Jogszabályi háttere

A hatásvizsgálatokat a 70-es években kezdték beépíteni az ipari országok (elsőként az USA, Európában pedig Franciaország, Hollandia, Németország) jogrendszerébe. 1985-ben az Európai Gazdasági Közösség direktívát fogadott el, amelyben megköveteli a tagországoktól a KHV beépítést jogrendszerükbe, és meghatározza a KHV eljárás egységes követelményeit.

A KHV-t Magyarországon a jogszabályalkotók olyan fontosnak tartották, hogy nem várták meg vele az új környezetvédelmi törvény kiadását, hanem már az 1986/1993. (VI.4.) Korm rendeletben kötelezővé tették azt a környezetre jelentős hatást gyakoroló tevékenységek széles körére. Később, az 1995. évi LIII. törvény a „Környezet védelmének általános szabályairól”

megjelenésével a szabályozás törvényi szintre emelkedett. Végrehajtásának részletes szabályait a 152/1995. (XII.12) Korm. rendelet határozza meg. ⁴⁴ A KHV jogszabály megalkotásánál szem előtt tartották, hogy meg kell felelnie az európai normáknak, különösen a KHV folyamatára vonatkozó direktívának.

A hatásvizsgálat folyamatát a továbbiakban az érvényes magyar jogszabályok szellemének megfelelően mutatjuk be. (lásd Ábra 5-2)

Az előzetes környezeti hatástanulmány

A szükségtelen költségek elkerülése végett a környezeti hatásvizsgálatot két szakaszra osztották. Az első szakaszban egy előzetes környezeti hatástanulmány elkészítésére kerül sor, amelyet a vállalatok a környezeti felügyelőséghez nyújtanak be. Ebben a szakaszban a várható hatások előzetes szakértői becslésére kerül sor. Szokásos, nem egyedi beruházások esetén általában nincs szükség költséges mérésekre. Egy környezetvédelmi szakértői csoport a múltbeli tapasztalataira támaszkodva és az aktuális beruházás körülményeit figyelembe véve megfelelő pontosságú becslést tud adni arra vonatkozóan, hogy a beruházás környezeti hatásai belül esnek-e a szokásosan elfogadhatónak, nem jelentősnek tekintett mértéken. Ha már ekkor megállapítható, hogy a tervezett tevékenységnek nem lesznek komoly környezeti hatásai (vagy éppen ellenkezőleg, biztosnak tekinthető, hogy a környezeti hatások elfogadhatatlan mértéket öltenek), akkor felesleges lenne további, költséges vizsgálatokat végezni.

Ha az előzetes környezeti hatástanulmányból megállapítható a tervezett tevékenység várhatóan jelentősen hat a környezetre, de fontos hatások nem mérhetőek fel a kellő pontossággal, további részletes vizsgálatok és mérések nélkül, akkor a környezetvédelmi felügyelőség részletes hatástanulmány készítését írja elő. Egyedi, nem szokványos beruházások, vagy sajátos környezeti adottságok esetén általában sor kerül erre a második szakaszra. Egyes beruházások környezetvédelmi engedélyét a rendelet minden esetben részletes környezeti hatástanulmány készítéséhez köti.

A környezetvédelmi felügyelőség az a beruházótól független szervezet amelynek feladata a hatástanulmány ellenőrzése abból a szempontból, hogy az mennyire teljes körű és szakmailag milyen mértékig korrekt. A hatástanulmányban leírt változatok közül kijelöli azokat, amelyeket környezetvédelmi szempontból elfogadhatónak tart. A felülvizsgálatba más hatóságokat és külső szakértőket is bevon.

A környezeti hatástanulmánynak az érintettek számára hozzáférhetőnek kell lennie, megjegyzé-seket tehetnek a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan, melyeket a környezet-védelmi felügyelőség figyelembe vesz a döntés meghozatalánál. Az előzetes környezeti hatástanulmány megtekintésének helyét 30 napig hirdetményben teszi közzé az önkormányzat.

Az érintettek írásos véleményt tehetnek a tanulmányra vonatkozóan.

Fontos, hogy az érintettek közé sorolja a jogszabály a hatásterület lakosságát, a kezdeményező vállalatot, érdekvédelmi és környezetvédelmi szervezeteket és a hatóságokat. Hozzászólási joga van tehát egy helyi környezetvédelmi szervezetnek, valamint a magyar jogszabályok szerint egy országos környezetvédelmi szervezetnek is, ha alapszabálya szerint működési területe kiterjed az adott kérdésre.

44 Már 1993 előtt is voltak korlátozottabb érvénnyel rendelkező jogszabályok, illetve műszaki irányelvek a KHV-re vonatkozóan.

A hatásterület a környezet azon része, amelyre kiterjed a beruházás következtében létrejövő hatásfolyamat. Ide nem feltétlenül csak a beruházás közvetlen környezete tartozik. Pl. egy kéményből felszálló füst a szél irányába eső településektől távol is éreztetheti hatását, sőt az is előfordulhat, hogy a szennyező anyagok a szél következtében a beruházás területétől távol ülepednek le, míg a beruházás közvetlen környezetében élők szinte alig éreznek valamit a szennyező hatásból. Ezért fontos, hogy a beruházási döntésbe bevonják az összes érintettet, beleérte mindazon települések lakosságát, akik a hatásterületen élnek.

