A hagyatéki eljárás természete

A magyar öröklési (hagyatéki eljárás) hatáskörben elkülönülő két szakaszra osztható, melynek első szakaszában jegyzői hatáskörben a hagyaték átadásának lehetővé tételét biztosító előkészületi jellegű intézkedések megtételére (a haláleset nyilvántartásba vétele, a hagyaték leltározása, biztosítási intézkedések elrendelése és foganatosítása) kerülhet sor, második szakasza az öröklésben érdekelt személyek halálesettel összefüggő öröklési jogai és az öröklésből eredő dologi jogai deklarálására irányuló közjegyző előtti eljárásokat (hagyatéki tárgyalás, hagyaték átadása, egyes különleges hagyatéki eljárások

− hagyatéki eljárásban kötött egyezség, hagyaték átadása tárgyalás nélkül, özvegyi jog megváltása, végrendeleti végrehajtó megnevezése esetén lefolytatott eljárás, öröklési bizonyítvány, európai öröklési bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás, póthagyatéki eljárás −) foglalja magába.

Az értekezésnek nem célkitűzése a magyar hagyatéki eljárás terrénuma alá sorolható valamennyi eljárás részletes feltárása, hanem az összehasonlító kutatás részeként az öröklési eljárás azon magyar jellegzetességeinek számbavétele, amelyből a polgári eljárásjog öröklésben betöltött szerepe kirajzolódik.

Első sajátosságként fontosnak tartom annak kiemelését, hogy a magyar öröklési eljárásban szükségszerűen nem minden hagyatéki ügyben kerül sor hagyatéki leltár felvételére. A Hetv. taxatíve meghatározza azon eseteket, amikor a jegyző hivatalból leltározza az örökhagyó után hátramaradt vagyont,⁵⁸⁶ valamint lehetőséget biztosít az öröklésben érdekelt, illetve a hagyatéki eljárásban érdekelt személy kérelmére a hagyaték

584 ANKA (2014) i. m. 29. p.

585 SŐTH LÁSZLÓNÉ i. m. 36. p.

586 Hivatalból való leltározás során az egyes leltározási okok véleményem szerint három kategóriába oszthatók, sor kerül rájuk: 1.) a hagyaték tárgyára tekintettel [belföldön fekvő ingatlan van; belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban; szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van;

lajstromozott vagyontárgy van; a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét], 2.) az örökös(ök) személyében lévő okra tekintettel (méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen lévő személy, ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy csak a Magyar Állam), valamint az örökhagyó végintézkedésében rejlő ok miatt (az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte).

egyes tárgyainak számbavételére. Fontos azonban kiemelni, hogy a közigazgatási hatósági eljárás szabályai mentén lefolytatott eljárás eredményeként elkészített leltár közokirat, ugyanakkor a hagyatéki eljárás e szakaszában nem bizonyítja a számba vett vagyon hagyatékhoz való tényleges tartozását, a leltárban feltüntetett örökösök tényleges örökösi minőségét.587 Véleményem szerint a leltár mint közokirat az öröklési eljárás e szakaszában az eljárás közjegyző előtt zajló szakaszának, lényegében a hagyaték átadásának előkészítésére irányul, ugyanakkor nem jogosít az öröklésből eredő jogosítványok gyakorlására. Leltár felvételére nem csak a hagyatéki eljárás jegyző előtti, hanem a közjegyző előtt zajló, hagyatéki tárgyalás során is sor kerülhet. Míg a jegyző előtti szakaszban a 29/2010 (XII.31) KIM rendeletben előírt nyomtatvány alkalmazása kötelező, addig a közjegyző e nyomtatványtól eltérve jegyzőkönyvbe is foglalhatja az egyes hagyatéki vagyontárgyakat. Kérdésként merül fel bennem, hogy az okirat bizonyító erejének terjedelme szempontjából a jegyző (leltárelőadó) által készített nyomtatvány és a közjegyző által jegyzőkönyvbe vett leltár között van-e különbség?

Míg a jegyző által készített leltár bizonyító ereje korlátozott,588 addig véleményem szerint a közjegyző által készített leltár teljes bizonyító erővel bír. Anka Tibor megközelítése szerint a jegyző által készített leltár „nem prejudikál”, nem igazolja egyes vagyontárgyak hagyatékhoz való tartozását, a benne foglalt öröklésben érdekelti minőséget, valamint a „bejelentett igények alaposságát”, funkciója lényegében adatszolgáltatás a hagyaték közjegyző útján történő átadásához.⁵⁸⁹ Ugyanakkor véleményem szerint az öröklési eljárás során más szerepet tölt be a jegyző által, valamint a közjegyző által készített leltár.⁵⁹⁰ Meglátásom szerint a hagyatéki tárgyalás során akár a nyomtatvány formájában, akár jegyzőkönyve vett leltár már ténylegesen tanúsítja az örökösi minőséget, valamint a hagyaték tárgyát képező vagyon, hagyatékból eredő jogok és kötelezettségek fennállását és terjedelmét.

