A tanterv meghatározása

A nevelés és oktatás szabályozó dokumentuma a tanterv. Több meghatározásával találkozhatunk a szakirodalomban, és az értelmezési keretek változásának történetisége is nyomon követhető. Néhányat kiválasztottunk a definíciók közül a teljesség igénye nélkül.

Szabó (1985) értelmezésében a tanterv a tervezés dokumentuma, a tudás társadalmi elosztásának legfontosabb szabályozó eszköze.⁷

Falus–Szivák (2004) meghatározásában „Oktatásirányítási és pedagógiai dokumentum, amely típusától függően különböző mértékben tartalmazza és szabja meg az oktatási folyamat leglényegesebb elemeit: célokat, tananyagot, követelményeket, módszereket, eszközöket, tanítási és tanulási feladatokat, értékelési eljárásokat.”

Ballér (1996) definíciójában olyan pedagógiai dokumentum, ami előírja az iskolai tanítást-tanulást meghatározó értékrendet, cél-és követelményrendszert, műveltségi tartalmakat és elrendezésüket.

Hunyadi-M. Nádasi szerint „A tanterv az oktatás gyakorlatának, irányításának és ellenőrzésének alapvető nyomtatott dokumentuma. Tartalmazza az oktatás tartalmát, az iskolai oktatás céljait általában, az egyes tantárgyak tanításának céljait konkrétan, a tanulók

7Szabó László Tamás (1985): A “rejtett tanterv”. Oktatáskutató Intézet, Budapest, 201 p.

tudásával kapcsolatos követelményeket, a felhasználható időt, a pedagógus megvalósítandó feladatait”. (Hunyadi-M. Nádasi 2000:69)

Báthory (2000) olvasatában pedagógiai dokumentumként az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között.

A tantervek klasszifikálása különböző aspektus alapján történhet. (Ballér 2003)

Hatáskörük függvényében beszélhetünk központi, helyi és kétpólusú tantervről. A központi tanterv országos, területi, fenntartói iskolákra érvényes előírásokat foglal magába. A helyi tanterv csak az egyes iskolákra érvényes szabályozó dokumentum. A kétpólusú tanterv a kereteit és az alapjait tekintve az országos előírásokat követi, azonban a részleteiben a helyi intézményi szuverenitást képviseli.

A tartalom jellegéből kiindulva tananyag- ismeretközpontú, tevékenység-, képességközpontú, teljesítmény-, követelmény-központú, valamint folyamatközpontú tanterveket különböztetünk meg. Amennyiben a műfaji jellegeket vizsgáljuk, elkülöníthetünk a sillabuszt, ami a tananyagot csak vázlatosan adja meg. A tantervi rendszer az oktatási célokat és a tananyagok kiválasztásának, elrendezésének és feldolgozásának az összefüggéseit tartja szem előtt. A curriculum felöleli az oktatás egész folyamatát a céloktól az eredményekig. Az alaptanterv az oktatás központilag meghatározott dokumentuma, fundamentumát képezve a helyi, iskolai tantervek kialakításának, valamit a taneszközök, ellenőrzések és értékelések számára. A kerettanterv a különböző iskolatípusokra, tantárgyakra, tantervi modulokra határozza meg a kötelező tananyagot és követelményeket.

A tanterv megvalósulásának a szubjektivitását alapul véve a deklarált tanterven belül elkülönül az ún. „lefordított tanterv” (translated curriculum”) (Ballér, 2003), azaz az a tanterv, ami a tanárok és a tanulók gyakorlatában megvalósul, azaz az ő szintjükön értelmezett, illetve az elsajátított tanterv, ami a tanuló előzetes tudását, környezetének hatásait, valamint az előírt műveltség tanári értelmezését tartalmazza.

A rejtett tanterv (Szabó, 1985) azokat a pszichikus képződményeket (viselkedési sajátosságok, reakciómódok, attitűdök), foglalja magába, amiket a tanulók bár szervezett, intézményes tanulás keretében sajátítanak el, azonban a tartalma a deklarált tantervben nincs megfogalmazva.

