III. AZ ÖRÖKLÉSI ELJÁRÁSOK JELENTŐSÉGE ÉS SZABÁLYOZÁSA AZ EGYES
3. A hagyaték átadására irányuló eljárás Ausztriában
3.5. A hagyatéki gondnok és a végrendeleti végrehajtó intézményének szabályozása
Az osztrák jog részletesen és széleskörűen szabályozza a hagyaték átadásában, az örökhagyó végakaratának érvényre juttatásában közreműködő intézmények, személyek jogállását és feladatkörét. Elsőként fontosnak tartom annak kiemelését, hogy Ausztriában a hagyatéki gondnok és a végrendeleti végrehajtó személye és feladatköre egymástól teljesen elkülönül: végrendeleti végrehajtó nevezésre kizárólag végintézkedés formájában kerülhet sor az örökhagyó részéről,509 hagyatéki gondnok kirendelésére minden esetben a bíróság által hivatalból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.
Az örökléssel összefüggő ügyekben a gondnokság egy speciális fajtája működik Ausztriában, az ún. „Kuratel”, a hagyatéki tárgyalás során kötelezően kirendelt és eljáró gondnok. Gondnok kirendelése minden esetben bíróság által történik az
„Abhandlungsgericht” vagy a „Pflegschaftsgericht” által. Az „Abhandlungsgericht”
gondnokot jelöl ki, ha a.) az ismert örökösök vagy kötelesrészre jogosultak tartózkodási helye ismeretlen („Erbenkurator”), b.) a törvényes képviselő és gyámság alatt álló személy közötti érdekellentét esetén („Kollisionskurator”), c.) az öröklésben érdekelt személy még nem született meg („Posteritätkurator”) valamint d.) abban az esetben, ha az érdekelt személy csak hirdetmény útján értesíthető, és az eljárási cselekmények
507 A hagyatékátadó végzés kötelező tartalmi elemei: az elhunyt neve, születésének és halálának ideje és helye, az utolsó lakóhelye, valamint az örökösök neve, születési helye, címe, az öröklés jogcíme, az örökrész mértéke, és a mindenkori örökség felosztásáról való megállapodás.
508 SCHÖMMER −FAΒOLD –BAUER i.m. 132.p., valamint XXIV. Internationaler Kongress des Lateinischen Notariats i. m. 22. p.
509 A végrendeleti végrehajtó nevezés sem harmadik személytől, sem a „Verlassenschaftsgericht”-től nem származhat.
végrehajtásához jogai biztosítása érdekében „Zustellkurator”-t kell kijelölni.510 Kiskorú örökös részére történő törvényes képviselő vagy más eseti gondnok feladatait minden esetben a „Pflegschaftsgericht” határozza meg. A gondnokság e típusa esetén az örökség felosztásával és értékesítésével kapcsolatos intézkedések a „Pflegschaftsgericht”
engedélyéhez kötöttek.511
A végrendeleti végrehajtó intézményének alapvető szabályai az ABGB-ben találhatók. Az ABGB 816. §-a szerint az örökhagyó végintézkedésében végrendeleti végrehajtót nevezhet512 („Vollzieher”/ „Exekutor”), azzal a feltétellel, hogy a végrendeleti végrehajtó szabad elhatározásának függvénye, hogy ezt megbízást elfogadja, avagy sem.
Abban az esetben, ha ezt a megbízást elfogadja, vagy az örökhagyó meghatalmazottjaként felelősséggel tartozik az örökhagyó rendelkezéseinek végrehajtásáért, vagy feladata a hanyag örökösök végintézkedések teljesítésének ösztönzésére korlátozódik. E kontextusból kitűnik, hogy Ausztriában a végrendeleti végrehajtás két funkciója különböztethető meg: az ellenőrző, felügyelő szerep és a kezelő, intéző szerepkör.513 A végrendeleti végrehajtás aprólékosan kidolgozott német rendszerétől az osztrák intézmény egy központi, lényegi sajátosságában messzemenően eltér, az osztrák jog a végrendeleti végrehajtót nem jogosította fel a hagyatéki vagyon felszámolására.514
Az országban évente lefolytatott kb. 80 000 öröklési eljárás515 döntő többségében a végrendeleti végrehajtók feladata az örökhagyók végintézkedésének ellenőrzésére és az örökösök ösztönzésére irányul, mely minden esetben az öröklésben illetékességgel rendelkező bíróságok támogatásán kell, hogy alapuljon.516 A két funkció közötti leglényegesebb különbség, hogy míg az örökhagyó a végrendeleti végrehajtót kezelési és a kezeléssel összefüggő döntési jogosítványokkal ruházza fel,517 addig az ellenőrző szerepet betöltő végrendeleti végrehajtó szerepköre csak arra korlátozódik, hogy
„figyelemmel kísérje, hogy az örökösök mennyiben tesznek eleget az örökhagyó rendelkezéseinek”.518 A jogszabály a kezelő funkció időtartamára nézve is tartalmaz
510 WINKLER i. m. 128-129. p.
511 WINKLER i. m. 129. p.
512 Végrendeleti végrehajtót végrendeletben, kodizillben vagy öröklési szerződésben lehet nevezni. Az örökhagyó halála esetére egy vagy több végrehajtót is nevezhet, ebben az esetben a végrendeleti végrehajtók közösen járnak el.
