alternatívája A büntetés-végrehajtási
intézeteket világszerte terhelő átlagtelítettségi kérdések kapcsán előtérbe kerültek az ún. alternatív és közösségi szankciók. Ennek okán világszerte nő azon helyettesítő intézmények iránti igény, amelyek alkalmasak a fogva tartás esetleges „kiváltására”. De mit is értünk alter-natív szankció és közösségi szankció fogalma alatt?A nemzetközi kitekintésben négy fontos dokumentumban találkozunk a közös-ségi szankciók fogalmával:
– az ENSZ Minimumszabályai a szabadságelvonással nem járó szankciókról (Tokiói Szabályok, 1990);1
– azEurópa Tanács Miniszteri Bizottsága R(92) 16. sz. Ajánlása a közösségi bün-tetések és intézkedések európai szabályairól;
– az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R(2000) 22. sz. Ajánlása a közösségi büntetések és intézkedések európai szabályai végrehajtásának fejlesztéséről;
– az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R(2010) 1. sz. Ajánlása a tagállamok számára az Európa Tanács Pártfogási Szabályairól.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R(92) 16. sz. Ajánlása szerint a „kö-zösségi szankciók és intézkedések” kifejezés olyan szankciókra és intézkedésekre utal, amelyek a közösségen belül tartják az elkövetőt; magukba foglalnak néhány szabadságelvonó intézkedést feltételek és/vagy kötelezettségek előírásán keresztül, és amelyeket az e célra, jog által felállított szervek hajtanak végre. A kifejezés utal a bíróságok vagy bíró által kiszabott szankcióra és minden olyan intézkedésre, ame-lyet szankcióról történő döntés előtt vagy heame-lyett írnak elő, továbbá a szabadság-vesztés-büntetés büntetés-végrehajtási intézeten kívüli végrehajtására. Az ajánlás itt megemlíti a pénzbeli szankciókat is, és tartalmazza, hogy habár azok nem tartoznak
Egyetemi docens, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Intézeti Tanszék
1 United Nations Standard Minimum Rules for Non Custodial Measures Adopted by General Assembly resolution 45/110 of 14 December 1990
e definícióba, bármely felügyeleti vagy felülvizsgálati tevékenység, amely a végre-hajtást biztosítja, e szabályok hatáskörébe esik.2
Az ajánlás értelmében tehát a közösségi szankciók fogalmi elemei a következők:
– az elkövetőt nem szakítja ki a közösségből;
– szabadságkorlátozó elemeket tartalmaz (feltételek, kötelezettségek előírása);
– erre feljogosított (pártfogó felügyelői) szervezet hajtja végre;
– a különböző szintű szabadságkorlátozással kombinált felügyelet reintegrációs segítséget is nyújt.3
Több tanulmány azonos fogalomként kezeli az alternatív és közösségi szankci-ókat, azonban különbség van a két „intézmény” között. Ennek okán fontos elkülö-níteni egymástól az alternatívésközösségiszankciókat, attól függetlenül, hogy mu-tatkozik átfedés a meghatározások között.
E két „intézmény” elkülönítésére Kerezsi Klára szavait idézném, aki előttem már jóval szélesebb körben és mélyebb kutatásokba bocsátkozóan mutatta be a közösségi és az alternatív szankciók különbségét. „A közösségi szankciók a közösségben vég-rehajtott és különböző szintű szabadságkorlátozással kombinált felügyeletet jelen-tenek, amelyek a reintegrációhoz szükséges támogatást is nyújtják az elkövetőnek.”4 A közösségi büntetést a szabadságvesztéstől az különbözteti meg, hogy nem sza-badságelvonást, hanem csak szabadságkorlátozó eleme(ke)t tartalmaz. A közösségi büntetéseket a szabad élet körülményei között hajtják végre, azonban az elítéltet számos kötelezettség terheli. A legenyhébb bűncselekményi kategóriákban fel sem merül az alternatív szankciók alkalmazásának lehetősége, mert az elkövetett cselek-mény nem elég súlyos a szabadságkorlátozó intézkedések alkalmazásához. De nem alkalmazhatók a közösségi büntetések akkor sem, ha a bűncselekmény súlyához mérten csak a szabadságvesztés tűnik megfelelő kezelési módnak. Az alternatív szankciók lényegi eleme a szabadságkorlátozás, a munkavégzés, valamint a fel-ügyelet, a speciális prevenciót célzó javító hatásuk pedig a közösség reintegráló erején alapul.5
Nagy Anita
2 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R(92) 16. számú Ajánlása, Függelék, Értelmező rész, 1. pont.
