A természettudomány tárgya, a természet sem hajlandó állandó és pontos sémák-ba rendeződni, és kutatóit újabsémák-ban éppen az foglalkoztatja, hogy sérüléseiben, szerkezeteinek váratlan alakulásában milyen fontos szerep juthat a véletlennek.
A részecskefizika-kutatás egyik legújabb nagy „humán” tanulsága, hogy a szim-metriák soha nem tökéletesek, a rendszerek soha nem teljesen szabályszerűek.
Ahogy a műalkotások természetéhez, úgy a fizikai és matematikai rendszerekhez is hozzátartozik a rendszerek felborítása, a pontatlanság, a belső dinamika és a feszültség, a véletlenek erővonalai.41
A matematikai kutatás aktuális fő iránya, a hálózatkutatás a va ló szí nű ség szá-mí tá si algoritmusok, gráfok, mátrixok kutatásából nőtt ki. A diszkrét matema-tika, amelyben a magyar kutatók és csoportjaik élen járnak, Erdős Pál kifeje-zésével a „sejtések művészetének” nevezi a problémák megoldási folyamatában a helyes kérdésekre való rátalálást, hiszen a helyes kérdésfelvetés részben már magában rejtheti a választ. A „probléma” kifejezés önmagában érzékelteti azt a metaforikusan végtelen sorozatot, amelyben egyetlen kérdés sincs lezárva, mert egy megoldás nyomban újabb problémákat vethet fel, mert vagy más ösz-szefüggésekbe kapcsolódik, vagy még kisebb részletekre irányítja a figyelmet.42
A diszkrét matematika meghatározása egy hasonlattal érthető meg jobban.
Ha elképzeljük, hogy egy tüzetes vizsgálathoz egyre közelebb hajolunk egy tárgy-hoz, képhez vagy anyagtárgy-hoz, akkor a nagyításban hirtelen feltűnik annak apróbb részletekből álló szerkezete, mert nem folytonosak például egy kép pixele, vagy
40 White, H.: The Burden of History. History and Theory 1966/2. 111–134; Uő.: Metahistory.
The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe. Baltimore, Johns Hopkins Univer-sity Press, 1973. https://quod.lib.umich.edu/cgi/t/text/text-idx?c=acls;cc=acls;view=toc;idno=
heb04928.0001.001 (megtekintés 2015.12.12.).
41 Nagy Tibor: Szimmetriák a modern fizikában. In Weyl, H.: Szimmetria. Ford. Seres Iván, Bérczi Szaniszló. Bp., Gondolat, 1982. 187–195; Patkós András: Az elbűvölt fizikus. Bp., Typotex, 2015.
39–74.
42 Lovász László: A Szemerédi regularitási lemma (közérthetően?). 2012. november 6. http://web.
cs.elte.hu/~lovasz/PPT/szemered-abel-magy.ppt (megtekintés 2018.02.02.); Lovász László: Prí-mek, számítógépek és Abel-díj. A természet világa 2012/6. 242. http://www.termeszetvilaga.hu/
szamok/tv2012/tv1206/lovasz.html (megtekintés 2018.02.02.).
1. ÉRTELMEZÉSI KULCSOK AZ IRODALOMELEMZÉSHEZ | ELŐSZOBA
egy textil, illetve bármely más anyag hézagai. A diszkrét, magyarul különálló részek kapcsolata is érdekes, de elszigetelve is vizsgálható egy kis részlet, amely önmagában is újabb szerkezetet tár fel. Ez a hasonlat a szövegre is érvényes:
ha csak egyetlen elemzési szempontból indulunk ki fejtegetéseinkben, például a szerkezetet vizsgáljuk, akkor hamarosan eljutunk a teljes mű más összefüggé-seihez, ahogy az elméleti matematika is egy nagyobb problémahálózat számára készíti megoldásait. (A fejtegetés találó szó a problémamegoldásra, mert a szöveg is szövet.) Ha így tekintünk az irodalmi művekre, akkor hirtelen az is felvetődik, hogy egy mű tekinthető-e elszigetelt teljességnek, hiszen ha határait elmosódó-nak tekintjük, akkor része az életműnek, a korszakelmosódó-nak, a nemzeti irodalomelmosódó-nak, a világirodalomnak, egy óriási hálózatnak.
Fentiek változatlan formában érvényesek a szövegek elemzésére is, sőt a grá-fokat leíró fogalmak további tipológiai párhuzamokat ajánlanak. Ezek az elemzé-sekben hasznos gondolattérképek rajzoláshoz köthetők az általam javasolt elem-zési módszerben, hiszen azok is felfoghatók hálózatoknak.
