Magyarország csatlakozásával az Európai Unióhoz, majd teljes jogú schengeni tagságunkkal a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol átléphetik az övezet belső határait és 2011. május 1-től a munkaerő szabad áramlását korlátozó szabályok is megszűntek. Mindezek a folyamatok egy szerves építkezés elemei, amelynek eredményeként a magyar állampolgárok egyre gyakrabban kerülnek olyan kihívások elé, melyek a kulturális különbségekben gyökereznek. Különösen így van ez napjaink egyetemi hallgatóival, akik a jövő értelmiségét, a szervezetek potenciális vezetői körét jelentik.
A globalizáció napjaink megkérdőjelezhetetlen valósága. Az áruk, a tőke, a munkaerő és az információ áramlása következtében egymástól rendkívül nagy földrajzi távolságra élők is könnyen kapcsolatba kerülnek egymással. A globalizáció eredményeként gyorsul a technikai fejlődés, sok országban növekszik az életszínvonal. Ugyanakkor egyre gyakrabban alakul ki konfliktus a kulturális különbözőségekből, az eltérő értékrendek ütközéséből. Éppen ezért minden korábbinál fokozottabban jelentkezik a kulturális különbségek és hasonlóságok megismerésének, feltárásának igénye. Ez az igény a munkaerő mozgásához kapcsolódóan még fokozottabban jelentkezik és ez teremtette meg az alapot kevesebb, mint egy évtizede a menedzsment tudományok egy új konstruktumának, a kulturális intelligenciának az életre hívásához.
Értekezésemben ennek az új konstruktumnak a kutatásával kapcsolatos szakirodalmi eredményeket igyekeztem minél teljesebben bemutatni és kutatási feltételezéseim helyességét empirikus vizsgálatokkal igazolni. A kulturális intelligencia az egyén kulturális kihívásoknak megfelelni tudását fejezi ki, és négy faktorból álló összetett
fogalom. A négy faktorból kettő (metakognitív, kognitív) a „fej”-hez, a gondolkodáshoz, az ismeretek megszerzéséhez és rendszerezéséhez kapcsolódik. A harmadik faktor (motivációs) a „szív”, az egyén mozgatórugójának, érzéseinek fontosságát hangsúlyozza, a negyedik faktor (magatartási) pedig a „test”, amely az ész és a szív által irányított viselkedésben nyilvánul meg. A kulturális intelligenciának ez utóbbi faktora a környezet számára legkönnyebben tetten érhető, megragadható.
Ugyanakkor ezek a faktorok egy összefüggő egységes rendszert alkotnak.
Kutatásom céljaként egyrészt a szakirodalomban a kulturális intelligenciáról rendelkezésre álló információk feldolgozását, elemzését fogalmaztam meg, amelyet a második fejezetben mutattam be, másrészt magyarországi empirikus adatok gyűjtését és elemzését. A szakirodalmi feldolgozást azért tartottam kiemelt jelentőségűnek, mert egy nagyon új fogalomról van szó, amit viszonylag kevesen ismernek, de aminek a globalizáció következtében egyre nagyobb a jelentősége.
A szakirodalmi összefoglalóban nemcsak a kulturális intelligenciával foglalkoztam, a szervezeti kultúráról, részletesebben a versengő értékek keretrendszeren alapuló Cameron – Quinn – féle kultúra tipológiáról is részletes áttekintést nyújtottam. Ennek az, az oka, hogy bár a kutatók sok tudományosan elfogadott konstruktummal hasonlították össze a kulturális intelligenciát, a szervezeti kultúrával való kapcsolatát tudomásom szerint eddig senki nem vizsgálta. Ezt a feltételezésem megerősítették a Michigan State University munkatársai, a kulturális intelligencia „megalkotói” is, akikkel a kutatás során kapcsolatba kerültem.
Empirikus kutatásom során kiemelten fontosnak tartottam a kulturális intelligenciára vonatkozó magyarországi empirikus adatok gyűjtését, és azok nemzetközi adatokkal történő összehasonlítását. A nemzetközi kutatások nagy részét egyetemi hallgatók körében végezték, így az én kutatásom is erre a csoportra fókuszált. 1500 nappali tagozatos, vidéki egyetemi hallgatóra terjedt ki a kérdőíves felmérés. Az összehasonlítás eredményét az 5.2. fejezetben részletesen bemutattam, a legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a nemzetközi átlaghoz képest a magyar egyetemisták kulturális intelligenciája csak nagyon kismértékű (~4%) eltérést mutat.
