Ellentmondásos példák a Btk. Különös Része köréből

Az imént vázolt gondolatmenet helytállóságát megcáfolni látszik ugyanakkor több bűncselekményi tényállás is. A kábítószer termesztése vagy előállítása céljából, az ahhoz szükséges anyag, berendezés vagy felszerelés készítését, megszerzését, az or-szágba történő behozatalát, onnan történő kivitelét, vagy azon átszállítását, illetve átadását ugyanis annak ellenére önálló bűncselekmény formájában pönalizálja a Btk.

182. § (1) bek. a)pontja (kábítószer készítésének elősegítése), hogy a kábítószer ter-mesztésére, előállítására irányuló előkészület egyébként a kábítószer birtoklása ke-retében [Btk. 178. § (4) bek.] büntetendő cselekményt képez.¹⁴Az önálló deliktum megalkotásának indokát nemzetközi jogi vagy uniós jogalkotási kötelezettség szol-gáltathatná, hiszen maga a miniszteri indokolás is erre hivatkozik,¹⁵azonban a ha-zánkra kötelező instrumentumok által támasztott követelményeket¹⁶már a kábítószer birtoklásának előkészülete [Btk. 178. § (4) bek.] messzemenőkig kielégíti, tekintettel arra, hogy a magyar törvényhozó az előkészület generális fogalmát rendkívül széles

„A bűncselekmény megvalósulási szakaszai (stádiumtan)” in HORVÁTHTibor – LÉVAYMiklós (szerk.): Magyar büntetőjog. Általános Rész(Budapest: Complex 2012) 234–235. A sui generis tény -állások megalkotásának indokát a jogi tárgy súlyos fokú veszélyeztetésében látja Tokaji Géza is. Lásd T^OKAJI(4. lj.) 333.

14 Az elhatárolási kérdés bonyolultságát tovább növeli, hogy a kábítószer készítésének elősegítése ve-gyes jellegű sui generis bűncselekménynek tekinthető, hiszen mind előkészületi, mind bűnsegédi ka-rakterű magatartásokat rendel büntetni, így a tényállás kollidál a kábítószer birtoklása anyagi eszközök szolgáltatását kriminalizáló sui generis bűncselekményi alakzatával [Btk. 178. § (3) bek.] is.

15 Lásd a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 182–183. §-hoz fűzött miniszteri indo-kolást.

16 A követelményekre lásd 1988. évi bécsi egyezmény,3. cikk. Kihirdette: 1998. évi L. törvény az Egye-sült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetéséről; a Tanács 2004. október 25-i 2004/575/IB Kerethatározata a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényál-lási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról 2. cikk (1) bek.

körűen határozta meg,¹⁷amely valamennyi, a Btk. 182. § (1) bek. a)pontjában meg-határozott célzatos magatartást lefed.

Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a jogalkotó egy alaki halma-zati kollíziót kreálva „túlszabályozta” a kérdést, indokolatlanul figyelmen kívül hagyva a sui generis deliktumok megalkotására a Btk. alapján eredetileg kikövet-keztethető, fent említett szempontrendszert. A „túlszabályozás” további ékes bizo-nyítéka az is, hogy a jogalkotó – Btk.-ban egyébként egyedülálló módon – még a sui generis előkészületi bűncselekmény előkészületét is büntetni rendelte. Mivel a ká-bítószer készítése elősegítésének alaptényállása [Btk. 182. § (1) bek.] a káká-bítószer előállítására, termesztésére irányulóan célzatos bűncselekmény, az ahhoz kapcso-lódó szintén célzatos előkészületi magatartás elkövetőjének tudata – ha közvetetten is – átfogja a kábítószer termesztéséhez, előállításához szükséges, vagy azt könnyítő feltételek biztosítását, ami alapján cselekménye szintén a kábítószer birtoklása elő-készületeként [Btk. 176. § (4) bek.] minősülhet. A miniszteri indokolás az előké-szület kriminalizálását azzal magyarázza, hogy vannak olyan anyagok, amelyekre nézve (egy évre vetítve bizonyos határértékig) az uniós joganyag mentességet ad az engedélyeztetés alól, és ezzel gyakran visszaélnek, ami indokát képezi a büntetőjogi eszközökkel való fellépésnek.¹⁸Az indokolás ratio legisre vonatkozó okfejtése nem igazán érthető, hiszen a kábítószer előállításához szükséges anyag célzatos meg-szerzésével a bűncselekmény tényállásszerű, és ha mindez az uniós jog adta men-tességek megszegésével történik – absztrakt jogszabályi engedély hiányában – a cse-lekmény nemcsak diszpozíciószerű, hanem jogellenes is.