Gyümölcsöző a Szemerédi-féle regularitási lemma alaptétele is a szövegek-re vonatkoztatva. A nagyon nagy gráf (hálózatszövegek-rendszer) fogalmát szintén al-kalmazhatjuk metaforaként a szövegre – annak minden eleme közelebbi vagy szorosabb kapcsolatban áll (vagy hozható) egymással. Az alaptétel úgy hangzik, hogy minden nagy struktúra három rész együttesére bontható le, egy szigorúan strukturált váz, egy véletlenszerű raj és egy kis hiba „szuperpozíciójára”. Elég, ha a lényeges vonásaikat tudjuk, azzal már jellemezhető. A szövegről is elmondha-tó ugyanez, nem szükséges végtelenségig feldarabolni és minden elemét apróra értelmezni ahhoz, hogy megtaláljuk a jellemző részleteket (a dominánsokat), és megalkossuk a vázból az összképet. A hálózat legfőbb jellemzője, hogy többszörös kapcsolódásokat lehet vele átlátni és ábrázolni is.
A nagy gráfok vizsgálatakor felteendő kérdéseket is vonatkoztathatjuk a szöve-gekre. Elég sűrű-e? Sokan telített, gazdag vagy sűrű szövegnek hívjuk a sok elem-zést, aprólékos olvasást igénylő értékes irodalmi alkotásokat. De találkozunk híg és ezért nehezen elemezhető, sablonos szövegekkel is, amelyekről kevés a mon-danivalónk. Összefüggő-e? Modellezhető-e? Hol vannak az élei (kapcsolatai)?
Mik a csomópontjai? Mi a hálózat összetartó eleme, az ún. gél? – sorolta a kér-déseket Lovász László 2018. február 15-i előadásában az MTA-n. Amit az elmé-leti hálózattudós az internetről, a világegyetemről vagy az agyról kérdez, azt vele kérdezhetjük a szövegekről. A metaforákként kezelt fogalmak akár le vagy meg is fordíthatók – a szövegben a gél a koherenciát adó elemek összessége, akár pél-dául a nyelvhasználat, a stílus. érdemes megjegyezni, hogy a gél halmazállapot fogalma metafora, a matematikus szakszóként kölcsönözte az anyagleírásból, de metaforaként se kocsonyának, se zselének nem fogja hívni.
SZUBJEKTÍV, OBJEKTÍV
Mint említettem már, a tudományos leírások metaforikus, azaz irodalmi nyelvet használnak, lényegében minden tudomány irodalmi eszközöket hasz-náló leírásoknak köszönhetően válik közérthetővé. Íme, egy matematikus me-taforikus válasza a kérdésre, hogy mindegyik probléma biztosan megoldható-e:
„ez valami olyasmi, mint egy gótikus templom: fel kell építeni az elemekből, amelyeket először szintén meg kell alkotni, csak a végén jön a torony.” Egy kol-légája kutatásáról mondja, hogy „már egy nagyon fontos »követ« letett az asz-talra”.43
A hálózatok jellemzőek világunkra, akár láthatók, akár láthatatlanok. Az iro-dalom szavakból álló, nyelvtani elemekkel vagy jelentést hordozó szerkezetekkel összekötött hálózat. Az irodalmi művek tudományában a hálózatkutatás nem-csak cselekményelemzésre,44 de kézenfekvő módon a szereplők közti kapcsola-tok megértésére, a műfajok fejlődésére, a térszerkezetre, az intertextuális kap-csolatok összevetésére és egy sor más jellemzőre is alkalmazható. Használható a műfajtörténet és műfaji kölcsönhatások feltérképezésére, és nem csak direkt hatások felmérésekor, hanem a biológiából vett ún. gyenge kapcsolatok működé-sét figyelembe véve is.45 Bakonyi Gergely Csermely Péter javaslatát követi, akinek alaptétele, hogy a gyenge kapcsolatok az erőseket erősítik, vagyis a komplexebb rendszereket.46 Márpedig ha így van, akkor ennek a gondolatnak az alkalmazását más tudományterületeken is érdemes megvizsgálni. A szövegekre alkalmazásban erre még nem volt példa, de a gondolattérképen ábrázolás ezekre a szövegkapcso-lati erővonalakra is ablakot nyithat. Elég elolvasni azt a fogalomsort, hogy „az adott hálózat egy kicsi világ, […], az elemei önmagukban is kisebb hálózatok, és a hálózat maga egy nagyobb hálózat eleme, végezetül, hogy a hálózatban talál-ható kölcsönhatások túlnyomó többsége gyenge kapcsolat”,47 hogy máris a szö-vegépítkezés kisebb és nagyobb elemei, formalista-strukturalista szakszóval élve
„szintjei” és azok kapcsolódása jusson eszünkbe.