3 HATVANIÁgnes: Szimbolikus helyreállítás – közösségi büntetések a Pártfogó Felügyelői Szolgálat gya-korlatában Magyarországon. A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljá-rásban című konferencián elhangzott előadás (Budapest: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2010) 221. http://mereps.foresee.hu/segedoldalak/hirek/269/8ece82fd58/214/
4 KEREZSIKlára: „Az alternatív szankciók helye és szerepe a büntetőjog szankciórendszerében” Bün-tetőjogi Kodifikáció2001/2. 17.
5 KEREZSIKlára:Kontroll vagy támogatás: az alternatív szankciók dilemmája(Budapest: CompLex 2006) 216–217.
Más szerzők megfogalmazásában „aközösségi szankciókesetén a szabadság-vesztés alternatívájaként kiszabott szankció végrehajtásában civil szervezetek, ön-kéntesek, egyházak vagy bármely más, tehát a büntető igazságszolgáltatástól füg-getlen szereplők vesznek részt”6, vagyis a szankció végrehajtásakor közösségi forrásokra épít. Az alternatív szankciókalapvetően a kisebb súlyú bűncselekmények esetén előtérbe kerülő, a szabadságvesztés alternatívájaként szolgáló szankciókat je-lölik,7ide sorolható a házi őrizet, az elektronikus felügyelet, a próbára bocsátás, a fel-függesztett szabadságvesztés és a feltételes szabadság.
AzEurópa Tanács Miniszteri Bizottsága R(2010) 1. számú, a pártfogási szabá-lyairól szóló ajánlásábanaz alábbiak szerint definiálja a közösségi szankciók fo-galmát. A közösségi szankciók szabadságot korlátozó büntetések és intézkedések, amelyek az elkövető közösségben tartását célozzák. A közösségi szankció lehet mind igazságügyi, mind közigazgatási hatóságok által kiszabott szankció, illetve bármely intézkedés, amelyet a szankcióról szóló döntés előtt vagy helyett alkalmaznak, csakúgy, mint a nem büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtott szabadságot kor-látozó büntetések.8
„AzENSZ szabadságelvonással nem járó szankciókra vonatkozó Minimumsza-bályai(Tokiói Szabályok) a bíróság által alkalmazható szabadságelvonással nem járó szankciók körébe az alábbi jogkövetkezményeket sorolja:
– szóbeli szankciók: megintés, figyelmeztetés, megrovás;
– feltételes elítélés;
– státusz-büntetések;
– gazdasági szankciók és anyagi természetű jogkövetkezmények: pénzbüntetés, napi tételes pénzbüntetés;
– elkobzás, kisajátítás;
– a sértettnek nyújtott jóvátétel vagy kompenzáció;
– felfüggesztett büntetés vagy próbára bocsátás;
– pártfogó felügyelet és bírói ellenőrzés;
– közérdekű/köz javára végzett munka;
– nappali foglalkoztató látogatása;
– házi őrizet;
– nem intézményi kezelés bármely egyéb formája;
– a fenti szankciók kombinációja.
6 PALLOJózsef – TÖRŐCSIKBalázs: „A magyar büntetés-végrehajtás szabályozási környezete az európai elvárások tükrében” (2. rész)Börtönügyi Szemle2011/3. 9.
7 Lásd PALLO–TÖRŐCSIK(6. lj.) 9.
8 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R(2010) 1. számú Ajánlása, I. rész. Értelmezések/Definíciók, Közösségi szankciók 2.
