A határon átnyúló öröklési jogi kérdések szabályozása

Ausztria a monista elvet való országok sorában helyezkedik el, mind az ingó, mind az ingatlan vagyon átadását egyetlen jog hatálya alá rendeli.524 A határon átnyúló öröklési ügyek szabályozása 2015. augusztus 17-t megelőzően egymástól elkülönülve két jogforrásban koncentrálódott, a nemzetközi elemet tartalmazó öröklési ügyek kollíziós jogi rendelkezései az IPR-Gesetz (IPRG)525 -ben, az eljárásjogi intézmények szabályozására a Jurisdiktionsnorm (JS)526 –ban kerültek szabályozásra. Az öröklési rendelet alkalmazásával Ausztriában is a határon átnyúló öröklési ügyek elsődleges jogforrásává az európai öröklési rendelet lépett. Az osztrák jogalkotó az öröklési rendelet Osztrák Köztársaságban való alkalmazhatóságának az ErbRÄG megalkotásával tett eleget. A jogszabály egyrészről átfogó jelleggel módosította mind az öröklési anyagi jogi, mind eljárásjogi szabályokat, másodsorban a rendelet által megteremtett új uniós szintű jogintézmények (európai öröklési bizonyítvány, tagállami dologi jogok egymáshoz igazítása) osztrák jogrendszerbe illesztésének alapjait is lehetővé tette.

Az értekezés alapvető célkitűzésének teljesítése − az európai öröklési rendelet tagállami eljárásjogokra gyakorolt hatásainak feltárása − elsősorban a határon átnyúló öröklési eljárásjogi intézményekben bekövetkezett változások bemutatásán keresztül mérhető le. Ennek megfelelően a nemzetközi elemet tartalmazó öröklési ügyekben irányadó tagállami intézményeket (joghatóság, határozatok elismerés és végrehajtása) az osztrák jogrendszer vonatkozásában is sajátos összehasonlító megközelítésben veszem górcső alá, a 2015 augusztusát megelőző szabályozás irányelveinek és a rendelet alkalmazhatóságához szükséges jogszabályváltozások, valamint a hatályos joganyag összevetésével.

Az öröklési rendelet alkalmazását megelőzően nemzetközi elemet tartalmazó öröklési ügyekben az osztrák bíróságok joghatósága a belföldön fekvő ingatlan vagyonra terjedt ki527 Ingó hagyatéki vagyontárgy jogi sorsának rendezésére Ausztriában csak

523 Eltérően a német jogtól, nem illeti meg a felmondási jog a hagyatéki gondnokot, csak kérelmére a hagyatéki bíróság nyomós okból elbocsájthatja. In. SCHÖMMER −FAΒOLD –BAUER i. m. 105. p.

524 Helmut HEISS: Internationales Erbrecht. In. Michael GRUBER – SusanneKALSS – KatharinaMÜLLER – Martin SCHAUER: Erbrecht und Vermögensnachfolge. Wien, Springer, 2010. 1238. p.

525 Bundesgesetz vom 15. Juni 1978 über das Internationale Privatrecht (IPR-Gesetz), BGBl Nr. 304/1978

526 Die Jurisdiktionsnorm, RGBl. Nr. 111/1895

527 JS 106. § (1) bekezdése szerint [letöltés ideje: 2015. 01. 15.]

akkor kerülhetett sor, ha az elhunyt osztrák állampolgár volt, vagy utolsó szokásos tartózkodási helye Ausztriában volt, vagy adott öröklési jogi, kötelesrészi vagy végintézkedésből származó jog gyakorlásának biztosítása csak Ausztriában volt lehetséges.⁵²⁸ Külföldön található ingó vagyona tekintetében abban az esetben, ha az elhunyt osztrák állampolgár volt, és utolsó szokásos tartózkodási helye belföldön volt , vagy adott öröklési jogi, kötelesrészi vagy végintézkedésből származó jog gyakorlásának biztosítása csak Németországban volt lehetséges .529 Ezen szabályokat tekintették irányadóak a haláleset nyilvántartásba vételére, a kézbesítésre, valamint a biztosítási intézkedésekre is.530 A feltételek fennállása esetén az osztrák bíróságoknak kizárólagos joghatósága állt fenn.531 Az osztrák joghatósági szabályokat 2015. augusztus 17-t követően az európai öröklési rendelet joghatósági rendszere váltotta fel, az öröklési eljárás lefolytatására az örökhagyó tartózkodási helye szerinti bíróság vált illetékessé.532

