6. Iskolai mentálhigiéné és egészségfejlesztés
6.1. Az iskolai mentálhigiéné fogalma, módszerei
6.1.2. A mentálhigiéné módszerei
◼ prevenció
◼ korrektív programok
◼ edukatív programok (információ adás, felvilágosítás)
◼ szociális készségfejlesztő csoportok (empátia, kommunikáció)
◼ szülőcsoport
◼ konzultáció (szülő, pedagógus), tanácsadás
Prevenció
A megelőzés három szakaszát különböztetik meg. Az elsődleges (primér) prevencióval a kóros folyamat elindulását akadályozzuk meg (segít egészségben maradni pl. iskolai megelőzési programok). A primer prevenció elsődleges célja az életminőség, a lelki egészség javítása, az egészségmagatartás fejlesztése. Az elsődleges megelőzés feladata, hogy a személy ellenállóvá váljon a károsító hatásokkal szemben, meg tudja oldani a fejlődéslélektani feladatait (például egy serdülőkori identitáskrízis devianciához vezethet) és jó emberi kapcsolatokat tudjon kialakítani. A másodlagos (szekundér) prevencióval a már kialakult kórképet felismerve (korai felismerés, korai intervenció) az elindult kórfolyamatot állítjuk meg. A harmadlagos (tercier) prevenció a kórfolyamat adekvát kezelését, gondozását jelenti, rehabilitációja elhárítja a szövődményeket.
Jó gyakorlatok: Példák működő prevenciós programokra
◼ Fiatalok az élet küszöbén (FÉK program: kapcsolat és jellemépítő AIDS és drog prevenciós program) (Grész, 2014)
◼ DADA
◼ ELLEN-SZER
◼ Kortárs segítő programok („egészséggel fertőzni”)
◼ Nyugi ovi Program
◼ Biztonságos Iskolák Program cél:
◼ Iskolai relaxáció (Alkalmazása speciális képzettséghez kötött) cél a feszültségcsökkentés
◼ Egészségfejlesztési és drogprevenciós programok
◼ TestBeszéd program (Kompánia Alapítvány) cél: önbecsülés fejlesztés
◼ Médiahasználat tudatosítása
◼ Iskolai agressziókezelés- és toleranciafejlesztés
◼ Kortársközösségi hálózat kialakítás
◼ Williams Életkészségek Program (WÉK) stresszkezelő és kommunikációs készségfejlesztő tréningek pedagógusoknak (Nemzetközi jogvédelem alatt álló szellemi termék. Magyarországi alkalmazására , szakmai felügyeletére kizárólagosan a Selye János Magyar Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Tárasaság jogosult.)
6.1. Az iskolai mentálhigiéné fogalma, módszerei | 139
◼ A bántalmazás (szexuális bántalmazás, kortárs bántalmazás) prevencióját célzó programok
A bántalmazás prevenciója
A bántalmazás elterjedtsége nyomán külön érdemes szólnunk a bántalmazás ellenes programokról. A prevenciós munka a korai életévekben, már az óvodás korosztálynál kialakítható. Gyermekjogok ismeretéhez segítséget nyújt Boldizsár Ildikó Az elveszett madártoll Gyermekjogi mesék óvodásoknak (OBDK, 2016) című beszélgetős mesekönyve, melyben tíz gyermekjogi területet jelenít meg tíz mese. A gyermekek nyelvén szóló történeketek alkalmat adnak a beszélgetésre, a tudatosításra olyan témákban, mint a bántalmazás tilalma, a csúfolódás és hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egészséges élethez való jog.
A szexuális bántalmazás megelőzésére bábfilm, mesekönyv is született gyermekeknek a témában. (pl. Paulik Móni, Vincze Zsuzsi (2017) Lili és a bátorság, Magánkiadás). Ezek olyan kérdéseket dolgoznak fel, mint, hogy ki hol érintheti meg a gyermek testét, az intim testrészekre vonatkozó szabályok, hogy a saját testét ő birtokolja, egy felnőttnek is lehet nemet mondani, illetve, hogy mi a különbség a rossz titok és a jó titok között.
Fontos a helyes médiahasználati (tévé, internet) szokásokról való beszélgetés. A kiskamasz, serdülő korosztálynál a biztonságos internethasználat kialakítása, az internet veszélyeinek (káros tartalmak, cyberbullying) ismerete. A tartalomfogyasztási szokások megváltozása, az okos eszközök elterjedése és elterjedtsége számos kérdést vet fel. A kérdések pszichológiai, pedagógia, etikai természetűek egyaránt lehetnek: folyamatos jelenlét, bántalmazás, határok, érzékenység, érzéketlenség, intimitás, normák a világhálón, amit sokan csinálnak az a normális?, a média telített közegben nevelkedő gyerekek kognitív és szociális fejlődése. stb.
A mentálhigiénés prevenció, kríziskezelés hatékony és elérhető módja a Telefonos Lelkisegély szolgálat. Telefonos, internetes segítségek lehetőségét számos szervezet kínálja, ahol anonim módon kérhetnek segítséget a krízishelyzetbe került gyermekek és fiatalok (pl. KÉK vonal).