A büntetés-végrehajtási szakaszban az alábbi, szabadságelvonással nem járó megoldások léteznek:
– eltávozás és félutas ház;
– munkavégzési vagy oktatási célú elengedés;
– feltételes szabadságra bocsátás különböző formái;
– büntetés-elengedés;
– kegyelem”.9
A Tokiói Szabályok olyan jogi garanciákat is tartalmaznak továbbá, amelyek biz-tosítják, hogy a nem szabadságvesztés-büntetések alkalmazása fair módon, egyér-telmű jogi keretek között és az elkövető jogai védelmének biztosításával történjen.10 A közösségi szankciók körében lényeges újítást az Európa Tanács Miniszteri Bi-zottsága R(2000) 22. számú Ajánlásában láthatunk, mivel az ajánlás már ad egy pél-dálózó felsorolásta közösségi szankciókról és intézkedésekről, melyek a következők:
– előzetes letartóztatás helyett a gyanúsított meghatározott helyen (lakcímen) való tartózkodásának megkövetelése, amelyet bíróság által kijelölt szerv hajt végre és felügyel;
– próbára bocsátás;
– feltételek előírása mellett a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése;
– közérdekű munka;
– áldozat kompenzálása, áldozat–elkövető közötti mediáció;
– droggal vagy alkohollal visszaélő bűnelkövetők (gyógy)kezelésének elrendelése mentális problémák esetén;
– mozgásszabadság korlátozása házi őrizet vagy electronic monitoring elrendelé-sével;
– szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás, felügyelet elrende-lésével.11
Az ajánlás értelmében a közösségi szankciók és intézkedések egyik fontos célja a közösségi reintegráció megvalósítása, ezért a végrehajtásukat biztosító szerveze-teknek aktív együttműködést kell kialakítaniuk a helyi közösséggel.12
A fenti felsorolást táblázatba foglalva, az alábbiak szerint lehet csoportosítani a büntetőeljárás és büntetés-végrehajtás főbb szakaszait:
Nagy Anita
9 Lásd Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R(2010) 1. számú Ajánlása, I. rész. Értelmezé-sek/Definíciók, Közösségi szankciók 215.
10 GÖRGÉNYIIlona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben(Budapest: HVG-ORAC 2006) 88.
11 Lásd GÖRGÉNYI(10. lj.) 92.
12 Lásd KEREZSI(5. lj.) 221.
1. táblázat. A büntetőeljárás és büntetés-végrehajtás főbb szakaszai
A fenti táblázatból nehéz egy dolgot kiemelni, mégis az adott tanulmány kereteire tekintettel erre kell vállalkoznom, így a következőkben a büntetés-végrehajtási sza-kaszhoz kapcsolódóan a feltételes szabadságra bocsátás témakörét érintem.
A feltételes szabadságra bocsátás területét illetően az alábbi két területet vegyük szemügyre:
1. jelentősebb rendelkezések a határozott ideig tartó feltételes szabadságra bocsátás hazai szabályozásából;
2. nemzetközi kitekintés
a)a feltételes szabadságra bocsátás előtt kötelezően letöltendő büntetés mérté-kére,
b)a feltételes szabadságra bocsátás szubjektív feltételei, valamint a
c)feltételes szabadságra bocsátás esetén a pártfogó felügyelet elrendelésének szabályai.
1. A feltételes szabadságvesztésre vonatkozó rendelkezéseket aBüntető Törvény-könyvről szóló 2012. évi C. törvény(a továbbiakban: Btk.) 38. §-a tartalmazza. Ezek alapján a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéle-tében megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt. A Btk. 39. § (1) bekezdése szerint a határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tar-tama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év.
Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja
a) a büntetés kétharmad,
b) visszaeső esetén háromnegyed
részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.13
Nyomozati
ügyészi szakasz Bírósági szakasz Büntetés-végrehajtási szakasz
• vádemelés elhalasztása
• mediáció és jóvátétel
• drogdiverzió
• próbára bocsátás + pártfogó felügyelƅ
• házi ƅrizet (electronic monitoring)
13 Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén – különös méltánylást érdemlő esetben – a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után felté-teles szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.
