Az összesített innovációs index (Summary Innovation Index)

A CIS felmérésekre alapozva, kompozit mutatót⁷² képeznek, és azt – éppen a fent említett kritikák hatására – folyamatosan továbbfejlesztik, azzal a céllal, hogy az EU27 tagjai feltérképezzék erősségeiket és gyengeségeiket a kutatás és innováció területén. A mutatórendszer jelenleg a 3.1. ábrán jelzett részekből épül fel:⁷³

Az ábrából is látható, hogy a kompozit index kialakításához az innovációt há-rom oldalról mérik fel. (1) Input oldal: itt kaptak helyet az emberi erőforrások (korosztályokhoz kötötten, nem csak az oktatási rendszer szerint), a K+F és az innováció pénzügyi támogatása; (2) A vállalkozások innovációs tevékenysége, kiemelten az KKV-szektor; és (3) Az output oldal: az innovációk és gazdasági hatásaik. Az IUS 2011 háromféle típusú indikátorból 8 innovációs dimenzióban méri az innovációt befolyásoló tényezőket, illetve magát az innovációt, és összesen 25 mutatóval dolgozik. A feldolgozásra váró adatok többnyire az Eurostat adatbá-zisból⁷⁴ származnak. Ahogyan az 3.2. táblázatban látható, igyekeztek a legfrissebb adatokkal dolgozni.

72 Erről bővebben: http://ec.europa.eu/research/innovation-union/pdf/innovation-union-Communica-tion_en.pdf.

73 http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ius-2011_en.pdf

74 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/europe_2020_indicators/headline_indicators

3.1. ábra Innovációs Index Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011. The Innovation Union's Performance Scoreboard for Research and Innovation. 2012, február 2. p. 2.

3.2. táblázat Az SII indexek⁷⁵ kiszámításához használt mutatók rendszere

Innovációs indikátorok Adatok forrása Referenciaév 1. Innovációs hajtóerők

1.1. Humán erőforrások

1.1.1. Újonnan doktoráltak 1000 fő 25–34 év közötti

lakosra vetítve Eurostat 2005–2009

1.1.2. Felsőfokú tanulmányokat végzettek

1000 fő 30–34 év közötti lakosra vetítve Eurostat 2006–2010 1.1.3. Legalább középfokú tanulmányokig eljutók

1000 fő 20–24 év közötti lakosra vetítve Eurostat 2006–2010 1.2. Nyitott, kiváló és vonzó kutatás

1.2.1. Nemzetközi közös publikációk 1 millió lakosra vetítve

Science Metrix /

Scopus 2006–2010 1.2.2. A világon legtöbbet idézett 10%-ba tartozó

publikációk az ország összes publikációjának a százalékában

Science Metrix /

Scopus 2003–2007 1.2.3. A Nem EU doktori hallgatók aránya az ország

összes doktori hallgatójára vetítve Eurostat 2005–2009 1.3. Finanszírozás és támogatás

1.3.1. K+F kiadások a közszektorban

(a GDP százalékában) Eurostat 2006–2010

1.3.2. Kockázati tőke (korai szakasz, expanzió

és visszahelyezés) a GDP százalékában Eurostat 2006–2010 2. Vállalati tevékenység

2.1. Vállalati beruházások

2.1.1. Üzleti K+F kiadások a GDP százalékában

(BERD) Eurostat 2006–2010

2.1.2. Nem K+F innovációkra fordított kiadások

a bevétel százalékában Eurostat 2004, 2006, 2008 2.2. Kapcsolatok és vállalkozás

2.2.1. Vállalaton belüli innovációt megvalósító

KKV-k (az összes KKV százalékában) Eurostat 2004, 2006, 2008

75 Az index kiszámításának a módjáról, amelyről jelenleg is viták zajlanak, az European Innovation Scoreboard (EIS) 2011, Proinno Europe, 7. függelékéből (pp. 58–59.) tájékozódhatunk részletesebben.