A hagyatéki eljárás közjegyző hatáskörébe tartozó második szakasza a jegyző által készített leltár 15 napon belüli megvizsgálásával veszi kezdetét. Amennyiben a leltár kiegészítésének szükségessége, a közjegyzővel szembeni kizáró ok, illetékesség hiánya,

587 SZÉCSÉNYI-NAGY Kristóf:A közjegyzői nemperes eljárások. A hagyatéki eljárás. In. VARGA István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 740. p.

588Szécsényi-Nagy Kristóf a leltár jelentőségét minősíti korlátozottnak, és arra mutat rá, hogy mit nem bizonyít a leltár. Lásd részletesen SZÉCSÉNYI-NAGY i. m. 740. p.

589 ANKA (2014) i. m. 66. p.

590 A Hetv. 21. § (2)-(3) bekezdése alapján a leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel, valamint ha a jegyző a leltárt a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból való tudomásszerzést követő 30 napon belül nem készíti el.

valamint a hagyatéki eljárás megszüntetésének esete nem áll fenn, a közjegyző megteszi a szükséges intézkedéseket a hagyatéki tárgyalás előkészítésére. Meglátásom szerint a közjegyző előkészületi jellegű cselekményei céljuk szerint elhatárolhatók: a.) hatóságok megkeresése (gyámhatóság megkeresése − eseti gondnok kirendelése érdekében − , ügyész értesítése − a gondnokság alá helyezés iránti per megindításának lehetőségér − , bíróság értesítése− végintézkedésbe foglalt alapítványrendelés esetén− ), b.) végintézkedés beszerzése (megkeresi a Végintézkedések Országos Nyilvántartását), c.) védelmi intézkedések megtétele (ügygondnokot rendel ki, biztosítási intézkedések elrendelése és foganatosítása).

A tárgyalás előkészítésének szakaszában a közjegyző meggyőződik arról, hogy az ügy alkalmas a tárgyalásra, és ezt követően kitűzi a hagyatéki tárgyalást.591 A hagyatéki tárgyalás időpontja kitűzésére nézve a Hetv. nem határoz meg konkrét határnapot, a szabályok lehetőség szerinti megtartása mellett a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a.) a hagyatéki tárgyalásra szóló idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze, és b.) a hagyatéki leltárnak közjegyzőhöz történő érkezését (kiegészítését) követő 2 hónapon belül megtartható legyen. Ugyanakkor a törvényben előirányozott 2 hónapos határidőt a közjegyző meghosszabbíthatja. A közjegyző számára a hagyatéki tárgyalás kitűzésére nyitva álló 2 hónapos határidő meghosszabbítása lehetőségének okait a jogszabály meghatározza,592 ugyanakkor véleményem szerint az öröklésben érdekelt személyek öröklésből fakadó jogainak gyakorlása fényében e jogszabályi rendelkezés túl tág teret biztosít a közjegyző számára a tárgyalás kitűzésére.⁵⁹³ Megfontolásra érdemesnek tartanám a hatályos szabályozás megtartása mellett a közjegyző számára egy legvégső határnap meghatározását, melynek előírását az öröklésben érdekelt személyek érdekvédelme szempontjából tartom szükségszerűnek.

A hagyatéki tárgyalásra idézendő személyek körét a végintézkedés léte, valamint a végintézkedés érvényessége/érvénytelensége határozza meg.594 A Hetv. átemelte a

591 SZÉCSÉNYI-NAGY i. m. 752. p.

592 A Hetv. 44. § (3) bek. „A közjegyző a […] a határidőt meghosszabbíthatja a) a kézbesítés idejének figyelembevételével, ha a tárgyalás előkészítése érdekében a megkeresést vagy az idézést külföldre kézbesíti, b) az intézkedés teljesítéséhez szükséges időre figyelemmel, ha a tárgyalás előkészítése során tudomására jutott adatok alapján a tárgyalás megtartásához további előkészítő intézkedés szükséges.