A feltételes szabadságra bocsátás célja az elítéltnek a társadalomba való foko-zatos visszavezetése, a szabad életbe történő beilleszkedés elősegítése. A feltételes szabadságra bocsátás nem az elítélt alanyi joga. Az elítéltnek csak ahhoz van joga, hogy a törvényben meghatározott idő elteltével a feltételes szabadság esedékessége előtt büntetés-végrehajtási bíró kötelezően megvizsgálja, hogy alkalmas-e a ked-vezményre. A bv. bíró és a bv. intézet előterjesztése alapján az elítélt meghallgatása után, az összes körülmény mérlegelését követően szabadon határoz a kérdésben.14 A jelenleg még hatályos1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az in-tézkedések végrehajtásáról(a továbbiakban: Bv. tvr.) 8. §-a alapján a határozat meg-hozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró – feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább kettő hónap – elren-delheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bo-csátás lehetséges időpontja előtt legalább kettő hónappal a büntetés-végrehajtási in-tézetben meghallgatja, és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen érint-kezhet.
Milyen esetekben nem kerül sor az elítélt feltételes szabadlábra bocsátására?
A kérdés egyik felét a Btk. szabályozza, mely szerint nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha
a) többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyházfokozatban kell végrehajtani;
b) erőszakos többszörös visszaeső;
c) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el;
d) olyan szándékos bűncselekmény miatt ítélték szabadságvesztésre, amelyet ko-rábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végre-hajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el;
másrészt a Bv. tvr. rendelkezései alapján, a büntetés-végrehajtási bíró mérlege-lési jogköréből kifolyólag nem kerül feltételes szabadságra bocsátásra az elítélt, s ekkor a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ké-sőbb újból megvizsgálhatja. Ebben az esetben is elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.15
Nagy Anita
14 LAJTÁRIstván:Jogállami biztosítékok a hazai büntetés-végrehajtásban, garancia- és kontrollrend-szer komplexitása és fejlesztésének lehetséges irányai. PhD-értekezés, kézirat (Budapest: 2008) 136.
15 Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes sza-badságra bocsátást az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-végrehajtási in-tézet – értékelő véleményével és javaslatával – harminc napon belül továbbítja a büntetés-végrehaj-tási bíróhoz. Ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.
A büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet elrendeléséről a feltételes sza-badságra bocsátásról szóló határozattal dönt, és amennyiben az elítélt pártfogó fel-ügyeletét rendeli el, külön magatartási szabályt írhat elő. Kötelező viszont a párt-fogó felügyelet, és nem a büntetés-végrehajtási bíró mérlegelési jogkörébe esik, amennyiben az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátották, vagy ha az elítélt visszaeső volt. A pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság tartamával.
2. A következőkben arra vállalkoztam (2. táblázat),hogy a feltételes szabadlábra bo-csátás kérdéskörét érintően 16 európai országot három fontos kritérium kapcsán vizs-gáljak meg.16
a) a feltételes szabadságra bocsátás előtt kötelezően letöltendő büntetés mértékére vonatkozóan;
b) a feltételes szabadságra bocsátás szubjektív feltételeire, valamint
c) feltételes szabadságra bocsátás esetén a pártfogó felügyelet elrendelésének sza-bályaira tekintettel. Ausztria Fƅszabály szerint: 1/2
Különös esetben: 2/3
Kedvezƅ prognózis van arra, hogy nem követ el további bƾncselekményt.
Pf. nem kötelezƅ, kivéve a 21. életévüket be nem töltött elkövetƅk esetén.
Tartama: minimálisan 1 év.
Belgium Az 1 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén:
1/6–1/417
1 évet meghaladó esetben: 1/3 Visszaesƅk esetén, ha 3 évet meghaladja a szabadságvesztés:
2/3
1 évet nem meghaladó büntetés esetén automatikus.
Pf. kötelezƅ az 1 évet meghaladó büntetések esetén.
Tartama: 2 év, súlyosabb bƾncselekmények esetén 5 év.
Horvátország Fƅszabály szerint: 1/2 Figyelembe kell venni az elkövetƅ személyiségét, korábbi
Csehország Fƅszabály szerint: 1/2.
