II. AZ EURÓPAI ÖRÖKLÉSI RENDELET
7. Az európai öröklési bizonyítvány
7.7. A szabályozás értékelése
Az öröklési rendelet témájában született több monográfiában, illetve folyóiratcikkben354
megjelent a nemzetközi (európai) öröklési eljárás fogalma. A fogalomhasználat félreértésekre adhat okot.355 Ugyanis a rendeleti szabályozásnak nem célja egy egységes nemzetközi (európai) öröklési eljárás megteremtése, hanem a szabályozott eljárásjogi intézmények révén (joghatóság, bírósági határozatok elismerése, végrehajthatósága, egyéb közokiratok) illeszkedve az európai polgári eljárásjog jogegységesítési irányához
„alacsony harmonizációs szint”356 mentén a tagállami öröklési eljárások koordinációját célozza azonos kapcsolóelvek, valamint következetes és átlátható fórum-rendszer kialakítása révén. Meglátásom szerint, a tagállamok az európai öröklési bizonyítvány intézményének bevezetése révén egy európai öröklési eljárás megteremtésének, kialakításának szükségességét oldották fel. Az egyes öröklési eljárások lefolytatására (az eljárás menetére, hatáskör és az illetékesség szabályozására, határidőkre nézve, az eljárás
351 SCHAUER i. m. 93. p.
352 MÜLLER-LUKOSCHEK i. m. 152.p., SCHAUER i. m. 92. p.
353 Ugyan a rendelet előírja, hogy az egyes tagállami közhitelű nyilvántartokba történő bejegyzéshez a hatóságoknak el kell fogadnia a szabályszerűen kiállított európai öröklési bizonyítványt, de ezen bejegyzésre a vagyontárgy fekvési helye szerinti tagállam, a nyilvántartást vezető tagállam nyilvántartási rendszerével összhangban (a nyilvántartást vezető szerv által előírt egyéb formai előírások megtartásával) kerülhet rá sor. SZŐCS (2015b) i. m. 13. p.
354 Dietmar CZERNICH: Internationales Erbverfahrensrecht. In. Michael GRUBER – Susanne KALSS – Katharina MÜLLER – Martin SCHAUER: Erbrecht und Vermögensnachfolge. Wien, Springer, 2010., Anatol DUTTA – Sebastian HERRLER: Die Europäische Erbrechtsverordnung. C.H Beck, München, 2014., Lena KUNZ: Der Referentenenwurf für ein Internationales Erbverfahrensgesetz. GPR, 5/2014. 285. p.
[Továbbiakban: „KUNZ (2014)”]
355 Véleményem szerint az „internationale Erbverfahren” fogalmat az európai öröklési rendelet eljárásjogi intézményeienek, rendelkezéseinek összefoglaló elnevezéseként kell értelmezni.
356 HARSÁGI (2005) i. m. 98. p.
eredményeként hozott bírósági határozatokra és kiállított egyéb közokiratokra) továbbra is a tagállami jog az irányadó, ugyanakkor a rendelet alkalmazását követően, a bizonyítvány kiállítása révén, szükségtelenné válhat azonos hagyaték részét képező, különböző (tag)államokban fellelhető ingó és ingatlan vagyontárgyakra nézve az öröklésben érdekelt személyek jogállásának tisztázására irányuló öröklési eljárások (külön-külön) lefolytatása valamennyi érintett államban. Ezt a tézist támasztja alá a rendelet azon szabálya is, mely az európai öröklési bizonyítványhoz valamennyi tagállamban azonos joghatásokat kapcsol az alkalmazandó jogtól függetlenül.
A rendelet nem adja meg az európai öröklési bizonyítvány definícióját, azonban a bizonyítvány céljának meghatározása révén mégis kirajzolódik fogalom-meghatározása: A létrehozandó dokumentum egy tagállam meghatározott hatósága (vagy közhatalami jogosítványokkal felruházott szerve) által kibocsátott olyan okirat, mely révén az öröklésben érdekelt személyek a hagyatéki vagyon jogi sorsának rendezésére irányuló, vagy ahhoz kapcsolódó más tagállamban lefolytatndó eljárásokban jogállásukat igazolni, jogaikat érvényesíteni tudják a bizonyítványból eredő azonos joghatások révén.
