III. AZ ÖRÖKLÉSI ELJÁRÁSOK JELENTŐSÉGE ÉS SZABÁLYOZÁSA AZ EGYES
3. A hagyaték átadására irányuló eljárás Ausztriában
3.3. Az öröklési eljárás szakaszai
Az értekezés összehasonlító részében a választott országok nemzeti öröklési eljárásjogának bemutatása során, azon államokban, ahol az örökség megszerzésében központi szerepe van az öröklési eljárás lefolytatásának – így Ausztriában – nélkülözhetetlennek tartom az öröklési eljárás szakaszainak részletes feltárását.
Hasonlóan a magyar hagyatéki eljáráshoz az osztrák öröklési eljárás is két szakaszra osztható, melynek első részében a szűk értelemben vett öröklési eljárás előkészítésére, második szakaszában hagyatéki tárgyalás és a hagyaték bírói úton történő átadása kerül sor. Az osztrák terminológia alapján a „Verlassenschaftsverfahren” két szakasza: a
„Vorverfahren” és a „Regelverfahren”. Az AuβStrG. a „Vorverfahren” elnevezés alatt szabályozott eljárást minimálszabályok megalkotásával teremtette meg, mely eljárás a haláleset nyilvántartásba vételét („Todesfallaufnahme”), a végintézkedéssel összefüggő nyilatkozatok átvételét, a hagyaték hagyatéki tárgyalás nélküli átadását, és fizetés helyett átadásra irányuló eljárást foglalja magába.
Minden öröklési eljárás függetlenül annak később lefolyásától a haláleset nyilvántartásba vételével kezdődik, az ún. („Todesfallaufnahme”), mely a
„Gerichtskommissär” formájában eljáró közjegyző számára kötelezettséget keletkeztet a szükséges biztosítási intézkedések elvégzésére.484 A közjegyző feladata valamennyi olyan körülmény feltárása és megállapítása,485 amely a későbbi hagyatéki tárgyalás szempontjából lényeges lehet, így különösen: a.) az elhunyt személyes adatai, utolsó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, családi állapota, b.) törvény vagy végintézkedés alapján öröklésben érdekelt személyek (örökösök, hagyományosok) megjelölése, c.) hagyatéki vagyontárgyak és a hagyatékot terhelő kötelezettségek megjelölése, d.) arra vonatkozó megállapítás, hogy végintézkedés (végrendelet, Kodizill) vagy egyéb az öröklés szempontjából releváns okirat részét képezi-e az öröklésnek, e.) temetés költségének illetve fizetésének kérdése.486 A közjegyző bizonyítást vehet fel, és minden olyan bizonyítékot a bíróság elé bocsáthat, amelyet az eljárás lefolytatása szempontjából lényegesnek ítél meg: az elhunyt lakását, üzlethelyiségeit,
484 KILIAN −GALL −TSCHUGGUEL i. m. 94. p.
485 A „Gerichtskommissär” a nyilvántartásba vételt a lehetséges örökösök és a közelebbi rokonok közreműködésével végzi el. A „Todesfallaufnahme”-re a közjegyző irodájában kerül sor, melyre az öröklésben érdekelt személyeket írásban meghívja (fontosnak tartom annak kiemelését, hogy a közjegyzőnek nincs jogköre az örökösök idézésére).
486 KILIAN −GALL −TSCHUGGUEL i. m. 94. p., valamint HAUNSCHMIDT i. m. 85. p.
csomagmegőrző szekrényeit és postafiókját is megtekintheti két nagykorú bizalmi személy bevonásával.487
Abban az esetben, ha az örökhagyó után vagy végintézkedés, vagy öröklési szerződés maradt hátra, ennek kihirdetése közjegyző vagy a bíróság feladata. Az osztrák jog előírása szerint, amennyiben a végintézkedés közzétételére hirdetmény útján kerül sor, a hirdetmény idézést nem tartalmazhat. A végintézkedések és öröklési szerződések (eredeti példányát) a bíróság őrzi, melyekről kérelemre hiteles másolatok állíthatók ki.488
A haláleset nyilvántartásba vételét akkor is el kell végezni, ha az örökhagyó nem hagyott hátra vagyont, kivéve akkor, ha az elhunyt kiskorú és vagyontalan volt halálának bekövetkezésekor.489 Ha a haláleset anyakönyvezésének eredményeként megállapításra kerül, hogy az örökhagyó után nem maradt hátra vagyon, akkor az öröklési eljárás nem folytatódik tovább. Abban az esetben, ha a hagyaték nem tartalmaz ingatlan vagyont, öröklési eljárás lefolytatására csak akkor kerül sor, ha az öröklésben érdekelt személyek ezt kifejezetten kérik. A „Bezirksgericht” az érdekelteket ennek megfelelően értesíti és tákékoztatja a hagyatékkal kapcsolatos jogaik gyakorlásának módjáról. Abban az esetben, ha a hagyaték jelentéktelen értékű490 vagy a hagyatéki terhek meghaladják a hagyaték értékét491 a „Bezirksgericht” teret enged hagyatéki hitelezők aktívákból való kielégítésének.492
E három esetkörben sem elfogadó-nyilatkozatok megtételére, sem a hagyaték bírói úton történő átadására („Einantwortung”) nem kerül sor, és a haláleset nyilvántartásba vételével lezárul az öröklési eljárás. Minden egyéb esetben ezt követően a „Regelverfahren” szakaszával folytatódik az eljárás.493
Az öröklési eljárás első szakaszában(„Vorverfahren”) az AuβStrG. még egy fontos előírást tartalmaz: az öröklési eljárásnak ebben a részében minden okiratot, amely
487 WINKLER i. m. 126. p.
488 XXIV. Internationaler Kongress des Lateinischen Notariats: Mehrwert durch notarielle Tätigkeit. Wien, Manzsche Verlags-und Universitätsbuchhandlung, 2004. 22. p., valamint SCHÖMMER −FAΒOLD −BAUER i. m. 131. p.
