4. Konfliktus és konfliktuskezelés
4.6. A bullying prevenciós és kezelési lehetőségei
4.6.2. Programok a bullying kezelésére
Szociális készségfejlesztő program
Az egészséges kortárskapcsolatok nélkülözhetetlen elemei az empátia, az együttérzés és az a képesség, hogy a diákok mások helyébe képzeljék magukat. (Coloroso,2014) A szociális készségek fejlesztésére mind a bántalmazónak, mind az áldozatnak szüksége lehet. A szociális készségek beszűkült repertoárja nehezíti a konfliktusmentes kapcsolódást. A szegényes szociális készségegyüttessel rendelkező fiatalok könnyen válnak áldozatokká. A zaklatók önszempontú viselkedése a fejlett szociális készségek hiányaira mutat rá..
4.6. A bullying prevenciós és kezelési lehetőségei | 91
A szociális készségek fejlesztése során előnyös megtanulni a diákoknak (Coloroso,2014):
◼ meghallgatni másokat
◼ véleményt cserélni
◼ közös célt kialakítani és együttműködni a cél megvalósítása érdekében
◼ önkontroll képessége (érzelmek, indulatok kezelése)
◼ szavaink és tetteink következményekkel járnak
◼ értelmezni a társas érintkezés jelzéseit (szavak, metakommunikáció, tettek)
◼ pontosan észlelni, tudatosítani és értelmezni mások hogyan reagálnak a viselkedésünkre
◼ pozitív visszajelzéseket adni
Segítsünk a gyermeknek mások helyébe képzelni magát. Kérdések, amivel saját és mások mentális állapotaira, reagálására irányíthatjuk a figyelmet:
Mit érezhet a társad ebben a helyzetben? Mire gondolhat? Vajon mit fog tenni? Más gyermek is ezt tenné-e? Hogyan éreznéd magad az ő helyében?
Hogyan reagáltak a többiek, amikor ezt tetted? Mondd el, hogyan reagáltak a társaid a történésekre! Mit éreztél? Mire gondoltál?
Az egyik barátodat megbántottad. Mit mondanál neki? Mit tennél?
A szülők, nevelők feladatai:
◼ észleli az agresszív, zaklató megnyilvánulást és azonnal közbeavatkozik (felelősségvállalás serkentése)
◼ lehetőséget teremteni a jó cselekedetre
◼ fejleszteni a szociális készségeket (empátia, tisztelet, asszertív kommunikáció, békés megoldások)
◼ médiahatások tudatos kontrollja
◼ konstruktív, ösztönző tevékenységekbe vonni a gyermeket
◼ törekvés a jóra (erkölcsi értékrend)
Egy empátia építő program elemei (Goldenberg, Goldenberg, 2008):
◼ saját érzések tudatosítása, felelősség vállalása azokért, nem másokra kivetítés
◼ megtanulni odafigyelni másokra, megérteni mások érzelmeit és viselkedési motivációit
◼ megtanulni meghallgatni a másikat és visszajelezni, hogyan érti amit hallott
◼ a fenti készségek megtanulása, kiterjesztése és gyakorlati használata a mindennapokban
A kooperativitást támogató elképzelések
Míg az rivalizálás kiélezi a konfliktusokat, a kooperáció csökkenti a közösségben megjelenő konfliktusok számát. A kooperatív lehetőségek fejlesztésére különféle pedagógiában alkalmazott megoldások léteznek. A mozaik módszer a kooperatív tanulásszervezés egy formája. A mozaik módszer kiscsoportos együttműködés egy közös cél (pl. tananyagrész feldolgozása) elérése érdekében. A cél elérésének feltétele az együttműködés kialakítása. Az együttműködéshez szükséges egymás meghallgatása, odafigyelés a másikra, a csoporttagok egymást segítik a közös cél megvalósításában. A mozaik módszer alkalmazása, vagy a kiscsoportos projektmunkák készítése remek alkalom a gyerekeknek az együtt dolgozásra,
egymás segítésére, a kölcsönös függés megtapasztalására. Ezek a módszerek amellett, hogy közvetlen kontaktusokat teremtve közel hozzák egymáshoz a tanulókat, arra is lehetőséget teremtenek, hogy a csoporttagok más oldalról ismerjék meg egymást. (Dambach 2003, Aronson, 2009) A mozaik módszer hozzáértő alkalmazás mellett heti egy-egy órában alkalmazva is képes kifejteni jótékony hatását. A mozaikcsoportban tanuló diákok jobban szeretik az iskolát, nő a tanulás iránti motivációjuk, megtanulnak egymásra odafigyelni, megosztani egymással a tudásukat. Az osztálylégkörben a kölcsönös tisztelet kerül előtérbe.