513 G. GRAF (2013) i. m. 13. p.
514 SCHÖMMER −FAΒOLD –BAUER i. m. 104. p.
515 HAUNSCHMIDT i. m. 85. p.
516 Az AuβStrG. 80. §-a a bíróságok „tudomásulvételéről” rendelkezik.
517 Eltérően a német szabályozástól, az osztrák végrendeleti végrehajtók törvény erejénél fogva nem válnak jogosulttá a hagyaték kezelésére, csak ha az örökhagyó végintézkedésben kifejezetten erről rendelkezik.
518 G. GRAF (2013) i. m. 14. p.
rendelkezéseket: főszabály szerint a hagyaték bírói úton történő átadásáig, kivételesen ezt követő időszakra is vonatkozhat.
A végrendeleti végrehajtó speciális, megbízáson alapuló eljárási jogosultsága519 a magyar jogrendszerhez hasonlóan az osztrák jogban is kérdéseket vet fel a végrendeleti végrehajtó jogállásának megítélése vonatkozásában. Kiinduló pontként elsőként rögzíthető, hogy a végrendeleti végrehajtó az öröklési eljárásban az öröklésben érdekelt fél, személy jogállását tölti be, akit hasonló jogosítványok illetnek meg, mint az örökösöket, hagyományosokat.520 A jogszabályi környezetet vizsgálva elméletileg a végrendeleti végrehajtó független az örökösöktől, ugyanakkor az örökösök megakadályozhatják a hagyaték kezelésének végrendeleti végrehajtó részére történő átadását, sőt jogukban áll a végrendeleti végrehajtó nevezés visszavonását kezdeményezni, s e körben a végrehajtót csak tiltakozási jog illeti meg. A gyakorlat által felvetett problémára Bydlinski 1981-ben egy precíz dogmatikai elemzést adott.
Álláspontja szerint a jogviszony megítélése kapcsán az örökhagyót törvény szerint megillető jogosultságból, a végintézkedés tételéből kell kiindulni, mely alapján a végrendeleti végrehajtó „Machthaber”-ként, saját nevében jár a végintézkedés foganatosítása érdekében, és ezért a törvényből eredő elrendelés mellett a jogállás megítélése kapcsán a megbízásra vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.521
Ez a megközelítés az ABGB 1020. §- hoz vezet, mely szerint a megbízás (és a meghatalmazás) az alapelveknek megfelelően szabadon visszavonható. Így a Bydlinski-féle megoldásnak megfelelően az örökösöknek jogukban áll e jogviszony megszüntetése, de míg a hagyaték bírói úton történő átadását megelőzően erre valamennyi örökös közös eljárásának eredményeként kerülhet sor, a hagyaték bírói úton történő átadását követően a megszüntetés joga minden örököst saját örökrésze erejéig illeti meg.522 Ezen felül a végrendeleti végrehajtó megbízása megszűnik: a.) a végintézkedésben előirányzott
519 Az ABGB fentebb hivatkozott szabályának megfelelően a végrendeleti végrehajtó eljárási jogosultsága egy, az örökhagyótól eredő megbízásból fakad. Ugyanakkor e megbízási jogviszony alapvetően élő személyek között jöhet létre, és a jogintézmény természetéből fakadóan az egyik fél halálával automatikusan megszűnik. Bővebben erről SURI Noémi: Hagyatéki gondnok avagy végrendeleti végrehajtó. Az öröklési rendelet fogalomrendszerének új aspektusai. In HARSÁGI Viktória − RAFFAI Katalin
− SURI Noémi: Új jogalkotási perspektívák és tendenciák Magyarországon és az Európai Unióban.
Budapest, Pázmány Press, 2014. 270-273. p.
520 Például az AuβStrG. 95. §-nak megfelelően a végrendeleti végrehajtót is megilleti hagyatéki leltár felvételének kezdeményezése. SCHÖMMER −FAΒOLD −BAUER i. m. 104. p.
521 G. GRAF (2013) i. m. 18. p.
522 G. GRAF (2013) i. m. 18. p.
feladat teljesítésével, b.) a végrendeleti végrehajtó halálával, c.) az örökhagyó által meghatározott időtartam leteltével.523