Korrektív programok
Az iskolai agresszió kezelése A segítségadás lehetőségei:
◼ Hiányzó pozitív példákat pótolni
◼ Hiányzó ismereteket tanítani
◼ Erősíteni amikor nem történik erőszak
◼ Agresszió mentes kommunikáció tanítása
◼ Keresni és értékelni amit a gyerekek jól csinálnak
◼ Egyéni felelősségek tisztázása, vállalása
◼ Külső, gyakorlati segítség felkutatása, igénybevétele, az elszigeteltség oldása (sport)
◼ Rizikócsoportok különös figyelemmel kísérése még a kialakuló problémák előtt
◼ Mentalizációt segítő programok (Mit él át az áldozat? Mit érez az áldozat?) (Allen, Fonagy, Bateman, 2011)
◼ A szülő megtanítása a gyermek igényeinek és jelzéseinek felismerésére Pl. deviánsból kortársegítő program
Edukatív programok
Az edukációs programok az egészségnevelés részeként szakszerű ismeretekkel, informálással, stresszkezelési technikák, készségfejlesztő programok, kapcsolat- és közösség erősítő programok alkalmazásával protektív és preventív erővel bírnak.
Az edukatív (oktató) programok célja elsősorban az információ adás, illetve ez által az életmód, életminőség javítása. Pl. Egészséges életmód program, DADA Program,
Az edukatív modell jellemzői (Goldenberg, Goldenberg, 2008):
◼ a kliens tanulására épít
◼ a probléma az egyén kontrollján belül
◼ a fejlődést, a napi stresszt és a pszichés szükségleteket hangsúlyozza
◼ a változást a kliens erőfeszítései alapozzák meg
◼ a kliens erőforrásaira épít, biztatja a klienst, hogy keresse azt a tudást és erőforrásokat, amire szüksége van
◼ prevenció hangsúlyú Az edukatív módszer tartalmazza:
◼ célok meghatározása
◼ a tanulás és gyakorlás módszerei
◼ napi életvitelre kiterjesztés
◼ megtanult készségek fenntartása
Szociális készségfejlesztő csoport
A fejlett szociális készségek segítik a békés egymás mellett élést, csökkentik a konfliktusokat, harmonizálják a közösségi kapcsolatokat.. A szociális készségeknek szerepe van a bántalmazás kivédésében, kezelésében, a kapcsolati kultúra fejlesztésében. A megszerzett készségek hosszú távú hatással bírnak.
Fejlesztendő készségek:
◼ önismeret
◼ kapcsolati készségek
◼ empátia
◼ önkontroll (érzelmi kontroll)
◼ stresszkezelés
◼ hatékony kommunikáció
◼ problémamegoldás
◼ döntéshozás
◼ kritikus gondolkodás
◼ kreativitás
Pl. Fiatalok az élet küszöbén program (Grész, 2014), Kortárssegítő programok
6.1. Az iskolai mentálhigiéné fogalma, módszerei | 141
Szülőcsoportok
A szülőkkel való foglalkozás abból a kiindulásból ered, hogy a gyermek fejlődése és esetenként problematikus viselkedése összefüggést mutat a szülői, illetve családi működéssel. Továbbá a gyermekközpontú szolgáltatások felől eltolódás történt a családközpontú szolgáltatások felé. (Bányai, 2003)
A szülők képzésével foglalkozó programok célja (Bányai, 2003):
◼ információ adása a gyermek fejlődési sajátosságairól és ehhez illeszkedő nevelési stratégiákról
◼ szülői tudatosság alakítása (szülők kompetencia érzésének erősítése, szülői bizonytalanságok csökkentése)
◼ a fegyelmezés és konfliktuskezelés adekvát módszereinek megtanítása (diszfunkcionális gyermeknevelés csökkentése, szülői készségek fejlesztése)
◼ a szülő-gyermek közötti kommunikáció javítása
◼ a családi élet örömtelibbé tétele
A szülőcsoportok célja tehát a gyermekek, serdülők optimálisabb fejlődésének biztosítása.
Az óvodai, iskolai szociális segítő feladatai: tematikus szülőértekezletek tartása, előadások megszervezése, nevelési, pszichológiai szakemberek meghívása, érzékenyítés, iskolapszichológussal közösen vezetett szülőcsoportok indítása lehet.
A konzultáció
A konzultáció alkalmazási területei a nevelési, pedagógiai, pszichológiai gyakorlat. A konzultatív munka célja az egészséges fejlődés segítése, a fejlődési elakadások felszámolása, a gyermek környezetének „áthangolása”, elvárások, elképzelések tisztázása, realisztikussá tétele, valamint a helyes környezeti reagálásmód kialakítása. A konzultáció = „beavatkozási minimum” Különféle konzultációs formák ismertek. Konzultáció történhet gyermekkel, szülővel, pedagógussal, társszakmák képviselőivel (védőnő, pszichológus). A szülőkonzultáció javasolt a szülői szerepbizonytalanságok oldása, illetve a gyermek életkori sajátosságait érintő kérdések esetén. (Bagdy, Telkes, 1999)
A konzultáció jellemzői
◼ Rövid, időhatáros
◼ Problémaorientált
◼ Jelen fókuszú
◼ Egészségorientált
◼ Támogató jellegű
◼ Tudatos belátásra épít
◼ Középpontban a kliens problémakezelése áll