Különleges pragmatikai összetevő Nem jellemző

Összegezve: A telefonbeszélgetés tehát önálló szövegtípus és műfaj, mégpedig egy tág főkategória, amelynek megvannak a saját szabályai és sajátos globális szerkezete. E főkategórián belül a kommunikációs cél függvényében más, kisebb társalgási műfajok is megjelennek, pl. telefonos ügyfélszolgálati ügyintézés, információkérés, telefonos csevegés stb.; ezekben a telefonálás általános szabályai az adott szituáció jellegzetességeivel kombinálódnak, így jönnek létre a telefonbeszélgetések jellegzetes altípusai.

5. Összefoglalás

Az egyes társalgáselemzési irányzatok a társadalmi cselekvés és az interakció keretében tárgyalják a beszéd műfajait, tekintetbe véve e kategória történeti hagyományait, szociokulturális beágyazottságát és a műfajokhoz tartozó jellegzetes felépítésű szövegeket, vagyis a szövegtípusokat. A beszélt nyelvi szövegtípusok leírásában megkerülhetetlenek az olyan társalgáselemzési fogalmak, mint beszédműfaj, a társalgás lokális és globális szerkezete, a fordulók és a szekvenciák, a beszédaktusok, a szerepek, a kontextus és a kontextualizációs utasítások, a beszédesemény vagy Hymes társalgási modellje. Az egyes műfajok és a hozzájuk tartozó szövegtípusok egymástól rendkívül eltérőek lehetnek; vizsgálatuk történhet a beszélők műfajra vonatkozó

ismereteinek felmérésével, vagy pedig konkrét szövegelemzések és az elemzők tudása alapján, amellyel az általánosnak tartott tudást igyekeznek összefoglalni. Itt az utóbbi módon próbáltam meg három különböző beszédműfaj jellegzetességeit bemutatni, a társalgáselemzési irányzatokban elkerülő szempontok sematikus rendszeréből kiindulva.

Ebből a bemutatásból kiderül egyrészt, hogy e szempontok alapján elég jól meg lehet ragadni az egyes, egymástól erősen eltérő műfajok jellegzetességeit; másrészt az is, hogy a műfajok nyitott kognitív kategóriaként működnek, amelyekbe jobb és kevésbé jó megvalósult példányok tartoznak, és a besorolás illetve megvalósítás fokozati alapon, egyes fő jellegzetességek alapján, nem pedig kizárólagos választással történik, az interakció folyamán lépésenként és folyamatos egyeztetések révén. Érdemes lenne további kutatásokat végezni arra vonatkozólag, hogy a beszélők számára hogyan rajzolódnak ki egy-egy beszélgetésen belül az egyes műfajok, és a kölcsönös megvalósítás és egyeztetés a konkrét szövegekben hogyan érhető tetten.

Irodalom

Adolphs, Svenja 2002. Genre and Spoken Discourse: Probabilities and Predictions. Nottingham Linguistic Circular 17.

http://www.nottingham.ac.uk/english/nlc/nlc17.htm

Allison, Desmond 1999. Genre. Oxford: ELT Journal 53:144. In: http://eltj.oxfordjournals.org/cgi/reprint/53/2/144 Austin, John L. 1990 [1962]. Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Bartha Csilla 1998. A szociolingvisztika alapjai. Budapest: ELTE Bölcsészettudományi Kar Mai Magyar Nyelvi Tanszék.

Brown, Gillian – Yule, George 1983. Discourse analysis. Cambridge: Cambridge University Press.

Brown, Penelope – Levonsin, Stephen C. 1987. Politeness. Some universals in language usage. Cambridge: Cambridge University Press.

Cameron, Deborah 2001. Working with spoken discourses. London, Thousand Oaks, New Delhi: Sage Publications.

Clarke, David D. – Argyle, Michael 2001 [1982]. Beszélgetési szekvenciák. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris. 565–602.

Diamond, Julie (1996). Status and Power in Verbal Interaction. A study of discourse in a close-knit social network.

Amsterdam, New York: John Benjamins.

van Dijk, T. A. (ed.) 1981. Handbook of Discourse Analysis. Vol. 1. London: Academic Press.

van Dijk, Teun A. 1988. News as discourse. New Jersey: Lawrence Erlbaum Assc.

Drew, Paul – Heritage, John 1992. Talk at Work: Interaction in Institutional Settings.New York: Cambridge University Press.

Ervin-Tripp, Susan 2001 [1976]. Ott van Szibill? A direktívumok szerkezete az amerikai angolban. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris. 82–123.

Fehér Erzsébet 2000. A magyar stilisztika a ’90-es években. Magyar Nyelvőr 443–451.

Fetzer, Anita (1997). Konversationsanalyse und Konversationsunterricht: Zur Theorie und Praxis im universitären Kontext.

Zeitschrift für Interkulturellen Fremdsprachenunterricht [Online], 2(1), 29 pp.

