A környezeti funkció szerepe a vállalatnál a tevékenység változó környezeti kockázatának függvényében

A vállalatokat a környezeti kockázatok miatti érintettségük alapján, a környezeti funkció érzékenysége szempontjából hipotézisünk szerint az ábra 3-5 megfelelően négy fő csoportba sorolhatjuk.

A vállalati környezetvédelmi funkció támogató (support) szerepkörben

Az A csoportba (kicsi-kicsi) tartoznak hipotézisünk szerint azok a vállalatok, amelyek kis szennyezőanyag kibocsátásúak és szennyezőanyagaik nem károsítják jelentősen a bioszférát, valamint a szennyezés által érintettek köre sem jelentős. Olyan vállalkozásokra kell itt gondolni, amelyek inputja (nyersanyaga) nem kimerülő erőforrás, a tevékenység nem energiaintenzív és nem kapcsolódik a tevékenységhez nagy volumenű szállítás stb. Ilyen vállalkozások körébe sorolhatjuk jó közelítéssel például a tömeggyártások köréből a fejlett technológiát alkalmazó textilipart, műszeripart, bizonyos élelmiszeriparokat stb. Ezeknél a vállalatoknál a környezetvédelmi funkciónak szerintünk támogató jellegűnek kellene lenni, a vállalati stratégiára nincs és nem is kell, hogy jelentős befolyása legyen. A vállalat számára

elegendő, ha betartja a környezetvédelmi jogszabályok által támasztott követelményeket. A környezetvédelmi osztálynak szerintünk nem közvetlenül a felsővezetés irányítása alá kellene tartozni.

A vállalat külső (exogén) környezeti kockázata Ábra 3-5 A vállalati környezetvédelmi funkció szerepköre

a vállalat működésének környezeti kockázata alapján A vállalati környezetvédelmi funkció üzemi, gyáregységi szerepkörben (factory)

A B csoportba szerintünk (nagy-kicsi) azok a vállalatok tartoznak, amelyeknek szennyező-anyag kibocsátása jelentős volumenű, vagy a szennyezőszennyező-anyag természete miatt ökológiai hatásait tekintve veszélyes, viszont előnyös földrajzi elhelyezkedésük, illetve a kedvező környezetvédelmi infrastruktúra miatt ezen kibocsátásoknak az egészségügyi, ökológiai következménye viszonylag kisebb. Ide tartoznának szerintünk azok a vállalatok is, amelyek jelentős felhasználói olyan kimerülő erőforrásoknak, amelyek az adott országban viszonylag bőségesen állnak rendelkezésre. Ezeknél a vállalatoknál a környezeti funkció szerepe jelentősebb kellene, hogy legyen, mint az első csoportba tartozóknál, esetleg egy-egy üzem vagy technológia szempontjából meghatározó jelentőségű is lehet, de a környezetvédelmi problémák üzemi szinten jelentkeznek és üzemi szinten kezelhetőek is, nem igénylik a felsővezetés közbeavatkozását. A környezetvédelmi funkciónak az ilyen vállalatoknál erősen decentralizáltnak kellene lenni, a kockázatosabb tevékenységet folytató gyáregységeknél közvetlenül a gyárigazgató (general manager) irányítása alatt kellene működniük, mert szerepük igen jelentős a gyáregység zavartalan működése szempontjából. Célszerűen feladatuk lehetne részben a környezetvédelmi technológiák fejlesztése és adaptálása, valamint a monitoring rendszer működtetése, részben a környezetvédelmi hatóságokkal, a környező lakossággal, illetve környezetvédő csoportokkal való kapcsolattartás.

nagy

B

üzemi, gyáregységi szintű

C

stratégiai

kicsi

A

támogató

D változó

kicsi nagy

A vállalati környezetvédelmi funkció állandóan változó, átalakuló (turnaround) szerepkörben

A D csoportba (kicsi-nagy) azok a vállalatok tartoznak szerintünk, amelyeknek környezet-szennyezése nem jelentős, vagy mert nem nagyvolumenű inputokkal dolgoznak, vagy mert korszerű technológiával és kis emisszióval termelnek, vagy mert nem közvetlenül ők szennyezik a környezetet (mint pl. a turizmus, aminek közlekedési, illetve energiafelhasználási implikációi jól ismertek, vagy a gyorsétkeztetés, amely csomagolóanyag pazarlása miatt került a környezetvédők támadásának kereszttüzébe), így szennyezésük folyamatos egészségügyi -környezeti hatása sem jelentős, viszont miután nagy tömegeket és területeket érint vagy érinthet a szennyezés, vagy a következmények, esetleg azok társadalmi megítélése lehet súlyos, a felsővezetés figyelmét és közbeavatkozását igényelhetik, sőt esetenként döntően befolyá-solhatják a vállalat működését. Az előbb említetteken kívül valószínűleg ebbe a csoportba sorolhatjuk a tiszta fűtőanyaggal működő villamos erőműveket, valószínűleg ide soroltuk volna a csernobili balesetet megelőzően az atomerőműveket is. Itt említhetjük példaként a vízierőművek egy részét is (a síkvidéki vízierőművek kivételével, amelyek ökológiai kockázatai igen nagyok).

