végrehajt ellenőriz
Ábra 6-2 Környezetbarát termék emblémák (Ökoemblémák)
6.11 Környezeti marketing jogcímek
E fejezet az ökomarketing jogcímekkel kapcsolatos ajánlásokat tartalmaz. Minden elvet néhány példa követ (a teljesség igénye nélkül) a célkitűzések illusztrálására. Az előző részben kifejtett általános alapelvek minden esetben követendőek a környezetvédelmi marketing állításoknál is.76
1. Általános környezeti jellemzők
Félrevezető lehet, ha közvetlenül vagy közvetve hamis képet festünk egy termék vagy csomagolás általános környezeti hatásairól. A korlátozás nélküli általános (generális) környezetvédelmi célkitűzések interpretálása igen bonyolult, és a szövegkörnyezettől függően különböző jelentést hordoznak a fogyasztók számára. Sok esetben ezen állítások azt sugallják, hogy a termék vagy a csomagolás speciális és messzemenő természeti előnyökkel bír. Mint azt a Bizottság felhívásában (Substantiation Statement) olvashatjuk: a termék minden objektív minőségét, sajátosságát illetve tulajdonságát bizonyítani kell a fogyasztók előtt. Ha ennek a bizonyítási kötelezettségnek nem tudnak eleget tenni, úgy a generális környezetvédelmi állításokat jobb mellőzni, vagy legalábbis célszerű korlátozni a fogyasztók félreinformálásának elkerülése érdekében.
• Egy termék csomagolásán a „Környezetbarát” felirat olvasható. A csomagoláson látható magyarázat szerint: „Környezetbarát, mivel nem klórozással fehérített, amely eljárás során káros anyagok szabadulnának fel”. A csomagolóanyag valóban nem klórral fehérített. Ennek ellenére az előállítása során más, a környezetre káros anyagok keletkeznek, méghozzá nagy mennyiségben. Mivel a „Környezetbarát” jelzőt és a szöveges magyarázatot a fogyasztók valószínűleg az előállítás egész folyamatára vonatkoztatják, az állítás megtévesztőnek minősíthető.
• Egy pumpás dezodor „Környezetkárosító hatástól mentes”-nek minősíttetett. A termék összetevőinek nagy része illékony szerves anyagokból áll, amelyek a felszínközeli ózon feldúsulását okozhatják. Az állítás tehát megtévesztő további módosítások hiányában, mivel azt az üzenetet hordozza, hogy a termék használata nem okoz levegő- vagy egyéb környezetszennyezést.
2. Lebomló vagy biológiailag illetőleg fény hatására lebomló
Félrevezető lehet, ha közvetlen vagy közvetve hamis képet festünk egy termék vagy csomagolás lebomlási képességéről. Egy termék vagy csomagolás biológiai vagy fény hatására bekövetkező bomlására vonatkozó, korlátozások nélküli állítás alátámasztásához és megerősítéséhez kompetens és megbízható tudományos bizonyítás kell arról, hogy a termék vagy a csomagolás tökéletesen elbomlik és visszajut a természetes körforgásba, vagyis a
76 Ezen útmutatók nem az életciklus elven alapulnak. Ezek az analízisek még gyerekcipőben járnak, így a Bizottság nem rendelkezik az útmutatókhoz szükséges elégséges információkkal.
természetben megtalálható elemekre bomlik egy viszonylag rövid időn belül, a szokványos hulladékkezelés során. A lebomlással kapcsolatos állítások módosítása szükséges a fogyasztók félrevezetésének elkerüléséhez. Egyrészt jelezni kell a termék vagy a csomagolás bomlási képességeit a szokványos hulladékkezelés során, másrészt a bomlás arányát és mértékét is fel kell tüntetni.