Innovációs indikátorok Adatok forrása Referenciaév 2.2.2. Másokkal együttműködő, innovatív KKV-k

(az összes KKV százalékában) Eurostat 2004, 2006, 2008 2.2.3. Vállalati (privát) és akadémiai közös

publikációk 1 millió lakosra vetítve

CWTS / Thomson

Reuters 2004–2008 2.3. Szellemi tőke

2.3.1. PCT* szabadalmi kérelmek aránya

1 milliárd $ GDP-re (vásárlóerő-paritáson) Eurostat 2004–2008 2.3.2. Társadalmi célú (egészségügyi,

környezetvédelmi) PCT szabadalmi kérelmek

1 milliárd $ GDP-re (vásárlóerő-paritáson) OECD/Eurostat 2004–2008 2.3.3. Közösségi (EU) márkák 1 milliárd $ GDP-re

vetítve (vásárlóerő-paritáson) OHIM/Eurostat 2006–2010 2.3.4. Közösségi (EU) design 1 milliárd $ GDP-re

vetítve (vásárlóerő-paritáson) OHIM/Eurostat 2006–2010 3. Outputok

3.1. Innovátorok

3.1.1. A termék – és technológiai innovációt megvalósító KKV-k

(az összes KKV százalékában) Eurostat 2004, 2006, 2008 3.1.2. Szervezeti és marketinginnovációt

megvalósító KKV-k

(az összes KKV százalékában)

Eurostat 2004, 2006, 2008 3.1.3. Gyorsan növekvő innovatív vállalatok N/A N/A 3.2. Gazdasági hatások

3.2.1 Foglalkoztatás a tudásigényes iparokban és a szolgáltatásokban

(az összes foglalkoztatott százalékában)

Eurostat 2008–2010 3.2.2. Közepes és high-tech termékek exportja

(a teljes export százalékában) UN/Eurostat 2006–2010 3.2.3 Tudásigényes szolgáltatások exportja

(a teljes export százalékában) UN/Eurostat 2005–2009 3.2.4. A piacon új és a vállalat számára új termékek

eladása (az összes forgalom százalékában) Eurostat 2004, 2006, 2008 3.2.5. Külföldről származó licenc és szabadalom

bevételek a GDP százalékában Eurostat 2006–2010 PTC = Patent Application Treaty (A szabadalmak benyújtást szabályozó nemzetközi egyezmény). A PTC szabadalom nemzetközi szabadalom.

Forrás: European Innovation Scoreboard (EIS) 2011, Proinno Europe p. 66–68. alapján saját szerkesztés

Az EU-n kívüli nemzetközi összehasonlításhoz az OECD, a Világbank, a Science Metrix/Scopus stb. adatbázisait használták fel.⁷⁶

Az innovációs teljesítményt a 3.2. táblázatban szereplő mutatók alapján minden országra nézve az összetett SII (Summary Innovation Index) indikátorban összesí-tik, az alábbi lépéseket követve:

1. kikeresik és kiszűrik a kilógó (outlier) értékeket, hiszen ezek befolyásolják az eredményeket (miközben sokszor inkább adatbeviteli vagy statisztikai hibák, mint valós adatok). Ezután

2. megállapítják a referencia évet (t0), amihez viszonyítanak, ez az IUS 2011-nél 2010, vagy ahol ez hiányzott, ott 2009-es adatokat véve, majd

3. kezelik a hiányzó adatokat, vagy helyettesítik egy másik évből származó adattal 4. a minimum és maximumértékek (csúcsosság) figyelembevételével,

5. ahol szükséges adattranszformációt hajtanak végre, így 0 és 1 közötti értékeket kapnak;

6. a kiszámított részmutatókat

7. súlyozatlan formában átlagolva előáll az SII.

Jogosan kritizálhatják az SII kompozit index azon vonását, hogy 25, az innováci-óhoz szorosan kapcsolódó részindex súlyozatlan (!) átlagaként számítják ki az ösz-szegző indexet, oly módon, hogy az eredetileg különböző formákban (%-ban, ezre-lékben, abszolút számban stb.) megadott mutatókat újraskálázzák, normálják avégett, hogy minden egyes részindex valamennyi ország esetében 0 és 1 közötti értéket ve-gyen fel (és egységesítsék a különböző mértékegységeket). 1 az értéke az adott index szempontjából legjobb helyezést elért országnak, 0 a legrosszabbnak, a többi ország által elért értéket pedig ennek arányában adják meg. Az alábbi 2011-es adatok alap-ján összeállított ábra az ún. összesített innovációs indexeket (SII) mutatja, amelyek alkalmasak arra, hogy plasztikus és átfogó képet nyerjünk a különböző országok innovációs aktivitásának a mértékéről és az országok innovációs rangsoráról (3.2. ábra).

76 A használt mutatókat és definíciókat az e fejezetben foglaltnál részletesebben mutatja be Hollanders és Tarantola (2011): IUS 2010 módszertani riportja, és az eredményeket is közlő Innovation Union Scoreboard 2011, a The Innovation Union's Performance Scoreboard for Research and Innovation 7 February 2012 függeléke.