A környezeti felügyelőségnek arra kell alapoznia döntését, hogy a feltárt hatások szakmai szempontból jelentősnek ítélhetők-e meg. A határértékek feletti kibocsátások nyilvánvalóan jelentősnek ítélhetők meg. Amely országokban már régebb óta alkalmazzák a KHV-t, ott általában kialakult szokások vannak arra vonatkozóan, mit tekintenek jelentős hatásnak. (pl. a gépkocsiforgalom 10%-os növekedése már jelentősnek ítélhető). Természetesen a lakosság kedvezőtlenül fogadhat olyan hatásokat is, amelyek ezen szinten belül maradnak. Pl. mond-hatják, hogy az eredeti állapothoz képest, ők mindenképpen rosszul járnak, ezért a szennyezés szintjének legkisebb emelkedését sem kívánnák elfogadni. A politikai érdekegyeztetés és döntés ez esetben az önkormányzat és az érdekeltek feladata. A környezetvédelmi felügyelőség ezzel szemben szakhatóság, nem politikai szervezet, és döntéseit szakmai érvekre kell alapoznia, hisz ez a kiszámíthatóság és a jogszerű működés feltétele, amelyet egy hatóságtól elvárunk. A felügyelőség nem adja ki az engedélyt, ha a fejlesztés nagyfokú környezeti kockázattal járna, vagy kedvezőtlen regionális vagy globális környezeti hatást fejtene ki.

Elégtelen információ esetén sor kerül a részletes hatásvizsgálatra.

Az előzetes környezeti tanulmány tartalma A tevékenység célja és szükségessége

A környezeti hatástanulmányban ismertetni kell a tevékenység célját és szükségességét.

Telepítési és technológiai lehetőségek

Ismertetni kell az alapadatokat, mint pl. a kapacitás, beruházás időpontja, tartama, terület-igénye, stb.

Sorra kell venni azon telepítési alternatívákat, amelyek közül a vállalat kiválasztotta az általa előnyben részesített telephelyet, illetve meg kell adni a döntés során figyelembe vett technológiai alternatívákat.

Leírást kell adni a választott technológiáról, meg kell adni a vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségeket.

Meg kell azt is adni, milyen környezetvédelmi célú beruházásokat terveztek a hatások csökkentése érdekében, illetve a döntésben szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok.

A tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények

Ha a fejlesztéshez környezetvédelmi célú létesítmény kapcsolódik (pl. a csatornahálózat bővítésével jár együtt), akkor a tevékenység elmaradása negatív következményekkel járhat. Az is előfordulhat, hogy a környezetvédelmi engedély megtagadása esetén a beruházó olyan működésre kényszerülne, amely környezetvédelmi hatásai meghaladják a beruházás környezeti hatásait.

Környezetterhelés és a környezet igénybevétele

Meg kell becsülni, milyen vízszennyezés, levegőszennyezés, hulladék-kibocsátás járhat az adott tevékenységgel. Fel kell mérni a zajszennyezés, az esetleges hőszennyezés hatását is. Ki kell térni mind a normál üzemelés, mind pedig az üzemzavarok és balesetek esetén bekövetkező kibocsátásokra. Mekkora területet foglal el a beruházás az építkezés, illetve a működés szakaszában? A tevékenység során a vízigényt természetes vizekből, illetve a vezetékes rendszerből kívánják-e biztosítani? Hogyan befolyásolja a tevékenység a természetes vizek minőségét, vízjárását, vízhozamát? Hogyan érinti a vezetékes vízellátást?

A várható környezeti hatások előzetes becslése

A hatások leírása után meg kell adni azok számszerű becslését is. A becslés során támaszkodni lehet a vállalat által rendelkezésre bocsátott technológiai leírásra, a környezet állapotára vonatkozó adatbázisokra (pl. háttérszennyezettség, vizek), korábbi hatástanulmányokra, bizonyos mérésekre és szakértői becslésekre. Le kell írni a hatásfolyamatot és a hatásterületeket.

Országhatárokon átterjedő hatások

Az országhatáron átterjedő hatásokról Magyarországnak informálnia kell az érintett országokat.

A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások

Ismertetni kell mind a terület jelenlegi állapotát, annak funkcióit és a várhat változásokat.

A hatástanulmányban a tanulmányt készítő szakértői csoportnak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy véleményük szerint várhatók-e jelentős környezeti hatások. Ha erre a kérdésre nem tudnak egyértelmű választ adni, akkor fel kell sorolni azon kérdéseket, amelyeket csak további vizsgálatok, illetve mérések után lehet megválaszolni. Ezt az információt a környezetvédelmi hatóság szempontok adására használja fel a részletes környezeti hatástanulmány elkészítéséhez.

Az előzetes környezeti hatástanulmány benyújtása után a környezetvédelmi felügyelőség 30 napon dönt, és következő döntéseket hozhatja:

a) Részletes környezeti hatástanulmány készítését írja elő. Ekkor megadja azt is, hogy a részletes KHT-ben mely kérdésekre, milyen mélységig kell kitérni.

b) Kiadja a környezetvédelmi engedélyt.

c) Elutasítja a kérelmet.