(Aronson, 2009) A módszert érdemes már az általános iskola alsó tagozatában bevezetni.
(Aronson, 2009) A mozaik módszer alkalmazásának nehézségei közé tartozik a túl éles eszű, vagy az átlagnál lassabban haladó diák problémája, illetve a dominanciára való törekvés. A fenti problémák kezelése elengedhetetlen feltétele a módszer hatékonyságának. (Aronson, 2009)
Mentorprogram (Aronson, 2009) (Young, 2018)
A mentorprogramokban felsőbb éves diákokat rendelnek az újonnan érkező fiatalok mellé, akik segítenek barátkozni, megismerni az iskola közösségét. A felsőbb éves mentordiákok védelmet nyújthatnak a bántalmazó társakkal szemben és megóvják a fiatalabb diákokat a nagyobbak szekírozó viselkedésétől (pl. beavatás) is. A diákok bevonása egymás segítésébe felelősséget, feladatot, fontosságot biztosít számukra. (Aronson, 2009)
A támogató rendszerek egy másik formája a ’Pajtás’ rendszer, ami a kortárstámogatás egy formája. A Pajtások feladata, hogy óra közi szünetekben proaktívan vegyenek részt a támogató iskolai közösség megteremtésében. Ennek része, hogy segítsék nehezen barátkozó, kiszolgáltatott, magányos, sérülékeny társaikat. A Pajtások felsőbb éves, önkéntes segítő fiatalok, akik jól felismerhetők (sapka, kendő, jelvény, egyen póló vagy pulóver viselése különböztethet meg őket az iskola más diákjaitól). A természetes segítségnyújtásnak ez a fajtája könnyen hozzáférhető a támogatást igénylő gyerekek számára is. (Young, 2018)
Az iskolai, játszótéri önkéntesek előzetes képzésen vesznek részt (Pl. kortárs segítő képzés).
Megismerkednek a jó segítés alapvető elveivel és hogy mikor szükséges felnőtt segítség bevonása a folyamatba. A Pajtás rendszer nem csak a segítettek, hanem az önkéntesek számára is fejlesztő hatású. Az önkéntesek összefogása, koordinálása, szakmai segítése, mentálhigiénés gondozása felnőtt segítő feladata. Tehát a programhoz felnőtt felügyelete szükséges. Továbbá szükséges hátteret biztosítani a segítők által továbbküldeni kívánt gyermekeknek. (Young, 2018) A támogató rendszert bevezető iskolák esetén érezhető, hogy a gondoskodó iskolai közeg kialakítása fontos számukra. (Young, 2018)
A támogató csoport (Young, 2018)
Sue Young könyve a Megoldásfókuszú iskolák bemutatja, hogyan segítheti a bántalmazáskezelést a támogatócsoport. A Támogató Csoport Megközelítés a kortárstámogató csoport megoldásfókuszú változata. (Young, 2018)
A csoport diákokból szerveződik, akiket néhány hét időtartamig aktívan bevonnak a segítés folyamatába. Céljuk, hogy segítsenek egyik társuknak. A támogatócsoport közös célja, hogy segítséget igénylő társuk szívesebben járjon iskolába.
A megoldásfókusz támogatócsoport gyors és eredményes stratégia, mely hosszú távú hatásokkal is bír. A konfliktuskezelés alapja a nyertes-nyertes helyzet kialakítása. A résztvevők
4.6. A bullying prevenciós és kezelési lehetőségei | 93
fontos feladatot visznek véghez azáltal, hogy egy társukat támogatják, figyelmet fordítanak rá.
Az érintett diákot pedig pozitív változásokhoz segítik hétköznapi interakciók által (vele ebédelnek, megkérdezik tőle hogy van ma, segítenek neki barátkozni, figyelemmel kísérik, ha kell segítséget adnak, mellé ülni egy órán, beszélgetni vele). A támogatócsoportban való aktív részvétel partnerré teszi a gyerekeket a bántalmazás kezelésben. (Young, 2018) A létrejövő változásokkal kapcsolatos visszajelzést a szülőktől, diákoktól és az érintettől egyaránt kérünk.
A módszer főleg általános iskolás korosztályban alkalmazható.
A támogatócsoport vezetésének menete:
◼ beszélgetés a támogatásra szoruló gyermekkel
◼ találkozás a támogató csoporttal
◼ ismételt találkozás a támogatott diákkal
◼ ismételt találkozás a támogatócsoporttal
A megoldásfókuszú gyakorlat a figyelmet a problémáról a gyerekek meglévő készségeire helyezi, amit bevon a segítés folyamatába.