• Egy szemetes-zsák „Lebomló termék” felirattal kerül forgalomba, további magyarázat és egyéb kitétel nélkül. A gyártó a földbe temetés során végzett tesztek eredményeire alapozza állítását, ahol is a termék víz és oxigén jelenlétében lebomlik. A zsákokat azonban hagyományosan szemétégetőben illetve kórházi ártalmatlanítóban égetik el. A lebomlási képesség tehát nem jellemző az ilyen módon kezelt zsákokra; a gyártó nem rendelkezik bizonyítékokkal, hogy a zsákok rövid időn belül lebomlanának a hagyományos hulladékkezelés során - ennek folytán az állítás megtévesztő.
• Egy szappant illetve sampont „Biológiailag lebomló”-nak minősít a reklám, további magya-rázat és kitétel nélkül. A gyártó kompetens és megbízható tudományos bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek kimutatják, hogy a termék, amely hagyományosan szennyvízcsator-nákba jut használata után, a természetben megtalálható elemekre bomlik rövid időn belül. A terméken olvasható állítás tehát nem félrevezető.
3. Komposztálható
Félrevezető lehet, ha közvetlen módon vagy közvetve hamis képet festünk egy termék vagy csomagolás komposztálhatóságáról. Egy termék vagy csomagolás komposztálhatóságára vonatkozó korlátozások nélküli állításhoz kompetens és megbízható tudományos bizonyítás kell, hogy alátámassza és megerősítse, hogy a termék vagy a csomagolás összes anyaga lebomlik vagy más úton válik hasznosítható komposzt részévé (pl. talajkondicionáló anyag, talajtakaró), biztonságos és megfelelő eljárás során kommunális, esetleg házi komposztáló-helyen.
A komposztálás lehetőségét részletezni kell, hogy elkerüljük a fogyasztók félrevezetését. Egy korlátozások nélküli állítás megtévesztő lehet, ha 1) az adott területen, ahol a szóban forgó terméket forgalmazzák, nem áll a fogyasztók többségének rendelkezésére kommunális komposztgyűjtő hely, 2) ha a fogyasztók arra a meggyőződésre juthatnak, hogy a termék hasznos hatást fejt ki a környezetre akkor is, ha hulladék gyanánt szemétlerakóba helyezik, 3) ha a fogyasztók azt feltételezik, hogy a termék házi komposztgyűjtő helyen is komposztálható, valójában azonban nem.
• Egy gyártó feltünteti termékén, hogy az általa forgalmazott papírtálca alkalmas otthoni komposzt készítésére. Ha a gyártó rendelkezik megfelelő bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a tálca valóban használható komposzttá alakul házi komposztgyűjtő helyen, akkor az állítás nem félrevezető még akkor sem, ha az adott területen nincs kommunális komposztgyűjtő.
• Egy gyártó részletezés nélküli állítása szerint csomagolóanyaga komposztálható. Bár létezik kommunális komposztgyűjtő hely az adott területen, ahol a terméket forgalmazzák, a termék házi komposzttelepen azonban nem alakul át hasznosítható komposzttá. A félreértést elkerülése érdekében a gyártónak figyelmeztetni kell arra, miszerint a csomagolóanyag nem alkalmas házilagos komposzt készítésre.
4. Reciklálható
Félrevezető lehet, ha közvetve vagy közvetlenül hamis képet festünk egy termék vagy csomagolóanyag újra feldolgozhatóságáról. Egy termék vagy csomagolóanyag csak akkor
forgalmazható „Reciklálható” felirattal, ha 1) nyersanyag formájában a gyártás helyszínén újrafeldolgozás céljára összegyűjthető, szétválasztható, vagy más módon visszanyerhető a szilárd hulladékokból, vagy ha 2) új termékek és csomagolás esetében biztosított azok használat utáni összegyűjtése. Az újrafeldolgozásra vonatkozó kitétel nélküli állítások akkor helytállóak, ha a termék vagy csomagolás teljes egészében (eltekintve annak jelentéktelen alkotórészeitől) reciklálható. Azon termékek illetve csomagolóanyagok esetében, amelyek csak részben tartalmaznak újrafeldolgozható anyagokat, a „Reciklálható” állítást megfelelő módon korlátozni kell a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében; szükséges pontosítani, hogy a termék vagy csomagolás mely részei újrahasznosíthatók.
