Az értelmiségi értékek és a kulturális intelligencia, valamint

A kutatási modellemben szereplő értelmiségi értékek, magyarázó és a kulturális intelligencia, magyarázott változók kapcsolatát általánosított lineáris modellel (GLM) vizsgáltam. A GLM előnye, hogy a magyarázott változó egyidejűleg kifejezhető magas mérési szintű (siker attitűd és tapasztalat főkomponensek) és alacsony mérési szintű magyarázó (domináns szervezeti kultúra) változók függvényeként.

Az általánosított lineáris modell III. típusát használtam, Ez a típus minden olyan paramétert egyszerre vesz figyelembe, ami a többi paraméterrel nem fejezhető ki, azonban elvárás, hogy minden cellához tartozzon legalább egy megfigyelés (Ketskeméty & Izsó, 2005). Miután a kérdőív adatainak rögzítésekor kizártam azokat a válaszadókat, akik a kérdések nagy részét hagyták megválaszolatlanul, így ez az elvárás teljesül.

Az egyváltozós GLM modell segítségével határoztam meg az értelmiségi értékeket alkotó főkomponensek és a kulturális intelligencia közötti kapcsolatot. Az elemzés részletes adatai a 26. mellékletben láthatók. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a szóráshomogenitás feltétele teljesül (Levene teszt nem szignifikáns). A GLM megfelelő szórásfelbontó táblázatának adatait a 18. táblázatban foglaltam össze.

18. táblázat A kulturális intelligencia (CQ) és az értelmiségi értékek kapcsolata

Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable: CQ

94618,831^a 17 5565,814 25,405 ,000

3562351,733 1 3562351,733 16260,324 ,000

11646,612 3 3882,204 17,720 ,000

21129,387 1 21129,387 96,445 ,000

2270,084 1 2270,084 10,362 ,001

14708,172 1 14708,172 67,135 ,000

29,891 1 29,891 ,136 ,712

4907,568 1 4907,568 22,401 ,000

222,721 1 222,721 1,017 ,314

991,547 1 991,547 4,526 ,034

13416,066 1 13416,066 61,238 ,000

2125,548 1 2125,548 9,702 ,002

1,274 1 1,274 ,006 ,939

2666,953 3 888,984 4,058 ,007

272319,502 1243 219,082

of Squares df Mean Square F Sig.

R Squared = ,258 (Adjusted R Squared = ,248) a.

A 18. táblázat utolsó oszlopának adataiból látható, hogy a modell szignifikáns, tehát az értelmiségi értékek komponensei és a kulturális intelligencia szignifikáns kapcsolatban vannak egymással. A modell magyarázó képességét a táblázat alján feltüntetett korrigált R² (0,248) adja meg, amely szerint a változók a kulturális intelligencia majdnem 25 %-át magyarázzák. Társadalomtudományi területen ez az érték kellően magas.

Ugyanakkor a táblázat adataiból az is látszik, hogy nem minden komponensnek van szignifikáns kapcsolata a kulturális intelligenciával (szürke háttérrel kiemelve). A siker attitűd „Munkaerőpiaci megfelelés” valamint a tapasztalat „Környezeti háttér” és

„Iskolázottság” főkomponensek esetén nem mutatható ki szignifikáns kapcsolat. Ezt az eredményt megerősíti a főkomponensek és a kulturális intelligencia közötti lineáris regresszió analízis is.

A lineáris regresszió analízis elvégzésekor a változók közötti kapcsolat meglétére, irányára és erősségére keresünk választ, a magyarázó és magyarázott változók megadása mellett. A többváltozós lineáris regresszió számításnál, egy magyarázott változó alakulását vizsgáljuk több magyarázó változó függvényében. Többváltozós regresszió során a kapcsolat erőssége a többszörös korrelációs együttható négyzetével mutatható ki, amelyet többszörös determinációs együtthatónak is neveznek (R²). Minél nagyobb R² értéke, annál erősebbnek mondható a kapcsolat, vagyis a modell magyarázó ereje is annál jobb. Többváltozós esetben a korrigált R² értéket használjuk, mert a változók számának növelése önmagában növeli a determinációs együttható értékét, ezért kell a korrigált értéket figyelembe venni (Sajtos & Mitev, 2007).

A regresszió analízis során a változók modellből történő elhagyására többféle módszer áll rendelkezésre, ezek közül a Backward módszert használtam. A Backward módszer az első lépésben valamennyi független változót tartalmazza, majd mindig a leggyengébb

parciális magyarázatot mutató független változót hagyja el a modellből. A változók szelektálása mindaddig folytatódik, míg minden változó parciális magyarázata szignifikáns nem lesz (Székelyi & Barna, 2005).

A kulturális intelligencia (CQ), a siker attitűd és tapasztalat főkomponenseire a Backward módszerrel elvégzett regresszió analízis során ugyanazok a főkomponensek

„estek” ki, amelyek a GLM modellben nem bizonyultak szignifikánsnak. (A regresszió analízis részletes eredményeit a 27. mellékletben foglaltam össze.) A Backward módszerrel elvégzett regresszió analízis során a kizárás sorrendje is nyomon követhető (19. táblázat).

