Gyermekvédelem fejlődése Magyarországon

A gyermekek védelme Magyarországon is azokra a gyermekekre, pl. az árvákra vonatkozott először, akiket a család, a rokonság, vagy a helyi közösség nem tudott ellátni. A középkorban a betegeket, öregeket ellátó intézmények mellett az árvák számára is alakultak intézmények. III.

Károly közigazgatási átalakítása, (községek szerepe) következtében a szegények, gyermekek ellátása a községek feladata lett. (1924), melyet a 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről megerősíti.³

3 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről II. FEJEZET A községi hatóságról és illettőségről 10§a c) lelenczek, vagy általában oly egyének, kiknek születési helye nemtudatik, azon községhez tartozóknak tekintetnek, a melyben találtattak, vagyaz utóbbi időkben leghosszabb ideig tartózkodtak

https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=87100018.TV&targetdate=&printTitle=1871.+%C3%A9v i+XVIII.+t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&referer=1000ev

Az 1886-ban megjelent XXII. törvénycikk próbálja rendezni, az egyház és az állam szerepét a gyermekvédelemben, és a községek szerepét ismételten megerősíti.

https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=88600022.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fkeyword%3D1870.%2520%25C3%25A9vi%2520X.%2520t%25C3%25B6rv

%25C3%25A9nycikk

Számos szakirodalom, mely a magyar gyermekvédelemmel foglalkozik, megemlíti, a hazai rendszerben ma is érezhető és a második, ontológiai szakaszból visszamaradó nehézségeket, elismerve a jelen kor erőfeszítéseit azok javítására. Abban is egyetértenek a szakemberek, hogy Magyarországon a gyermekvédelem átfogó rendszere az 1901-ben megszületett, a gyermekek védelmét átfogóan szabályozó törvénycikk. A Széll Kálmán nevéhez kapcsolódó dokumentum elismeri az anyagi védelem nélküli gyermekek állami oltalom alá helyezését.

https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=90100008.TV&targetdate=&printTitle=1901.+%C3%A9v i+VIII.+t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&referer=1000ev

Gyermekvédelem 1901 és 1945 között

1901. évi VIII. és XXI. törvénycikk értelmében gyermekmenhelyeket (lelenczintézetek) állítanak fel, melynek költségeit az Országos Betegápolási alap finanszírozza. A törvénycikk elsősorban az anyagi javak nélkül élő gyermekről szól, az erkölcsi "romlásnak kitett"

gyermekekre 1906-ban terjesztik ki. A kor egészségügyi problémáiból adódó gyermekhalandóság miatt a gyermekvédelem főleg a gyermekekre, közülük is a hét év alattiakra vonatkozott elsősorban. A Tanácsköztársaság idején kimondták, hogy a gyermekvédelem állami ügy. Ebből következően a gyermekvédelem színterei az intézmények voltak, és jelentős elemét képezte az egészségügy. Miután felismerték a csalási nevelés fontosságát a 12 év feletti gyermekeket nevelőszülőknél helyezték el. Felállították az árvaszékeket, melyek tevékenysége sok kritikát kapott a felületes munkavégzése elhamarkodott döntései miatt. A problémakezelő alapú gyermekvédelem létrehozott egy gyermekvédelmi rendszert, mely bentlakásos intézményekkel és területi gondozási formákkal segített. A II. Világháború veszteségei az egész társadalmat érintették.

Gyermekvédelem 1945 és 1990 között

A háborút követően az újjáépítés szakasza következett. A súlyos gondok közepette is foglalkoztak a gyermekek helyzetével. A 6300/1945. sz. M. E. rendelet előírta a községi szociálpolitikai bizottságok létrehozását, a megyeszékhelyeken pedig törvényhatósági bizottságok szervezését (Volentics 1999). a szemléletváltást, mely ezt a korszakot jellemezte bizonyítják a szakkifejezésekben történt változások is, mint pl. „állami gyermekvédő intézet”

kifejezés mely a menyhely fogalmát váltotta fel. Elkezdődött egy országos mentálhigiénés gondozási célú intézményrendszer felállítása a nagyobb városokban (Eger, Miskolc, Szeged, Debrecen). Rövidesen jogszabályi intézkedések is erősítették a gyermekvédelmet. 1952. évi IV.

