Joghatóság jogválasztás esetén – a joghatóság és az alkalmazandó jog kapcsolata

A jogválasztás esetén irányadó joghatósági rendelkezések elemzését megelőzően fontosnak tartom annak rögzítését, hogy az értekezésnek nem célja a jogválasztás alkalmazandó jogra gyakorolt hatásainak részletes feltárása, s a jogválasztás intézményére irányadó szabályok bemutatását kizárólag a joghatóság által szükségszerűen felölelő kérdésekre szűkítem.

A jogválasztás esetén a joghatóság vizsgálatát két esetkörre csoportosítom:

elsőként górcső alá véve azt az esetet, amikor az örökhagyó szokásos tartózkodási helye elhalálozásának időpontjában egy EU tagállam területén található, ezt követően megkísérelem feltárni a joghatósági szabályok alakulását olyan örökhagyó esetén, akinek szokásos tartózkodási helye elhalálozásának időpontjában harmadik államban található.¹⁵²

3.4.1. Szokásos tartózkodási hely EU tagállam területén

Abban az esetben, ha az örökhagyó szokásos tartózkodási helye egy tagállamban található, s az örökhagyó él a 22. cikk adta lehetőséggel, és származási államának jogát választja alkalmazandó jogként a joghatósággal rendelkező bíróság − amennyiben a választott származási állam joga nem egyezik a szokásos tartózkodási hely jogával − idegen jog alkalmazására kényszerül.153

a.) Harmadik állam jogának választása

Elképzelhető azon eset, amikor a 22. cikk által felhívott állam joga, az örökhagyó származási állama nem egy EU tagállam jogának alkalmazásához vezet. Ebben az esetben a joghatóságot a 4. cikk rendelkezése határozza meg, vagyis az eljáró fórum az örökhagyó szokásos tartózkodási helye (elhalálozásának időpontjában) szerinti állam bírósága, az

151 MÜLLER-LUKOSCHEK i. m. 113. p.

152 A jogválasztás esetén irányadó joghatósági rendszer feltárását MÜLLER-LUKOSCHEK (i. m. 119-125. p.) munkájában kifejtett rendszerére alapozom.

153 A fórum saját anyagi joga alkalmazhatóságának lehetőségéről részletesen FRODL i. m. 27. p.

örökléssel kapcsolatos dologi jogi kérdésekben harmadik állam joga lesz irányadó,¹⁵⁴ ezáltal megtörve a rendeletnek azt a célkitűzését, hogy a joghatóság és az alkalmazandó jog azonos kapcsoló szabály mentén történő meghatározása biztosítsa a fórum saját anyagi jogának alkalmazását.¹⁵⁵

b.) EU tagállam jogának választása

Abban az esetben, ha az örökhagyó származási államának jogát választja alkalmazandó jogként, a joghatósággal rendelkező hatóságnak külföldi jogot kell alkalmazni, megtörve ezáltal a rendelet szabályozási elve által elérendő célkitűzést. A 7. cikk rendelkezései megteremtik annak feltételeit, hogy az 5. cikkben biztosított, felek által kikötött joghatóság révén az öröklésben érdekelt személyek határozzák meg az öröklési ügyben joghatósággal rendelkező hatóságot. A kikötött hatóság kizárólagos joghatósággal rendelkezik. Fontosnak tartom annak rögzítését, hogy az örökhagyó halála esetére magáról a joghatóságról nem rendelkezhet, a 22. cikk csak az alkalmazandó jog meghatározására jogosítja fel, s az eljáró fórum kiválasztására az érintett személyek válnak jogosulttá. Ugyanakkor az 5-7. cikkek által biztosított fórumválasztás szintén korlátozott, azon tagállam bíróságaira vonatkozhat csak, amelynek jogát az örökhagyó a 22. cikk által választotta.¹⁵⁶

A 7. cikk az örökhagyó származási állama szerinti fórum eljárási feltételeként három követelményt szab meg: elsőként rögzítve a szokásos tartózkodási hely szerinti fórum joghatósági hiányának megállapítását, másodikként az öröklésben érdekelt személyek részéről joghatósági megállapodás létrehozását, harmadikként a származási állam bírósága joghatóságának kifejezett elfogadását. A 7. cikk rendelkezései abban az esetben is alkalmazhatók, ha az örökhagyó a 83. cikk (2)-(3) bekezdései alapján 2015.

augusztus 17-e előtt választotta meg az utána történő öröklésre alkalmazandó jogot, illetve a 2015. augusztus 17-ét megelőzően tett végintézkedés alakilag és tartalmilag érvényes.157

A rendelet jogválasztás esetén is teret enged az örökléssel kapcsolatosan felmerült kérdések békés, peren kívüli rendezésére. Ugyanakkor az ezt biztosító 8. cikk több

154 A rendelet 34. cikk 2. bek értelmében vissza-és továbbutalás nélkül. BAJONS i. m.34. p.

155 MÜLLER-LUKOSCHEK i. m. 119-120. p., valamint a jogválasztás és a „Gleichlauf” közti kapcsolat részletes elemzéséről bővebben In. HAAS i. m. 148-149. p.

156 HAGER i. m. 21. p. Ezzel kapcsolatos kritikai véleményének ad hangot Müller-Lukoschek. In. MÜLLER -LUKOSCHEK i. m. 120. p., valamint BAJONS i. m. 34. p.; HERTEL i. m. 242. p.