A magyar egyetemisták kulturális intelligenciájának megismerése mellett több komponens szerepét is megvizsgáltam. Ezeket a komponenseket értelmiségi értékek összefoglaló névvel neveztem el. Az értelmiségi értékek két komponense, a siker attitűd és a tapasztalat a szakirodalom ellentmondásaira épült, míg a szervezeti kultúra egy új komponensként jelent meg. Az empirikus kutatás eredményeként megállapítottam, hogy a motivációnak, a hallgatók sikeresség érzetének változóiból képzett főkomponensek és a kulturális intelligencia faktorai között pozitív kapcsolat van. Tehát a kulturális intelligencia és a motiváció közötti kapcsolat meglétét bizonyították eredményeim. A tapasztalat szerepére vonatkozóan nem voltak egységes eredmények a szakirodalomban.
A hallgatók körében végzett felmérés azt a feltételezést bizonyította, hogy a tapasztalat változóiból képzett főkomponensek a kulturális intelligencia mind a négy faktorával pozitív kapcsolatban vannak. Ugyanakkor azt ki kell hangsúlyozni, hogy a turistaként szerzett tapasztalat kapcsolata a legerősebb és a nemzetiségiekkel való kapcsolat szerepe sem hanyagolható el.
A kutatás fontos vizsgálati eredményét a szervezeti kultúra és a kulturális intelligencia kapcsolatára vonatkozóan fogalmaztam meg. Nappali tagozatos hallgatókról lévén szó, nem a meglévő, hanem leendő munkahelyük szervezeti kultúrájának meghatározásához
a Cameron – Quinn féle kultúra tipológiát és mérési módszert használtam. A domináns szervezeti kultúra meghatározásához a kongruencia egy kevésbé szigorú követelményét vettem alapul, vagyis azt a kultúra típust tekintettem dominánsnak, amely a lehetséges hat szempont közül legalább három szerint a leginkább preferált volt. A domináns szervezeti kultúra és a kulturális intelligencia között pozitív kapcsolatot mutattam ki.
Megállapítottam, hogy a rugalmas, külső fókuszú, adhokrácia típusú szervezeti kultúrát preferáló hallgatók rendelkeznek a legmagasabb kulturális intelligenciával. Azoknak a hallgatóknak a legalacsonyabb a kulturális intelligenciája, akik a stabil, belső fókuszú hierarchia típusú szervezeti kultúrát preferálják. Hozzájuk képest minden más típust preferálók kulturális intelligenciája szignifikánsan magasabb. Az eredmények azért fontosak, mert a kulturális intelligencia konstruktum validitásához járulnak hozzá és nemzetközi viszonylatban is egyedülállóak. A kutatások fontos folytatási iránya ezen kapcsolatok vizsgálata más országokban is, amelyhez jó alapot teremt az eddigi együttműködés Michigan State University munkatárasaival.
A szakirodalom szerint nemcsak a külföldiekkel történő interakciók során találkozhatunk kulturális kihívásokkal. Kutatásom során ezt bizonyította, egyrészt, hogy a tapasztalat kisebbségeket magában foglaló főkomponense és a kulturális intelligencia mind a négy faktora között, bár gyenge, de szignifikánsan pozitív kapcsolatot mutattam ki. Másrészt igazoltam, hogy a nyugati határ közelében élő egyetemi hallgatók kulturális intelligenciája kis mértékben, de szignifikánsan magasabb a keleti határ közelében élőkhöz képest. Egy további kutatási irányt jelenthet annak vizsgálata, hogy más földrajzi területhez kötődő hallgatók kulturális intelligenciája hogyan alakul.
A doktori kutatásom eredményei gazdagították a kulturális intelligenciával kapcsolatos adatbázis kiegészítését a magyarországi adatokkal. A motivációval és tapasztalattal kapcsolatos eredmények a szakirodalomban foglaltak pontosítását jelentik. A szervezeti kultúrával kapcsolatos eredmények pedig az új konstruktum validálásához járulnak hozzá. Az empirikus adatokat vidéki nappali tagozatos egyetemi hallgatók kérdőíves megkeresésével gyűjtöttem, így a megfogalmazott tézisek is rájuk vonatkoznak.