Az újrafeldolgozás mértékét minősíteni kell, hogy elkerüljük a fogyasztók félrevezetését (pl. a gyűjtést vagy újrahasznosítást korlátozó tényezőket illetően). Ha egy jelentéktelen komponens lényegesen korlátozza a termék reciklálhatóságát, akkor a pontosítás nélküli állítás megtévesztő lehet. Egy termék vagy csomagolás, amely ugyan újrafeldolgozható anyagból készül, de formája, mérete vagy egyéb tulajdonsága miatt mégsem reciklálható, nem hozható forgalomba „Reciklálható” felirattal.
• Egy csomagolt áru minden további kitétel nélküli „Reciklálható” felirattal kerül forgalomba.
A termék típusa illetve egyéb szöveges tájékoztatás nem világít rá egyértelműen, hogy az állítás a termékre, avagy a csomagolásra vonatkozik. Ebből a minősítés nélküli állításból a fogyasztó logikusan arra következtet, hogy a rendeltetésszerű használat után mind a termék, mind pedig a csomagolás újrafeldolgozható, eltekintve az apróbb, jelentéktelen részletektől.
Ha az üzenet helyénvalósága nem bizonyítható, az állítást korlátozni szükséges azt illetően, hogy a szóban forgó áru milyen mértékben reciklálható.
• Felirat jelzi, hogy a csomagolás egyes részei tartalmaznak újrafeldolgozható anyagot. Maga a csomagolás négy különböző anyag rétegeiből épül fel. Az egyik réteg újrafeldolgozható, a többi nem. Noha létezik technológia az ilyen típusú anyagok reciklálására, és a lakosság nagy többségének számára elérhető a program, a rétegek szétválasztását csak korlátozott számú helyen tudják ténylegesen elvégezni, tehát a fenti állítás nem megfelelően specifikált.
A helyes állítás a következő lenne: „Újrahasznosítható azon településeken, ahol a többrétegű anyagokat elkülönítve gyűjtik”. Egy másik példája a megfelelő minősítésnek az, ha részletezik a települések számát, arányát, illetve a lakosság azon körét, akik számára a program elérhető.
5. Újrahasznosított vagy újrahasznosított tartalom
Az „újrahasznosított vagy újrahasznosított tartalom” állítás csak azokra az anyagokra érvényes, amelyeket a hulladékból nyertek vissza, akár a gyártás során (fogyasztás előtt), akár a fogyasztói használat után. Az újrahasznosított tartalomtól függően a gyártónak vagy reklámozó cégnek bizonyítania kell, hogy a szóban forgó anyagok egyébként a szilárd hulladékok közé kerültek volna. Az „Újrahasznosított” állítás használatakor különbséget kell tenni a fogyasztás előtti és fogyasztás utáni anyagok között, és a különbségtétel bizonyítása mindenképpen szükséges.
Félrevezető lehet, ha közvetve vagy közvetlenül hamis képet festünk arról, hogy egy termék vagy csomagolás újrahasznosított anyagból készült. A specifikáció nélküli állítás egy termék vagy csomagolás újrahasznosított voltáról csak abban az esetben elfogadható, ha a termék illetve a csomagolás egésze újrahasznosított anyagból készült, eltekintve az apró, jelentéktelen összetevőktől. Azon termékek és csomagolások esetében, amelyek csak részben állnak ilyen anyagból, jelezni kell az újrahasznosítás arányát a fogyasztók megtévesztésének elkerülése végett.
