Az ökoauditálás legfontosabb kérdései Hatáskörök

1. Ki a környezetvédelmi irányításáért felelős vezető?

2. Kik tartoznak beszámolási kötelezettséggel a környezetvédelmi vezetőnek?

Mely területért felelősek? Hogyan alakították ki a környezetvédelmi szervezetet a vállalatnál?

Környezetvédelmi politika és környezetvédelmi működés

3. Van-e a vállalatnak írásba foglalt környezetvédelmi politikája?

4. Ezt a politikát publikálták-e valahol?

5. Lebontották-e részcélokra és konkrét feladatokra a környezeti politikában megfogalmazott célokat?

6. Milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy értékeljék a vállalat környezetvédelmi működését?

7. Javult-e a vállalat környezetvédelmi tevékenysége az elmúlt években? Ha igen, hol?

A környezetvédelem irányítási rendszere

8. Vannak-e a vállalatnál írott környezetvédelmi normák és kötelező eljárások a kritikus területeken (pl. a veszélyes anyagokat tartalmazó tartályok kezelése)?

9. Ezek magukban foglalják-e a kötelező hatósági előírásokat?

10. Milyen környezetvédelmi továbbképzést szerveztek a vállalatnál?

11. Ez a továbbképzés kiterjedt-e a vállalat összes dolgozójára?

12 A megelőző auditálások eredményeként tett javaslatokat mennyire vitte át a vállalat a gyakorlatba?

Környezeti kockázatok csökkentése

13. Melyek azok a főbb működési területek és technológiák, amelyekkel a vállalat működése hatást gyakorol a környezet minőségére?

14. Milyen környezetszennyező anyagok keletkeznek a vállalatnál? Milyen lépéseket tettek a levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés illetve a zaj csökkentésére?

15. Milyen fontosabb hulladékok keletkeznek a vállalatnál? Hova és milyen módon helyezik el ezeket?

16. Milyen fontosabb veszélyes hulladékok keletkeznek a vállalatnál? Hova és milyen módon helyezik el ezeket?

17. Milyen lépéseket tett a vállalat a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében?

18. Milyen információs rendszer működik a vállalatnál, amely révén a vezetők tudomást szerezhetnek a vállalatnál használt illetve előállított mérgező anyagokról, illetve környezeti kockázatokról?

19. Indítottak-e programot, melynek célja a veszélyes anyagokat kevésbé veszélyes anyagokkal helyettesíteni?

20. Milyen program van a vállalatnál a veszélyes anyagok biztonságos tárolására és elhelyezésére vonatkozóan?

21. Hogyan ellenőrzik a veszélyes anyagokkal és veszélyes hulladékokkal dolgozók tevékenységét?

Az előírások betartása

22. Az elmúlt öt évben folyt-e a vállalat ellen eljárás valamilyen környezetvédelmi, egészségügyi vagy munkavédelmi ügyből kifolyólag? Kapott-e a vállalat valamilyen írásos vagy szóbeli figyelmeztetést környezetvédelmi, egészségvédelmi vagy biztonságvédelmi tárgyban?

23. Megfelel-e a vállalat tevékenysége a jogi előírásoknak?

24. Hogyan állapítják ezt meg?

Társadalmi hatás/társadalmi érzékenység

25. Milyen panaszok érkeztek a vállalat környezetvédelmi, egészségvédelmi és biztonságvédelmi működésére vonatkozóan?

26. Ezt követően milyen lépéseket tettek a panaszok orvoslására?

27. Az új fejlesztések esetén mely esetekben készít a vállalat környezeti hatástanulmányt?

Erőforrások használata

28. Mikor és milyen módon mérik az energia- és vízfogyasztást? Milyen célokat tűztek ki a az energia- és vízfogyasztás csökkentésére? Milyen eredményeket értek el eddig?

Környezetbarát anyagok használata

29. Használ-e a vállalat visszaforgatott anyagokat? Törekedett-e a nyersanyagok ilyen anyagokkal való helyettesítésére?

30. Vizsgálja-e a vállalat a felhasznált anyagokat környezetvédelmi szempontból?

Termékek és termelési eljárások

31. A termékek és termelési eljárások tervezése során figyelembe vesznek-e környe-zetvédelmi szempontokat (pl. a termék anyagának visszaforgathatósága)?