A globalizált világ kulturális kihívásainak való megfelelés a jövő értelmisége számára alapvető követelmény már napjainkban is, és egyre fontosabb lesz a jövőben. A felsőoktatási intézményeknek kiemelt szerepe van az ismertek átadásában, a kulturális intelligencia kognitív komponensének fejlesztésében. Emellett a képzés során a gyakorlati oktatás arányának növelésével minél több lehetőséget kellene teremteni, hogy a hallgatók gondolkodási mintáikat újra strukturálhassák és olyan magatartási mintákat sajátíthassanak el, amellyel jobban meg tudnak felelni ezeknek a kihívásoknak. Nagy létszámú hallgatói csoportokban ez nehezen kivitelezhető, de véleményem szerint az oktatói példamutatásnak fontos szerepe van ezeknek a képességeknek az elsajátításában.
A kulturális intelligencia fontos kompetencia azon érintettek körében, akik kulturális kihívásokkal kell, hogy szembenézzenek. A kutatás további lehetséges folytatási iránya az ilyen munkakört betöltő munkavállalók kulturális intelligenciájának vizsgálata.
Emellett a humán menedzsment eszközeként történő gyakorlati alkalmazásának vizsgálata is tovább bővítheti az ismeretek tárházát.
Irodalomjegyzék
1. Adey, P., Csapó, B., Demetriou, A., Hautamaki, J., Shayer, M. (2007): Can we be intelligent about intelligence? Why education needs the concept of plastic general ability Educational Research Review 2 75–97
2. Alon, I., Higgins, J. M. (2005): Global leadership success through emotional and cultural intelligences Business Horizons 48, 501—512
3. Alvesson, M., Sveningsson, S. (2008): Changing Organizational Culture.
Routledge, New York, ISBN: 9780415437615
4. Amiri, A. N., Moghimi, S. M., Kazemi, M. (2010): Studying the relationship between Cultural Intelligence and Employees’ Performance European Journal of Scientific Research, Vol. 42. No. 3, 418-427
5. Ancarani, A., Mauro, C. Di., Giammanco, M. D. (2009): How are organizational climate models and patient satisfaction related? A competing value framework approach Social Science & Medicine 69.1813–1818
6. Andreason, A. W., Kinneer, K. D. (2005): Repatriation Adjustment Problems and the Successful Reintegration of Expatriates and Their Families The Journal of Behavioral and Applied Management Vol. 6, No. 2. 109-126
7. Ang, S., Ng K. Y. (2005): Cultural and Network Intelligences in: Spirit & System Leadership Development for a Third Generation SAF 46-52 Singapore
8. Ang, S., Van Dyne, L., Koh, C. (2006): Personality Correlates of the Four-Factor Model of Cultural Intelligence Group & Organization Management Vol. 31 No.
1. 100-123
9. Ang, S., Van Dyne, L., Koh, C., Ng, K. Y., Templer, K. J., Tay, C., Chandrasekar, N. A. (2007): Cultural Intelligence: Its Measurement and Effects on Cultural Judgment and Decision Making, Cultural Adaptation and Task Performance.
Management and Organization Review, 3(3), 335–371.
10. Ang, S., Van Dyne, L. (2008): Conceptualization of Cultural Intelligence.
Definition, Distinctiveness, and Nomological Network pp. 3-15. In Ang (Ed) Handbook of Cultural Intelligence: Theory, measurement, and applications. ME Sharpe, New York, ISBN: 978-0765622624
11. Ang, S., Inkpen, A. C. (2008): Cultural Intelligence and Offshore Outsourcing Success: A Framework of Firm-Level Intercultural Capability Decision Sciences Vol. 39 No 3. 337-358
12. Ang, S., Van Dyne, L. (ed) (2008): Handbook of Cultural Intelligence: Theory, Measurement, and Applications. ME Sharpe, New York, ISBN: 978-0765622624
13. Argyris, C., Schön D. A. (1978): Organizational learning: A theory of action perspective, Reading, Mass: Addison Wesley.
