Szabó Katalin – Derecskei Anita
4. Hol tartunk? Innovációs trendek a globális gazdaságban
4.4. A KKV-k növekvő szerepe az innovációkban
A különböző felmérések és nemzetközi vizsgálatok szerint összefüggés mutatható ki az innovációk és a vállalati méretek között. A nagyvállatok általában innovatí-vabbak, mint a KKV-k, de paradox módon a legtöbb országban nincs szignifikáns különbség a mikrocégek és a közepes vállalatok között, sőt az előbbiek innovációs hajlama néhol még túl is szárnyalja a közepes cégekét. „A szabadalmak 35%-át jelenleg kisvállalatok jegyzik. Amikor a legtöbb társaság kiépítette K+F és innová-ciós kapacitását, és ez nem olyan régen volt, ez még nagyon kis arány volt.”
(Knowledge Wharton, 2007) Ez olvasható ki a 4.2. táblázatból.
4.2. táblázat A piacon új termékeket és saját maguk által kifejlesztett folyamatinnováció-kat bevezető innovatív vállalatok aránya %-ban az EU-tagországokban, vállalati méretfolyamatinnováció-kate- méretkate-góriák szerint, 2008-ban
Folyamatinnováció:
a cég vagy csoport által fejlesztett
Termékinnováció:
Lettország 33,9 31,3 36,1 50,6 23,4 22,7 21,5 35,6
Livánia 51,8 55,0 47,3 46,4 37,2 40,2 28,8 47,1
Luxemburg 51,7 48,0 53,2 69,7 40,6 35,3 47,6 55,8
Magyarország 24,8 25,0 21,0 32,6 33,1 31,2 32,0 45,2
Málta 47,7 46,9 46,9 55,0 39,1 38,3 32,7 60,0
Hollandia 23,4 22,0 25,7 29,4 49,2 48,1 51,3 53,6
Ausztria 37,6 34,9 41,7 45,8 49,5 46,3 52,1 66,4 Forrás: Eurostad (online data code: inn_cis6_prod)
Azt is láthatjuk, hogy a legfejlettebb országok nagyvállalatai több esetben szig-nifikánsan nagyobb arányban újítók, mint a kisebbek, míg a kevésbé fejlett orszá-gok esetében a különbség kevésbé markáns. Az is kiolvasható a táblázatból, hogy a kevésbé fejlett országok cégei általában mindhárom méretkategóriában kevésbé innovatívak, de azért akadnak kivételek. Spanyolország, Románia vagy Lengyelor-szág valamennyi méretkategóriában innovatívabbnak tűnik, mint NémetorLengyelor-szág, ami minden bizonnyal abból adódik, hogy Németországban a folyamatinnovációkban nagyobb a kollaboráció szerepe, ami a fejlettség jele, így kisebb a saját maguk által kifejlesztett folyamatinnovációk aránya a vállalatoknál. Szerepe lehet ebben azon-ban a mérési problémáknak, illetve torzításoknak is.
A szakirodalomban meglehetősen általános álláspont, hogy a kiscégek szerepe az innovációban az utóbbi két-három évtizedben növekszik. „A 21. század innová-ciós folyamatai radikálisan különböznek a megelőző időszakokétól. Talán a legfon-tosabb különbség az új és megújult jelentősége az új és a kis cégeknek” (OECD, 2010, p. 25.) Az innováció gyakran kitörési vagy egyszerűen túlélési lehetőség a kisebb vállalatok számára. Ahogyan Lewis és szerzőtársai írják tanulmányukban a méretből fakadó előnyök hiányában a versenyképesség legfontosabb forrása az innováció. (Lewis et al., 2002) A kicsik szerepének a növekedése az innovációban a globális technológiai és társadalmi trendekre vezethető vissza. A teljesség igénye nélkül csupán utalunk a 21. századi gazdaság néhány meghatározó (és egymástól sem független) irányzatára, amelyek a KKV-k számára új lehetőséget kínálnak az innovációban:
• a gazdaság informatizálódása,
• a tömegtermelés tömeges testreszabássá való átalakulása,
• személyesség felértékelődése,
• az igények differenciálódása,
• szolgáltatások szerepének a növekedése.