A bűncselekmények találkozásából adódó egység-többségtani probléma egyéb-ként a látszólagos halmazatra vonatkozó elvek igénybevételével oldható meg, köze-lebbről a szubszidiaritási klauzula és a specialitás szabálya segítségével. Ez alapján a kábítószer birtoklásának előkészülete a Btk. 182. §-ban foglalt egyes elkövetési magatartások és elkövetési tárgyak specialitása folytán csak látszólagos alaki hal-mazatban áll a sui generis deliktummal. Továbbá az „átad” fordulat vonatkozásában a kábítószer birtoklásához történő anyagi eszközök szolgáltatásához képest a szub-szidiaritási klauzula alapján csak akkor lép háttérbe a Btk. 182. §-a szerinti bűncse-lekmény, ha az anyagi eszközök szolgáltatása 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő.

Gál Andor

17 A Btk. 11. § (1) bek. III. fordulata szerint előkészületet valósít meg, „aki a bűncselekmény elköve-tése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja”.

18 V. ö. Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 182–183. §-hoz fűzött miniszteri indo-kolással.

A kiinduló premisszát megdönteni látszó másik bűncselekményi példaként a kóros szenvedélykeltés második vétségi változata [Btk. 181. § (1) bek. b)pont]

merülhet fel. A tényállás büntetni rendeli azt a tizennyolcadik életévét betöltött el-követőt, aki a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztá-sára törekszik rábírni. Utóbbi magatartás a joggyakorlat¹⁹és a jogirodalom²⁰által is egységesen felhívásként értékelendő cselekmény, így ez a deliktum a sui generis elő-készületi tényállások közé sorolandó be. Mivel a kábítószer fogyasztására irányuló előkészület nem bűncselekmény, a jogi tárgy (tizennyolcadik életévüket be nem töl-tött személyek egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek) jelentőségére te-kintettel kriminálpolitikai szempontból indokoltnak tűnik a büntetőjogi szabályozás – sui generis tényállás formájában történő – kiterjesztése ezen előkészületi cselek-ményre. A probléma ott jelentkezik, hogy ezt a magatartást egy másik sui generis előkészületi tényállás már lefedi, mégpedig a kiskorú veszélyeztetésének második alakzata.²¹A Btk. 208. § (2) bek.a)pontja szerint ugyanis bűntettet követ el az a ti-zennyolcadik életévét betöltött személy, aki titi-zennyolcadik életévét be nem töltött személyt bűncselekmény elkövetésére rábírni törekszik. Az új Btk. hatálybalépés-ével a kábítószer fogyasztása ismételten bűncselekményt képez,²²így a tizennyol-cadik életévét be nem töltött személy erre történő felhívása maradéktalanul kimeríti a kiskorú veszélyeztetése tényállását, amely egyébként súlyosabb szankcióval – egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel – fenyegetett bűncselekmény, mint a kóros szenvedélykeltés vétségi alakzata. Ezek alapján a Btk. 182. § (1) bek.b)pontjában szabályozott tényállás megalkotásának indoka nehezen érthető, a kérdés megoldá-sában a történeti értelmezés sem nyújt segítséget, mivel a miniszteri indokolás csak annyit jegyez meg, hogy az eredménytelen felbujtás kriminalizálását a szabályozás egységessé tétele (ti. eddig csak a kábítószeren kívüli egyéb kábító hatású anyagok esetében volt a rábírni törekvés büntetendő) indokolta.²³Feltehetően arról lehet szó, hogy a jogalkotó figyelmét elkerülte az, hogy a kábítószer fogyasztása kriminalizá-lásával, ugyan más bűncselekmény keretei között, de adott a büntetőjogi védelem.

