A Nachlassrecht rendszeréről általánosságban − A hagyatéki bíróság hatáskörébe tartozó

Az öröklési jog egészére vonatkozóan általános előírásként deklarálandó, hogy részben szövetségi, részben tartományi szabályozás érvényesül. A hagyatéki eljárást szabályozó legfontosabb intézmények elsősorban a BGB379 ötödik könyvében kerültek szabályozásra:az öröklési tanúsítvány kiállítására irányuló eljárás (BGB 2353-2370. §), a végintézkedés végrehajtása [BGB 2200. § (2) bek., 2202. § (3) bek., 2227. § (1) bek.].

A ZPO380 rendelkezései irányadóak a félfogalom, a felek részére nyújtott perköltség kedvezmények, valamint a felek meghallgatására irányadó szabályai tekintetében. A FamFG381 negyedik könyve tartalmazza a hagyatéki ügyekben előirányozott nemperes eljárások szabályait (hatáskör, végintézkedés nyilvánosságra hozatala, öröklési tanúsítványra irányadó eljárás, végrendelet végrehajtása).

A német jogirodalom erős hangsúlyt fektet a „Nachlassgericht” hatáskörébe tartozó eljárások alanyainak széleskörű szabályozására. A nemperes eljárásban az érintett fogalma alatt a polgári eljárásjogi félfogalmat kell érteni. Anyagi jogi értelemben érintettnek tekintendő minden olyan személy, akinek jogára vagy kötelezettségére a bírósági határozat kihatással van, tekintet nélkül arra, hogy az eljárásban érvényesíti-e jogát vagy sem. Ebből a szempontból a nemperes eljárásokban általában véve a bíróság is alapvetően az eljárás alányának tekintendő. Eljárásjogi szempontból vizsgálva, aki indítványozási ill. jogorvoslati jogával él, és mindenki, aki az eljárásban jogát érvényesíti.382

Az FamFG hagyatéki eljárásokban hozott határozatok kapcsán a „Verrichtung”

kifejezést alkalmazza. Ez a fogalom egyfajta gyűjtőfogalomként, vagy fölérendelt fogalomként értendő, melyben benne foglaltatik a „Handlungen/cselekmény”,

378 H. L. GRAF (2008b) i. m. 5. p.

379 Bürgeliches Gesetzbuch v 18. 8. 1896, RGB1 195, BGB1 III 4 Nr 400-2

Bürgerliches Gesetzbuch in der Fassung der Bekanntmachung vom 2. Januar 2002 (BGBl. I S. 42, 2909;

2003 I S. 738)

380 Zivilprozessordnung in der Fassung der Bekanntmachung vom 5. Dezember 2005 (BGBl. I S. 3202;

2006 I S. 431; 2007 I S. 1781)

Zivilprozeßordnung vom 30.1.1877, RGBl. S. 83

381 Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit vom 17. Dezember 2008 (BGBl. I. S. 2586, 2587)

382 H. L. GRAF (2008b) i. m. 339-340. p.

„Verfügung/intézkedés”, „Anordnungen/elrendelés” és az „Entscheidung/határozat”

fogalma. E szóhasználat oka, hogy a nemperes eljárásban a bírósági határozatok nem ítéletek, hanem vagy intézkedések vagy határozatok.³⁸³ Sem a határozatok elnevezését, sem a formáját illetően nincs egy generális törvényi rendelkezés.³⁸⁴

Szövetségi szintű előírás, hogy a hagyatéki eljárásokban az „Amstgericht”

rendelkezik hatáskörrel,385 a tartományi törvények csupán azt szabályozhatják, hogy az

„Amstgericht” apparátusán belül mely tisztviselő(k) járhatnak el az egyes eljárásokban.

