III. AZ ÖRÖKLÉSI ELJÁRÁSOK JELENTŐSÉGE ÉS SZABÁLYOZÁSA AZ EGYES
4. Öröklési eljárás Magyarországon
4.7. Az európai öröklési rendelet hatása a magyar öröklési eljárásra
A bírósági határozatok elismerése és végrehajtása körében változásként emelendő ki a vagyonjogi ügyekben hozott külföldi bírósági határozatok közé illesztett szabály, mely az „örökléssel kapcsolatos eljárásokban” hozott bírósági határozatokra vonatkozó különös rendelkezéseket állapít meg külföldi bíróság joghatósága megalapozottnak tekinthetőségét illetően.668
4.7. Az európai öröklési rendelet hatása a magyar öröklési eljárásra
A magyar hagyatéki eljárás jellegzetességeinek számbavétele és az öröklési eljárás magyarországi szabályozását meghatározó kútfők kiemelése körében az alábbiakban foglalhatók össze az öröklési rendelet közel egy éves alkalmazására tekintettel a hazai jogrendszerben bekövetkezett változások:
Mind a joghatóságnak, mind az alkalmazandó jognak egyetemes és általános kapcsolóelve − a Kódexbe ágyazva – korábban az állampolgárság elve volt,669 így az európai öröklési rendelet − mely az örökhagyó szokásos tartózkodási helyének (elhalálozás időpontjában) elvét jelölte ki általános kapcsolóelvként – alkalmazása jelentős változásokat eszközölt a Kódex kapcsolóelvekre irányadó szabályozási koncepcióját illetően.
A joghatósági szabályozás vizsgálata tükrében megállapítható, hogy az ingatlan hagyatéki vagyonra vonatkozó kizárólagos joghatóság a fekvés államában mint joghatósági szabály 2015. augusztus 17 után elhunyt örökhagyó esetében megszűnt.670 A hatályos szabályozás értelmében, a Kódexben öröklési ügyekben irányadó egyetlen joghatósági szabály található: külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásra magyar bíróság vagy más hatóság joghatósággal rendelkezik, amennyiben az eljárás
668 Lásd Nmjtv. 115. §
669 SZŐCS (2015a) i. m. 46. p.
670 SZŐCS (2015b) i. m. 12. p.
tárgya a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldön megnyílt hagyatékkal kapcsolatos öröklési jogviszony (Kódex 62/E. §)
Öröklési ügyben hozott határozatok elismerése és végrehajtása irányuló magyar szabályozás viszonylatában a rendelet IV. fejezete egy lényeges változást eszközölt: míg 2015. augusztus 17-t megelőzően egy külföldi határozat elismerését és végrehajtását meg lehetett tagadni, amennyiben adott eljárásban magyar hatóság (bíróság, közjegyző) kizárólagos joghatósága állt fenn, addig az öröklési rendelet alkalmazását követően a − kizárólagos tagállami joghatósági szabályok eltörlésével – az elismerés megtagadási okok a rendeletben meghatározott okokra szűkültek.
A 2015. évi LXXI. törvény eredményeként a Kódex Öröklési jogi fejezete lényegében már csak a végintézkedések alakiságára nézve tartalmaz rendelkezéseket.671
Az alkalmazandó jog körében nóvumként emelhető ki öröklési ügyekben a jogválasztás intézményének öröklési rendelet általi magyar jogrendszerbe illesztése.
Az egyes tagállami jogrendszerek különböző dologi jogi intézményeiből, szabályozásából fakadó disszonanciák, adott esetben joghézagok kiküszöbölésének eredményeként egy új BKKB kizárólagos illetékességébe helyezett nemperes eljárás, az ún. megfeleltetési eljárás megteremtése.
A hagyatéki eljárás során előterjesztett kérdések, indítványok elbírálása során hozott végzés körében két új jogintézmény, az európai öröklési bizonyítvány és a hagyatéki eljárási igazolás jelent meg. Az európai öröklési bizonyítvány elsődleges célkitűzése a határon átnyúló öröklési ügyekben az örökösi, hagyományosi, végrendeleti végrehajtói, valamint hagyatéki gondnoki jogállás igazolása, ugyanakkor a rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tagállamok a tisztán belföldi öröklési ügyekben is lehetővé tegyék alkalmazhatóságát. Álláspontom szerint a magyar öröklési bizonyítvány és az európai öröklési bizonyítvány Hetv-ben megjelenő párhuzamos „együtt élése” során a jogalkalmazásnak a következő visszásságokkal kell szembe néznie: Magyar állampolgárok tisztán belföldi öröklési ügyekben is igényelhetik európai öröklési bizonyítvány kiállítását belföldi felhasználás céljából, ezzel kiaknázva a magyar öröklési bizonyítvány kibocsátásának 3.6. fejezetben kifejtett feltételeit, érvényes jogcímet szerezve a közhitelű nyilvántartásokba való bejegyzéshez. Ezen felül a külföldi felhasználás céljából kiállított öröklési bizonyítvány jelentősége vélhetően korlátozódni fog, a rendelet alkalmazását követően csak harmadik országokban található hagyatéki
671 Ez alól kivétel képez a Kódex 36/A. §-ba illesztett szabály, mely belföldi hagyatékra nézve tartalmaz rendelkezést az alkalmazandó jog körében.
vagyon tekintetében fog az örökhagyó utáni öröklési rend igazolására szolgálni.672 Amennyiben az európai öröklési bizonyítvány új alapokra helyezi a magyar öröklési bizonyítvány magyarországi rendeltetését, a jogalkalmazóknak figyelembe kell vennie, hogy az (európai) öröklési bizonyítvány kiállítására vonatkozó kérelmezési jogosultsággal rendelkező személyek körén – a hatályos magyar szabályozással összehasonlítva – lényeges korlátozást eszközöl.673
A végrendeleti végrehajtó jogállásának tisztázása körében előre mozdulásként értékelhető a végrendeleti végrehajtó öröklésben érdekelt személyként történő deklarálása.
A Hetv-be új intézményként bevezetésre került a tételesen nevesített hagyatéki gondnok intézménye. Véleményem szerint ezzel az intézménnyel a hagyatékhoz kapcsolódó (korábbi) gondnoki intézmények differenciálása valósult meg, mely eredményeként a hatályos szabályozásban hagyatéki gondnok, eseti gondnok és az ügygondnok tisztsége határolható el.
672 A Hetv. 102. § (2) bekezdése szerint öröklési bizonyítvány állítható ki, amennyiben „a hagyaték tárgya kizárólag külföldi ingatlan vagy olyan külföldön lévő ingóság, mely átadására vonatkozóan a magyar közjegyzőnek nincs joghatósága.
673 Míg a rendelet értelmében az európai öröklési bizonyítvány kiállítását az örökös, hagyományos, végrendeleti végrehajtó és a hagyatéki gondnok kérheti, addig a Magyarországon hatályos szabályozás szerint öröklési bizonyítvány kibocsátására vonatkozó jogosultság a hagyatéki hitelezőket is megilleti.