Azokban az esetekben, amikor az elhunyt ingó vagyontárgya Ausztria területén található, és a hagyatéki tárgyalás lefolytatására osztrák bíróság nem rendelkezik joghatósággal,533 az ingó vagyon átadására vonatkozóan „Ausfolgungsverfahren”-t kell lefolytatni.534 Az AuβStrG-ben szabályozott különös eljárás („Sonderverfahren”) célja a (belföldi) hagyatéki hitelezők, öröklésben érdekelt személyek jogainak biztosítása a határon átnyúló öröklési ügyekben. Az „Ausfolgungsverfahren” csak kérelemre indulhat, az illetékes bíróság a vagyon fekvési helye szerinti „Bezirksgericht”, az eljárásban

„Rechtspfleger” jár el.⁵³⁵ Az eljárás eredményeként tanúsítvány, 2015. augusztus 17-t követően európai öröklési bizonyítvány is kiállítható.⁵³⁶

Az osztrák nemzetközi magánjog Európában általánosan elismert kollíziós kapcsolóelvnek megfelelően az alkalmazandó jogot az örökhagyó személyes jogában határozta meg,537 amely az osztrák bíróságok számára nem ritkán külföldi jog

528 WINKLER i. m. 122-123.p.

529 JS 106. § (1) bekezdése szerint [letöltés ideje: 2015. 01. 15.]

530 WINKLER i. m. 123.p.

531 Német Közjegyzői Intézet tanulmánya i. m. 212. p.

532 Franz HAUNSCHMIDT: Österreich. In. Rembert SÜΒ: Erbrecht in Europa. Bonn, Zerb Verlag, 2015. 977.

p. [Továbbiakban:HAUNSCHMIDT (2015)]

533 Ide sorolhatók azon tényállások, amikor az elhunyt külföldi és szokásos tartózkodási helye nem Ausztriában található, ugyanakkor osztrák pénzügyi intézménynél kezelt bankszámlával rendelkezik.

534 Az ErbRÄG az „Ausfolgungsverfahren” osztrák jogrendszerben betöltött szerepét illetően nem eredményezett lényeges változást.

535 CZERNICH i. m. 1262-1262. p.

536 HAUNSCHMIDT (2015) i. m. 977. p., Peter BART – Ulrich PESENDORFER: Erbrechtsreform 2015. Wien, Manz’sche Verlags- und Universitätsbuchhandlung, 2015. 175. p.

537 Az 1979. január 1-jén hatályba lépett osztrák nemzetközi magánjogról szóló törvény [Das österreichische Bundesgesetz vom 15.6.1978 über das Internationale Privatrecht (BGB1 1978/304, IPR-Gesetz)] önálló fejezetben (negyedik fejezet) foglalkozik az öröklésre alkalmazandó jog kérdésével. Abban

alkalmazásához vezetett.⁵³⁸ Abban az esetben, ha a hagyatéki tárgyalás lefolytatására Ausztriában került sor, az örökléssel összefüggő vagyonjogi kérdésekre és a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályaira az osztrák jog volt az irányadó.⁵³⁹ Az osztrák kollízós jog öröklési ügyekben − eltérően a házassági vagyonjogtól – korábban nem engedett teret a jogválasztás intézményének.540 A határon átnyúló öröklési ügyekben az alkalmazandó jogra irányadó osztrák rendelkezéseket − az állampolgárság elvének mint az alkalmazandó jog általános kapcsolóelve – az öröklési rendelet III. fejezete váltotta fel. Emellett az osztrák kollíziós szabályozban novumot eredményez a rendelet által biztosított jogválasztás lehetősége.541 Az öröklési rendelet 2015. augusztus 17-től történő teljes körű alkalmazása elsősorban az osztrák kollíziós jogban eredményezett mérföldkőnek tekinthető fordulópontot.542 A rendelet alkalmazása előtt az IPR-Gesetz 28.

§-a az alkalmazandó jogot az örökhagyó személyes jogában (állampolgárság kapcsolóelve) határozta meg. Az „ErbRÄG” 8. cikke az IPR-Gesetz 28-30. §-t hatályon kívül helyezte, a korábbi öröklésre irányadó osztrák kollíziós szabályozást az öröklési rendelet III. fejezete váltotta fel. Az alkalmazandó jogot meghatározó kapcsolóelv megváltozása az AuβStrG. módosítását is szükségszerűen magával vonta. Ennek eredményeként került AuβStrG. 181a. §-ként a külföldi öröklési jog alkalmazása esetén irányadó eljárás szabálya az AuβStrG-ba: „amennyiben a hagyaték megszerzésére vagy a hagyatéki terhekért való felelősségre nézve külföldi jog az irányadó, az elfogadó nyilatkozatra és a hagyaték (bírói úton történő) átadására irányadó rendelkezések akkor

az esetben, ha a hagyatéki tárgyalás lefolytatására Ausztriában kerül sor, a hagyaték megszerzésére és a hagyatékkal kapcsolatos követelésekre az osztrák jog lesz irányadó (IPR-Gesetz 28. § (2) bek.).

