A határ és a kulturális intelligencia, valamint komponensei közötti

A határ közelsége alatt földrajzi távolságot, 50 km-en belüli elhelyezkedést határoztam meg. Az 50 km-t azért választottam, mert nagysága a kishatárforgalomhoz kapcsolódik.

Ennek azon ország esetében van jelentősége, amely nem tartozik a Schengeni - övezethez (Románia), vagy nem tagja az Európai Uniónak (Ukrajna). A kérdőívben a hallgatók a postai irányítószámot adták meg. Ez alapján határoztam meg a települések nevét. A települések neve alapján Magyarország térképén meghatároztam a települések nyugati illetve keleti határtól mért távolságát, és azokat a településeket vontam be az értékelésbe, amelyek ötven kilométeres sávon belül helyezkedtek el. Az adatbázisból kiszűrtem azokat a hallgatókat, akik nem a kérdéses határ közelében nőttek fel, és minden hallgatóhoz hozzárendeltem a határ nevét. A határ nominális változó a kulturális intelligencia, illetve komponensei pedig metrikus változók, így a kapcsolat vizsgálatára varianciaanalízist alkalmaztam. A varianciaanalízis részletes eredményeit a 29. mellékletben foglaltam össze, a két kategória szerint az érintettek kulturális intelligenciáját 42. ábrán ábrázoltam.

42. ábra A nyugati és a keleti határ 50 km-es körzetén belül élők kulturális intelligenciája

A varianciaanalízis eredménye szerint a szóráshomogenitás feltétele teljesül és a két kategória átlagában mutatkozó különbség szignifikáns (Sig. 0,031). Tehát a nyugati határ közelében élők kulturális intelligenciája kis mértékben, de szignifikánsan magasabb a keleti határ közelében élőkhöz képest.

Megvizsgálva a kulturális intelligencia faktorait megállapítottam, hogy a két kategória különbsége nem köthető egyetlen faktorhoz, amint az a 43. ábrán látható, mind a négy faktor esetén magasabb értékek adódtak a nyugati határ mentén.

Nyugati határ

82 83 84 85 86 87 88

Keleti CQ

86,3

83,7

Nyugati határ

82 83 84 85 86 87 88

Keleti CQ

86,3

83,7

15 17 19 21 23 25 keleti

nyugati keleti nyugati keleti nyugati keleti nyugati

motivációsmetakognitívkognitívmagatartási

43. ábra A nyugati és a keleti határ 50 km-es körzetén belül élők kulturális intelligenciájának faktorértékei

A varianciaanalízis eredménye szerint az egyes kategóriák (nyugat, kelet) között a legnagyobb különbség a motivációs komponens esetén adódott, a legkisebb pedig a kognitív komponens esetén (29. melléklet).

5.7.4 Az értelmiségi értékek és a kulturális intelligencia, valamint komponensei közötti kapcsolatok intenzitása

Az általános lineáris modell segítségével feltárt kapcsolatok intenzitására vonatkozóan, a metrikus változók esetén korrelációelemzést, a nominális változók esetén varianciaanalízist végeztem az SPSS program segítségével. Az elemzés eredményeként meghatároztam a korrelációs együtthatókat (r), amelynek abszolút értéke a kapcsolat erősségét, előjele pedig a változók közötti kapcsolat irányát adja meg. A jobb áttekinthetőség miatt a korrelációelemzés eredményét az értelmiségi értékek magyarázó változóira vonatkozóan külön végeztem el.

A) A siker attitűd főkomponensek és a kulturális intelligencia közötti kapcsolat intenzitása

A siker attitűd magyarázó változó öt főkomponense közül az általános lineáris modell segítségével kimutattam, hogy a kulturális intelligenciával négy komponensnek van szignifikáns kapcsolata, egynek pedig nincs. A kapcsolat intenzitását korrelációelemzéssel határoztam meg. A könnyebb áttekinthetőség miatt a kapcsolatok meglétére és intenzitására vonatkozó eredményeket grafikusan jelenítettem meg, az

SPSS analízis részletes eredményeit pedig a mellékletben foglaltam össze (30.

melléklet).