Több kutatás is igazolta az információs technológiák pozitív szerepét az innová-ciókban a kis és középvállalati szektorban (Dibrell et al., 2008; Dewett–Jones, 2001). Nyilvánvaló, hogy könnyebb ma a hálón egy innovatív ötletre alapozva létesíteni egy vállalkozást, mint felépíteni a gyárat egy új technológiára vagy ter-mékre alapozva. „Az IT több aspektusból is megkönnyíti új, problémamegoldó ötletek hasznosításának a folyamatát, abban a vonatkozásban, ahogyan az informá-ciót raktározzák, közvetítik, kommunikálják, feldolgozzák és kezelik, az IT fontos, bár [a kutatásokban] elhanyagolt eszköze az innovációs folyamat előmozdításá-nak.” (Dewett–Jones, 2001, p. 326.) A szoftverek és az informatikai rendszerek csökkenő költségeinek köszönhetően az IT már régen nem az elit vállalatok kivált-sága, az ebből adódó lehetőségek nyitva állnak a legkisebb vállalatok számára is.
Az IT és az innovációk közötti pozitív kapcsolat mindkét irányban igaz. Nemcsak az IT mozdítja elő az innovációkat, hanem az innovációkra hajlamos vállalatok általában nyitottabbak az IT alkalmazására. Lee és Runge (2001) empirikus kutatá-sa azt igazolta, hogy az innovatív cégek sokkal inkább IT-barátok, s általában má-soknál sikeresebben alkalmazzák az információs technológiát. (Sasvári, 2008) Az eredmény egyáltalán nem meglepő, hiszen az IT az állandó innovációk terepe, nem véletlen tehát, hogy a magasabb innovációs hajlandósághoz erőteljesebb IT-hasz-nálat társul. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az IT és a világháló kínálta lehető-ségek nemcsak előnyt jelentenek a kisebb vállalatok számára, hiszen kiélezik a versenyt. „Ez különösen fontos a globalizáció modern korszakában, ahol a könnyű hozzáférés az információkhoz megnehezítheti a versenyelőnyök elérését és javítá-sát.” (Robinson–Stubberud, 2009, p. 4.)
A testreszabás általános imperatívusza is, amely a 21. század első évtizedeiben egyre kevésbé megkerülhetetlen, a kicsik lehetőségeit bővíti. Hiszen nem kell lám-pással keresniük a réseket a mamutvállalatok vadászterületeinek a határán, mert maguk a mamutvállalatok is egyre kevésbé „tömegtermelnek,” inkább kis fogyasz-tói csoportok specializált igényeit elégíti ki tömeges testreszabással. Ebből sem csak pozitív következmények adódnak azonban a KKV-kra nézve, mivel új – náluk jóval erősebb – versenytársakkal kell szembenézniük a réspiacokon is. Ha azonban a kis cég (vagy akár egy induló vállalkozó) azonosítani tud olyan kielégítetlen igényt, amelyet a nagyvállalatok eddig még nem fedeztek fel, innovatív terméke, szolgáltatása révén gyorsan növekedhet.
A kisvállalkozások felbecsülhetetlen előnye a természetes személyesség, amelyet persze a nagyobb cégek is megpróbálnak leutánozni. Minden egyes vevő vagy part-ner igényeinek ismerete, a személyes kapcsolat általános emberi igényt elégít ki, amely a nagyvárosokban, a közösségek hiányában, a nagycsaládok felbomlásával, a gyakori költözködéssel többnyire kielégítetlen marad. Az információs technológia azonban a nagyobb cégeknek is lehetővé teszi minden egyes vevő vagy partner meg-szólítását, differenciált kezelését, aminek az érdekében számos szoftvert fejlesztettek ki. Mindazonáltal az élő, személyes kapcsolatban még mindig előnyben vannak a kisvállalatok. Ez különösen fontos lehet az innovációk szempontjából, hiszen a na-gyobb vállalatokban általában kodifikálják, standardizálják a személyek közötti kap-csolatokat, s ez mindenképpen beszűkíti, elszegényíti azokat. (Boh, 2007) A szegé-nyesebb és mereven szabályozott kapcsolatok behatárolják a tudásmegosztást, ami elfojthatja az innovatív ötleteket. „A kodifikációs mechanizmus tipikusan nem nyújt gazdag eszköztárat a kommunikációra. A perszonalizáció másfelől gazdag eszköztá-rat kínál, minthogy embereknek a tudásmegosztásra szolgáló mechanizmusként való felhasználásához kapcsolódik.” (Zarjani et al., 2009, p. 593.)
Az igények differenciálódása megint csak lehetőségeket nyit a kisvállalkozások számára, hiszen a rugalmasabb kis cég gyorsabban fedezhet fel egy speciális igényt, és gyorsabban válaszolhat rá innovatív termék vagy szolgáltatás létrehozá-sával, mint a több döntési szinttel rendelkező nagyvállalat. Erre még később vissza-térünk.