A hálózatkutatás legnagyobb újdonsága, hogy olyan területek értelmezhetők hálózatként, amelyekről eddig ezt nem feltételeztük, és ez új tartalmakat tár fel.
43 Bán László: A kombinatorika és a séta mestere. Beszélgetés Szemerédi Endre matematikus-sal. Magyar Tudomány 2008/6. 753. http://www.matud.iif.hu/08jun/12.html (megtekintés 2018.02.25.).
44 Moretti, F.: Hálózatelmélet, cselekményelemzés. Ford. Kaszai M. Helikon 2017/2. 216–257. https://
iti.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/helikon/Helikon_2017_2.pdf (megtekintés 2019.01.25.).
45 Bakonyi Gergely László: A műfaji struktúrák kialakulása és változása a szlovén irodalomban a romantikától a klasszikus modernségig. Doktori disszertáció, ELTE BTK, Budapest, 2019.
Kézirat. 70, 71.
46 Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje: mi segíti a világ stabilitását? Bp., Vince Kiadó, 2005.
http://linkgroup.semmelweis.hu/weaklinks_HU.php (megtekintés 2019.08.25.).
47 Bakonyi: A műfaji struktúrák…. 17.
1. ÉRTELMEZÉSI KULCSOK AZ IRODALOMELEMZÉSHEZ | ELŐSZOBA
Nem kevésbé hálózatszerű a szöveg és az irodalom mint az emberi kapcsolatok kisebb és nagyobb közösségei, agyunk szerkezete, testünk belső információ- és anyagcseréje, a számítógépek kapcsolódása az internet világhálójával, a táplá- lék lánc, az árszerkezet, a világ gazdasága és kereskedelme és a térképre rajzol-ható utak.48 A hálózatelmélet megértése és használata magas szintű matemati-kai képzettséget igényel. Barabási Albert-László érdekes példát hoz a hibátlan, de haszontalan hálózatokra: például össze lehet kötni az egymással azonos ke-resztnevű személyeket.Erről el tudna töprengeni jó pár humán tudomány, az irodalmi névkutatás pedig azonnal tartalmas megfigyeléseket tud tenni példá-ul azoknak az irodalmi műveknek a kapcsolódásáról, ahol Ivánnak, Mátyásnak vagy Máriának hívják a hőst, hogy ez milyen másodlagos kulturális jelentéseket hordoz (lásd részletesebben a Vademecum hősökről és irodalmi személynevek-ről szóló alfejezetében).
Az irodalomról írott tudománynak is vannak objektívan leírható szövegtényei, de ezekkel szubjektív igazságokra törekszik. Az alkotói szubjektum által létre-hozott objektív szöveg az a tárgy, amelyet az elemző szubjektuma szubjektívan értelmez, de mégis objektívan leírhat. Az a bizonyos madárka azonban, mint Es-terházy Péter mondja egy interjúban az igazságról, soha nem bizonyosság, nem egyetlen és nem végleges:
Az igazság (stb.) nem olyan, mint egy tárgy, amelyet birtokolni lehet. Sőt, nem-de ha valaki birtokolja, akkor a másik nem. Hanem egy folyamat (gondolkodás, munka, ima) során... nem is az, hogy jutunk el hozzá, mert akkor megint ott lennénk a birtoklásnál, hanem e folyamat során jön létre az, amit keresünk, és minden pillanatban bírjuk és nem bírjuk, amit keresünk. [...] Attól tartok, sosem lehet elégedetten hátradőlni a karosszékben, mondván, révbe értünk, megvan a madárka a kalitkában, igazság, hit, tudás. Persze valami ilyesmit szeretnénk, […] és persze, hogy valamiféle kerek világképre vágyunk. És ezért aztán „kerekítünk”. Bizonyosságok nélkül nem is lehet élni. (Kiemelés H. Zs.)49
48 Barabási Albert-László: A hálózatok tudománya. Ford. Kirchner Edina, Szabados László. Bp., Libri Kiadó, 2016.
49 Szabó Borbála: Interjú Esterházy Péterrel. Hajónapló 2009/7. 14–15. Esterházy Péter matema-tika szakot végzett, és úgy vélte, az egzakt matemamatema-tikai tudást nem értékeli eléggé a közvéle-mény, mert a műveltséget csak humán területen értelmezi, és botor módon nem tartja művelet-lenségnek a matematikai járatlanságot.