A hagyatéki ügyek kizárólagos bírósági hatásköri előírása alól egyetlen kivétel van, Baden-Württemberg tartomány, ahol az egyes hagyatéki ügyekben (beleértve a végintézkedések őrzését is) az állami közjegyzőség jár el.386

Az „Amstgericht” szervezetén belül a hagyatéki bíróságok („Nachlassgericht”) az öröklési ügyekben kijelölt bíróságok, valamennyi olyan bekövetkezett halálesethez kapcsolódóan, amit a szövetségi jog nemperes eljárásként bírósági hatáskörbe utal. A hagyatéki bíróságok az öröklési ügyek tekintetében négyféle módon járhatnak el: 1.)

„Amstverfahren” (hivatalból való eljárás), 2. „Nur auf Antrag” (kizárólag kérelemre induló eljárás), 3.) „Entgegennahme von Erklärungen der Beteiligten” (az örököslésben érdekelt személyek között létrejött egyezség bíróság általi jóváhagyásának tárgyában), valamint 4) „Sonstige Verrichtungen” (egyéb módon).³⁸⁷

Alapvetően a BGB nem ír elő hagyatéki ügyekben hivatalból való eljárást.

Azonban a hagyatéki bíróság hivatalból jár el az öröklés biztonsága érdekében az öröklés megállapítása tárgyában Bayernben és Baden-Wüttembergben; az örökléssel kapcsolatos költségek megállapítása tárgyában, haláleset esetén a legközelebbi örökös értesítése és hagyatéki eljárásba vonásának kérdésében; végrendeleti végrehajtó nevezés esetén, végrendelet/öröklési szerződéskihirdetésében, örökléssel kapcsolatos okiratok (öröklési tanúsítvány, végrendeleti végrehajtó által kiállított tanúsítvány) érvénytelenítésében, végintézkedéssel létesített alapítvány jóváhagyása tárgyában, valamint a haláleset bejelentésénél a „Grundbuchamt” (telekkönyvi hivatal) előtt, amennyiben a hagyatékban ingatlan vagyon található.

383 H. L. GRAF (2008b) i. m. 347. p.

384 Ez alól kivételt jelent a „Beschwerdegericht” előtti eljárás, melyben a jogszabály az írásbeliség követelményét támassza a döntésre vonatkozóan.

385 SCHLÜTER i. m. 9. p.

386 Minden „Amstgericht”-i kerületben legalább egy közjegyzőség működik. Murad FERID − Karl FIRSCHING − HeinrichDÖRNER −RainerHAUSMANN: Internationales Erbrecht. München, Verlag C. H.

Beck, 2008. 145. p. [Továbbiakban: „FERID −FIRSCHING −DÖRNER −HAUSMANN (2008a)”]; MÜLLER -LUKOSCHEK i. m. 132. p.

387 H. L. GRAF (2008b) i. m. 251-252. p.

A hagyatéki bíróságok kérelemre járnak el: a hagyatéki hitelező kérelmére hagyatéki gondnok kirendelésében, öröklési igazgatási eljárás és leltározás elrendelésében, hagyatéki leltár felvételében, kötelesrészi igények pénzben történő kiadásában, öröklési bizonyítvány kiállításában, végrendeleti végrehajtó eljárásból való elbocsátásának kérdésében.

A kérelemre induló eljárásokban a rendelkezési elv érvényesül, ugyanakkor a kérelemhez meghatározott okiratokat kell csatolni. A kérelmek a hagyatéki ügyekben alapvetően határidők- és formai kényszer alól mentesek, a kérelmek előterjeszthetőek szóban, írásban, telefonon, távirat, fax és e-mail útján egyaránt. Elektronikus előterjesztés esetén annyi megkötés érvényesül, hogy minősített elektronikus aláírással kell ellátni a kérelmet. A rendelkezési elvnek megfelelően a kérelem az eljárás bármely szakaszában visszavonható.