19 A hamis tanúzásra felhívás kapcsán kialakult judikatúrára lásd BH 1983. 389.

20 B^ELOVICSErvin: „Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények – Btk. XVII. fejezet.” in B^USCH Béla (szerk.): Büntetőjog II. Különös Rész. A 2012. évi C. törvény alapján.(Budapest: HVG-ORAC 2012) 134.; V^IDAMihály: „Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények. (Btk. XVII. fejezet)” in KARSAIKrisztina (szerk.):Anyagi büntetőjog. Különös rész I.(Szeged: Iusrisperitus 2013.) 101.

21 Hollán Miklós ezt a bűncselekményt sui generis kísérletnek tekinti, mivel a rábírni törekvés a má-sik elkövetési magatartáshoz, a rábíráshoz képest (sui generis) kísérlet. HOLLÁN(5. lj.) 194. A meg-állapítás dogmatikailag helyes, de esetünkben az összevetés egy konkrét bűncselekménnyel történik, amelyhez képest indokolt fenntartani a sui generis előkészületi bűncselekménykénti besorolást.

22 Vö. Btk. 178. § (6) bek.

23 V. ö. Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 181 §-hoz fűzött miniszteri indokolással.

Ennek azonban újabb alaki halmazati anomália lett a következménye, amit ismé-telten a specialitás elvével lehet feloldani. A kóros szenvedélykeltés – mint a Btk. más fejezetében kodifikált privilegizált tényállás – előtérbe lép a kiskorú veszélyezteté-séhez képest, ugyanis a felhívás pontosan meghatározott deliktumra [Btk. 178. § (6) bek.] irányul, míg ez a kiskorú veszélyeztetésénél nincs konkretizálva.²⁴

Hasonló elhatárolási problémára hívja fel a figyelmet Szomora Zsolt a kerítés második alapesete [Btk. 200. § (2) bek.] és a kiskorú veszélyeztetésének második bűntetti alakzata [Btk. 208. § (2) bek. a)pont] kapcsán.²⁵Ebben az esetben is indoko-latlan volt sui generis tényállás megalkotása a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúcióra történő felhívására nézve, hiszen ezt a cselekményt a kiskorú veszélyeztetése keretei között már bünteti a törvény. A kialakult egység-többségtani kérdés feloldása kapcsán Szomora is a fentiekben kifejtettekkel megegyező megál-lapításra jut.²⁶

4. Konklúziók

Jelen tanulmány az előkészület önálló bűncselekményként történő szabályozása kap-csán felmerülő dogmatikai kérdések tisztázásán túlmenően egyfajta problémafelve-tésként szolgál. Példákon keresztül arra kíván rámutatni, hogy az előkészület sui generis módon történő kriminalizálása a hatályos büntetőjogban több esetben nem következetes, ami a büntetőjogi szabályozást kazuisztikussá teszi azáltal, hogy el-határolási problémák létrejöttét eredményezi.

Gál Andor

24 Ugyanezen álláspontra lásd VIDAMihály: „Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények (Btk.

XVII. fejezet)” in K^ARSAIKrisztina (szerk.):Anyagi büntetőjog. Különös Rész II.(Szeged: Iuris-peritus 2013) 67.

25 S^ZOMORAZsolt: „Megjegyzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekményekről szóló XIX. fejezetéhez”Magyar jog2013/11. 657.

26 S^ZOMORA(23. lj.) 657.