593 A törvényben nevesített mindkét esetkör a tárgyalás megfelelő előkészítését szolgálja.

594 Törvényes öröklés esetén a hagyatéki tárgyalásra meg kell idézni: a törvényes örökösöket, a hagyatéki hitelezőt, a hagyatéki eljárásban fellépett igénylőt és azt, aki mint az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog birtokosa, vagy az örökhagyó hagyatékához tartozó, és a halállal az örökösre (hagyományosra) átszálló jog vagy követelés kötelezettje az idézést kérte. Végintézkedés esetén: a végintézkedésben megjelölt, örökösként érdekeltet, a kötelesrészre jogosult törvényes örököst, a végrendeleti végrehajtót, a hagyatéki hitelezőt, a hagyatéki eljárásban fellépett igénylőt, valamint azt, aki mint az örökhagyó hagyatékához

polgári perrendtartás hirdetményi kézbesítésre irányadó szabályait ismeretlen helyen tartózkodó, illetőleg olyan öröklésben érdekelt személyek számára, akiknek tartózkodási helyük olyan államban van, amely a kézbesítéshez nem nyújt jogsegélyt, vagy a kézbesítés egyéb álháríthatatlan akadályba ütközik, vagy előre eredménytelennek mutatkozik.595 Azonban a Pp. szabályain túlmenően a Hetv. még a hirdetményi kézbesítés esetkörét kitágította azon esetekre is, amikor i. ismeretlen örökös, ii. Magyar Állam öröklésének lehetősége, iii. ismeretlen hagyatéki hitelező felhívásának szükségessége merül fel. Sőth Lászlóné kiemeli, a hirdetményi kézbesítés szabályainak valódi jelentősége abban áll, hogy „[…] a kézbesítést „vélelmezve” biztosítja a hagyatéki eljárás lefolytatásának jogi feltételeit”.596

A hagyatéki tárgyalás célja a hagyaték közjegyző által történő átadását lehetővé tételét biztosító intézkedések megtételére irányul, e körben sor kerül a.) az öröklésből eredő tényállás felvételére,597 b.) az öröklés jogcímének (jogcímeinek) tisztázására, c.) hagyatéki terhek (igények) bejelentésére és kielégítésére. Ugyanakkor e tárgyalás nem azonos a „hagyományos bírósági tárgyalás” intézményével, mégis „[…] az eljárásban érintett felek tárgyalása a tisztességes eljárás részeként biztosítva van”.598 Ezt támasztja alá a bizonyítás korlátozott lehetősége. A magyar öröklési eljárásban bizonyításnak csak szűk körben van helye: a Hetv. 70. § (1) bekezdése általánosan meghatározza, hogy a közjegyző mely bizonyítási eszközöket veheti igénybe – a hagyatéki tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok és rendelkezésre álló iratok – a hagyatéki tárgyalás során, ezeken felül egyéb bizonyítási eszközöket csak akkor vehet figyelembe, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi [pl.: özvegyi jog megváltása esetén tanúk meghallgatása, szakértői vélemény beszerzése].599 A magyar hagyatéki eljárás jellemzőinek számbavétele során fontosnak tartom annak kiemelését, hogy a magyar hagyatéki eljárásban nemcsak öröklési jogi igények, hanem dologi jogi – hagyatéki leltárba felvett

tartozó dolog birtokosa, vagy az örökhagyó hagyatékához tartozó, és a halállal az örökösre (hagyományosra) átszálló jog vagy követelés kötelezettje az idézést kérte, tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostársat. Végintézkedés lehetséges érvénytelensége vagy bejelentett örökösi igény esetén: a végintézkedés esetén megidézendő Hetv. által meghatározott személyeken kívül valamennyi törvényes örököst.

595 Vö. Hetv. 58. § (1) bek. és Pp. 101. § (1) bek.

596SŐTH LÁSZLÓNÉ i. m. 90/1.

597 Míg a hagyatéki eljárás során tett anyagi jogi nyilatkozat visszavonható a másik fél tudomásszerzéséig, addig az eljárásjogi nyilatkozatok csak kivételesen. „[…] Akkor nem vonhatók vissza, ha a visszavonást a jogszabály kifejezetten kizárja.” PK 261. szám

598 UDVARY Sándor: A közjegyzői eljárások néhány vonatkozása és eljárási garanciái az alkotmányjog tükrében. Közjegyzők Közlönye, 2013. január−február, 35. p.

599 SŐTH Lászlóné i. m. 90/9. p.

olyan ingóság vagy ingatlan iránti igény, mely nem képezte az örökhagyó tulajdonát − és kötelemi jogi igények – pl.: örökhagyó kölcsönszerződése alapján támasztott igény − érvényesítésére is lehetőség van.