489 AuβStrG. 51. §
490 Jogszabály 4000 euroban határozta meg ennek felső értékhatárát. In. WINKLER i. m. 126. p.
491 Túladósodott hagyaték esetén az AuβStrG. fizetés helyett átadást ír elő: a „Bezirksgericht” a hitelezők kérelmére az aktív vagyont átadja mindenféle értékhatárra vagy más korlátozásra való tekintet nélkül. Ha az aktívák értéke a 4000 eurot meghaladja, az átadás előtt a „Gerichtskommissär” minden ismert hitelezőt, az örökségre valamilyen jogcímen igény tartót és a kötelesrészre jogosultakat értesíti és felhívja nyilatkozataik megtételére. Ha az aktívák értéke a 20 000 eurot meghaladja, további hagyatéki hitelezők bevonása kötelező. WINKLER i. m. 134. p. Abban az esetben, ha a túladósodott hagyaték átadására nincs lehetőség, szükségszerűen megnyílik a hagyatéki csőd-és fizetésképtelenségi eljárás („Verlassenschaftskonkursverfahren”), melyet a „Konkursordnung” szabályoz. WINKLER i. m. 135. p.
492 WINKLER i. m. 133. p.
493 SCHÖMMER −FAΒOLD −BAUER i. m. 132. p.
akár végintézkedés, vagy annak visszavonására irányuló nyilatkozat, örökségre vonatkozó szerződések – örökrész vagy kötelesrész, vagy erről való lemondás − , csakúgy mint a szóbeli végintézkedés utólagos feljegyzése vagy a halálesettel kapcsolatosan tág értelemben vett egyéb nyilatkozatok, a mindenkori letéteményesétől az örökhagyó haláláról való tudomásszerzést követően a közjegyző részére át kell adni.494 A közjegyző az öröklési eljárásban résztvevők és minden törvényes örökös részére a végintézkedésről kérelemre másolatot állít ki.
Ezt követően a bíróság megvizsgálja, hogy gondnok rendelése vagy leltár feltétele következik-e,495 ezzel kezdetét véve a hagyaték átadására irányuló eljárás második, ún.
„Regelverfahren” szakaszának. E szakasz keretében történik az örökösi igények bejelentése, ehhez kapcsolódóan az elfogadó nyilatkozatok megtétele, leltár felvétele, a követelések kielégítése, valamint kötelező törvényi előírásként a hagyaték bírói úton történő átadása az „Abhandlungsgericht” által.
A feltételezett örökösök meghatározott határidő tűzésével felszólításra kerülnek az örökösi igények bejelentésére, elfogadó-nyilatkozatok és az öröklési jogukat igazoló megfelelő okiratok bemutatására.496 Az örökösi igények bejelentése magában foglalja az örökség visszautasítását, amely a bíróság vagy „Gerichtskommissär” felé történő közléssel visszavonhatatlanná válik.
Leltárfelvétel akkor kérhető, ha legalább egy örökösi vagy kötelesrészi igény bejelentésre került, vagy ha a hagyaték felosztásáról megállapodás jött létre a törvényes öröklés szabályainak figyelembevételével, vagy nyugvó hagyaték esetén egy jogosult személy kérelmet terjeszt elő leltár felvétele iránt.497 A leltár célja: az (aktív) hagyatéki vagyon lehetőség szerinti pontos feljegyzése, az elfogadó nyilatkozatott tett örökös(ök) felelősségének korlátozása, az öröklési eljárásban kötelesrészre jogosult személyek jogérvényesítésének előmozdítása, valamint az örökséggel, a hagyaték felosztásával vagy a kötelesrésszel összefüggő megállapodások vagy okiratok („Erbteilungsnachweis”, Erbteilungsübereinkommen”, „Pflichtteilsnachweis”, „Pflichtteilsübereinkommen”) megkötése vagy kiállítása alapjainak megteremtése.498 Alapvetően a hagyatéki leltár a
494 WINKLER i. m. 133. p., valamint KILIAN −GALL –TSCHUGGUEL i. m. 98. p.
495 Ez az öröklésben érdekelt személyek megegyezésének és a végintézkedés rendelkezésének függvénye.
496 SCHÖMMER −FAΒOLD −BAUER i. m. 132. p.
497 Hasonlóan a magyar hagyatéki eljáráshoz Ausztriában is lehetőség van a hagyatéki tárgyalás során az öröklésben érdekelt személyek részére leltárfelvételt kezdeményezni. A leltárt a „Gerichtskommissär”
készíti el az örökkésben érdekelt személyek javára. A bíróság részére nem történik átadásra. In. WINKLER i. m. 144-145. p.
498 HAUNSCHMIDT i. m. 107. p.
hagyatéki vagyon egészét magában foglalja, kivéve, ha a végintézkedés a hagyaték egy részére vonatkozik. A leltár közokiratnak minősül, ugyanakkor joghatás kiváltására kizárólag az öröklési eljárás folyamán alkalmas (pl.: kötelesrész értékének meghatározása során).499