14. Ascalon, E., Schleicher, D. J., Born, M. Ph. (2008): Cross-cultural social intelligence An assessment for employees working in cross-national contexts Cross Cultural Management Vol. 15 No. 2, pp. 109-130
15. Ashar, H., Lane-Maher, M. (2002): Spirituality in the Workplace, A Measure of Success? The Journal of Behavioral and Applied Management Vol. 3(3) 191-205
16. Babbie, E. (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest, ISBN : 9635065639
17. Bakacsi, Gy. (1998): Szervezeti magatartás és vezetés. második kiadás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, ISBN: 963 2242424
18. Bakacsi, Gy. (2006): Kultúra és gazda(g)ság – a gazdasági fejlődés és fejlettség és a GLOBE kultúraváltózóinak összefüggései. Vezetéstudomány, 37. évf. 2. Klnsz.
35-45
19. Bandura, A. (2002): Social Cognitive Theory in Cultural Context Applied Psychology: An International Review 51(2) 269-290
20. Berrio, A. A. (2003): An Organizational Culture Assessment Using the Competing Values Framework: A Profile of Ohio State University, Journal of Extension;
Vol. 41 .No 2 19-26
21. Berry, J. W., Ward, C. (2006): Commentary on "Redefining Interactions Across Cultures and Organizations" Group & Organization Management, Vol. 31 No.
1, 64-77
22. Berthon, P., Pitt L. F., Ewing, M. T. (2001): Corollaries of the Collective: The Influence of Organizational Culture and Memory Development on Perceived Decision-Making Context, Journal of the Academy of Marketing Science. Vol.
29, No. 2, 135-150.
23. Bhawuk, D. P.S., Sakuda, K.H., Munusamy, V. (2008): Intercultural Competence Development and Triple-Loop Cultural Learning: Toward a Theory of Intercultural Sensitivity. In Ang (Ed) Handbook of Cultural Intelligence:
Theory, measurement, and applications. pp. 342-355 ME Sharpe, New York, ISBN: 978-0765622624
24. Binet, A., Simon, T. (1916): The development of intelligence in children (E. Kit, Trans.) Baltimore, MD: Williams & Wilkins
25. Bokor, A. (2000): Szervezeti kultúra és tudásintegráció: a termékfejlesztés problémája. PhD értekezés. Budapest Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem
26. Borgulya, I. – Barakonyi, K. (2004): Vállalati kultúra, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, ISBN: 963 19 4579 0
27. Borgulya, I. (2010): Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben.
Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN: 9789630588362
28. Borman, W. C., Hanson, M. A., Hedge, J. W. (1997): Personnel selection. Annual Psychology Review 48, 299-337.
29. Boyatzis, R. E., Goleman, D. (2002): The Emotional Competency Inventory, The Hay Group, Boston, MA
30. Bratianu, C., Vasilache, S., Jianu, I. (2006): In Search of Intelligent Organizations, Management & Marketing, Vol. 1 No. 4, pp. 71-82.
31. Briones, E., Tabernero, C., Tramontano, C., Caprara, G. V., Arenas, A. (2009):
Development of a cultural self-efficacy scale for adolescents (CSES-A) International Journal of Intercultural Relations 33 301–312
32. Brislin, R., Worthley, R., MacNab, B. (2006): Cultural intelligence:
Understanding behaviors that serve people’s goals. Group & Organization Management, Vol. 31 No. 140-55
33. Brooks, M. G. (2007): Organizational Leadership in Academic Libraries http://www.marshall.edu/etd/doctors/brooks-monica-2007-phd.pdf letöltve:
2010. dec. 17.
34. Burnes, B. (2009): Managing Change. Fifth edition, Pearson Ed. Ltd., London, ISBN: 9780273711742
35. Caligiuri, P. M. (2000). The Big Five personality characteristics as predictors of expatriate success. Personnel Psychology, 53, 67-88.
36. Cameron, K.S., Freeman, S.J. (1991): Cultural congruence, strength, and type:
Relationships to effectiveness. Research in Organizational Change and Development, Vol. 5, 23-58. Greenwich, CT: JAI Press.
37. Cameron, K.S. (1997): Techniques for making organizations effective. In Druckman, D., Singer, J. and Van Cott, H. (Eds.) Enhancing Organizational Performance. (39-64) Washington D.C. National Academy Press.