A támogatócsoportot vezetheti iskolán belüli vagy kívüli szakember. A vezető rendszeresen érdeklődik a csoport tagjaitól, kontaktust tart velük. Megbeszélik milyen jelei vannak, hogy sikeres a támogató működésük (pl. mosolygósabb a társuk, kevesebbet hiányzik, kezdeményez, nem szomorú, jobbak a jegyei, bátrabb lett, stb.) Továbbá megbeszélés tárgya az is, hogy hogyan érzik magukat a gyermekek a támogató munka nyomán. Az önkéntesen segítő kezet nyújtó gyermekek fontosnak, sikeresnek érzik magukat, munkájuk nyomán pozitív érzésekről számolnak be.
A sikeres küldetéseket oklevelekkel, közös fotókkal jutalmazhatja az iskola, ezek a megerősítések tovább növelik az iskolai támogató légkört. (Young, 2018)
WOWW (Working On What Works) (Berg, Shilts, 2016)
A WOWW egyfajta megoldásközpontú megközelítés. A megoldásközpontú irányzat (de Shazer, Berg, 2008) a figyelem fókuszát a problémáról a még/már/valaha jól működő területekre, készségekre, képességekre teszi át. A WOWW jelentése: odafigyelni arra, ami működik pl a közösségi kapcsolatok terén. Az elmélet abból indul, ki, hogy ami megfelelően működik, arra nem fordítunk kellő figyelmet. (Ratner, Yusuf, 2015)
A megfigyelők az osztályteremben megfigyelt pozitív dolgokat visszajelzik a diákoknak. A sikerélmények, megerősítések, tudatosítás nyomán az osztálytermi szokások pozitív irányba változhatnak, az osztály közösségi jellege erősödhet. (Ratner, Yusuf, 2015)
Kids’ skills (Furman, 2018)
A Kids’ skills játékos, kreatív elemeket használó finn módszer 3-12 éves korú gyermekek részére. A Kids’ Skills alapjai a megoldásközpontú szemléletben gyökereznek. A módszer hiányzó készségetek tanít és gyakoroltat be a gyerekek együttműködésére építve. A hiányzó készségek kialakításával, viselkedésbe való beépítésével, szokásszerű használatával az érzelmek kezelése, magatartási problémák leküzdése, osztálylégkör javítása is elérhető. A Kids’
skills egyéni és közösségi (akár osztály vagy iskolaközösség) szinten is alkalmazható. Tanárok, pszichológusok, szociális munkások, szülők által használható egyszerű és biztonságos
módszer. A módszer lényege, hogy a problémákat elsajátítandó, hiányzó készségeknek fogják fel. A módszer célja, hogy segítse és bátorítsa a gyerekeket a hiányzó készségek megszerzésében. A megoldásban a gyermekek ötletire, aktivitására épít. A gyermekek bevonása, a feléjük irányuló figyelem, érdeklődés érdekeltté teszi őket a megoldás folyamatába és ez lehet a Kids’ skills hatékonyságának magyarázata. (Furman, 2018)
Békés iskolák program
A Békés Iskola Program az iskolai agresszió csökkentését tűzi ki célul. A Békés Iskola programban a bántalmazás megelőzésében és kezelésében is kulcsszerepet kap az iskola légköre, a diákok biztonságérzete és mentalizációs képessége. Az erőszak okait közösségi és egyéni szinten közelíti meg. A probléma kezelésében ezért intézményes (az iskola, az osztály légköre) és egyéni (empátiát, mentalizálást serkentő) stratégiákat alkalmaz.
A Békés Iskola projekt fő elemei a pozitív, biztonságos iskolai légkör, a nem büntető szándékú, hanem a mentalizáló hozzáállást facilitáló fegyelmezési stratégiák, a példát adó mentorprogramok, valamint az önbizalmat növelő, erőszakmentes stratégiákat tanító ”Békés harcos” fizikai oktatási program, a reflektivitás növelésére pedig a napi közösségi értékelés használható. Alapvető cél a tudatosság növelése (agresszió megjelenésének felismerése) és az erőszakos viselkedéshez való hozzáállás megváltoztatása. (Allen, Fonagy, Bateman, 2011) A közösségben megjelenő agresszió nem csak az agresszor és az áldozat ügye, hanem abban mindenki lényeges szerepet játszik. A szemlélők passzivitásukkal, nem beavatkozásukkal, nevetésükkel, vagy éppen cukkolásukkal valamiképp állást foglalnak az agresszív cselekmény kapcsán. Nem vagy alig reagálásuk (a pedagógusok, szülők hasonló passzivitása is!) legalizálja az agresszív viselkedést. Az erőszakos viselkedés nem diádikus, hanem triádikus probléma. A három szerep: az elkövető, az áldozat, a szemlélő. Mindhárom szerepbe kerülhet diák és pedagógus egyaránt. A Békés Iskola projekt célja, hogy a
szemlélőket aktivitásra serkentse, hogy felismerjék és együtt, mint a közösség tagjai megfékezzék az agressziót. Az agresszió megfékezéséhez a diákok, tanárok illetve az iskola egyéb dolgozói erősödő mentalizáló működésén, együttérzésén keresztül vezet az út. A mentorok olyan jól mentalizáló példaképek (diáktársak, iskolai dolgozók), akik segítik s diákokat a konfliktusmegoldásban, perspektíva váltásban.
