A köznevelési rendszer szerkezete

kívül folyó tanulásának szervezésére vonatkozik. A felnőttképzési törvény (2013) hatálya csak azokra a képzési programokra terjed ki, amelyeket állami forrásból vagy uniós projektekből finanszíroznak, illetve amelyekért az állam felelősséget vállal. A törvény 4 csoportra (képzési körre) osztja ezeket a programokat:

◼ 1. képzési kör: az államilag elismert (az Országos Képzési Jegyzékben szereplő) szakmai képesítést nyújtó A körös képzési programok,

◼ 2. képzési kör: úgynevezett egyéb szakmai képzések, avagy a Kamara által nyilvántartott, úgynevezett B körös képzések,

◼ 3. képzési kör: idegen nyelvi kurzusok

◼ 4. képzési kör: egyéb támogatott képzések (pl. felzárkóztató programok, általános kompetencia-fejlesztő tréningek, támogatott munkahelyi képzések).

A törvény szerint a képzésszolgáltatók akkor szervezhetnek a fenti körbe tartozó képzési programot, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek.

A felnőttképzés 2013-as szabályozási rendszerének működtetésében szerepe van a köztestületként meghatározott, közigazgatási hatáskörökkel is felruházott Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának.

A Kamara a felnőttképzési törvény szakmai képzésekkel összefüggő kérdéseiben bizonyos esetekben kizárólagos döntési kompetenciákkal rendelkezik, így a felnőttképzésben megfelelő módon tudja érvényesíteni a gazdaság érdekeit.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a felnőttképzés tekintetében részt vesz a felnőttképzés-politika tervezésében, megvalósításában és monitorozásában, a felnőtt tanuláshoz kapcsolódóan különféle szakértői bizottságokat működtet. Ellátja a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének engedélyezésével, ellenőrzésével, a nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételével, a felnőttképzési szakértők tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

2.2. A KÖZNEVELÉSI RENDSZER SZERKEZETE

Magyarországon minden állampolgár számára a tankötelezettség erejéig kötelező, ingyenes köznevelési intézményrendszert működtet az állam az óvodától a középiskoláig.

2.2.1. Óvoda

Az óvoda 3 éves kortól az iskolába lépésig nevelő intézmény. Az új köznevelési törvény értelmében azt a gyermeket is felveheti az óvoda, aki fél éven belül betölti a harmadik életévét, ha a körzetbe tartozó 3 évesek felvétele után még van szabad hely. Jelenleg a gyermekeknek ötödik életévük betöltésétől kötelező napi 4 órában óvodai foglalkozáson részt venni. 2014.

szeptember 1-től azonban az augusztus 31-ig a 3-dik életévüket betöltött gyermekek számára kötelező lesz az óvodai foglalkozás, ami alól – a szülő kérésére – a település jegyzője adhat felmentést. Magyarországon az óvodai nevelés tipikusan integrált, egész napos foglalkozás keretében zajlik. A fenntartó az óvodában heti tizenegy órás időkeretben köteles megszervezni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a

sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.

A tankötelezettség 6-tól 16 éves korig tart. 2013-tól az adott év szeptember 1-én tankötelessé válik minden gyermek, aki augusztus 31-ig a hatodik életévét betöltötte. A köznevelési törvény (2011) előrehozza és szigorítja az iskolába lépés kötelező időpontját azzal, hogy csak az iskolaérettséget megállapító óvoda véleménye alapján lehet – legfeljebb egy évvel – elhalasztani a kötelező iskolába lépést. Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy a gyermek hatodik életéve betöltése előtt iskolába lépjen, ha azt a szülő kéri és a gyermek fejlettsége ezt indokolja.

2.2.2. Alapfokú oktatás

Az alapfokú oktatás többségében 8 osztályos általános iskolákban történik, mely magában foglalja az elemi szintű, illetve az szintű alsó középfokú iskolázási szakaszt. Az ISCED 1-es szintű általános iskolai szakasz az 1-4. osztályokig terjed, míg az ISCED 2-es szintű alsó középfokú oktatás 5-8. osztályig tart. A középfokú oktatási intézmények is indíthatnak ISCED 2-es szintű alsó középfokkal kezdődő és ISCED 3-as szintű felső középfokkal záródó programokat (5. osztálytól 12-ig, illetve 7-től 12-ig, ezek az ún. 6 és 8 osztályos középiskolák).

