A tapasztalattal kapcsolatos eredmények

A kutatási modell elemeinek mérhetővé tételét az előzetes kutatás során, a kérdőív kialakításakor végeztem el. A tapasztalat független változó indikátorait a szakirodalom és szakértői fókuszcsoportos interjúk eredményeként fogalmaztam meg. A tapasztalat indikátorok a hallgatók szocializációjának szintereivel kapcsolatosak. Egyrészt vonatkoznak a közvetlen, másrészt a tágabb környezetre. Kiemelten kezeltem azokat a helyzeteket, amelyekben az érintettek olyan tapasztalatokra tehettek szert, amely feltehetően közvetlenül befolyásolta kulturális intelligenciájukat (pl. tanulás, munka külföldön, vagy itthon külföldiekkel).

A tapasztalat indikátorai között voltak olyanok, amelyek az értékelésbe történő bevonást, illetve kizárást határozták meg. Azokat a hallgatókat, akik akár jelenleg, akár korábban külföldön élnek (éltek) nem vontam be az értékelésbe. Többségük határon túli elsősorban szlovák, illetve román, ukrán diák. Összességében 36 külföldi hallgató töltötte ki a kérdőívet, eloszlásuk közel egyenletes volt, nem kötődtek kizárólagosan egyetlen intézményhez sem. A tapasztalat komponensnek így 18 indikátorát vizsgáltam, melyeket a 14. mellékletben foglaltam össze.

A változók számának csökkentésére a siker attitűdhöz hasonlóan a tapasztalat komponens esetében is faktoranalízist alkalmaztam. A tapasztalat komponens 18 indikátorának KMO értéke nagyobb, mint 0,5 tehát a változók közötti korreláció lehetővé teszi az elemzés elvégzését. Ezt megerősíti a szignifikáns Bartlett-teszt eredménye is (16. melléklet). A jobb értelmezhetőség érdekében ebben az esetben is az ortogonális Varimax rotációs módszert alkalmaztam. A részletes adatok a 15.

mellékletben láthatók.

A „Scree Plot” diagram alapján a faktorszámot annyiban érdemes megválasztani, ahol a görbe meredeksége csökken, ellaposodik. A tapasztalat változói esetében ez 5 vagy 6 főkomponenst jelent (33. ábra).

33. ábra Az optimális faktorszám a tapasztalat változói esetében

A változók közül azok tekinthetők egy - egy főkomponens alkotóelemének, amelynek kommunalitása legalább 0,25. A kommunalitás értékekből látható, hogy ezt a feltételt minden komponens teljesíti és a magyarázott varianciahányad is megfelelő (59,24%).

A „saját vagyoni helyzet” változó azonban közel azonos mértékben tartozik a 3. és a 6.

főkomponenshez, ezért ezt a változót az elemzésből ki kellett zárnom. A hallgatók közül kevesen függetlenek anyagilag, ugyanakkor érdekes módon az anyagi függetlenség inkább a külföldi tanulással és munkavállalással volt kapcsolatban, és a turizmussal kevésbé. A „saját vagyoni helyzet” változó kizárásának következtében azonban a „lakótárs” és a „nemzetközi események” változó kommunalitása 0,25 alá csökkent, így ezeket is ki kellett zárnom.

Előzetes feltételezésem szerint a hallgatók tapasztaltszerzésének - különös tekintettel arra, hogy mi történik a világban határainkon kívül - egyik fontos forrása a média. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a válaszadók csupán 2%-át nem érdeklik a nemzetközi események, és több mint 67%-uk jelölt meg egynél több információforrást, elsősorban az internetet és a televíziót. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a többi változóval ez a változó nagyon kis mértében korrelált.

A többi változó kommunalitás értéke megfelelő volt. A tapasztalat megmaradt 15 változója öt főkomponensbe vonható össze, melyek sajátértéke 1-nél nagyobb, és együttesen az információhányad 60,83 %-át megőrizték (16. melléklet).

A 12. táblázatban kiemeltem a tapasztalat rotált faktormátrixának az azonos főkomponenst alkotó változóit (a részletes adatok a 16. mellékletben láthatók).

12. táblázat A tapasztalat indikátorainak rotált faktorsúly mátrixa

Rotated Component Matrix^a

Extraction Method: Principal Component Analysis.

Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization.