38. Cameron, K. (2004): A Process for Changing Organizational Culture. in. Driver, M. (Ed) The Handbook of Organizational Development
39. Cameron, K. S., Bright, D., Caza, A. (2004): Exploring the Relationships between Organizational Virtuousness and Performance. American Behavioral Scientist, Vol. 47 No. 6, 766-790
40. Cameron, K. S., Quinn, R. E. (2006): Diagnosing and changing organizational culture: based on the competing values framework, Revised ed. John Wiley &
Sons, San Francisco, ISDN: 9780787982836
41. Cameron, K. S., Quinn, R.E., DeGraff, J., Thakor, A. V. (2006): Competing Values Leadership, Creating Value in Organizations. Edward Elgar Publishing, Northampton, ISBN-13: 978 1 84542 735 1
42. Campbell, J. P., Brownas, E. A., Peterson, N. G., and Dunnette, M. D. (1974): The Measurement of Organizational Effectiveness: A Review of Relevant Research and Opinion. Minneapolis: Navy Personnel Research and Development Center, Personnel Decisions.
43. Caramelli, M., Briole A. (2007): Employee stock ownership and job attitudes:
Does culture matter? Human Resource Management Review (17) 290–304
44. Carson, K. D., Carson, P. P., Birkenmeier, B. J. (2000): Measuring Emotional Intelligence: Development and Validation of an Instrument The Journal of Behavioral and Applied Management Vol. 2(1) 32-42
45. Carver, C. S., Scheier, M. F. (1998) Személyiségpszichológia (harmadik kiadás fordítása) Osiris Kiadó, Budapest
46. Chen G., Kirkman B. L., Kim K., Farth C. I. C., Tangirala S. (2010) When Does Cross-Cultural Motivation Enhance Expatriate Effectiveness? Academy of Management Journal Vol. 53, No. 5, 1110–1130.
47. Cheng, L.-R. L. (2007): Cultural Intelligence (CQ): A Quest for Cultural Competence Communication Disorders Quarterly Vol. 29 No. 1 36-42
48. Chikán, A. (2004): Vállalatgazdaságtan. 3. átdolgozott kiadás, Aula Kiadó, Budapest, ISBN: 963 9478 74 1
49. Chin-Loy, C., Mujtaba, B. G. (2007): The Influence Of Organizational Culture On The Success Of Knowledge Management Practices With North American Companies International Business & Economics Research Journal Vol. 6, No.
3. 15-28
50. Cichy, R. F., Cha, J., Kim, S. (2007): Private Club Leaders’ Emotional Intelligence: Development and Validation of a New Measure of Emotional Intelligence Journal of Hospitality & Tourism Research, Vol. 31, No. 1, 39-55 51. Coles, J. P. Incorporating Cultural Intelligence into the Joint Doctrine
Commander, USN. Joint Information Operations Center. letöltés: 2010. dec. 17.
http://www.au.af.mil/info-ops/iosphere/iosphere_spring06_coles.pdf
52. Crossman, J. E., Clarke, M. (2010): International experience and graduate employability: stakeholder perceptions on the connection Higher Education 59, 599–613
53. Crowne, K. A (2006): Examining the Antecedents of Cultural Intelligence, Proceedings AIB-SE, Annual Meeting: Clearwater Beach, FI
54. Crowne, K. A. (2008): What leads to cultural intelligence? Business Horizons 51, 391—399
55. Csepeli, Gy. (2005): Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, ISBN:
9633898145
56. Csontos, L. (2011): Max Weber a Gazdaságelmélet módszertani alapjairól http://www.mtapti.hu/mszt/19974/csontos.htm letöltés: 2011-04-12
57. Davis, K. D. (2009): Sex, Gender and Cultural Intelligence in the Canadian Forces. Commonwealth & Comparative Politics, Vol. 47 Issue 4, 430-455
58. Dayaram, K. (2005): Navigating Complexity: The Dynamics of Organisational Culture during a Merger, Research and Practice in Human Resource Management, 13(1), 71-84.
59. Dunlap-Hinkler, D., Parente, R. (2004): Observer Effects of Repatriation Assignment: A Justice Framework. Journal of Behavioral and Applied Management, 6(1), 21-36.
60. Earley, P. C., Mosakowski, E. (2000): Creating hybrid team cultures: An empirical test of transnational team functioning. Academy of Management Journal, 43, 26-49
61. Earley, P. C. (2002): Redefining interactions across culture and organizations:
Moving forward with cultural intelligence. Research in Organizational Behavior, 24, 271-299.
62. Earley, P. C., Ang, S. (2003): Cultural intelligence: Individual interactions across cultures. Palo Alto, CA: Stanford University Press. ISBN: 978-0804743129 63. Earley, P. C., Mosakowski, E. (2004): Cultural intelligence. Harvard Business
Review, 139–146.