Visszaesƅ vagy súlyos bƾncselekmény esetén: 2/3
Figyelembe kell venni az elítélt jó magaviseletét.
Pf. nem kötelezƅ. Tartama: 1–7 év.
16 Nicola PADFIELD– Dirk van ZYLSMIT– Frieder DÜNKEL: Release from Prison. European policy and practice(Cullompton: Willan Publishing 2010)
17 Az 1 év alatti büntetéseknél különbséget tesz a törvény: 5 hónap alatt 15 nap után lehetséges, 4–7 hónap között 1 hónap után, 7–8 hónap között 2 hónap után, 8–12 hónap között 3 hónap után.
Nagy Anita
Országok
Feltételes szabadságra bocsátás elƅtt kötelezƅen letöltendƅ büntetés mértéke
Feltételes szabadságra bocsátás szubjektív feltételei
Pártfogó felügyelet (továbbiakban: pf.) elrendelésének szabályai Észtország Fƅszabály : 1/2 Kedvezƅ prognózis várható. Pf. kötelezƅ
Finnország 1/2 az elsƅ bƾntényesek részére,
a többieknek: 2/3
Automatikus. Pf. nem kötelezƅ.
Tartama: megegyezik a büntetés hátralévƅ részével, de maximum 3 év.
Németország 1/2 az elsƅ bƾntényesek részére,
a többieknek: 2/3
Kedvezƅ prognózis várható. Pf. nem kötelezƅ.
Görögország 5 évnél rövidebb büntetés esetén 2/5,
Olaszország Fƅszabály szerint: 1/2.
Visszaesƅknél: 3/4.
Hollandia 1 éves szabadság-vesztés esetén kizárt a feltételes szabadon bocsátás,
1–2 éves büntetés esetén 1 év + a hátralévƅ büntetés 1/3-a, 2 évnél súlyosabb büntetésnél:
2/3
Kizárt vagy elhalasztható, ha rossz magatartást tanúsított a szabadság-vesztés ideje alatt.
Pf. kötelezƅ.
Lengyelország Fƅszabály szerint: 1/2.
Visszaesƅknél: 2/3, vagy 3/4.
Kedvezƅ prognózis várható. Pf. kötelezƅ: fiatalkorú elkövetƅk és visszaesƅk esetén.
Tartama: megegyezik a hátralévƅ büntetéssel, de legalább 2 év, maximum 5 év.
Románia 10 évnél rövidebb büntetésnél szándékos bƾncselekmények esetén 2/3,
egyébként 3/4.
A büntetés ideje alatt fegyelmezett munkavégzés, rehabilitációs fejlƅdés.
Tartama: megegyezik a hátralévƅ büntetéssel.
Oroszország 1/2–2/3 az elkövetett bƾncselekménytƅl függƅen.
Szlovénia Fƅszabály: 1/2.
15 évet meghaladó szabadságvesztés esetén 3/4.
Kedvezƅ prognózis várható (a további bƾnelkövetéstƅl való tartózkodásra).
Pf. nem kötelezƅ.
Tartama: megegyezik a hátralévƅ büntetéssel.
Spanyolország Fƅszabály: 3/4.
Kivételes esetben: 2/3.
A szabadságvesztés ideje alatti magaviselet, engedélyezett hátralévƅ büntetés hossza.
A fenti táblázatból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:
1. A feltételes szabadságra bocsátás előtt kötelezően letöltendő büntetés mértéke az országok többségében 1/2, illetőleg 2/3, de számos országban a kiszabott sza-badságvesztésre tekintettel súlyozva van a feltételes szabadlábra helyezés ideje, így például Szlovénia, Románia, Hollandia, Görögország, Csehország, Belgium ese-tében.
2. A feltételes szabadságra bocsátás szubjektív feltételeit illetően az országok több-ségében megtalálható az ún. kedvező prognózis.
3. A pártfogó felügyelet kötelező elrendelésének feltétele szabadságra bocsátás esetén országonként eltérő, Hollandia és Spanyolország esetében lehetőség van elec-tronic monitoring elrendelésére is.