• Egy terméken, amelyet többszörös csomagolás borít (például papírdoboz zsugorított műanyag fóliában), feltüntetik az „Újrahasznosított csomagolás” feliratot. A papírdoboz teljes egészében újrahasznosított anyagból készült, a műanyag fólia viszont nem. Az állítás itt félrevezető, mivel azt sugallja, hogy a csomagolás mindkét összetevőjére egyaránt érvényes. Ez esetben kizárólag a papírdobozra vonatkoztatott kijelentés lenne helyénvaló.
• Egy csomagolás alufólia, műanyag és papír rétegeiből készült, a rétegek azonban a fogyasztók számára nem megkülönböztethetők. Egy címke szerint a csomagolás három rétege közül az egyik újrahasznosított műanyagból készült. (A műanyag réteg valóban teljes egészében újrahasznosított.) Az állítás nem félrevezető, feltéve, hogy a műanyag réteg jelentős részét képezi az egész csomagolásnak.
6. Csökkentett erőforrás-felhasználás
Félrevezető lehet, ha egy termék vagy csomagolás csökkentett tömegéről, térfogatáról vagy mérgezőanyag tartalmáról közvetve vagy közvetlenül hamis képet festünk. A fenti állítást minden esetben minősíteni kell a csökkentés arányát illetve az összehasonlítás alapját illetően, a fogyasztók megtévesztésének elkerülésére.
• Egy hirdetés azt állítja, hogy a csomagolásból 10%-kal kevesebb hulladék keletkezik, mint a cég előzőleg használt csomagolóanyaga esetében. Az állítás nem félrevezető, amennyiben a forgalmazó bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a csomagolás tömege vagy térfogata arányában valóban 10%-kal kevesebb hulladék keletkezik, mint az előzőleg használt esetében.
• Egy hirdető azt állítja, hogy terméke elhasználódását követően 10%-kal kevesebb hulladék keletkezik. Ez az állítás félreérthető, mivel a szövegkörnyezettől függően a fenti állítás a gyártó előző termékéhez, illetve egy konkurens cég termékével történő összehasonlításon alapulhat. Az állítás tehát megtévesztő, amennyiben a forgalmazó nem tisztázza, melyik összevetés a helytálló, illetve, ha nem bizonyítja az állítás mindkét értelmű helyességét.
7. Újratölthető
Félrevezető lehet, ha közvetlenül vagy közvetve hamis képet festünk egy termék (csomagolási eszköz) újratölthetőségét illetően. A pontosítás nélküli „Újratölthető” állítás nem helyénvaló, ha 1) az újratölthető csomagolás gyűjtése és szállítása nem megoldott, 2) az újratöltéshez nem áll a fogyasztók rendelkezésére a megfelelő termék. Ugyancsak nem helyénvaló a fenti állítás akkor, ha a fogyasztóknak maguknak kell gondoskodni az utántöltéshez szükséges termékről.
• Egy tartályon az „x-szer újratölthető” felirat szerepel. A gyártónak biztosítania kell a tartály újratöltését és szavatolnia, hogy a tartály x esetben alkalmas az újratöltésre. Ha azonban a gyártó nem gondoskodik a tartályok összegyűjtéséről, az állítás félrevezető.
• Egy textilöblítő tartályán a következő olvasható „Praktikus újratölthető palack”. A gyártó egy nagyobb méretű palackot is árusít, amelyen jelzi, hogy az a kisebb palack újratöltését szolgálja. A kis és nagy palack ugyanazon a piacon kerül forgalmazásra. Az állítás tehát nem félrevezető, mivel a kis palack újratöltése biztosított.
8. Ózonkímélő (ózonbiztos vagy ózonbarát)
Félrevezető lehet, ha közvetlenül vagy közvetve hamis képet festünk arról, hogy egy termék nem veszélyezteti az ózonréteget. Az említett állítás félrevezető, ha a termék mégis tartalmaz olyan anyagot, amely ritkítja az ózonréteget.