19. táblázat A főkomponensek kiléptetésének sorrendje

Variables Entered/Removed^b

Szakmai és közösségi elismerés, Emberi kapcsolatok,

A 19. táblázatból látható, hogy először valamennyi magyarázó változó (5 siker attitűd és 5 tapasztalat főkomponens) szerepel a modellben. Első lépésben az abszolút értékben legkisebb t-értéket (0,514) és legmagasabb szignifikancia szintet (0,607) produkáló

„Iskolázottság” változó kerül kizárásra (27. melléklet), majd ugyanezen okok miatt ezt követi a „Munkaerőpiaci megfelelés” és a „Környezeti háttér”. (A t-érték a B regressziós együttható és a hozzátartozó standard hiba hányadosa.) A két analízis összehasonlításából látható, hogy a változók kizárásának sorrendje az általános lineáris modell legnagyobb szignifikancia szintű változóval kezdődik, majd csökkenő értékekkel folytatódik (18. táblázat).

A végső modellben azok a változók szerepelnek, amelyekről elmondható, hogy parciális magyarázata szignifikáns, és a regresszió analízis alapján a magyarázóképessége több mint 20 %, a korrigált R² értéke 0,202.

Az általános lineáris modell magában foglalja a domináns szervezeti kultúra változót is ezért magasabb a magyarázóképessége (24,8%), mint a regressziós modellé (20,2%).

Az általános lineáris modell segítségével megvizsgáltam, hogy az értelmiségi értékek és a kulturális intelligencia, valamint annak komponensei között kimutatható-e szignifikáns kapcsolat. Megállapítottam, hogy a siker attitűd öt főkomponenséből négy, (Tartalmas hallgatói élet; Szakmai és közösségi elismerés; Emberi kapcsolatok;

Szabálykövetés) szignifikáns kapcsolatban van a kulturális intelligenciával.

A „Tartalmas hallgatói élet” elnevezésű főkomponens foglalja magában egyrészt azokat a változókat, amelyek a hallgató elégedettségével, jó érzéseivel, másrészt az idegen nyelvtudással és az oktatáshoz kötődő külföldi lehetőségekkel kapcsolatosak. A hallgatók siker attitűdjei közül ez az, amelyik esetén a leginkább várható a kulturális intelligenciával való szignifikáns kapcsolat. A „Szakmai és közösségi elismerés”

elnevezésű főkomponens foglalja magában a környezet felöl érkező pozitív visszacsatolást, egyrészt a tanulmányi versenyek, a hallgatói közösségi élet és a társak és tanárok elismerését, megbecsülését. Az „Emberi kapcsolatok” főkomponens tartalma tulajdonképpen az, ami kapcsolati tőkeként, illetve a munka – magánélet egyensúlyaként foglalható össze. A „Szabálykövetés” főkomponens elsősorban a hallgatók egyetemi előmenetelével kapcsolatos külső elvárásokat (eredményes vizsgázás, óralátogatás) jeleníti meg. A siker attitűd, mint a modell magyarázó változója a hallgatók sikeresség érzetét jelenti, ennek pozitív kapcsolata a kulturális intelligenciával, a CQ szerkezetének ismeretében várható volt.

Egy főkomponens (Munkaerőpiaci megfelelés) esetén azonban nem volt kimutatható ilyen szignifikáns kapcsolat. A „Munkaerőpiaci megfelelés” főkomponensben a hallgatók végzés utáni elhelyezkedéssel kapcsolatos preferenciája fogalmazódott meg.

Egyrészt arra vonatkozóan, hogy rövid időn belül el tudnak-e helyezkedni, másrészt, hogy a megszerzett diploma a munkaerőpiacon versenyképes lesz-e. Annak oka, hogy ez a főkomponens nincs szignifikáns kapcsolatban a kulturális intelligenciával egyrészt az, hogy a válaszadók többsége a tanulmányai elején jár, és így még távolinak érzi, a munkaerőpiac kihívását. Másrészt, mivel többségük felnőtté válás kezdetén jár, így nem rendelkezik kellő információval a munka világának kihívásairól.

Az értelmiségi értékek tapasztalat öt főkomponense közül három főkomponens (Turizmus; Tevékenység külföldiekkel; Kisebbségi kapcsolat) szignifikáns kapcsolatot mutatott a kulturális intelligenciával. Ez megerősítette a szakirodalomban foglaltakat, hiszen több kutató mutatott ki kapcsolatot a külföldön szerzett tapasztalat és a kulturális intelligencia között. A „Turizmus” elnevezésű főkomponens a turistaként felkeresett országok számát, illetve a másik országban eltöltött idő hosszát foglalta magában. A kapcsolat megléte igazolta, hogy a kulturális intelligencia nemcsak a munka során szerzett külföldi tapasztalattal van összefüggésben. A „Tevékenység külföldiekkel”

főkomponensbe azok a tapasztalatszerzési lehetőségek kerültek, amelyek a külföldiekkel való kapcsolatokra vonatkoztak, függetlenül attól, hogy ez tanulás, vagy munka volt, illetve, hogy a helyszíne külföld volt-e, vagy Magyarország. A szignifikáns kapcsolat megléte összhangban van a szakirodalommal. A harmadik főkomponens, amely szintén szignifikáns kapcsolatot mutatott a kulturális intelligenciával a

