A szabadságvesztés céljáról a jelenlegi szabályozás egyértelműen fogalmaz:
„[a] szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy e törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társada-lomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkö-vetésétől” (Bv. tvr. 19. §), illetve annak elősegítése, hogy „az elítélt szabadulása után integrálódjon a társadalomba és tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől”
Ruzsonyi Péter
21 Lásd KONCEPCIÓ (19. lj.) 6.
(A szabadságvesztés végrehajtása, I. A/1). A Bv. Kódex más szavakkal, de meg-egyező tartalommal fogalmaz: „A szabadságvesztés végrehajtásának célja az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti re-integrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadu-lása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon.”22Pedagógiai szempontból azonban meghatározó jelentőségűnek tartjuk, hogy a Bv. Kódex a végrehajtás során kiemeli a következő tevékenységkö-röket: „A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell, hogy az elítélt ön-becsülése, személyisége, felelősségérzete fejlődhessen, és ezáltal felkészüljön a sza-badulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre.”23Álláspontunk szerint kizárólagosan így valósulhat meg „a büntetés-végrehajtás embermentő tevé-kenysége”.24
Könnyen belátható, hogy ez a cél kizárólag akkor érhető el, ha az elítélt a sza-badságvesztés büntetés tartama alatt szellemi és fizikai állapotát, általános- és szak-ismereteit fenntartja és fejleszti, ha rendszeresen munkát végez, valamint önként és aktívan közreműködik élete alakításában, ha pozitív családi és társadalmi kötődéseit ápolja, amennyiben fejlődik önállósága és kialakul a felelősségérzete saját sorsa irá-nyítása iránt, azaz ha személyisége pozitív irányú változáson megy keresztül. A Bv.
Kódex megfogalmazása szerint: „A szabadságvesztés végrehajtása során a végre-hajtás rendjének megtartásához és a büntetés-végrevégre-hajtás feladatainak ellátásához szükséges fegyelem érvényesül. Ezt lehetőleg az elítélt önkéntes jogkövetésével, vele együttműködésben kell biztosítani.”25Hangsúlyos elvárás továbbá, hogy: „Az elítéltet kizárólag a büntetés céljának eléréséhez szükséges legkisebb mértékű kor-látozásoknak lehet alávetni. A szabadságvesztés végrehajtása során a büntetés-vég-rehajtási szervezet az elítélt életébe csak a büntetés céljának eléréséhez szükséges mértékben avatkozik be. Az elítélt szabadságvesztés alatti életvitelét – ha erre ké-pesnek és késznek mutatkozik – vele együttműködésben kell kialakítani”.26Ez a vál-tozás azonban csak tudatosan megtervezett körülmények között, célirányos módszerek alkalmazásával, szakemberek irányítása mellett, és a fogvatartottak önkéntességére épülő tényleges együttműködés kialakításával érhető el. Ez a folyamat lényegét te-kintve nem más, mint a reintegrációs nevelés. A Bv. Kódex terminológiája szerint:
22 Bv. Kódex: A szabadságvesztés végrehajtásának célja és elvei; 83. § (1)
23 Bv. Kódex: A szabadságvesztés végrehajtásának célja és elvei; 83. § (7)
24 CSÓTIAndrás: „A magyar büntetés-végrehajtási szervezet múltja, jelene és jövője az új börtönügyi változások tükrében” Börtönügyi Szemle2013/4. 17.
25 Bv. Kódex: A szabadságvesztés végrehajtásának célja és elvei; 83. § (5)
26 Bv. Kódex: A szabadságvesztés végrehajtásának célja és elvei; 83. § (8)
„Az elítéltek társadalmi beilleszkedését elősegítő reintegrációs tevékenységet a vég-rehajtásért felelős szerv – önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve – az el-ítéltek munkáltatása, terápiás foglalkoztatása, továbbá általános iskolai, illetve kö-zépfokú iskolai oktatása, felsőfokú tanulmányok végzése, szakképzése, szakmai gyakorlat megszerzése, valamint egyéb reintegrációs programok által biztosítja.
A végrehajtásért felelős szerv a reintegrációs tevékenységet az elítélt személyéhez igazodó szakmai módszerekkel végzi.”27
A Bv. Kódexben foglalt célok elérése érdekében nélkülözhetetlennek tartott, és a korábban felsorolt részcélok szervesen illeszkednek a kriminálpedagógiai önmeg-határozásba.28Megállapításunkat azonban egy rendkívül fontos kitétellel kell pon-tosítani. A reintegrációs programok végrehajtása a büntetés-végrehajtásban sem lehet cél, hanem eszköz: a célok (a börtönadaptáció és a társadalmi reintegráció) eléré-sének egyik fontos, de nem kizárólagos eszköze.
Megítélésünk szerint a reintegrációs pedagógiai törekvések megvalósításának kedvező keretet teremt az új törvény, „amely kellőképpen strukturált és differenciált rezsimrendszert alakít ki, amelynek egyes elemei biztosítják az elítélt személyisé-géhez mért és legmegfelelőbb reintegrációs programot, amelynek egyes elemeit át-hatják az individualizációs elvek”.29A Bv. Kódex, amely „új alapokra helyezi a sza-badságvesztés célját, feladatát, amennyiben a reintegrációra törekvés, valamint a fogvatartott reintegrációban való aktív és személyes közreműködése az egyén sa-játos kezelési igényeihez igazodó osztályozási és kezelési rendszerrel párosul. Ennek a rendszernek a lényege egy olyan szakmai munkafolyamat, amely a fogvatartott megismerésével kezdve az ismeretek kiértékelésével, differenciálással, megfelelő rezsimbe sorolással, a személyiség változásának figyelemmel kísérésével, a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával segíti elő a reintegrációt, a biztonságos mű-ködést, a visszaesések számának csökkenését”.30A keretek – legalábbis kodifiká-ciós szinten – már megteremtődtek. Tartalommal majd a szakmának kell megtöl-tenie…
Ruzsonyi Péter
27 Bv. Kódex: A szabadságvesztés végrehajtásának célja és elvei; 83. § (3).
28 RUZSONYIPéter: „A kriminálpedagógia lehetősége a börtönadaptáció és a társadalmi integrálódás ér-dekében”Börtönügyi Szemle2006/2. 21–33.
29 SCHMEHLJános: „Az új szabályozás főbb szakmai elemei és üzenetei” Börtönügyi Szemle2013/4. 19.
30 Lásd KONCEPCIÓ (19. lj.) 3.
ISBN 978-963-284-516-6
EmbErEk ŐRZŐJE
Hack Péter – koósné MoHácsi BarBara (szerk.)