A nyolcadik osztály sikeres befejezése alapfokú végzettséget tanúsít. Az általános iskola befejezése után a diákok középfokú oktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat:

gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakközépiskolában, illetve szakiskolában.

2.2.3. Középfokú oktatás

A középfokú iskolákba központi vizsgaeljárás alapján történik a felvétel. Azoknak a tanulóknak, akiket nem vesznek fel középfokú iskolába, vagy nem tudják befejezni a nyolcadik osztályt, de még tankötelesek, ún. hídprogramokat szerveznek, amelyekben felkészítik őket a szakiskolai továbbtanulásra.

A Hídprogramok egyévesek. A Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.

A középfokú oktatás több mint fél évszázada jellemzően a 8 osztályos általános iskolai oktatás után, a 9. évfolyamtól kezdődően szerveződik. Az általános iskolát követően az általános oktatási célú, gimnáziumi, a szakképzési célú szakgimnáziumi és a szakközépiskolai, illetve a speciális jellegű szakiskolai programokra jelentkezhetnek a gyerekek. A gimnáziumi, szakgimnáziumi programok érettségivel járó sikeres elvégzése a felsőoktatásba való belépésre jogosít. A 3 éves szakközépiskolai végzettség az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, államilag elismert valamely szakképesítésről szóló bizonyítvány kiadásával végződik, felsőoktatásba való belépésre nem jogosít. Ebben az iskolatípusban mód van további 2 év alatt a felsőoktatásba való belépésre jogosító érettségit szerezni.

A gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc - évfolyammal működik. A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. A gimnáziumi tanulmányokat lezáró országosan egységes érettségi vizsga egyben a felsőoktatási intézményekbe történő felvételi vizsga része is.

2.2. A köznevelési rendszer szerkezete | 23

A szakgimnázium szakmai érettségi végzettséget ad és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra készít fel. 4 általános műveltséget megalapozó középiskolai évfolyama és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések köréhez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, illetve szerezhető meghatározott szakképesítés.

A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.

A szakiskola a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében - a sajátos nevelési igény jellegétől függően - a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.

A köznevelési törvény és a szakképzési törvény együttesen rendelkezik a tanulmányok elismeréséről, illetve beszámításáról a nem-hagyományos tanulói utat bejáró tanulók számára.

Ezek a rendelkezések javítják az iskolarendszer átjárhatóságát a középfokú oktatásban, és lehetővé teszik a tanulók számára a pályamódosítást. Így például a szakiskolában szakképesítést szerzett tanulók számára biztosított az érettségihez vezető továbbtanulás lehetősége szakközépiskolában, érettségire felkészítő programban. Ugyanakkor a gimnáziumban érettségizettek – egy évvel hosszabb program keretében – emelt szintű szakképzésben OKJ szakképesítést szerezhetnek.

A posztszekunder szakképzés 1-2 éves programjait a kilencvenes évek második felétől vezették be. Kisebb részben fizikai, nagyobb részben szellemi szakmákra folyik ezekben a képzés. Az iskolarendszerben a szakgimnáziumokban folyó posztszekunder szakképesítések száma az elmúlt években valamivel meg is haladta a felsőközépfokú szakképzésben kiadott szakképesítések számát.

A felsőoktatási intézmények (egyetemek, alkalmazott tudományok egyetemei, főiskolák) széles körben nyújtanak felsőfokú programokat. Ezek lehetnek felsőoktatási szakképzési, alapképzési, mesterképzési, osztatlan képzési programok, illetve doktori képzések. A felsőoktatásban a képzés nappali, esti és levelező formában, továbbá távoktatásként is folyhat.

