6. Iskolai mentálhigiéné és egészségfejlesztés
6.4. Fejlődési zavarok és mentális rendellenességek gyermek- és serdülőkorban
6.4.2. Beilleszkedési zavarok – A "problémás” gyermek
Magatartászavar
A magatartászavar meghatározása: A viselkedés szociálisan nem fogadható el, sorozatos szabályszegések jellemzik. A tüneti képben személyek, tárgyak, helyzetek ellen irányuló indulati kitörések. A viselkedés eltér az adott életkorban elvárhatótól és tartósan fennáll.
Megszokott pedagógiai, nevelési eszközökkel nem befolyásolható. Előfordulási gyakoriság 10% körüli. Fiúknál kétszer gyakrabban észlelhető, mint lányoknál. (Gácser, 2003)
Szembenálló: dacos, akaratos, szembeszegülő, engedetlen, kötekedő, indulatos, elutasító (nem azonos a 2-3 éves korban fejlődésileg jellemző dacos önérvényesítő magatartással - dackorszakkal)
agresszív viselkedés
későbbi életkorban (kisiskoláskor):lopás, csavargás, hazugság, iskolakerülés, kegyetlen, durva bánásmód
A magatartászavar tünetei Formái:
◼ Szembenálló (oppozíciós) zavar:
dacos, akaratos, szembeszegülő, engedetlen, kötekedő, indulatos, elutasító, kritikára érzékeny, nem viseli el
◼ Családi körre korlátozódó magatartászavar:
pénzlopás otthonról, családtag tulajdonának tönkretétele, Családi körön kívül normális kapcsolatok, viselkedés
Hátterében: egy családtaggal való kifejezetten rossz viszony (kistestvér születése)
◼ Kortárscsoportba beilleszkedő:
Állandó disszociális, agresszív magatartás Főként az iskolai viselkedésre jellemző
Garázdálkodás, erőszakoskodás, lopás, csavargás, iskolakerülés
◼ Kortárscsoportba nem beilleszkedő:
Barátok nincsenek
A magatartászavar okai (Gácser, 2003):
Biológiai hatások
◼ Temperamentum (impulzivitás, hevesen, indulatosan reagáló gyermek)
◼ Organikus sérülés, agykárosodás
◼ Értelmi fogyatékosság
◼ Epilepszia Pszichológiai faktorok:
◼ Alacsony intelligencia
◼ Szóbeli kifejezőkészség hiányosságai
◼ Gyenge problémamegoldó készség
◼ Kötődési zavar (pl. intézet)
◼ Csökkent önértékelés, önbizonytalanság
◼ Kapcsolati problémák (empátia, szociabilitás) Szociokultúrális hatások
◼ korai (családi) szocialzációs hiányosságok (nem tanult meg bizonyos szabályokat, nem sajáttítatnak el vele alapvető normákat)
◼ korai (családi) szocialzációs zavarok (zavart mintákat lát a családi életben és ezeket sajátítja el pl. szenvedélybeteg, deviáns szülő)
◼ Tömegkommunikációs hatások (argesszív minták)
◼ Szülői, nevelői módszerek
6.4. Fejlődési zavarok és mentális rendellenességek gyermek- és serdülőkorban | 151
◼ Fizikai bántalmazás
◼ Szülői következetlenség
◼ Hideg, elutasító érzelmű szülők
A magatartászavarok szociálpszichológiai magyarázata választ keres olyan kérdésekre, minthogy: Milyen helyzetekben jelentkeznek a tünetek? (otthon, iskolában, tanórán, szünetben, egy bizonyos órán, stb.) Mit üzen, mit kommunikál a gyermek a magatartási tünetével? (pl. többlet figyelmet szeretne, kitűnni vágyik, sikertelenségek kompenzálása pl.
sikeres a bohóckodásban, unatkozik)
Viselkedési zavar
Viselkedési zavar: A viselkedés olyan állandósult mintája, amelyben mások alapvető jogait megsértik, vagy az életkornak megfelelő fontosabb szociális normákat megszegik. A viselkedési zavarok kialakulásában biológiai tényezőkön túl, markáns családi konfliktusok, a bántalmazás, a szocializáció anomáliái szerepet játszanak.
A viselkedési zavarok kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Pszichoszociális rizikófaktorok: iskolai kudarcok, iskolai, családi konfliktusok, bántalmazás, deviáns értékrendű csoporthoz tartozás.