• Egy termék az „Ózonkímélő” felirattal van ellátva. Az állítás félrevezető, ha a termék mégis tartalmaz olyan anyagot, amely csökkenti az ózonréteget, beleértve a Tiszta Levegő
Törvény (Clean Air Act) 1990-es módosításának VI. cikkelyében lajstromozott, I.-II.
osztályba sorolt vegyi anyagokat (No. 101- 549), vagy azon anyagokat, amelyeket az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (Environmental Protection Agency) ózonkárosítónak minősített. A VI. cikkelyben részletezett I. osztályba tartozó anyagok a CFC-k (halogéne-zett szénvegyületek), a szén-tetraklorid és az 1,1,1-triklóretán; a II. osztályba tartozó vegyületek a HCFC-k.
•
• •
• Egy aerosol termék forgalmazója további specifikáció nélkül állítja, hogy terméke nem tartalmaz CFC-ket. Noha a termék valóban nem tartalmaz halogénezett szénvegyületeket, egy kevésbé ózonkárosító anyagot, a HCFC-22-t azonban igen. Mivel az állítás a fogyasztó számára azt sugallja, hogy a termék nem károsítja az ózonréteget, a jogcím félrevezetőnek minősíthető.
Melléklet Ellenőrző listák77:
1. A termelési input (beszerzés)
• pontos kimutatás a szállítóktól a tőlük beszerzett nyersanyagokról és termékekről
• az ár mellett a környezetbarátság is mint vásárlási kritérium
• nagyobb, vagy folyamatos megbízások esetén látogatás a szállító üzemében
• információgyűjtés a lehetséges helyettesítő anyagokról ill. más szállítókról
• záradék a szállítási szerződésben, amely biztosítja, hogy a beszerzett anyagok és termékek hulladéka komolyabb ráfordítások nélkül elhelyezhető
• a szállító kötelezettségének kikötése az egyszer használatos göngyölegek visszavételére
• záradék a szerződésben, amely szerint a szállítót felvilágosítási kötelezettség terheli az általa szállított anyagok és termékek tulajdonságait illetően
• az általános beszerzési feltételek kiegészítése a szállítónak a termék környezetbarátságára vonatkozó felelősségével
• biztonsági záradék, amely kiköti, hogy a vállalat a törvényi előírások megsértése esetén mentesül a kártérítési felelősség alól
2. A termelési folyamat
• anyagi-energetikai input-output-elemzés elvégzése
• a termeléshez kapcsolódó adatok rögzítése
• a termelési folyamathoz kötődő anyag-átalakulások kimutatása
• az átalakítások eredményeként létrejövő termékek formájának, mennyiségének és összetételének leírása
• az ökológiai hatások regisztrálása (kibocsátott anyagok, lebontási idő, akkumulációs viselkedés, lehetséges átalakulási folyamatok)
• annak felülvizsgálata, hogy a termék az előállításához felhasznált nyersanyagok alapján könnyen integrálható-e a biológiai természeti körforgásba és a technikai nyersanyagkörforgásba
• a megsemmisített termékek reaktiválási lehetőségének felmérése
• a reaktiválás energiaszükségletének meghatározása
• a nem felhasználható hulladék azonosítása
• az üzemen belüli anyag- és energia-körforgások kidolgozása
• az újrafeldolgozási arány növelése
• a visszamaradó különböző anyagi összetevők felhalmozódásának elkerülése, mert ezáltal a kinyerés nehezebbé válik
• a szennyezőanyag-kibocsátás elkerülése a termelési fázist közvetlenül követő környezetvédelmi intézkedésekkel
• a környezetre veszélyes anyagok, eljárási lépések és termékek helyettesítése
• hatékonyságnövelő berendezések használata (pl. az energiatermelésnél)
77 Jasch / Kleindorfer: Checklisten für den betrieblichen Umweltschutz, p. 8-21.
• modern mérési és szabályozási technikák bevetése (pl. a vegyi anyagok koncentrációjának automatikus adagolása és ellenőrzése). Ezáltal anyag-, személyzeti-, ill. környezetvédelmi költségek takaríthatók meg.
