek fennállása esetén a szabályt alkalmazni kell.
2. Rendelkezés: az a magatartási szabály, amelyet a tényállásban lévő feltételek megléte esetén tanúsítani kell.
3. Jogkövetkezmény, ami lehet pozitív (jutalom, előny), negatív (valamilyen hátrány, szankció). Joghatás, amennyiben a hipotézis feltételei fennállnak, és a diszpozícióban leírt magatartást tanúsítják, számíthatnak állami jogvédelemre.
Csak olyan jogszabályokat lehet alkalmazni, melyek érvényesek, illetve hatályosak. Az érvényes norma követése kötelező a jogalanyok számára. Egy jogszabály akkor lesz érvényes, ha a megalkotására feljogosított szervtől származik, az előírt módon jött létre, nem ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, és mindenki számára megismerhető, tehát megfelelő módon ki lett hirdetve. Az érvényes normáknál már vizsgálhatjuk azok hatályát is, vagyis, hogy mely földrajzi térségben (területi hatály), mely jogalanyokra (személyi hatály), milyen társadalmi viszonyra (tárgyi hatály), mely időszakban (időbeli hatály) alkalmazható, alkalmazandó az adott szabály.
7. A jogviszony
Mint arról már korábban szó volt a jogszabályok arra hivatottak, hogy kiszámíthatóvá rendezetté, jogilag szabályozottá tegyék a társadalmi viszonyokat. A jogilag szabályozott társadalmi viszonyokat szaknyelven jogviszonynak nevezzük. A jogviszony szerkezeti elemei a jogviszony alanya, tárgya, tartalma.
A jogviszony alanyai lehetnek természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek, illetve az állam. A jogalanyok egyik leglényegesebb tulajdonsága a jogképesség, ami azt jelenti, hogy az adott jogalany jogok, illetve kötelezettségek hordozója lehet.
A természetes személyek jogképessége általános, egyenlő és feltétlen. Általános, mert minden jogra és kötelezettségre kiterjed, egyenlő mert nemre, korra, felekezetre és vallásra tekintett nélkül mindenkit megillet,
Sportjogi alapismeretek – Woth Péter
és feltétlen, mert nem lehet feltételhez kötni, korlátozni. A jogképesség az embert (ha élve születik), fogantatása pillanatától kezdve haláláig (holttá nyilvánításáig) illeti meg.
Jogi személyek jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, melyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez kötődhetnek. Közös jellemzőik, hogy a jogszabályok által megengedett célra alakulnak, állami szerv által jóváhagyott, szervezeti működési szabályzatuk van, a tag és a társaság vagyona egymástól elkülönül és a tag a saját vagyonával, a társaság tartozásaiért nem felel. Jogi személyiség nélküli szervezetek jogképessége korlátozott. Jellemző vonásai jogszabály által megengedett célra alakult állami szerv által jóváhagyott, szervezeti és működési szabályzata van, a tag és a társaság vagyona egymástól nem különül el, a társaság vagyonáért, a tag saját vagyonával is felel. Az állam, mint a vagyoni jogviszony alanya jogképességgel rendelkezik. A jogképesség eredetleges, mert létéből fakad, míg a többi jogalanyé származékos jogképesség – mivel a jogképesség állami felhatalmazáson alapul. Az államot polgárjogi jogviszonyban fő szabályként az államháztartásért felelős miniszter képviseli
Jogviszony tárgya szerint két típust különböztetünk meg. A jogviszony közvetett tárgya az a dolog, amire a jogviszony irányul. A jogviszony közvetlen tárgya: az emberi magatartás, ami a dologhoz kapcsolódik.
Jogviszony tartalma azon dolgok, és kötelezettségek összességét jelenti, amelyek a jogviszonyból fakadóan, a feleket megilletik, valamint terhelik.
7.1. A sport szempontjából fontosabb jogi személyek
„Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak.” Ptk.52. § (1) A társas vállalkozások közül a fent leírtaknak megfelelően azok rendelkeznek jogi személyiséggel, melyben a tagok vagyona elkülönül a társaság vagyonától. A mi szempontunkból közülük a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság bír jelentőséggel.
7.1.1. A korlátolt felelősségű társaság
„A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel.”
Ptk.53. § (3)
7.1.2. A részvénytársaság
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel. Ptk. 53. § (4) A társaságok alapításához társasági szerződésre, illetve alapító okiratra van szükség, melyben egyebek közt meg kell határozni a társaság székhelyét, tagjait, tevékenységi körét.
7.1.3. Az egyesület
„Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.” Ptk. 61. § Az alapszabályban meg kell határozni az egyesület nevét, célját, székhelyét, szervezetét
7.1.4. Az országos sportági szakszövetség
„Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportágban működő sportszervezetek hozhatnak létre a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel.” Ptk. 66. § (1) A szakszövetség a külön törvényben – elsősorban a sporttörvényben –, valamint az alapszabályában meghatározott feladatokat látja el, melyekről a későbbiekben még esik szó.
7.1.5. Az alapítvány
Sportjogi alapismeretek – Woth Péter
„Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre.” Ptk. 74/A. § (1) A cél megvalósításához az alapításkor vagyont kell rendelni.
Kérdések:
• Mi a jog, mi a szerepe?
• Mi a jogágak elkülönítésének alapja, melyek a fő jogágak?
• Miért fontos a hatalommegosztás, mi az egyes hatalmi ágak szerepe?
• Mi a jogszabály, milyen részei vannak?