Az örökléshez kapcsolódóan a harmadik igényérvényesítési mód a hagyatéki bíróságok előtt a követelés elfogadása révén történő igényérvényesítés. Ide sorolható az igények és követelések visszautasítása, örökség visszautasítása, hagyatéki leltár elfogadása vagy hivatkozás a már meglévő leltárra, utóöröklés beálltának bejelentése, örökrész megváltásának bejelentése. Az előzőeken túlmenően a BGB még két esetkört sorol a hagyatéki bíróságok hatáskörébe: egyrészről a közös tulajdon megszüntetését, másodrészt jogutódlást bizonyító okirat kiállítását.

A hagyatéki ügyekhez kapcsolódóan még említést kell tenni a hagyatéki jogviták egyeztetés révén ún. „Vermittlungsverfahren” keretében történő rendezéséről.

Amennyiben az örökösök kérelmére történő eljárásban egyezség jön létre, az egyezség érvényességének feltétele bírósági hitelesítés a hagyatéki bíróság részéről.388

A nemperes eljárásokban az egyes hagyatéki ügyekben való eljárási kötelezettség megoszlik a bíró és a „Rechtspfleger” között, és a jogszabályok a korlátozott hatáskör-átruházás eredményeként a „Rechtspfleger” hatáskörét igen szélesen szabták meg.389

388 További korlátozás, hogy az öröklési szerződés örökhagyó általi megtámadása [BGB 2282.§ (3) bekezdés], az öröklési szerződéstől való elállás (BGB 2296. §), örökségről lemondásáról szóló megállapodás (BGB 2348. §) közjegyzői hitelesítést igényel.

389 A „Rechtspfleger” hatásköre az alábbi eljárásokra terjed ki: végintézkedés és öröklési szerződés hivatalos őrzése, hagyaték biztosítása keretében: letétbe helyezett pénz, értékek, hagyatéki jegyzék őrzése, hagyaték gondozásának keretében: gondozás elrendelése, hagyatéki gondnok választása, gondnok kötelezése, irányítása és ellenőrzése, a hagyatéki gondnoktól nyilvántartás kérése – nyilvántartás ellenőrzése, hagyatéki gondnok tiszteletdíjának engedélyezése, hagyatéki gondnok kérelemre történő elbocsátása, végintézkedés nyilvánosságra hozatala, amennyiben a végintézkedés ̶ akár hallgatólagosan ̶ is végrendeleti végrehajtó nevezést tartalmaz, bíró elé tárása, végintézkedés, több, mint harminc éve várt rendelkezésének a teljesítésének felderítése, végintézkedésbe való betekintés, hagyaték átadásáról készített másolatkészítés engedélyezése, hagyatéki követelések fogadása, fellebbezési igények fogadása, törvényes

Kizárólag bíró járhat el a hagyatéki gondság elrendelése tárgyában – mind a

„Nachlasspflegschaft”, mind „Nachlassverwaltung” esetén – ha külföldi hagyaték kérdése merül fel, végrendeleti végrehajtó nevezés esetén, az örökhagyó hagyatéki bíróságnál történő kérelmezése esetén, végrendeleti végrehajtók véleménykülönbségéről való döntés, végrendeleti végrehajtó tanúsítvány kiállítása és visszavonása tárgyában, valamint valamely jogosult kérelmére végrendeleti végrehajtó elbocsátása tárgyában.

Szintén bírói hatáskörben van az öröklési tanúsítvány kiállítása (amennyiben ezt a végintézkedés előírja), végrendeleti végrehajtó tanúsítványa, és az ún.

„Überweisungsgzeugnis” kiállítása tárgyában. Illetve a bírósági apparátuson belül meg kell még említeni az „Urkundsbeamte” tevékenységét, akik általánosságban véve az igények és követelések felvételében, a jogerős okiratok átadásában, a bírósági rendelkezések közlésében, a résztvevők értesítésében, másolatok készítésében, akták és nyilvánatrtások vezetésében működnek közre.

2.3. Öröklési tanúsítvány kiállítására irányuló eljárás („Erbscheinsverfahren” és