törvény rendelkezik a családról, az örökbefogadásról, a szülői felügyeletről és a gyámságról is.

http://ndi-szip.hu/Controls/DownloadEDoc.aspx?attId=4de86763-ae82-4e4b-bfc9-a4d2d148d580

1.1. A gyermekvédelem története, jogszabályi háttere | 7

Az intézményrendszereket újonnan megjelenő társadalombiztosítási formák, szociális ellátások, vállalati bölcsődék és óvodák egészítik ki. Az 1970-es évektől az állam vette a kezébe a gyermekvédelmet és ellenőrző szerben is megjelent. Létrejött az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács (OIOT). Ekkorra már széles körben működtek a pályaválasztási és nevelési tanácsadók, családsegítő központok, lelkisegély-szolgálatok. A gyermekvédelmi rendszer bentlakásos intézményei speciális és nevelőotthonokra differenciálódtak.

Gyermekvédelem 1990 és 1997 között

A gyermekvédelem ezen szakasza, a gyermekek jogainak elfogadásáról, elfogadtatásáról szól.

A korábban már említett különféle nemzetközi egyezmények megalapozták a hazai társadalmi szemlélet és jogszabályi változások lehetőségét. 1991. évi LXIV. törvény kihirdeti és elfogadja a New Yorkban aláírt egyezményt és kötelezi magát a gyermeke érdekében tett intézkedések bevezetésére. Felismerve, hogy a gyermekek jogai nem szabályozhatók egyetlen törvényben ill. kiszolgáltatott helyzeténél fogva a gyermekeket érintik a családra vonatkozó szabályozások, ezért más jogszabályokban is megjelentek gyermekeket érintő (védő) intézkedések pl. Munka Törvénykönyve, Büntető Törvénykönyv.

Az alaptörvény⁴, mint a jogbiztonság legfőbb forrása leszögezi, hogy a fennmaradásának alapja család, ezért fontos a családok, gyermekek védelme. Rendelkezik arról is, hogy a gyermekeket külön jogszabályban védi a magyar állam.

Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásrólhttps://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700031.TV - lbj0id1f14 célja

1. § (1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

Széles körűen szabályozza a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátását, ismerteti a gyermekek, szülők jogait, kötelességeit, a gyermekvédelem rendszerét

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700031.TV

A 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről az alábbi területeket szabályozza:

1. A családi jogállás és az abból eredő főbb kötelezettségek és jogok 2. Szülői kötelezettségek és jogok

3. A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai

4. A család és a gyermekvállalás védelme a foglalkoztatás terén 5. A családok és a gyermekvállalás állami támogatása

4 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100211.TV

A jogi szabályozás feladata, hogy biztosítsa a családban felnövő és gyermekvédelem rendszerébe bekerülő gyermekek jogait egyaránt. A jogszabályok mellett egyéb, kapcsolódó szervezetek is segítik a gyermekek jogainak érvényesülését.

Törvényi változások napjainkig

A törvényi változások első szakasza 2015-ben kezdődött, amikor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvény 2015. január 1-jétől előírta, hogy családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható létre.

A gyermekjóléti szolgáltatás megerősítésére tett következő lépés annak előírása volt, hogy a családsegítés csak a gyermekjóléti szolgáltatással integráltan működhet: család- és gyermekjóléti szolgálat, vagy család- és gyermekjóléti központ keretében. Ennek alapján, az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII.

törvény 2016. január 1-jétől hatályba lépő módosító rendelkezéseinek értelmében, a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve központ a jelenlegi családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán, annak erőforrásai hatékonyabb elosztásával, kötelező önkormányzati feladatként jött létre. Lényeges elem, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálatra, illetve központra vonatkozó előírásokat részben az Szt. és részben a Gyvt. tartalmazza. A két jogszabály előírásait együttesen kell figyelembe venni.

Az így létrejött kétszintű család- és gyermekjóléti szolgáltatással együtt számos változás ment végbe az észlelő- és jelzőrendszer szabályozásában is. A változó keretrendszerben megvalósuló jelzőrendszeri munka szabályait az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2015. (XI.30.) EMMI rendelet tartalmazza, mely önálló fejezetben tárgyalja az észlelő- és jelzőrendszer szabályozását.