44. ábra A siker attitűd főkomponensei és a kulturális intelligencia közötti kapcsolatok intenzitása

A 44. ábrán látható, hogy a siker attitűd öt főkomponense közül a legintenzívebb, közepes erősségű (0,289) kapcsolatban a kulturális intelligenciával a „Tartalmas hallgatói élet” elnevezésű főkomponens van, majd ezt követi az „Emberi kapcsolatok”

komponens. A „Szakmai és közösségi elismerés” és a „Szabálykövetés” főkomponensek gyenge intenzitású pozitív kapcsolatban vannak a kulturális intelligenciával. A

„Munkaerőpiaci megfelelés” főkomponens kapcsolata a kulturális intelligenciával rendkívül kismértékű és nem szignifikáns (30. melléklet), amint az, az általános lineáris modell eredményeiből is kimutatható volt.

A tapasztalat magyarázó változó főkomponensei és a kulturális intelligencia közötti szignifikáns kapcsolatokat a 45. ábrán foglaltam össze. A teljesség kedvéért itt is megjelenítettem mind az öt főkomponenst. A vonalak megléte a kapcsolatot, vastagsága az intenzitás mértékét jelölik, a vonalak fölé írt számok pedig a korrelációs együtthatók értékét mutatják.

45. ábra A tapasztalat főkomponensei és a kulturális intelligencia közötti kapcsolatok intenzitása

A 45. ábrán látható, hogy a tapasztalat öt főkomponense közül a legintenzívebb, közepes erősségű pozitív kapcsolatban a kulturális intelligenciával a „Turizmus”

főkomponens van. Ennél kicsit kevésbé erős a kapcsolata a „Tevékenység külföldiekkel”

főkomponensnek, és gyenge pozitív kapcsolatot mutat a „Kisebbségi kapcsolat”

elnevezésű főkomponens. A tapasztalat magyarázó változó „Környezeti háttér” és

„Iskolázottság” főkomponenseinek kapcsolata a kulturális intelligenciával rendkívül kismértékű és nem szignifikáns (30. melléklet), amint az, az általános lineáris modell eredményeiből is következett.

B) A domináns szervezeti kultúra és a kulturális intelligencia kapcsolata

Az értelmiségi értékek harmadik komponense a hallgatók leendő munkahelyének szervezeti kultúrája. A szervezeti kultúrával kapcsolatos elképzelések összhangjának figyelembe vételével meghatároztam a hallgatók domináns szervezeti kultúráját. Az általános lineáris modell szerint a domináns kultúra is szignifikánsan hozzájárul a modell magyarázóképességéhez (18. táblázat). A kapcsolat erőssége azonban korrelációanalízissel nem vizsgálható, hiszen az összhang feltételrendszerének való megfeleléssel a szervezeti kultúrát nominális változóvá alakítottam. A nominális magyarázó és metrikus magyarázott változó kapcsolatának vizsgálatát ezért varianciaanalízissel végeztem. Az analízis részletes eredményeit a 31. mellékletben foglaltam össze. A kulturális intelligencia normál eloszlást követ és a szóráshomogenitás feltétele is teljesül, mert a Levene – teszt nem szignifikáns (Sig. 0,171). A lefuttatott varianciaanalízis eredményei alapján szignifikáns a különbség a vizsgált csoportok átlagértékei között (Sig. 0,000). Ha a varianciaanalízis eredménye szignifikáns, akkor az még csak azt jelzi, hogy a kategóriák átlagai között általában van

KULTURÁLIS

eltérés, de az még nem derül ki, hogy pontosan mely átlagok között van ez az eltérés.

Ennek a vizsgálatára post – hoc tesztet végeztem, és megállapítottam, hogy a hierarchia típusú domináns kultúrát preferáló hallgatók kulturális intelligenciájához képest minden más szervezeti kultúrát választó hallgató kulturális intelligenciája szignifikánsan magasabb (46. ábra).