A vállalati környezetvédelmi funkció stratégiai szerepkörben (strategic)

A C csoportba (nagy-nagy) hipotézisünk szerint azok a vállalatok tartoznak, amelyek a nagyvolumenű inputok vagy a jelentős emisszió, esetleg a szennyezőanyagok természete miatt jelentős környezetszennyezők és ráadásul a szennyezés környezeti következményei a kedvezőtlen természeti körülmények, illetve demográfiai-társadalmi viszonyok miatt nem tompulnak, hanem inkább felerősödnek. Egy erősen iparosodott zónában egy újabb emissziós forrás komoly problémákat okoz, de természetesen az is komoly gondot jelenthet, ha egy vegyi üzem véletlenül egy üdülőövezet szomszédságába települt. Megeshet, hogy a környező lakosság válik érzékennyé bizonyos szennyezésekre és ez okoz problémát a vállalatnak.

Számos ilyen esetről tudunk, például a veszélyes hulladékok égetésével, ill. lerakásával kapcsolatban. Ezeknél a vállalatoknál a környezetvédelem a vállalati stratégia fontos eleme, ilyenkor szerintünk a vállalati felsővezetés szintjén kellene kezelni a környezetvédelmi funkciót.

Természetesen a négy csoport közti határvonalak nem élesek, hiszen a csoportképző ismérvek definiálása és mérése önmagában is kérdéses. Nyilván a jellemzők súlyozása is befolyásolja, hogy adott vállalatot ki melyik csoportba sorol. Talán fontosabb azonban annak hangsúlyozása, hogy a körülmények változása miatt is változhat, változik a vállalat helyzete. Vagyis a menedzsment számára a helyzetértékelés nem egyszeri, hanem folyamatos feladat.

Talán elfogadható az az állításunk, hogy a vállalat tevékenységének környezeti kockázatától függő vezetési szinten kell, hogy foglalkozzon a környezetvédelemmel és a környezetvédelmi osztály tevékenységét is az kellene, hogy meghatározza, hogy a stratégiai háló melyik mezőjébe tartozik. Az általunk kívánatosnak tartott és feltételezett különbségeket érzékeltetjük a segítségével, ahol a támogató (A), illetve a stratégiai (C) mezőbe tartozó vállalatok környezetvédelmi osztályainak hipotézisünk szerinti főbb specifikumait hasonlítottuk össze a teljesség igénye nélkül.³⁰

30 Az összehasonlításhoz módszertani alapul Warren McFarlannak a vállalati IT szerepét elemző elő-adása szolgált. James I. Cash, Jr., F.Warran McFarlan, James L.McKenney: Corporate Information Systems Management, third ed. 1992, IRWIN Homewood, Illinois etc.

Táblázat A támogató és a stratégiai szerepkörű környezetvédelmi funkció helyzetének és főbb tevékenységeinek összehasonlítása Támogató (Support) Tevékenység (Activity) Stratégiai (Strategic) Középvezetői részvétel, a

környezetvédelmi bizottság létrehozása nem kritikus

Vezetési szint Felsővezetői részvétel elenged-hetetlen: a környezetvédelmi bizottság kulcspozícióban van Alacsonyabb szintű lehet A környezeti

menedzs-ment beszámoltatási

Költséggazdálkodás A kockázatok csökkentése a fontos, a költségek másodlagosak Speciális képzés a

szak-emberek és a középvezetők számára

Oktatás, képzés A társaság egészére kiterjedő, speciális tréning a felső- és középvezetők számára Az emissziók csökkentése A vezetés célja Kiemelkedő környezeti

teljesítmény Monitoring és beavatkozás A környezeti

menedzsment fő

Mércévé válni az iparág számára A csúcstechnológiáktól feltétele a talpon maradásnak és versenyképességnek

A középső oszlopban az összehasonlítás alapjául szolgáló értékelési tényezőket, az első oszlopban a támogató stratégiai mezőbe tartozónak vélt vállalat, míg a jobboldali oszlopban a stratégiai mezőbe tartozónak vélt vállalat általunk ésszerűnek tartott magatartását jellemeztük.

3.6 A környezeti funkció feltételezésünk szerinti jellegzetességei eltérő