A rendeletnek nem célja a tagállami öröklési bizonyítványok intézményének felváltása, azonban − előre vetítve az összehasonlító vizsgálat eredményét − az értekezésben vizsgált országok okiratainak azonos funkcióján, rendeltetésén és joghatásain végigtekintve, az európaizálódás további várható tendenciájaként az európai öröklési bizonyítvány álláspontom szerint háttérbe fogja szorítani azon tagállami öröklési bizonyítványokat, melyeket korábban az Európai Unión belüli más tagállamban való felhasználás céljából állítottak ki..357
Az európai öröklési bizonyítványra irányadó VI. fejezet értékelése körében a kritika hangján kell szólni a rendelet 64. cikkének magyar fordítását illetően. „Hatáskör a bizonyítvány kiállítására” cím terminológiai zavart hordoz magában. Az európai jogalkotó szándéka nyilvánvalóan a joghatóság, és nem a hatáskör rendezésére irányult.
További kérdéseket vet fel az okiratok érvényességi idejének meghosszabbítására előirányozott szabályok kidolgozatlansága. Ezekben az esetekben ismételten le kell folytatni a bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást? Amennyiben igen, az érdekelt személy(ek)nek ezt kérelmezniük kell vagy a hatóság hivatalból folytatja le az eljárást?
357 A következtetés részetes kifejtését lásd III. 7.3. alfejezet Határozatok és egyéb okiratok jelentősége a tagállami öröklési eljárásokban.
Az eredeti okirat és az arról készített másolat kiállítása és az új másolat kiállítása közötti időtartam alatt bekövetkezett körülményeket fel kell-e tárnia az érintett hatóságnak?358
Az intézmény szabályozásának értékelése során még fontosnak tartom rámutatni az európai öröklési bizonyítvány, valamint a bizonyítvány hiteles másolataira irányadó rendelkezések közötti következetlen előírásokra. Míg az európai öröklési bizonyítvány kiállítását az örökösök, hagyományosok, hagyatéki gondnokok és végrendeleti végrehajtók kérelmezhetik, addig a bizonyítvány hiteles másolatainak kiadását „[…] a kérelmező, illetve bármely, jogos érdekét bizonyító személy […]”, vagyis akár a hagyatéki hitelezők, vagy szerződéses örökösök is.359
Ugyanígy disszonancia feszül az öröklési bizonyítványhoz kapcsolódó jogorvoslatok között is. Míg a bizonyítvány kiállítását és visszavonását a 63. cikk (1) bekezdésében megjelölt személyi kör – nevezetesen a bizonyítvány kiállításának kérelmezésére jogosult személyek – kérelmezhetik, addig a bizonyítvány kijavítását, módosítását vagy visszavonását a 72. cikk (1) bekezdése szerint „[…] a jogos érdekét bizonyító bármely személy […]” kérelmezheti.360
A bizonyítványhoz kapcsolódó jogvédelmi mechanizmusok között 72. cikk ugyan megteremti a jogorvoslati eljárás kereteit az eljárás részleteinek nemzeti jog hatálya alá rendelésével, ugyanakkor lényeges kérdéseket nyitva: milyen határidők állnak az érintett személyek rendelkezésére a jogorvoslat előterjesztésére, valamint a hatóság részéről mennyi időn belül kerüljön sor a jogorvoslat elbírálására?361 Ugyanígy nem található a rendeletben arra nézve sem rendelkezés, hogy mi történik a bizonyítványok hiteles másolataival, ha a kiállító hatóság visszavonja a kiállított európai öröklési bizonyítványt.362
358 SCHAUER i. m. 91-92. p.
359 HERTEL i. m. 532-533. p.
360 HERTEL i. m. 540. p.
361 SCHAUER i. m. 91. p.
362 Hertel álláspontja szerint ilyen esetben a kiállító hatóság csak kérelmezheti az öröklésben érdekelt személyektől a hiteles másolatok visszaadását, ugyanakkor a visszaadásra való kötelezésre nincs hatásköre.
HERTEL i. m. 538. p.