538 Ausztria mind az 1961-es, mind az 1989-es Hágai Egyezményt aláíró államok sorában helyezkedik el.

A határon átnyúló öröklési ügyek rendezése érdekében jogsegélyszerződést kötött Iránnal, az egykori Jugoszláviával (ma ez még hatályban van Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Montenegróval, Horvátországgal, Macedóniával és Szlovéniával), ezen kívül Lengyelországgal és Magyarországgal is.

HEISS i. m. 1216. p., FUCIK (2005) i. m. 7. p.

539 IPR-Gesetz 28. §-a szerint. [letöltés ideje: 2015. január 17.]

540 HEISS i. m. 1219. p., Ulrike Christine WALTER: Kommentar zu § 28 IPRG. forrás:

http://www.jusline.at/28_IPRG.html [letöltés ideje: 2015. január 17.]

541 Elisabeth Scheuba az alkalmazandó jog körében az örökhagyó szokásos tartózkodási helyének osztrák jogrendszerbe történő beillesztését az osztrák öröklési eljárásjogi szabályok körében egy mélyreható újításként értékeli. SCHEUBA (2012) i. m. 32-33. p.

542 Az öröklési rendelet tagállami jogrendszerekre gyakorolt hatása témájában a 50. Tagung der DACH Dublinban 2014. május 29-31-én tartott ülésén Lothar Giesinger, Ausztriát képviselő referátorként a kollíziós szabályozásban az állampolgárság elvének, a dologi jogban az örökhagyó állampolgárságának, valamint a lex rei sitae elvének osztrák jogrendszerben betöltött központi szerepére, valamint a rendelet és a tagállami szabályozás közötti ütközőpontokra hívta fel a figyelmet. Lothar GIESINGER: Auswirkungen und Anpassungserfprdernisse der EU-Erbrechtsverordnung auf das österreichische Recht. In DACH Europäische Anwaltsvereinigung e.V. [Hrsg.]: Die EU-Erbrechtsverordnung Nr. 650/2012 und deren Auswirkungen auf diverse Länder. Zürich, Schultess, 2014. 27-28. p.

alkalmazandók, ha a felek jogai és a tulajdonszerzés védelme az irányadó – külföldi jog – szerint biztosított.”

Az AuβStrG. öröklési ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozóan korábban nem tartalmazott előírásokat,⁵⁴³ így a határon átnyúló öröklési ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozóan egyrészről az

„Anerkennungsgesetz” (AnerkG), másodsorban az „Exekutionsordnung” (EO)544 volt irányadó.545 Ausztriában − Németországhoz hasonlóan – öröklési ügyekben a rendelet alkalmazását megelőzően is a külföldön hozott határozatok automatikusan elismerhetők voltak, amennyiben a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására nézve az érintett állammal együttműködési megállapodás állt fenn.546 Az Anerkennungsgesetz (AnerkG) 1. §-a szerint az elismerés feltételeként nem kellett további eljárást lefolytatni.547 Az automatikus elismerés főszabálya alól egyetlen kivétel létezett. Az

„EO-Novella” [(1995), BGB1 1995/519] eredményeként az osztrák jogba bevezetésre került a „Festellungsverfahren” (az elismerés megállapítására irányuló eljárás), melynek eredményeként lehetővé vált külföldi határozatok elismerhetőségének vizsgálata.

Amennyiben valamely külföldi határozat elismerése (elismerhetősége) vitás volt, a felek ún. „Zwischenantrag auf Feststellung” formájában eljárást indíthatnak, melynek eredményeként a bíróság „Zwischenurteil”-t vagy „Endurteilt” hozott. Az érdekelt felek kérelmére indult (önálló) eljárás lefolytatására a „Verfahren zur Vollstreckbarerklärung”

543 CZERNICH i. m. 1260. p.

544 Gesetz vom 27. Mai 1896, über das Exekutions- und Sicherungsverfahren (Exekutionsordnung − EO) RGB1 Nr. 79/1896.

545 Az „Anerkennungsgesetz” (AnerkG) és az „Exekutionsordnung” (EO) kimondottan a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozóan határozza meg az elismerés, a végrehajthatóvá nyilvánítás és a végrehajtás szabályait, melyeket az „ErbRÄG” elfogadása előtt öröklési ügyekben is irányadónak tekintték.