46. ábra A domináns szervezeti kultúra és a kulturális intelligencia kapcsolata (átlag és konfidencia intervallum 95%)

Amint az a 46. ábráról látható, a legalacsonyabb átlagos kulturális intelligenciával (80,1) rendelkező hallgatók hierarchia típusú domináns kultúrát választanak, a legmagasabb kulturális intelligenciával (95,9) rendelkezők pedig az adhokrácia típusú kultúrát. A varianciaanalízis eredményei szerint ezek a különbségek szignifikánsak. A hallgatók legnagyobb arányban (∼75%) a klán típusú kultúrát preferálják, az ilyen kultúrát választókhoz képest szignifikánsabb magasabb kulturális intelligenciával rendelkeznek azok, akik adhokrácia, és szignifikánsan alacsonyabb kulturális intelligenciával rendelkeznek azok, akik hierarchia típusú szervezeti kultúrájú munkahelyen szeretnének végzés után dolgozni. A klán és a piac típusú kultúrát preferálók kulturális intelligenciájában mutatkozó különbség azonban nem szignifikáns.

C) A siker attitűd és a tapasztalat főkomponensei és a kulturális intelligencia faktorai közötti kapcsolat intenzitása

Részletesen megvizsgáltam és az általános lineáris modell többváltozós változatával feltártam az értelmiségi értékek siker attitűd és tapasztalat magyarázó változókat alkotó főkomponensek és a kulturális intelligencia faktorai közötti kapcsolatokat.

Megállapítottam, hogy mely komponensek közötti kapcsolatok szignifikánsak. A kapcsolatok erősségének, intenzitásának meghatározására korreláció analízist végeztem.

Az eredményeket a 32. mellékletben foglaltam össze, a könnyebb áttekinthetőség miatt siker attitűd és a tapasztalat főkomponenseinek kapcsolatait külön a 47. és 48. ábrán jelenítettem meg.

47. ábra A siker attitűd főkomponensei és a kulturális intelligencia faktorai közötti kapcsolatok intenzitása

A 47. ábrán látható, hogy a siker attitűd főkomponensei közül a „Tartalmas hallgatói élet” elnevezésű komponens közepes intenzitású kapcsolatban van a kulturális intelligencia motivációs, metakognitív és magatartási komponensével és gyenge a kapcsolat szorossága a kognitív komponenssel. A „Szakmai és közösségi elismerés”

főkomponens a GLM analízis eredményeivel összhangban gyenge intenzitású kapcsolatban van a kulturális intelligencia motivációs, metakognitív és kognitív komponensével és nem szignifikáns a kapcsolata a magatartási komponenssel. Közepes erősségű a kapcsolat az „Emberi kapcsolatok” főkomponens és a kulturális intelligencia metakognitív komponense között, és gyenge intenzitású kapcsolat van a többi három CQ faktorral. A „Munkaerőpiaci megfelelés” főkomponens kizárólag a kulturális intelligencia magatartási komponensével mutat nagyon gyenge pozitív kapcsolatot. A

Tartalmas

Gyenge pozitív kapcsolat Közepes pozitív kapcsolat Tartalmas

Gyenge pozitív kapcsolat Közepes pozitív kapcsolat

kulturális intelligencia mind a négy faktorával gyenge intenzitású kapcsolat mutatható ki a siker attitűd „Szabálykövetés” főkomponensével.

48. ábra A tapasztalat főkomponensei és a kulturális intelligencia faktorai közötti kapcsolatok intenzitása

A GLM analízis eredményeivel összhangban az értelmiségi értékek tapasztalat elemének két főkomponense a „Környezeti háttér” és „Iskolázottság” elnevezésű nem mutat szignifikáns kapcsolatot a kulturális intelligencia egyetlen faktorával sem, így ezeket a 48. ábrán nem jelenítettem meg. A legintenzívebb, közepes erősségű pozitív kapcsolatban a kulturális intelligencia motivációs faktorával a „Turizmus” főkomponens van, azonban többi faktorral (metakognitív, kognitív, magatartási) is mutat gyenge intenzitású kapcsolatot. Hasonló a helyzet a „Tevékenység külföldiekkel”

főkomponenssel, amely szintén a kulturális intelligencia motivációs faktorával mutat közepes intenzitású kapcsolatot és gyenge intenzitásút a többi három faktorral. A

„Kisebbségi kapcsolat” elnevezésű főkomponens gyenge pozitív kapcsolatot mutat a kulturális intelligencia mind a négy faktorával.

KULTURÁLIS

Gyenge pozitív kapcsolat Közepes pozitív kapcsolat

KULTURÁLIS

Gyenge pozitív kapcsolat Közepes pozitív kapcsolat