157 HERTEL i. m. 252. p.

szempontból is aggályosnak tűnik. A rendelet szövege a hivatalbóli eljárás megszüntetéséről rendelkezik, ugyanakkor az európai államok többségében ̶ Németországban, Hollandiában, Ausztriában, sőt Magyarországon is ̶ az örökléssel kapcsolatos peres eljárások nem hivatalból indulnak Müller-Lukoschek a rendelet ezen cikkét a tagállami eljárásjogi szabályokba való szükségtelen beavatkozásként ítéli meg.158

3.4.2. Szokásos tartózkodási hely harmadik állam területén

Tagállam területén fekvő hagyatéki vagyon jogi sorsának rendezése abban az esetben is (tag)állami és uniós érdekként jelentkezhet, ha az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye elhalálozása időpontjában harmadik állam területén volt. A jogválasztás intézményének a joghatóság és az alkalmazandó jog kapcsolatára való kihatása ebben az esetben két szempontból közelíthető meg: vizsgálható a.) ha az örökhagyó harmadik állam jogát választotta, valamint b.) tagállamnak jogának választása során is. Harmadik állam jogának választása esetén egy tagállam bírósága(i) csak a rendelet 10. cikke (kiegészítő joghatóság) vagy 11. cikke (forum necessitatis) alapján rendelkezhet(nek) joghatósággal. Abban az esetben, ha az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye elhalálozásának időpontjában harmadik államban volt és az örökhagyó az alkalmazandó jog meghatározásakor tagállam jogát választotta, a joghatóság elsősorban az öröklésben érdekelt személyek közötti joghatósági megállapodás függvénye. Ebben az esetben az eljáró fórum a rendelet 7. cikke alapján felhívott állam bírósága. Kikötött joghatóság hiányában a 9. cikk vagy a 10. cikk rendelkezései alkalmazandók.

A jogválasztáshoz kötődő joghatósági szabályok között még ki kell térni az európai öröklési rendelet 6. cikkében elhelyezett forum non conveniens doktrínára.159

Amennyiben az örökhagyó élt a rendelet 22. cikkében biztosított jogválasztás lehetőségével a rendelet joghatósági rendszere által felhívott fórum (az örökhagyó szokásos tartózkodási helyének elhalálozás időpontja szerinti vagy a hagyatéki vagyontárgyak helye szerinti tagállam bírósága) valamely öröklésben érdekelt személy

158 MÜLLER-LUKOSCHEK i. m. 124. p.

159 A forum non conveniens doktrína az európai polgári eljárásjog körébe sorolható jogforrások közül elsőként a Brüsszel-IIa. rendelet joghatóságai szabályai között jelent meg. Az elv alkalmazhatóságának feltételei tekintetében a Brüsszel-IIa. rendelet 15. cikke és az európai öröklési rendelet 6. cikke közötti alapvető különség, hogy míg a Brüsszel-IIa. rendelet a bíróság mérlegelésére bízza az ügy határon átnyúló átadását, az európai öröklési rendelet az elv alkalmazhatóságának feltételéül valamely öröklésben érdekelt személy kérelmét, vagy az öröklésben érdekelt személyek megállapodását szabja. Míg a Brüsszel-IIa.

rendeletben minden esetben központi szerepe van a bíróság mérlegelésének, az európai öröklési rendeletben a bírósági mérelegelésnek abban az esetben van jelentősége, ha az öröklés gyakorlati körülményei alapozzák meg az ügy alkalmasabb bírósághoz való átadását.

kérelmére vagy hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát. Az ügy határon átnyúló átadásának és átvételének lehetősége korlátozott.¹⁶⁰ Az „öröklés gyakorlati körülményeinek” figyelembevételével,¹⁶¹ valamely öröklésben érdekelt személy kérelmére a rendelet 4. vagy 10. cikke alapján joghatósággal rendelkező bíróság jogosult megállapítani („megállapíthatja”) joghatóságának hiányát, amennyiben a választott jog szerinti tagállam bíróságai alkalmasabbak az öröklés tárgyában való határozathozatalra.

Míg a rendelet 6. cikk a.) pontja lehetőséget biztosít a rendelet joghatósági szabályai által felhívott bíróság számára az ügy határon átnyúló átadására, addig 6. cikk b.) pontja által, amennyiben az öröklésben érdekelt személyek az 5. cikk szerint joghatóságra vonatkozó megállapodást kötöttek, az örökhagyó szokásos tartózkodási helyének elhalálozás időpontja szerinti vagy a hagyatéki vagyontárgyak helye szerinti tagállam bíróságának kötelezettsége joghatósága hiányának megállapítása.162 A rendelet csak a keretszabályát alakítja ki a forum non conveniens doktrína alkalmazhatóságának, amikor úgy rendelkezik, hogy „öröklés gyakorlati körülményei” alapozzák meg az ügy határon átnyúló átadásának lehetőségét. Az „öröklés gyakorlati körülményei” értelmezését az európai jogalkotó a jogalkalmazó mérlegelésére bízta, s csak példálozó felsorolással utalt a felek szokásos tartózkodási helyére és a vagyontárgyak fellelhetőségére. Véleményem szerint az öröklés tárgyában történő határozathozatalra való alkalmasság kérdésében az örökhagyó korábbi szokásos tartózkodási helye vagy az öröklésben érdekelt személyek állampolgársága is értékelhető tényezőként jelentkezhet.

160 PINTENS i. m 10. p.

161 Az „öröklés gyakorlati körülményeit” az egyes ügyekben önállóan kell értelmezni, melyben az alkalmazandó jog ismeretének mértéke (a származási állam bírósága természetesen mindig „jobban ismeri”

az alkalamazndó jogot) és az eljárás hatékonysága egyaránt releváns tényezőként jelentkezhet. HERTEL i.

m. 250. p.

162 HERTEL a 6. cikk b) pontjának és a 17. cikk együttes értelmezése során rámutat arra, hogy a 6. cikk b) pont szerinti joghatóság hiányának megállapítása csak deklaratív. Lásd HERTEL i. m. 249. p.