546 Ausztria számos kétoldalú elismerésre és végrehajtásra vonatkozó szerződést kötött, ezek közül ma még hatályban van Belgiummal, Bosznia-Hercegovinával, Németországgal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Horvátországgal, Luxemburggal, Macedóniával, Hollandiával, Lengyelországgal, Svájccal, Szerbiával, Montenegróval, Szlovéniával, Spanyolországgal, Tunéziával, Törökországgal és Magyarországgal. HEISS i. m. 1262. p.

547 Anerkennungsgesetz (AnerkG) 1. §: „Es wird festgestellt, dass mit dem Aufhebungs- und Einstellungsgesetz, StGBl. Nr. 48/1945, in Verbindung mit der dazu ergangenen Verordnung StGBl. Nr.

155/1945, und mit der Befreiungsamnestie, BGBl. Nr. 79/1946, in der Fassung des Bundesgesetzes BGBl.

Nr. 192/1947, alle Verurteilungen, die Gerichte, insbesondere Militär-, SS-, Sonder- oder Standgerichte, unter der nationalsozialistischen Herrschaft gegen Österreicher ausgesprochen haben und als Ausdruck typisch nationalsozialistischen Unrechts zu betrachten sind, rückwirkend aufgehoben wurden. Einer gesonderten, amtswegigen Prüfung und Feststellung bedarf es nicht.” [letöltés ideje: 2015. január 17.]

[végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás (exequatur eljárás)]⁵⁴⁸ szabályait kellett alkalmazni (EO 85.§).⁵⁴⁹

Az osztrák joghatósági szabályok értelmében osztrák örökhagyó Ausztria területén található ingatlan és ingó vagyonának bírói úton történő átadására – melynek feltétele a

„Verlassenschaftsabhandlung” lefolytatása – az osztrák bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeztek. E vagyon átadására vonatkozó külföldi határozatok nem voltak elismerhetőek, és végrehajtás alapját sem képezhették.550 A végrehajtás feltétele belföldön ún. „Vollstreckungsurteil” elnyerése volt.551

Az öröklési rendelet határozatok és közokiratok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályai az osztrák jogban nem eredményeztek koncepcionális változást, az

„Anerkennungsgesetz” és az „Exekutionsordnung” szabályait a rendelet IV. fejezete váltotta fel. A rendelet 45-58. cikkei alkalmazását az osztrák jogalkotó az AuβStrG-be illesztett szabály révén segítette elő: Amennyiben valamely személy az öröklési rendelet 39. cikk (2) bekezdése alapján egy jogvita elsődleges tárgyává egy határozat elismerését teszi, a rendelet által a 45-58. cikkek által nem szabályozott kérdésekre – nevezetesen az elismerés megállapítására irányuló eljárásra – az AuβStrG. rendelkzései irányadók (AuβStrG. 184a. §). Az értekezés által vizsgálat alá vett öröklési rendelet tagállami jogrendszerekre gyakorolt hatásai között az elismerés és a végrehajtás körében a közokiratok valódiságának megtámadására irányadó jogszabály-módosításokat emelném még ki: a „Jurisdiktionsnorm” 107. §-a alapján közokirat valódiságának megtámadása iránti eljárásban [európai öröklési rendelet 59. cikk (2) bekezdése] az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a közokirat kiállításra került. Közokirat valódiságának megtámadása iránti eljárásra az AuβStrG. rendelkezései irányadók (AuβStrG. 191. §).

Az „ErbRÄG” az európai öröklési bizonyítvány osztrák jogrendszerbe történő integrálásával a „Gerichtskommissärsgesetz” és „AuβStrG.” módosításának igényét vetette fel. A „Gerichtskommissär”- ként eljáró közjegyző öröklési eljárással összefüggő jogkörei további két feladattal egészültek ki. Egyrészről a közjegyző feladatává vált az Ausztriában fekvő hagyaték biztosítása, abban az esetben is, ha az öröklési rendelet 3.

cikk (2) bekezdése alapján külföldi bíróság joghatósága áll fenn,552 valamint a

548 „Verfahren zur Vollstreckbarerklärung” az EO 79-84c §-ban szabályozott eljárás.

549 Ena-Marlis BAJONS− Rudolf WELSER: Autriche. forrás:

http://ec.europa.eu/civiljustice/publications/docs/report_conflits_autriche.pdf [letöltés ideje: 2015. január 24.]