„Halló! Vej! Mosi-mosi!” (2004). HVG 2004/47

Fix, Ulla – Habscheid, Stephan – Klein, Josef 2001. Zur Kulturspezifik von Textsorten. Tübingen: Stauffenburg.

Goffman, Ervin 1999. Az én bemutatása a mindennapi életben. Budapest: Thalassa Alapítvány – Pólya Kiadó.

Gumperz, John J. 1982. Discourse strategies. Cambridge: Cambridge University Press.

Hymes, Dell 2001 [1974]. A nyelv és a társadalmi élet kölcsönhatásának vizsgálata. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris. 458–496.

Hymes, Dell 1975. A beszélés néprajza. In: Pap Mária – Szépe György (szerk.): Társadalom és nyelv. Budapest: Gondolat.

91–146.

Iványi Zsuzsanna 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 74–93.

Iványi, Zsuzsanna – Kertész, András (Hrsg.) (2001). Gesprächsforschung: Tendenzen und Perspektiven. Frankfurt a. Main:

Verlag Peter Lang.

Keim, Inken 2001. Klatsch und Tratsch als lustvolles Gruppenerlebnis. Eine ethnographisch-soziolinguistische Studie. In:

Zsuzsanna Ivanyi (Hrsg.): Gesprächsforschung: Tendenzen und Perspektiven. Franfurt a. M.: Verlag Peter Lang. 131–

153.

Kocsány Piroska 2002. Szöveg, szövegtípus, jelentés. A mondás mint szövegtípus. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Luke, K. K. – Pavlidou, Th. (eds.) 2002. Telephone calls. Amsterdam: John Benjamins.

Leech, Geoffrey (1991). Priciples of Pragmatics. London/New York: Longman.

Pavlidou, Theodossia-Soula 2002. Moving towards closing: Greek telephone calls between familiars. In: Luke, K. K. – Pavlidou, Th. (eds.): Telephone calls. Amsterdam: Benjamin. 201–225.

Reményi Andrea Ágnes 2001. Nyelv és társadalmi nem. Replika 45-46.

Réger Zita 1990. Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Ries, Klaus – Levi, Lorin – Valle, Liza – Lavie, Alon – Waibel, Alex 2000. Shallow discourse genre annotation in Call Home Spanish. In: www.cs.cmu.edu/~alavie/papers/LREC-2000-Clarity.pdf

Sandig, Barbara 1972. Zur Differenzierung gebrauchssprachlicher Textsorten im Deutschen. In: Gülich, Elisabeth – Raible, Wolfgang (Hg.): Textsorten. Differenzierungskriterien aus linguistischer Sicht. Frankfurt. 113–124.

Sandig, Barbara 1986. Stilistik der deutschen Sprache. Berlin, New York: de Gruyter.

Sacks, Harvey – Schegloff, Emmanual 1973. Opening Up Closings. Semiotica 7: 289–327.

Sacks, Harvey – Schegloff, Emmanuel – Jefferson, Gail 1974. A Simplest Systematics for the Organization of Turn-Taking for Conversation. Language 696–735.

Schegloff, Emmanuel A. 1968. Sequencing in conversational openings. American Anthropologist 1075–1095. Magyarul: A társalgás kezdetén. In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció II. Budapest: General Press 2003. 108–132.

Schegloff, Emmanuel A. 2001 [1984]. A beszélgetés néhány kérdéséről és kétértelműségéről. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris. 436–458.

Szabó Márton 2002. A szövegközpontú társadalomtudomány. Szociológiai Figyelő II. 77–105.

Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris.

Szili Katalin 2002a. A kérés pragmatikája magyar nyelven. Magyar Nyelvőr 12–29.

Szili Katalin 2002b. Hogyan mondunk nemet magyarul? Magyar Nyelvőr 204–219.

Szili Katalin 2004. Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Budapest: Tinta Kiadó.

Szvetelszky Zsuzsanna 2002. A pletyka. Budapest: Gondolat Kiadó.

Taleghani-Nikazm, Carmen 2002. Telephone conversation openings in Persian. In: Luke, K. K. – Pavlidou, Th. (eds):

Telephone calls. Amsterdam: John Benjamins. 87–109.

ten Have, Paul (2002). Comparing telephone call opening: Theoretical and metodological reflections. In: Luke, K. K. – Pavlidou, Th. (eds): Telephone calls. Amsterdam: John Benjamins. 234–248.

Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor 2000. A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan számára. Magyar Nyelvőr 494–500.

Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

Vass László: Adalékok a társas érintkezés és a diskurzusok vizsgálatához. http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vportrez.htm

Wright, Melissa 2004. The Phonetic Properties of Multi-Unit First Closing Turns in British-English Telephone Call Closing Sequences. http://www.tropic.org.uk/~crispin/melissa/BAAPhandout2004.doc

Wardhaugh, Ronald 2002 [1992]. Szociolingvisztika. Budapest: Osiris.

Yotsukura, Lindsay A. 2003. Negotiating Moves. Problem Presentation and Resolution in Japanese Business Discourse.

Elsevier.

TAKÁCS SZILVIA