64. Earley, P. C., Peterson, R. S. (2004): The elusive cultural chameleon: Cultural intelligence as a new approach to intercultural training for the global manager.
Academy of Management Learning and Education, Vol. 3, No. 1, 100-115.
65. Earley, P. C., Gardner, H. K. (2005): Internal dynamics and cultural intelligence in multinational teams. In Shapiro, D. L. (Eds.), Managing multinational teams:
Global perspectives (pp. 3-31). New York: Elsevier.
66. Earley, P., Soon, A., Tan, J. (2006): Developing cultural intelligence at work.
Stanford, California, Stanford Business Books. ISBN: 978-0804771726
67. Elenkov, D. S., Manev, I. M. (2009): Senior expatriate leadership’s effects on innovation and the role of cultural intelligence Journal of World Business 44, 357–369
68. Elenkov, D., Pimentel, J. R. C. (2008): Social Intelligence, Emotional Intelligence, and Cultural Intelligence: An Integrative Perspective. In Ang (Ed) Handbook of Cultural Intelligence: Theory, measurement, and applications. pp. 289-305 ME Sharpe, New York, ISBN: 978-0765622624
69. Erez, M., Gati, E. (2004): A dynamic multi-level model of culture: From the micro-level of the individual to the macro level of a global culture. Applied Psychology: An International Review, 53 (4) 583-598.
70. Farkas, F., Karoliny, Zs., Poór, J. (2007): Human Resource Management in Hungary in Light of Eastern European and Global Comparison. EBS Journal No. 23 (2) 19-36
71. Fagan, J. F., Holland, C. R. (2007): Racial equality in intelligence: Predictions from a theory of intelligence as processing Intelligence 35, 319–334
72. Ferreira, A. I., Hill, M. M. (2008): Organisational cultures in public and private Portuguese Universities: a case study. Higher Education 55. 637–650
73. Fineman, S. (2006): On being positive: concerns and counterpoints Academy of Management Review Vol. 31, No. 2, 270–291.
74. Flaherty, J. (2008): The Effects of Cultural Intelligence on Team Member Acceptance and Integration in Multicultural Teams. In Ang (Ed) Handbook of Cultural Intelligence: Theory, measurement, and applications. pp. 192-205 ME Sharpe, New York, ISBN: 978-0765622624
75. Frantzi, K., Ananiadou, S., Mima, H. (2000): Automatic recognition of multi-word terms. International Journal of Digital Libraries 3(2), pp.117-132.
76. Friedman, T.L. (2005): The world is flat: A brief history of the twenty-first century. New York: Farrar, Straus and Giroux.
77. Fujimoto, Y., Bahfen, N., Fermelis, J., Hartel, C. E. J. (2007): The global village:
online cross-cultural communication and HRM Cross Cultural Management: An International Journal Vol. 14 No. 1, pp. 7-22
78. Furnham, A., Fong, G., Martin, N. (1999): Sex and cross-cultural differences in the estimated multi faceted intelligence quotient score for self, parents and siblings Personality and Individual Differences, 15, 1025-1034
79. Gaál, Z. (1999): Emberi tőke – szervezeti kultúra, Harvard Business Manager, 1.
69-76
80. Gabel, R. S., Dolan, S. L., Cerdin, J. L. (2005): Emotional intelligence as predictor of cultural adjustment for success in global assignments. Career Development International, 10(5), 375-395
81. Gardner, H. (1983): Frames of Mind: A Theory Of Multiple Intelligence, New York, Basic Books
82. Gardner, H. (1993): Multiple intelligences: The theory in practice. New York:
Basic Books, ISBN-10: 046501822
83. Gardner, H. (2000): Intelligence Reframed: Multiple Intelligences for the 21st Century. New York, Basic Books, ISBN: 978-0465026111
84. Gardner, H., Moran, S. (2006): The Science of Multiple Intelligences Theory: A Response to Lynn Waterhouse, Educational Psychologist, 41(4) 227-232
85. Gardner, W. L., Reithel, B. J., Foley, R. T., Cogliser, C. C., Walumbwa, F. O.
(2009): Attraction to Organizational Culture Profiles, Effects of Realistic Recruitment and Vertical and Horizontal Individualism–Collectivism.