„Kisebbségi kapcsolat” elnevezésű volt és a nemzeti kisebbségekhez tartozó közeli (rokonok, barátok) és kevésbé közeli (osztálytárs) kapcsolatok számára, illetve a kapcsolattartás intenzitására vonatkozott. Ennek a főkomponensnek a kapcsolata arra enged következtetni, hogy kulturális különbségekből adódó kihívásokkal nemcsak a

külföldiekkel történő interakció során találkozhatunk. A tapasztalat két főkomponense, a „Környezeti háttér” és az „Iskolázottság” azonban nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a kulturális intelligenciával. A környezeti háttér azoknak a településeknek a közigazgatási státuszán, illetve a kisebbségi önkormányzatok számára vonatkozó információkon alapult, ahol a kutatásban részt vett hallgató felnőtt, illetve lakik. Az eredmény azt mutatja, hogy a saját véleményük szerint mindegy, hogy valaki pár száz fős kisközségből, vagy több százezres megyeszékhelyről került a felsőoktatásba, ez nem mutat szignifikáns kapcsolatot a kulturális intelligenciájával. A kisebbségi önkormányzatok száma pedig elsősorban a település lélekszámával van összefüggésben, és nincs közvetlenül kimutatható kapcsolatban a kitöltő ilyen irányú tapasztalataival.

Mivel Magyarországon a felsőoktatásba csak olyan hallgató kerülhet be, aki rendelkezik érettségivel, az „Iskolázottság” főkomponens az egyetemi tanulmányokhoz kötődő információkat (képzési szint, teljesített félévek száma) tömörített magában. Számomra meglepő volt, hogy ennek a főkomponensnek sem volt szignifikáns a kapcsolata a kulturális intelligenciával. Hiszen válaszadók közel fele (51,8%) rendelkezett több mint 3 lezárt félévvel, mégsem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat a tanulással töltött idő és a kulturális intelligencia között.

A részletek vizsgálatával árnyaltabb képet kapunk a kulturális intelligencia faktorok és az értelmiségi értékek kapcsolatáról. A GLM analízis eredményeként megállapítottam, hogy az értelmiségi értékek (siker attitűd és tapasztalat főkomponensek, domináns kultúra) és a kulturális intelligencia komponenseinek (motivációs, metakognitív, kognitív, magatartási) modellje ebben az esetben is szignifikáns (28. melléklet). A tapasztalat „Környezeti háttér” és „Iskolázottság” főkomponense a kulturális intelligencia egyetlen komponensével sem mutat szignifikáns kapcsolatot. A siker attitűd „Munkaerőpiaci megfelelés” főkomponense nincs szignifikáns kapcsolatban a kulturális intelligencia motivációs, metakognitív és kognitív komponensével, azonban a magatartási komponenssel igen (Sig. 0,019). A kulturális intelligencia magatartási komponensének legfontosabb jellemzője, hogy nem elegendő tudni, mikor mi a helyes, vagy a motiváció az adekvát cselekvés megtételére, de birtokolni kell az ehhez szükséges eszközöket és magas szinten kell tudni alkalmazni. A „Munkaerőpiaci megfelelés” és a kulturális intelligencia magatartási komponensének szignifikáns kapcsolata azt jelenti, hogy a megkérdezettek úgy vélik, birtokában vannak a megfelelő verbális és non-verbális eszközrendszernek és ezt tanulmányaik befejezése után is kamatoztatni tudják.

Ugyanakkor a siker attitűd „Szakmai és közösségi elismerés” főkomponense szignifikáns kapcsolatban van a kulturális intelligencia motivációs, metakognitív és kognitív komponensével, azonban a magatartási komponenssel nem (Sig. 0,335). A siker attitűdnek ez a komponense magában foglalja a tanulmányi versenyeken való eredményes szereplést, az aktív részvételt a hallgatói közösségi életben és a társak és tanárok elismerését, megbecsülését. Az, hogy a kulturális intelligencia magatartási komponensének nem szignifikáns a kapcsolata ezzel a főkomponenssel, arra utal, hogy a hallgatók nem kapcsolják össze a saját viselkedésüket és a környezet jelzéseit.

Az általános lineáris modell segítségével feltártam, hogy mely magyarázó és magyarázott változó között van szignifikáns kapcsolat. A további vizsgálatok során pedig a kapcsolatok szorosságát vizsgáltam, ahol ezt az általános lineáris modell szignifikancia szintje indokolttá tette (Sig. ≤ 0,05).

5.7.3 A határ és a kulturális intelligencia, valamint komponensei közötti kapcsolatok