A hipotézisek helytállóságának elemzése

A kutatási modell változóinak, illetve a közöttük feltárt kapcsolatoknak a részletes vizsgálata után ebben a fejezetben az előzetes hipotézisek helytállóságának ellenőrzésével foglakozom.

1. Hipotézis

Az értelmiségi értékek három eleme, a siker attitűd, a tapasztalat és a vágyott szervezeti kultúra, amelyek összefüggésben vannak a kulturális intelligenciával.

Kutatási modellt állítottam fel, amelynek egyik független változóját értelmiségi értékek összefoglaló névvel neveztem el. Az értelmiségi értékeknek három komponensét azonosítottam, részben a szakirodalom értékelése során feltárt hiányosságok, részben az eredmények ellentmondásai alapján. Az értelmiségi értékek, mint a modell független változójának három eleme: a siker attitűd, a tapasztalat és a vágyott szervezeti kultúra.

A siker attitűd a hallgatók sikeresség érzetének kifejezője, melynek komponenseit a mérésére előzetesen kidolgozott kérdőív változóiból, főkomponens analízissel határoztam meg. A tapasztalat összetevőit a szakirodalom alapján azonosított változókból szintén főkomponens analízissel határoztam meg. A szervezeti kultúra jellemzésére a Cameron – Quinn modell négy kultúra típusát alkalmaztam, melynek mérése a modell alkotói által kidolgozott OCAI kérdőív felhasználásával történt. A kutatási modell függő változója a kulturális intelligencia, melynek a szakirodalomban elfogadott négy faktoros változatát alkalmaztam. A motivációs, metakognitív, kognitív és magatartási faktorok mérésére a húszelemes, négyfaktoros CQS kérdőívet használtam.

A kutatási modell függő, és független változóinak kapcsolatát általános lineáris modellel határoztam meg, mert ez a többváltozós lineáris regresszió és a szórásanalízis módszereit integrálja és egyszerre vesz figyelembe minden olyan paramétert, ami a többi paraméterrel nem fejezhető ki. Az általános lineáris modellel az értelmiségi értékek, illetve komponensei és a kulturális intelligencia között számos esetben mutattam ki szignifikáns kapcsolat meglétét. A GLM analízis alapján a modell magyarázó képessége közel 25 % (korrigált R² = 0,248). Ez alapján a igazolást nyert a következő megállapítás:

Azonosítottam az értelmiségi értékek három elemét, a siker attitűdöt, tapasztalatot, és a domináns, vágyott szervezeti kultúrát, amelyek szignifikáns pozitív kapcsolatban vannak a kulturális intelligenciával.

2. Hipotézis

Az értelmiségi értékek siker attitűd komponense elsősorban a kulturális intelligencia motivációs komponensével van összefüggésben.

Az értelmiségi értékek siker attitűd komponense az egyetemi hallgatók sikeresség érzetéhez kapcsolódó változókból épül fel. Az előzetes vizsgálatok során meghatározott változók öt főkomponensbe voltak rendezhetők faktoranalízis segítségével. A főkomponensek az eredeti információtartalom több mint 60%-át megőrizték. A főkomponensek tartalmát leíró elnevezés szempontjának figyelembe vételével az öt

főkomponens a következő elnevezést kapta: Tartalmas hallgatói élet, Szakmai és közösségi elismerés, Emberi kapcsolatok, Munkaerőpiaci megfelelés és Szabálykövetés.

A siker attitűd főkomponenseinek és a kulturális intelligencia négy faktora (kognitív, metakognitív, motivációs, magatartási) közötti kapcsolat meglétét az általános lineáris modell segítségével, a szignifikáns kapcsolatok intenzitását pedig korrelációelemzéssel határoztam meg. A vizsgálatok eredményeként bizonyítást nyert megállapítás:

Az értelmiségi értékek siker attitűd főkomponensei a kulturális intelligencia minden faktorával (kognitív, metakognitív, motivációs,

magatartási) szignifikáns pozitív kapcsolatban vannak.

3. Hipotézis

Az értelmiségi értékek tapasztalat komponense elsősorban a kulturális intelligencia kognitív és magatartási komponensével van összefüggésben.

A szakirodalom értékelése során rámutattam arra, hogy a kutatók álláspontja nem egységes abban, hogy a tapasztalat a kulturális intelligencia mely komponensét befolyásolja. A tapasztalattal kapcsolatos változókat faktoranalízis felhasználásával öt főkomponensbe rendeztem. A főkomponensek az eredeti információtartalom több mint 60%-át megőrizték. A főkomponensek tartalmát lefedő, rövid elnevezést adtam az öt komponensnek, melyek a következők: Környezeti háttér, Turizmus, Tevékenység külföldiekkel, Kisebbségi kapcsolat, Iskolázottság. A kulturális intelligencia faktorai és a tapasztalat főkomponensei közötti kapcsolat meglétét az általános lineáris modell segítségével, a szignifikáns kapcsolatok intenzitását pedig korrelációelemzéssel határoztam meg. A vizsgálatok eredményeként igazolást nyert megállapítás:

Az értelmiségi értékek tapasztalat főkomponensei a kulturális intelligencia mind a négy (kognitív, metakognitív, motivációs, magatartási)

komponensével szignifikáns pozitív kapcsolatban vannak.

4. Hipotézis

A hallgatók „vágyott” szervezeti kultúrája és a kulturális intelligenciájuk között kimutatható kapcsolat van.

Eredetileg a kulturális intelligenciát, mint az egyén képességét definiálták, hamarosan felmerült az igény a csoport illetve szervezeti szintű vizsgálatokra. Ehhez kapcsolódott az a feltételezés, hogy kimutatható kapcsolat van a szervezeti kultúra és a kulturális intelligencia között. A kutatás nappali tagozatos egyetemi hallgatókra terjedt ki, ezért a

„vágyott” szervezeti kultúrát vizsgáltam. A kongruencia könnyített feltételének figyelembe vételével meghatároztam a hallgatók domináns szervezeti kultúráját. A kulturális intelligencia faktorai és a domináns szervezeti kultúra közötti kapcsolat meglétét az általános lineáris modell segítségével, a szignifikáns kapcsolatokat pedig varianciaanalízissel vizsgáltam. A vizsgálatok eredményeként bizonyítást nyert megállapítás:

A magas kulturális intelligenciával rendelkező hallgatók adhokrácia, az alacsony kulturális intelligenciával rendelkező hallgatók hierarchia

típusú domináns szervezeti kultúrával rendelkező munkahelyen szeretnének dolgozni.

5. Hipotézis

Az ország keleti és nyugati határa mentén élő hallgatók kulturális intelligenciájában kimutatható különbség van.

A hipotézis megfogalmazásakor abból a feltételezésből indultam ki, hogy az ország vasfüggönyhöz közeli nyugati határának, illetve a keleti határának közelében élők más interkulturális kihívásokkal találkoznak, és ezért különbség tapasztalható a kulturális intelligenciájukban. Ez a hipotézis külön jelent meg a kutatási modellben, mert nem tartottam értelmiségi értéknek, hogy ki melyik határ közelében nőtt fel. A kutatás során meghatároztam azoknak a hallgatóknak a körét, akik az érintett határok 50 km-es körzetén belül nőttek fel. A határ és a kulturális intelligencia közötti összefüggés vizsgálatára variancia analízist alkalmaztam. A vizsgálatok eredményeként bizonyítást nyert megállapítás:

Az ország nyugati határának 50 km-es körzetén belül élő hallgatók kulturális intelligenciája szignifikánsan magasabb értéket mutat,

mint a keleti határ mentén élőké.