3.2. ábra Az EU-tagországok innovációs teljesítménye

Forrás: http://www.proinno-europe.eu/inno-metrics/page/annexes-0

A dimenziók révén összehasonlíthatjuk a 3.2. ábrán bemutatott négy nagy ország-csoportot⁷⁷ innovációs teljesítményük alapján (2011-es adatokat használva) (3.3.

ábra).

77 Megjegyzendő, hogy a korábbi EIS-ek (European Innovation Scoreboard-ok, azaz európai ered-ménytáblák) a leggyengébben teljesítő csoportot sereghajtóknak hívták. Úgy tűnik, hogy a politikai korrektség jegyében most átkeresztelték az eufémisztikus „enyhén innoválókra”.

3.3. ábra Innovációs teljesítmény dimenziók szerint

Forrás: http://www.proinno-europe.eu/inno-metrics/page/annexes-0

Az innovációs, illetve K+F-fel összefüggő mutatókat és országrangsorokat a nemzetközi és a hazai szakirodalomban is erősen vitatják. (Lásd erről Török, 2006;

Borsi–Telcs, 2004; Némethné Pál Katalin, 2010) Mindazonáltal az SII – komplex jellege miatt – más, gyakran használt mutatóknál talán kevésbé torzító. A kompozit innovációs index alkalmazásának a szükségességét, hasznosságát – a számos kér-dőjel és probléma ellenére – ezért senki sem vonja kétségbe, hiszen az SII átfogó képet nyújt az innovációs tevékenységről, az országok innovációs kapacitásáról, és részben versenyképességéről is. Ez utóbbi jelzésére azért alkalmas, mert a globális arénában mindinkább ez jelent igazi versenyelőnyt, különösen a fejlettebb, maga-sabb bérszintű országokban.

Mivel az SII egyetlen értékkel képes kifejezni az ország pozícióját a nemzetközi innovációs versenyben a nem szakmabeliek számára is könnyen értékelhető. Az index kiszámítása, a kiszámításához felhasznált egyedi mutatók azonban számos ponton vitathatók. Az index kiszámításának legkritikusabb pontja a súlyozás. Nem szól átütő érv amellett, hogy a különböző részmutatókat egyenlő súllyal vegyék figyelembe. Ugyanolyan súlyt kapnak a közvetlen innovációs mutatók, mint a köz-vetettek, a fontosak és a kevésbé fontosak. Mentségként talán azt lehet felhozni, hogy ez a rövid út, így a legegyszerűbb az index kiszámítása. Nem teljesen jogtalan

a súlyozás mellőzése azért sem, mert csak meglehetősen szubjektív súlyok lenné-nek rendelhetők az egyes részindexekhez, hiszen ki tudná eldönteni, hogy az inno-vatív vállalatok arányát számszerűsítő mutató mennyivel fontosabb az innováció jellemzésében, mint a külföldi doktoranduszok aránya. Mindazonáltal a súlyozás-ból fakadó torzítások helytelen politikai implikációkat és intézkedéseket alapozhat-nak meg.

Lehet vitatni az SII érvényességét más oldalról is, csakúgy, mint az egyes – pél-dául a 3.2. táblázatba foglalt – mutatók adekvát voltát az innovációs teljesítmények meghatározásában. Ki lehetne bővíteni, vagy szűkíteni lehetne a részindexek körét.

Vitatható az is, hogy egyetlen mutatóba vonják össze az innováció feltételeit leíró adatokat, például a BERD-et (az üzleti K+F kiadásokat) a GDP százalékában és az innovációt magát jellemző indikátorokat (olyanokat, mint a piacon új és a vállalat számára új termékek eladása az összes forgalom százalékában vagy a tudásigényes szolgáltatások exportja a teljes export százalékában stb.) Az SII kiszámításának vitatható volta ellenére elfogadhatjuk, hogy a kompozit innovációs index átfogó képet ad az innováció helyzetéről az EU-tagállamokban, és ez a kép nem hízelgő Magyarországra nézve. A hazai és a nemzetközi szakirodalomban nemigen találha-tunk olyan írást, amely ennek ellenkezőjét bizonyítaná. Lemaradásunk ezért – a valamennyi versenytípus közül a legfontosabb – nemzetközi innovációs verseny-ben egyre aggasztóbb.

In document Innovációs verseny – Esélyek és korlátok (Pldal 86-93)