• az égési folyamatok optimalizálása, ami által csökken a kibocsátás és energianyerés közben nő az égetési teljesítmény
• a termékek javítási és karbantartási szempontból kedvező megalkotása
• porral járó anyagok szállításánál, raktározásánál és aprításánál zárt berendezések használata a porkibocsátás megelőzésére
• szárítási folyamatoknál a termelési sebesség, a használt levegő nedvességtartalma, stb. automatikus vezérlése, amely energia-megtakarítást, jobb gépkihasználást és minőségi javulást eredményez
• a dolgozók informálása és képzése
• a hőenergia kihasználása, pl. szigeteléssel és az adott folyamattal járó hő visszanyerésével
• a termelésből visszamaradó anyagok felhalmozódásának elkerülése
3. A termék megalkotása
• a különösen környezetszennyező termékek további gyártásának megszüntetése és azonnali kivonása a piacról
• nyersanyagkímélő és újrafeldolgozásra alkalmas termékek előállítása és kínálata
• a termék energiafelhasználásának és hatásfokának felülvizsgálata
• a termék környezetbarát felhasználásának a vevőszolgálaton keresztüli biztosítása (ld. szerviz- és tanácsadási szolgáltatások)
• a termék és a csomagolás újrafelhasználhatóvá tétele
• a termék újrafeldolgozhatóságának biztosítása
• az újrafeldolgozás energiaszükségletének meghatározása
• a hulladék-elhelyezés környezetterhelése, ill. a velejáró kibocsátás
• a hulladékkezelés energiaszükséglete
• olyan kötőanyagok használatának kerülése, amelyek az újrafeldolgozást zavarják
• a termék hosszú hasznos élettartamának lehetővé tétele
• a karbantartási és javítási lehetőség növelése, a tönkrement részek könnyű cserélhetőségének biztosítása
• a termék csomagolási igényének alacsonyan tartása
• csekély termék- és csomagolóanyag-mennyiség
• a termékkel járó hulladékmennyiség csökkentése
• kevés zajjal járó használat ill. felhasználás
4. Csomagolás
• olyan termék létrehozása, hogy a csomagoláson feltüntetett termékjellemzők megfeleljenek a belföldi és külföldi törvényi előírásoknak
• a csomagolás többszörösen felhasználhatóvá tétele, pl. újrafelhasználhatóság az ún. több utas rendszerben (pl. visszaváltható üvegek), v. továbbfelhasználás más célokra
• az egy utas csomagolások több utasra való cserélésének lehetősége
• lemondás azokról a többszörös csomagolásokról, amelyek a csupán a termék megjelenésének optikai megváltozását szolgálja
• a csomagoláson szereplő szövegben utalás a csomagolás hulladékkezelési következményeire és az általa okozott környezeti terhekre
• a csomagolás környezetkímélő anyagból való előállítása és funkciójának megfelelő megalkotása
• a csomagolás újrafelhasználási lehetőségeinek feltüntetése
• az elrendelt hulladékkezelési mód megjelölése
• annak feltüntetése, hogy a termék használata során keletkeznek-e továbbfelhasználható, ill. tovább már nem felhasználható hulladékok, valamint annak megvizsgálása, vajon javítható-e ezek aránya
• a csomagolóanyag veszélyesanyag-tartalmának megállapítása ill. ezen anyagok helyettesíthetőségének megfontolása
• a csomagolóanyag-helyettesítés költségvonzatának és a termék teljesítőképességére való hatásának megvizsgálása (ha nőnek, mennyivel nőnek a költségek, ill. tudja-e nyújtani a termék azt, amit eddig)
• új piac feltörése, amennyiben ezt a csomagolóanyag-helyettesítés lehetővé teszi
• a használati utasítás világos és egyértelmű megfogalmazása
• a csomagolás olyan megalkotása, hogy felhívja a figyelmet a termék környezetbarát voltára