Látható tehát, hogy akár szűkebb, akár tágabb kontextusban értelmezi a szakirodalom a tanterv fogalmát, abban minden esetben egyetértenek, hogy a legfontosabb szabályozó dokumentumnak tekintik. Olyan oktatáspolitikai eszköz tehát, ami tükrözi a társadalom elvárásait és közös műveltségi alapot kíván teremteni.

A tanterv az állami oktatásirányítás jellege szerint lehet adott iskolatípusra, iskolafokra vonatkozóan országosan egységes, ezek és a módosításaik, valamint a fenntartói tantervek egymás mellett élhetnek; az iskolák helyi tantervvel is dolgozhatnak.

Központosított, egységességre törekvő oktatásirányítás esetén, amikor az állam a kizárólagos iskolafenntartó, a tanterv is egységesen érvényes adott iskolatípuson belül valamennyi iskolára. Az országos tanterveket a mindenkori iskolaügyért felelős minisztérium készítteti el és jelenteti meg. Az elfogadott tanterveket országgyűlési vagy kormány, vagy miniszteri döntés alapján vezetik be az iskolákba.

A pluralizmust kívánatosnak tartó oktatásirányítás esetén az egységes tantervek mellett természetesen azok módosított változatai és a fenntartói tantervek is jelen vannak. ezek

2.4. A köznevelés tartalmi szabályozása | 29

viszonya az állami tantervhez mindig szabályozott. Az állami oktatásirányítás lehetővé teheti vagy előírhatja az egyes iskoláknak az egyedi tanterv szerinti működést. 1998-ra minden iskola létrehozta a Nemzeti Alaptanterv (Nat) alapján a pedagógiai programjában rögzített célokkal összhangban saját helyi tantervét.

A tanterv koncepciója szerint lehet bemenetre vagy kimenetre orientált (Hunyadi-M. Nádasi 2000):

A bemenetre orientált (input) tanterv a feldolgozandó oktatási tartalomra koncentrál. Fontos az egységes tartalmi tudás, a tanári munka szabályozása. Részletesen meghatározzák a feldolgozandó anyagot és az arra szánt időt.

A kimenetre (output) orientált tanterv a tanulók által elérendő követelményekre koncentrál. A követelményeket vagy azok egy részét úgy határozzák meg, hogy meghatározó szerepet kap az elérésének kiválasztásában a pedagógus.

A tanterv az oktatási tartalom kifejtettsége szerint lehet:

◼ részletezett,

◼ kerettanterv.

◼ kombinált.

A részletezett tanterv a feldolgozandó oktatási tartalomra nézve leíró jellegű. A kerettanterv a tananyagot nagyobb egységeiben adja meg, ezzel biztosítja a pedagógus önálló döntéseit.

A tananyag a tantervekben tárgyakba vagy műveltségterületekbe rendezhető horizontálisan.

Magyarországon az előző honosodott meg, de olyankor, amikor a tanulók egységes világszemléletére, az összefonódó területek bemutatására törekszenek, műveltségterületek meghatározására is sor kerül.

Hazánkban kétpólusú tantervi irányítás működik. Ez azt jelenti, hogy a tervezés kérdéseiben (célok, tartalmak kiválasztása, tananyag elrendezése) központi és helyi döntések egyaránt érvényesülnek. A központi és a helyi döntések aránya, tere azonban oktatáspolitikától függően válthat.

A magyar tantervi szabályozás a rendszerváltás után háromszintűvé vált (Vágó és Vass, 2006).

A tanterveket és egyéb tartalmi szabályzó eszközöket (az egyes pólusokon és szinteken) az 1.

táblázat mutatja.

2-1. táblázat:A magyarországi tantervek rendszere a rendszerváltás után

Központi pólus Helyi pólus

1. szint 2. szint 3. szint

NAT 1995 Kerettanterv 2000 Helyi tantervek,

pedagógiai programok 1997-től

NAT 2003 Kerettantervek 2004

(központi kidolgozású és alternatív változatok)

Felülvizsgálat

NAT 2007 Kerettantervek 2008

(központi kidolgozású és alternatív változatok)

Felülvizsgálat

NAT 2012 Kerettantervek

(1-2 változat

iskolafokozatonként és tantárgyanként)

Felülvizsgálat