A prognózis a kriminalizálódás, a szerhasználat veszélye, valamint az alacsony iskolai végzettség miatt hosszú távon kedvezőtlen
1. emberek és állatok iránti agresszió o gyakran kezdeményez verekedést
o terrorizál, fenyeget, megfélemlít másokat
o olyan fegyvert használ, ami sérülést okozhat másoknak (bot, tégla, kés, puska) o fizikailag kegyetlenkedő másokkal, állatokkal (empátia hiányára utal)
o rablótámadásban vesz részt
o szexuális aktivitásra kényszerít mást 2. vagyonrongálás
o szándékosan károsítja mások tulajdonát 3. csalás vagy lopás
o betör, feltör, ellop, hamisít, hazudik (előnyszerzés, felelősségre vonás elkerülése)
4. szabályok súlyos megsértése
o kimarad éjszakára a szülői tiltás ellenére 13 éves kora előtt o elcsavarog az iskolából 13 éves kora előtt (deviáns rizikó) A viselkedési zavar tünetei Forrás: BNO 10.
Aktivitás és figyelemzavar (ADHD)
A hiperaktivitás jelei már az óvodás korban megmutatkoznak. A gyerekek folyton mozgásban vannak, felmásznak a bútorokra, nehezen ülik végig az étkezést, futva sétálnak, gyakran veszélyes helyzetekbe keverednek, ám veszélyérzetük csekély. Folyamatosan izegnek-mozognak, babrálnak, matatnak, vagy éppen beszélnek. Reakcióik impulzívak, a várakozás nagyon nehéz számukra, ingerküszöbük csökkent. Érzelmi kitöréseik időnként nehezen csillapíthatók. A játékban nem kitartóak. A tünetek legalább 6 hóig fennállnak.
Előfordulási gyakoriság: 3-7% fiúknál háromszor gyakrabban fordul elő. Kialakulásában temperamentum tényezőket, perinatális ártalmakat, környezeti hatásokat (pl. korai súlyos elhanyagolás) feltételeznek. (Gácser, 2003)
Az ADHD-t úgy is tekintik mint a végrehajtó funkciók zavarát. A végrehajtó funkciók területén az alábbi nehézségek lépnek fel:
◼ Tervezés (célszerűség)
◼ Gátlás (cselekvés, vágyak visszafogása, kontroll)
◼ Önmonitorozás (mit is teszek éppen?)
◼ Munkamemória (mit is mondtak az előbb?)
Az figyelemhiányos hiperaktivitás zavar főként az iskolában okoz problémát (többnyire ekkor kerülnek szakemberhez). A szakemberhez fordulás időpontja a tünetek súlyosságától, valamint az otthoni és pedagógiai környezet toleranciájának mértékétől függ.
Az ADHD-s gyermekek közösségi viselkedése, beilleszkedése az alacsonyabb ingerküszöb, az impulzív reagálás, az önszabályozás elégtelensége miatt problémás lehet. Figyelmi, koncentrációs nehézségeik tanulási problémák forrásává válnak. (Ranschburg, 2012)
1. Figyelmetlenség
◼ Nehezen koncentrál
◼ Nem fejezi be a feladatait
◼ Nem követi az utasításokat
◼ Nehézségei vannak a tevékenységek megszervezésében
◼ Tartós érzelmi erőfeszítést igénylő helyzeteket gyakran elkerüli
◼ Felszereléseit gyakran elveszíti 2. Túlmozgékonyság
◼ elhagyja a helyét az osztályban
◼ nehezen marad ülve
◼ sokat babrál, matat, gyakran izeg-mozog
◼ nehézségei vannak az önálló, nyugodt játéktevékenységben
◼ beszédfegyelmezetlenség 3. Impulzivitás
◼ nehézségek okoz a várakozás
◼ félbeszakít másokat, belebeszél az órába Az ADHD tünetei Forrás: BNO 10.
6.4. Fejlődési zavarok és mentális rendellenességek gyermek- és serdülőkorban | 153
A kezelés lehetőségei:
◼ Figyelemfejlesztés
◼ Mozgás terápia (10 éves korig)
◼ Gyógyszeres kezelés (tünetek enyhítése)
◼ Pedagógus lehetőségei:
o elfogadás
o Figyelemproblémát enyhíti, ha első padba ültetjük a gyermeket
o Tagolt feladatok, egyszerre csak egy utasítás, lassan, röviden, egyértelműen o Bízza meg időnként mozgásos feladatokkal
o Munkavégzés közben adjunk megerősítést o Támogatni kell az idő betartását
Prognózis: Az életkor előrehaladtával a túlmozgékonyság mérséklődik. Felnőttkorukban 2/3-uknál koncentrációs nehézség, impulzivitás észlelhető. A megfelelő pályaválasztás szerepe kulcskérdés!