Kérdések és feladatok
1. Hogyan jellemezhető a környezetbarát marketingstratégia?
2. Mi az ökomarketing célja és melyek az alkalmazhatósági lehetőségei?
3. Melyek az ökomarketing előnyei és hátrányai?
4. Ismertesse a zöld termék lényegét és bevezetésének kockázatát!
5. Mit tud a vásárlók környezeti tudatosságáról és fizetési hajlandóságáról?
6. Melyek az ökomarketing alapelvei?
Felhasznált és tanulmányozásra ajánlott irodalom:
1. Bauer András - Berács József: Marketing (AULA Kiadó, Budapest, 1992.)
2. Axel Bänsch: Marketingfolgerungen aus Gründen für den Nichtkauf umweltfreundlicher Konsumgüter (Jahrbuch der Absatz- und Verbrauchsforschung, Heft 4, 1990)
3. Walter Coddington: Environmental Marketing - Positive Strategies for Reaching the Green Consumer (McGraw-Hill, Inc. 1993. p.252.)
4. EcoManagement - The Elmwood Guide to Ecological Auditing and Sustainable Business (Berreth-Koehler Publishers San Francisco p.171)
5. Elkington - P. Knight - J. Hailes: The Green Business Guide (London Victor Gollancz Ltd. 1992. p. 256.)
6. Dr. David Fleming: Eco-labelling (European Environment, Vol.2. Part 2., April 1992.
p.6-7.
7. Gáborné Barakonyi Ágnes - Balogh Zsuzsanna: (IGWT Conference Budapest, August 1993. Proceedings pp. 279-281.)
8. Jasch, Christine/ Kleindorfer, Sonia: Checklisten für den betrieblichen Umweltschutz (Institut für Ökologische Wirtschaftsforschung Wien, 1991)
9. Philip Kotler: Marketing Management (Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1991)
10. Könczey Réka - S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz (Föld Napja Alapítvány, 1993.
p.246.)
11. Heribert Meffert / Manfred Kirchgeorg: Grundlagen des Umweltschutzes aus wettbewerbsstrategischer Persapektive (Hausmann (kiadó): Marktorientiertes Umweltmanagement, Verlag Gabler GmbH, Wiesbaden, 1994)
12. Klaus North: Environmental Business Management (ILO, Geneva 1992. p.194.)
13. Ökomarketing - A környezetvédelem helye a vállalatok marketing-stratégiájában (Marketing 1988/1-2. pp.89-92.)
14. Pratkanis - E. Aronson: A rábeszélőgép - élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével (AB OVO, Budapest, 1992. p.212.)
15. Rokeach: The nature of human values (New York, 1973)
16. Kit Sadgrove: The Green Guide to Profitable Management (Gower Publishing, England, 1992. p.254.)
17. Sieler / Sekul: Ökologische Betroffenheit als Auslösefaktor einer umweltorientierten Unternehmenspolitik im Handel (Marketing ZFP, Heft 3, 3. Quartal, 1995)
18. Dion Vaughan - Craig Michel: Environmental Profiles of European Business (Earthscan, 1993. London p.107)
19. Wachtel - J.A. McNeely: Eco-Bluff: Your Way to Greenism (Bonu Books, Inc. Chicago, 1991.)
20. Dr Richard Welford: A Guide to Eco-labelling and the EC Eco-labelling Scheme (European Environment, Vol.2. Part 6. December 1992. pp.13-15.)
21. Dr Richard Welford: Zöld marketingstratégiák (Ipar-Gazdaság 1993. 8-9. 13-19.o.) 22. Wicke/Haasis/Schafhausen/Schulz: Betriebliche Umweltökonomie. Eine praxisorientierte
Einführung (Verlag Franz Vahlen, München, 1992)
23. Zilahy Gyula: Környezetorientált marketingstratégia Magyarországon (Szakdolgozat, BKE 1993.)
24. A megtévesztők útvesztőiben (Figyelő 1994. december 21. Reflex IV)
7. A KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELMÉLETE