Mi lett a népi írókkal a „népi demokráciában”?

A szociográfia és a népi mozgalom fénykora az 1930-as évek voltak, 1943-mal bezáró-lag. A második világháború után, mint annyi szellemi áramlatot, ezt is elhallgattatták. A

Továbbá az 1930-as évek falukutatói el tt – mint kívánatos modell – a magántulajdonon alapuló kis- és középparaszti társadalom állt, vagyis akkora földterület, amely kell anyagi függetlenséget biztosít tulajdonosának, és ami hozzájárult volna egy egészsége-sebb gondolkozású és kezdeményez képességgel bíró parasztság kialakulásához. Ezzel szemben az 1948 utáni, a népi demokrácia nevet hordozó hatalom a szovjet típusú me-z game-zdaságot próbálta mindenáron megvalósítani.

A kommunista hatalom zaklatta azokat a népi írókat, akik önként nem álltak mellé-jük, és követelte, hogy maradéktalanul dics ítsék a hatalmat. Aki erre képtelen volt, az rövid id után teljesen visszavonult vagy külföldre távozott. Az, hogy ki hová állt, gyor-san eld lt. Kovács Imre és Szabó Zoltán 1948-ban Nyugatra emigráltak, Illyés Gyula 1983-ban bekövetkezett haláláig Magyarországon élt, és íróként, kisebb megszakítással a rendszer sz k kör bels ellenzéke volt. A nem falukutató, de velük jó barátságban lév és ket figyel Bibó Istvánt, akit a jobb- és baloldal egyaránt a kor egyik leghitele-sebb egyéniségének ismert el. különösen az 1945–1947 közötti írásai alapján jó hír-névre tett szert, nemcsak hazánkban, de az ország határain túl is, de 1956-os állammi-niszteri szerepvállalása miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, majd 1963-ban közkegyelemben részesítették.

Ezek után a kommunizmus alatt sor került ennek a szellemi irányzatnak a meghami-sítására is. Az 1970-es években a kor jeles tudósai írásaikban túlértékelték a népi moz-galom baloldali szárnyát; a Márciusi Frontban pedig a Hazafias Népfront el dét vélték felfedezni (M. Kiss–Vitányi 1977, Tánczos 1977, Huszár 1978). Mi több, volt, aki a Márciusi Frontot jórészt az Egyetemi Körben tevékenyked , sz k kör kommunista diákok munkája eredményeként tekintette (Salamon 1977).

Ugyanakkor a puha diktatúra alatt lassan elkezdték újra kiadni az 1930-as években megjelent m veket. Az sem mellékes azonban, hogy e könyvkiadások milyen sorrend-ben következtek. Az els volt Erdei Ferenc, akinek 1973–1980 között az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent az összes két világháború között íródott m ve. Az utó-szót e kötethez Kulcsár Kálmán írta. El kell ismerni, hogy szakmai szempontból a falu-kutatók közül valóban Erdei munkássága érdemli a legnagyobb figyelmet. A hatalom azonban nem ezért, hanem az 1943–1955 között vállalt aktív politikai szerepe miatt kedvelte t. Könyveinek korai kiadásához az is hozzájárult, hogy élete végéig, 1971-ig Magyarországon maradt.

Az 1980-as években folytatódott az Erdeivel megkezdett falukutató irodalom kiadá-sa. Valamennyihez utószó is készült, amiben már röviden megírták a könyvek megjele-nési körülményeit, és egyes részeket közöltek bel lük, esetleg elemezték azokat. Szabó Zoltán könyveihez például Huszár Tibor írta az utószót. Legkés bb, szinte a rendszer-váltás el estéjén, 1989-ben jelent meg Kovács Imre A néma forradalom cím könyve. A kötet azonban több volt, mint az eredeti m , mert tartalmazta a könyv korabeli kálváriá-ját: A néma forradalom a bíróság és a parlament el tt, illetve annak korabeli sajtóvissz-hangját. Erdész Ádám válogatta a dokumentumokat és írta az utószót.

1985-ben els ként Némedi Dénes A népi szociográfia 1930–1938 cím m vében el-s ként feel-stett reáliel-s képet err l a el-szellemi irányzatról.

A szocializmus utolsó évtizedében az 1930-as évek mintájára újraindultak a falukuta-tó táborok, amelyek a rendszerváltás után is folytafalukuta-tódtak, bár 1990 után már elveszítet-ték országos jelent ségüket, mert akkor a falu, illetve a parasztság problémája, más egyéb fontos témák miatt, a társadalmi érdekl dés perifériájára került.

Új fordulatot jelentett a 2002. március 25–26-án Budapesten a Magyar Mez gazda-sági Múzeumban Az 1930-as évek falukutató irodalma cím konferencia megtartása, majd az ott elhangzott el adásoknak A falukutatás fénykora 1930–1937 cím kötetbe foglalása. Az új fordulat abban volt, hogy az el adók között kit nt N. Pál József, akinek el adása a kötetben is olvasható. többek között Szabó Pál személyén keresztül újsze-r módon mutatta be a népi iújsze-rodalom igazi nagyságát és elt nésük köújsze-rülményeit. A népi irodalom elt nése az érintettek számára egyúttal személyes tragédia is volt.

N. Pál József tanulmányának els érdeme abban van, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy Szabó Pál 1942–1943-ban írt egy három részb l álló regényt, amelynek a címe Lakodalom keresztel bölcs . N. Pál József joggal úgy véli, hogy ez a trilógia talán a legnagyobb népi irodalmi m . Benne bemutatásra kerül egy falu összecsiszolódott, or-ganikus élettere, ahol az egyén és a közösség egymásra van utalva – és mint az elemz írja –, ezért ott a konfliktusok végzetes tragédiába soha nem torkolhatnak. A humán t ke vizsgálata szempontjából számomra az N. Nagy Józsefi tanulmány második nagy érdeme az, hogy rámutatott arra, hogy a szegénység és az otthonteremtés képessége nem zárja ki egymást. S t – szavaival –, a szegények azért méltóak az emberibb körülmé-nyekre, mert a jobb jöv e képesség átmentése nélkül el sem képzelhet .

Az 1945. évi fordulat, amelyet Szabó Pál is nagyon várt, és naiv hittel támogatta an-nak brutális mozzanatait, ennek során többek között a trilógiáan-nak új címet (Talpalatnyi

föld) adott. A Talpalatnyi föld tartalmát Szabó Pál nem írta át, mert tudta, hogy az egy jó m , csupán beírt az „új m ” végére néhány olyan gondolatot, amely arra utalt, hogy a kiút a jobb jöv felé a szocializmusban van. Holott a trilógiában a regény végén még azon a véleményen volt, hogy a kiút a kitartó és innovatív egyéni munkában található.

Ezek után Szabó Pál megírta még a Talpalatnyi föld cím film forgatókönyvét is, majd ugyanilyen címmel 1948-ban megszületett a Bán Frigyes rendezte film. A film esztéti-kai szempontból kiváló, csak éppen semmi köze nincs a trilógiához.

Míg a trilógiában majdnem mindenki kicsattan az egészségt l, a nehézségeket min-dig legy r életakarat és életöröm szinte muzsikál, admin-dig a filmben majdnem mindenki beteg, a lázító nyomorúság ömlik felénk, és az osztályharc minden érzelmet maga alá gy r (N. Pál J. 2002).

Szabó Pál esetét elemezve N. Pál József harmadik érdeme, hogy hozzásegített ben-nünket két dolog megértéséhez. Els sorban ahhoz, hogy az a világ, ami akkor volt, a benne él k szempontjából bizonyára nem is olyan volt, mint amilyennek mi ma gondol-juk. Másodsorban rávilágított arra, hogy annak a világnak volt egy ember- és közösség-formáló ereje, és hozzáteszem, ez az, amire a falukutatók sem mutattak rá, hiszen abban a világban k is csak a szegénységet és a nyomort látták. A szegénységet a népi írók és a falukutatók mint társadalmilag megoldandó problémát kezelték. Nem az b nük, hogy kés bb a hatalom ezt eszközként használta az osztályharc ideologizálására. Ezzel most már csak az a baj, hogy a népi íróknak és a szocializmusnak köszönve a mai utó-dokban a paraszti világról egyoldalú kép alakult ki.

Szabó Pál nem falukutató, hanem népi író volt, de a falukutatókra is ugyanaz jellem-z , mint reá, tehát ajellem-z, hogy ajellem-z elt nt parasjellem-zti világgal együtt elt nt a termésjellem-zetes írói ihletforrás, és miközben k szívb l és joggal várták az 1945-ös fordulatot, kés bb, hiá-ba voltak a hatalom által akár megbecsült közírók, vagy emigrációhiá-ba kényszerítettek, írni már nem tudtak, legalábbis úgy nem, mint korábban. Így történt ez például Erdei Ferenccel, akinek a parasztságról és a parasztpolgárosodásról (1933–1943) írott m vei eredetiek és tudományos szempontból is kiváló munkák. Ezek és azok, amit 1945 után els sorban a mez gazdasági szövetkezetekr l, de az utolsó m vében – a Város és vidé-kében – is írt, tudományos színvonala között köszön viszony sincs.

III.