A felsőfokú szakképzés, az alap- és mesterképzés mellett, a felsőoktatási intézmények szakirányú továbbképzéseket is indítanak. A doktorképzés (Ph.D., DLA) nappali és levelező rendszerű képzésben is létezik. A szakirányú továbbképzések legnagyobbrészt levelező rendszerű képzések.

A felsőoktatási szakképzés érettségire épülő felsőoktatási végzettséget nem adó képzési forma.

A végzettség és képesítés birtokosa kiléphet a munkaerőpiacra, vagy kreditbeszámítással az

alapképzésben folytathatja tanulmányait. Az alapképzések elsősorban 3-4 évig tartanak, erre épülnek az 1-2 évig tartó mesterképzések. A doktori képzések 2 plusz 2 évig tartanak. Az egymásra épülő, ciklusos képzési szerkezettől eltérően néhány szakterületen ún. osztatlan mesterképzések zajlanak, amelyek egyből mester diplomához vezetnek. Ilyenek például az orvosképzések, az építészképzések, a jogászképzések, egyes művészeti képzések, stb.

2.2.4. Második esély programok és felnőttoktatási programok

Azok számára, akik végzettség vagy szakképesítés nélkül lemorzsolódtak a nappali oktatásból, ifjúsági felzárkóztató programokat, illetve felnőttoktatási programokat szerveznek.

A felzárkóztató programok közül kiemelendő az új köznevelési és szakképzési törvény nyomán bevezetendő Hídprogram, amely a középfokú oktatásba való átmenetet segíti azon tanulók számára, akik az alapfokú végzettséget nem szerzik meg az általános iskolában, vagy olyan gyenge eredménnyel végzik el azt, hogy nem nyernek felvételt középfokú általános, illetve szakképzésbe. Ezek a programok célzott fejlesztést kínálnak, és céljuk a tanulónak a középfokú oktatásba való visszavezetése.

A felnőttoktatásban és képzésben azok vehetnek részt, akik a tankötelezettséget teljesítették.

A felnőttoktatási programok azon felnőttek számára nyújtanak második esélyt, akik az alapfokú oktatásból lemorzsolódtak, illetve a nappali képzésben megszerzett végzettségüknél magasabb iskolai végzettséget szeretnének szerezni, többnyire munka mellett. Ezen programok között vannak alfabetizációs programok, vannak az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányuló általános és szakképző programok, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, illetve a szakiskolai végzettség megszerzésére felkészítő programok. Ez utóbbiak az érettségi vizsgára, illetve szakképesítő vizsgára készítik fel a jelentkezőket, akik a nappali programokban tanulókkal együtt, azonos feltételekkel vizsgázhatnak le.

2.2.5. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatási ellátása és a pedagógiai szakszolgálatok

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása – a sajátos nevelési igény természetének megfelelően – normál oktatási intézményben integráltan, vagy speciális fejlesztésre szakosodott gyógypedagógiai intézményben szegregáltan történik. Általános elv, hogy a speciális nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedése szempontjából az együttnevelés előnyben részesítendő. Ugyanakkor az együttnevelés csak befogadó közegben, és a beilleszkedéshez szükséges készségek fejlesztése révén eredményes. Ennek érdekében működnek a pedagógiai szakszolgálatok a tanulásban való nehézség okainak, természetének feltárására, illetve kezelésére. Ilyen szakszolgálat a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, amelyik kisgyermekkortól vizsgálja a rászoruló gyermekeket, dönt arról, hogy a gyermeknek szüksége van-e korai fejlesztésre, speciális intézményben történő elhelyezésre, meghosszabbított óvodai nevelésre vagy egyéb gyógypedagógiai szakellátásra.

Az érzékszervi fogyatékos gyermekek és bizonyos típusú mozgássérülések megkívánják a hosszantartó speciális fejlesztést, ami a sikeres integrációhoz szükséges. Ehhez speciális gyógypedagógiai intézmények állnak rendelkezésre, amelyek bejáró vagy szükség esetén intézeti elhelyezéssel biztosítják a sajátos szükségletnek megfelelő fejlesztést és egyúttal az iskolai követelményeknek megfelelő tanítást. Ilyenek például a siketek, a vakok számára