550 Német Közjegyzői Intézet tanulmánya i. m. 212. p.

551 Német Közjegyzői Intézet tanulmánya i. m. 210. p.

552 Gerichtskommissärsgesetz-GKG 1. § (1) d)

„Gerichtskommissärsgesetz” 1. cikk (1) bek. d) pontja alapján az európai öröklési bizonyítvány öröklési rendelet 62. cikke szerinti kiállítása a közjegyző hatáskörét képzezi. Az „AuβStrG.” 181. §-a a 181b. § -val további két európai öröklési bizonyítvánnyal összefüggő szabállyal egészült ki. Az európai öröklési bizonyítvány kiállítására az öröklési rendelet által nem szabályozott kérdésekre, az AuβStrG.

rendelkezései irányadóak. A közjegyző a bíróság számára előterjeszti az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet, ha meggyőződött róla, hogy az a jogállás, amelynek tanúsítását kérelmezik, nem áll fenn. Haunschmidt kérdésként veti fel, hogy ingatlan hagyatéki vagyon esetén vajon egy európai öröklési bizonyítvány helyettesítheti-e a bíróság által kiállított hagyatékátadó végzést („Einantwortungsbhelyettesítheti-eschluss”) az osztrák telekkönyvbe való bejegyzés során? Álláspontja szerint míg az osztrák határozat konstitutív hatályú, az európai öröklési bizonyítvány esetén nincsen végrehajtási jogcím, csak az alkalmazandó jog szerinti jogállást tanúsítja a rendelet 69. cikk (5) bekezdéséből eredően, az európai öröklési bizonyítvány által 553 Véleményem szerint Haunschmidt megközelítése nem feltétlen helytálló. A rendelet 68. cikk n) pontja alapján a kiállított európai öröklési bizonyítvány az örökösök, hagyományos jogainak törvényen vagy végintézkedésen alapuló korlátozásait, a 68. cikk o) pontja szerint a végrendeleti végrehajtót, hagyatéki gondnokot megillető jogokat is tartalmazza. Az értekezés által vizsgálat alá vett valamennyi ország tekintetében megállapíthatóvá vált, hogy a végrendeleti végrehajtó és/vagy a hagyatéki gondnok tevékenységét díjazás ellenében végzi, mely az örökösök, hagyományosok oldaláról hagyatékot terhelő kötelezettségként jelenik meg. Meglátásom szerint az örökség elfogadása, a hagyaték bírói vagy közjegyzői úton történő átadása a hagyatékot terhelő kötelezettségek elismerését is magában hordozza, ezáltal végrehajtási jogcímet keletkeztet.

Az öröklési rendelet 31. cikkébe foglalt (külföldi) dologi jogok egymáshoz igazítása terén az osztrák jogalkotást terhelő kodifikációs kötelezettségnek az „ErbRÄG”

az „AuβStrG”-ba és a „Jurisdiktionsnorm”-ba illesztett rendelkezésekkel tett eleget.

Olyan személy kérelme tárgyában, melyben Ausztriában az osztrák jog szerint ismeretlen olyan dologi jogra hivatkoznak, amely a kérelmezőre haláleset folytán történő jogutódlásra alkalmazandó, az öröklési rendelet 31. cikk szerint „Beschluss”-val (végzéssel) kell határozni (AuβStrG. 182a. §). A „Jurisdiktionsnorm” 105 § (2) bekezdése alapján az öröklési rendelet 31. cikke szerinti külföldi dologi jog osztrák jogba illesztése

553 HAUNSCHMIDT (2015) i. m. 978. p.

vonatkozásában valamennyi olyan bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az alkalmazandó dologi jog felmerül (az alkalmazandó dologi jogra hivatkoznak). Eltérően a magyar jogtechnikai megoldástól, az osztrák jogalkotó nem jelölt ki a „megfeleltetés”

tárgyában eljáró egyetlen hatóságot, hanem valamennyi olyan hatóság feladatává tette a külföldi dologi jog osztrák jogrendszerbe illesztését, illetve megfeleltetését, amely előtt a hivatkozott dologi jog felmerül.554

554 Mag. Andreas TSCHUGGUEL 2015. november 7-én Siófokon megrendezésre került 27. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon „Az Európai Öröklési Bizonyítvány jogintézménye az osztrák jogrendszerben”

címmel tartott előadásán elhangzottak alapján, valamint BARTH –PESENDORFER i. m. 192. p.

In document II. AZ EURÓPAI ÖRÖKLÉSI RENDELET (Pldal 145-152)