Szállítók átvilágítása

32. Ellenőrzi-e a vállalat szállítóinak környezetvédelmi működését?

33. Ellenőrzi-e a vállalat a veszélyes hulladékait elszállítók tevékenységét?

Munkavédelem és tűzbiztonság

34. Milyen előírások vannak érvényben a vállalatnál a munkavédelemre és tűzbiztonságra vonatkozóan?

35. Hogyan ellenőrzik az előírások betartását?

Vészhelyzetekre, haváriákra vonatkozó szabályozás

36. A vészhelyzetekre vonatkozó szabályok vizsgálata. A dolgozók mennyire sajátították el az ilyen helyzetekben szükségesnek tartott lépéseket és viselkedést?

Az első kérdéscsoport a hatáskörök és felelősségek tisztázására vonatkozik. Ez igen lényeges kérdés. Szinte valamennyi nagyobb nyugati vállalat rendelkezik ugyanis valamilyen környe-zetvédelmi politikával - hisz semmibe sem kerül két mondatot beleírni a környezetvédelemről a vállalati politikát tartalmazó brosúrába. Jóval kevesebben vannak azonban, akik azt a gyakorlatba is átviszik. Az auditálás egyik lényeges feladata képet adni a szépen megfogal-mazott környezetvédelmi politika megvalósításának mértékéről. A megvalósítás első lépése pedig a hatáskörök kialakításának kell lennie. Amelyik feladatnak ugyanis nincs gazdája és pontos határideje, az a feladat nem is létezik.

A vállalat összes dolgozójára kiterjedő oktatás is további magyarázatot igényel. Miért nem elég ugyanis az, ha valakinek egyszer értelmesen elmagyarázzák a feladatát, s aztán hagyják, hogy tegye azt? A feladatot azonban nem biztos, hogy helyesen értelmezik a dolgozók. Ráadásul az idő múlásával az odafigyelés is lanyhulni kezd, ami a veszélyes anyagok kezelése esetén komoly kockázatot foglal magában. A feladatok változása, a technológia fejlődése igényt támaszt a gyakori továbbképzésekkel szemben. Az átvilágítás segít felélénkíteni a környezet-védelemmel szemben tanúsított érzékenységet, valamint rámutat azokra a hiányosságokra, amelyek a dolgozók tudásában rejlenek, az oktatás pedig ezen rések kitöltését célozza.

A közvélemény, illetve az a közösség, amelyet az adott üzem tevékenysége érint, környezet-védelmi szempontból gyakran sokkal szigorúbb követelményeket támaszt az üzem tevékeny-ségével szemben, mint az aktuális jogszabályok. Kritikus kérdés, a vállalat hogyan kezeli a közösség irányából érkező elvárásokat és panaszokat. Egyvalamit biztosan nem szabad tennie:

nem szabad elzárkóznia a panaszok elől, arra való hivatkozással, hogy a vállalat mindenben kielégíti az érvényes előírásokat, ennél többet pedig ne is várjanak tőle. A panaszokkal minden esetben foglalkozni kell, a környezetvédőkkel vagy a közösséggel szembeni nyitottság, a megoldási lehetőségek közös keresése már önmagában is kedvezőbbé teszi a vállalatról a közvéleményben kialakított képet.

Minthogy általában egy egységet alkot a környezetvédelem, az egészségvédelem és a biztonság (munkavédelem és tűzvédelem), az átvilágítás gyakran az utóbbi területekre is kiterjed, bár jóval kisebb súllyal. Az auditálás kb. 80%-ban környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik.

A lista természetesen csak mint kiindulási alap hasznosítható. Az egyes vállalatoknak - ha házon belül óhajtják kivitelezni az auditálást -, saját maguknak kell összeállítaniuk saját listájukat. Ebben már csak a vállalatot érdeklő kérdések szerepelnek, azok azonban jóval rész-letesebben. Az amerikai vállalatok olykor számunkra megmosolyogtató részletességig bontják fel az auditálás által megválaszolandó kérdéseket. (pl. vizsgálja meg, hogy minden egyes benzintöltőn, amely ólommentes benzint ad, rajta van-e a címke, hogy ÓLOMMENTES

BENZIN. Vizsgálja meg, hogy minden olyan benzintöltőn, amely ólmozott benzint ad, feltűnő módon rá van-e ragasztva a címke, hogy ÓLMOZOTT BENZIN). Ezzel biztosítják, hogy még véletlenül se maradhasson ki egyetlen tétel sem az ellenőrzésből (feltéve persze, hogy már a listából nem maradt ki, ezért a listák felülvizsgálatára is sort kell keríteni az auditálás során).