Rotation converged in 5 iterations.

a.

Az eredeti 18 változóból 3 változót ki kellett zárnom, mert vagy egyidejűleg több komponenshez is tartoztak, vagy a kommunalitásuk nem volt megfelelő. A kizárt változók a következők voltak:

1. Tartózkodási helyén hányan élnek együtt?

2. Ha anyagilag független, akkor saját magát hova sorolná vagyoni helyzet alapján?

3. Ha érdeklik a nemzetközi események, honnan szerzi be az információkat?

A maradék 15 változót öt főkomponensbe lehet tömöríteni, az első és harmadik 4 - 4, a negyedik komponens 3; a második és ötödik 2 – 2 változót tartalmazott.

A faktorértékeket az SPSS program segítségével, regressziós módszerrel határoztam meg. A siker attitűd főkomponenseihez hasonlóan törekedtem arra, hogy az elnevezés amellett, hogy a változók tartalmát lefedi, lehetőleg rövid, tömör legyen. Az általam leginkább megfelelőnek ítélt elnevezéseket a 13. táblázatban foglaltam össze.

13. táblázat A tapasztalat struktúrája és a főkomponensek elnevezése Jelenlegi lakóhelyének településtípusa

Annak a településnek a típusa, ahol gyermekkorában a legtöbb időt eltöltötte Lakóhelyén a kisebbségi önkormányzatok száma Gyermekkorának településén a kisebbségi önkormányzatok száma

Környezeti háttér

Turistaként hány országban járt életében?

Mennyi a leghosszabb idő, amit turistaként egyfolytában külföldön töltött?

Turizmus

Ha tanult külföldön, mennyi volt a leghosszabb idő, amit egyfolytában külföldön töltött?

Ha dolgozott külföldön, mennyi volt a leghosszabb idő, amit egyfolytában külföldön töltött?

Ha van külföldi barátja, milyen gyakran tartja vele a kapcsolatot?

Ha Magyarországon dolgozott olyan munkahelyen, ahol külföldiekkel kellett rendszeresen kapcsolatba lépnie mennyi volt a leghosszabb idő, amit folyamatosan együtt töltött a külföldiekkel?

Tevékenység külföldiekkel

Ha közeli hozzátartozói között van olyan, aki valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik, milyen gyakran találkozik vele?

Ha osztálytársai között (általános-, középiskola) volt etnikai kisebbséghez tartozó, hányan voltak?

Hány, etnikai kisebbséghez tartozó barátja van?

Kisebbségi kapcsolat

Képzési szint Teljesített félévek száma

Iskolázottság

Az elemzés eredményeként megállapítottam, hogy a tapasztalat eredeti 18 változójából 15 volt alkalmas arra, hogy megfelelően leírják a fogalmat és ezek a változók az eredeti információtartalom több mint 60%-át őrizték meg. A „Környezeti háttér” főkomponens 19,8 %-al, a „Turizmus” főkomponens 11,6 %-al „Tevékenység külföldiekkel”

főkomponens közel azonos mértékben, 11,1%-al; „Kisebbségi kapcsolat” 9,4 %-al, az

„Iskolázottság” faktor pedig 8,9 %-al járult hozzá az információ megőrzéséhez (16.

melléklet).

Az elemzés során a program minden válaszadóhoz hozzárendelte az őt jellemző faktor értéket. Mivel a kérdőívben a válaszok kategorizálva voltak, a faktorok értékei ennek

megfelelően különböző értékeket vehettek fel. Ha például egy hallgató külföldiekkel való kapcsolatának komponensei magas értéket mutatnak (több mint félévet tanult és dolgozott is külföldön, van külföldi barátja, akivel rendszeresen tartja a kapcsolatot, és itthon is dolgozott külföldiekkel), akkor neki nagy tapasztalata van ezen a téren és az ő

„Tevékenység külföldiekkel” főkomponensének értéke is magas (6,02). Ugyanakkor, ha egy hallgató nem tanult, nem dolgozott külföldön és itthon sem dolgozott külföldiekkel, neki nem volt lehetősége ilyen tapasztalatokat szerezni, így ugyanezen főkomponens az ő esetében alacsony értéket (-1,03) vett fel. Az analízis eredményeként kapott főkomponensek magas mérési szintűek és egymással nem korrelálnak.