A Békés Iskolák program olyan közösséget igyekszik létrehozni, „amelyben a társas hangulat kedvez annak, hogy mindenki tisztában legyen saját maga és mások mentális állapotaival, és együtt érezzen mások szenvedésével.” (Allen, Fonagy, Bateman, 2011 305. o.)
A biztonságos iskoláknak rendszerszintű stratégiákkal kell rendelkeznie „Egy iskolát akkor tekintünk biztonságosnak, ha stratégiája toleráns és átlátható, és sokféle kommunikációs csatornát és mintát kínál tagjainak, amelyeken keresztül kifejezhetik érzéseiket és gondolataikat, és arra bátorítja őket, hogy ehhez a stratégiához értelmesen viszonyuljanak. Ha a figyelmeztető jeleket nem túlozza el, de nem is bagatellizálja, és tisztelettudó, demokratikus hangnemet üt meg.” (Twemlow, Sacco, 2012. 111. o)
A jól működő iskola biztonságos a tanulói és tanárai számára. Stabilitás, nyitott kommunikáció, a másság tisztelete jellemzi. A rendszer munkatársai kezükben tartják az irányítást, ám a rendet nem büntetéssel tartják fenn. A felnőttek mentalizáló működése segíti a gyerekek azonos irányú fejlődését ezért az iskola munkatársainak érzékenyítése elsőrendű prevenciós feladat. (Twemlow, Sacco, 2012)
4.6. A bullying prevenciós és kezelési lehetőségei | 95
Ha a gyermekek biztonságban érzik magukat az iskolában javul a tanulmányi teljesítményük, mivel energiáikat nem az erőszak okozta szorongások, bizonytalanság, védekezés köti le.
(Allen, Fonagy, Bateman, 2011) A pozitív iskolai légkörben a diákok örülnek egymás sikereinek, tisztelik, bátorítják egymást, tolerálják, elfogadják az eltérő munkastílust, viselkedést. Az egyének különbözősége a közösség értékévé válik. A diákok jól érzik magukat, mert a közösségük megadja nekik az alapvető valahová tartozás érzését. (Aronson, 2009) A nem biztonságos iskolai rendszerekben az önkifejezés korlátozása, a problématagadás, a klikkesedés, a kohézió alacsony szintje (távolságtartás a kapcsolatokban), illetve a agresszív, gátlástalan viselkedés gyakorisága jellemző. Ezekre az iskolákra jellemző, hogy hiányzik az egyértelmű kommunikáció, a struktúra és a feladatkörök homályosak, a negatív érzések szabályozatlanul maradnak. (Twemlow, Sacco, 2012)
A gyermekek biztonságérzetét az iskolában meghatározza (Twemlow, Sacco, 2012):
◼ gyermek és pedagógus közötti kapcsolat minősége
◼ védelmező felnőttek jelenléte vagy hiánya
◼ közösségben működő szabályok
◼ menedékhelyek megléte vagy hiánya
◼ önvédelmi technikákban való jártasság
◼ kortárskapcsolatok és barátságok
◼ altruista tevékenység
◼ a közösséghez tartozás érzése
Az iskolai bántalmazás prevenciója hatékonyabbá válik, ha az iskola dolgozóinak, diákjainak és a szülőknek egységes álláspontja van a bántalmazás tilalmáról, és a fenti szereplők közösen dolgoznak a bántalmazás kivédésén. (Nansel, Overpeck, Pilla, 2001)
Magyarországon bár egységes gyakorlat nem alakul még ki, több oktatási színtéren is vannak hatékony projektek, külföldről adaptált programok a kortársak közötti zaklatás kezelésére, prevenciójára.
A prevenciós programokban közös, hogy átfogó, rendszerszintű megoldások mellett az együttműködés és az empátia fejlesztését hangsúlyozzák. Finnországban törvény írja elő, hogy a közoktatásban fel kell lépni az iskolai zaklatás ellen. Kidolgozott óratervek, számítógépes játékok segítik a pedagógusok munkáját. A KiVa Program a közösség bevonását, az empátia fejlesztését hangsúlyozza, kiemeli a szemlélők szerepét és módszereket tanít a zaklatás elleni fellépésre.(Botó, 2018)