Management Communication Quarterly Vol. 22 No 3 437-472
86. Gelfand, M.J., Imai, L., Fehr, R. (2008): Thinking Intelligently About Cultural Intelligence: The Road Ahead. In Ang (Ed) Handbook of Cultural Intelligence:
Theory, measurement, and applications. pp. 375-387 ME Sharpe, New York, ISBN: 978-0765622624
87. Gibson, C., Dibble, R. (2008): Culture Inside and Out: Developing a Collaboration’s Capacity to Externally Adjust In Ang (Ed) Handbook of Cultural Intelligence: Theory, measurement, and applications. pp. 192-220 ME Sharpe, New York, ISBN: 978-0765622624
88. Gilbert, K., Cartwright, S. (2008): Cross-Cultural Consultancy Initiatives to Develop Russian Managers: An Analysis of Five Western Aid-Funded Programs, Academy of Management Learning & Education, Vol. 7, No. 4, 504–518.
89. Goh, M., Koch, J. M., Sanger, S. (2008): Counseling Psychology: Application for Multicultural Counseling Competence. In Ang (Ed) Handbook of Cultural Intelligence: Theory, measurement, and applications. pp. 257-270 ME Sharpe, New York, ISBN: 978-0765622624
90. Goleman, D. (1995): Érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Budapest,
91. Goleman, D. (2001): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Kiadó: SHL Hungary Kft., Budapest, ISBN: 9630085518
92. Graf, A.,·Mertesacker, M. (2010): Interkulturelle Kompetenz als globaler Erfolgsfaktor Zeitschrift für Management 5, 3–27
93. Grainger, R. J., Nankervis, A. R. (2001): Expatriation Practices in the Global Business Environment, Research and Practice in Human Resource Management, 9(2), 77-92.
94. Gregory, B. T., Harris, S. G., Armenakis, A. A., Shook, C. L. (2009):
Organizational culture and effectiveness: A study of values, attitudes, and organizational outcomes. Journal of Business Research 62. 673–679
95. Gregory, R., Prifling, M., Beck, R. (2009): The role of cultural intelligence for the emergence of negotiated culture in IT offshore outsourcing projects Information Technology & People Vol. 22 No. 3, pp. 223-241
96. Griffer, M. R., Perlis, S.M. (2007): Developing Cultural Intelligence in Preservice Speech-Language Pathologists and Educators Communication Disorders Quarterly Vol. 29 No 1 28-35
97. Guthrie, G. M., Tayag, A. H., Jacobs, P. J. (1977): The Philippine Nonverbal Intelligence Test. The Journal of Social Psychology, Vol 102(1), 3-11
98. Gyökér, I., Kajcsák, Z. (2009): Az alkalmazotti elégedettséget és elkötelezettséget befolyásoló tényezők vizsgálata. Vezetéstudomány 40 (különszám) pp. 56-61.
99. Gyökér I. (2007): Szervezeti struktúrák és kultúrák. In: Kövesi János (szerk.) Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan. Typotex Kiadó, Budapest, ISBN:
9789639664531
100. Hall, E. T. (1976): Beyond Culture. Garden City, Anchor, New York, ISBN: 978-0385124744
101. Halverson, C. B., Tirmizi, S. A. (2008): Effective Multicultural Teams: Theory and Practice. Springer ISBN: 978-1-4020-6956-7
102. Hampden-Turner, C., Trompenaars, F. (2000): Building Cross-Cultural Competence: How to Create Wealth from Conflicting Values. New Haven, Yale University Press, ISBN: 978-0300084979
103. Hampden-Turner, C., Trompenaars, F. (2006): Cultural Intelligence: Is Such a Capacity Credible? Group & Organization Management 31 (1) 56-63.
104. Handy, C. (1995): Gods of Management: The Changing Work of Organizations. 4 Sub edition, Oxford University Press, US,; ISBN: 978-0195096163
105. Harms, P.D., Credé, M. (2010): Emotional Intelligence and Transformational and Transactional Leadership: A Meta-Analysis Journal of Leadership &
Organizational Studies 17(1) 5–17
106. Hartmann, C. W., Meterko, M., Rosen, A. K., Zhao, S., Singer, S., Gaba, D. M.
(2009): Relationship of Hospital Organizational Culture to Patient Safety Climate in the Veterans Health Administration Medical Care Research and
(2009): Relationship of Hospital Organizational Culture to Patient Safety Climate in the Veterans Health Administration Medical Care Research and