Egy jogerőhatás mind felett?
II. A jogerő és a végrehajthatóság összefüggései
II.1. Nézetek
Mint a bevezetőben utaltam rá, több szerző van azon az állásponton, hogy a végre-hajthatóság a jogerőhatások egyike, mi több,primus inter pares. A többségük az anyagi jogerőhatások között tartja számon, de létezik olyan vélekedés is, hogy a vég-rehajthatóság az alaki jogerő körébe tartozik. Ez utóbbit vallja magáénak Angyal Pál, aki egyértelműen összeköti a végrehajthatóságot a jogerővel: a jogerős ítélet legjelentősebb következményének nevezi azt.13Ugyanakkor – mint korábban lát-hattuk – a jogerős ítélet ezen tulajdonságát az alaki jogerő részének tekinti.14
Az ellenkező, a többségi álláspontot képviselte márVuchetich Mátyásis. Bár nem mondta ki expressis verbis,az anyagi jogerő megnyilvánulását látta a végre-hajthatóságban: benne találta meg a büntetőítélet értelmét. Szerinte az ítéletben fog-lalt joghátrány végrehajtása az egyetlen módja annak, hogy eleget tegyenek a bün-tető igazságosságnak.15
Egy jogerőhatás mind felett?
13 ANGYALPál:A magyar büntető eljárásjog(Budapest: 1942) 81.
14 E dolgozatnak nem tárgya az alaki és az anyagi jogerő fogalmának meghatározása és elhatárolása.
Jelzem azonban, hogy a szakirodalomban nincs egységesen uralkodó felfogás a tekintetben, mit je-lent az alaki jogerő, s mely tulajdonságokat, hatásokat sorolhatunk az anyagi jogerő körébe.
15 VUCHETICH(1. lj.) 241.
A Móra–Kocsistankönyv szintén arra az álláspontra helyezkedik, hogy a végre-hajthatóság a pozitív (anyagi) jogerőhatások közé sorolandó, tekintettel arra, hogy a büntetőjogi szankciók végrehajtása igen fontos szerepet tölt be a büntetőjogban.
A fel nem függesztett büntetést kiszabó ítélet jelentősége többek között abban is áll, hogy jogerőre emelkedése lezárja az eljárás egy szakaszát, és egy újabb fő szakaszt, a végrehajtásit nyitja meg.16
Király Tiborugyancsak „leg”ekkel jellemzi a végrehajthatóságot. Szerinte ebben
„nyilvánul meg leginkább az anyagi jogerő: a büntetőjog alkalmazásának a végle-gessége”.17
Szintén a jogerő legjelentősebb hatásai között tartja számon a végrehajthatóságot aTóth MihályszerkesztetteBüntető eljárásjogtankönyv.18Hasonlóképpen a jogerő igen fontos hatásának tekinti aztTremmel Flórián,utalva arra is, hogy ebben a kér-désben büntetőeljárási álláspontja gyökeresen eltér a civilistákétól, akik vitatják a végrehajthatóság jogerőhatás jellegét.19
Ez utóbbi felfogást képviseli azonbanElek Balázs, aki a jogerőről írt monográ-fiájában – szembehelyezkedve a büntetőeljárás-jogászok jelentős részével – határo-zottan tagadja, hogy a végrehajthatóság a jogerő hatása volna. Ezt alátámasztandó hi-vatkozik a Be. 588. § (5) bekezdésére, amely mind a jogerő, mind a végrehajthatóság külön-külön záradékkal történő tanúsítását írja elő a bíró számára, valamint a nem ügydöntő végzések előzetes végrehajthatóságára.20
II.2. Végrehajthatóság jogerőre tekintet nélkül
A polgári perjogban vallott végrehajthatóság- és jogerőfelfogásra nem kívánok e dol-gozatban részletesen kitérni. Csupán annyit jegyzek meg, hogy ott a végrehajtható-ságnak bár főszabályként előfeltétele az alaki jogerő, kivételesenolyan ítélet is lehet végrehajtható, amely nem emelkedett alakilag jogerőre (a bíróság a megfellebbezett ítéletet a Pp. 256. § értelmében részben vagy egészbenelőzetesen végrehajthatóvá nyilváníthatja a Pp. 231–232. §§-i alapján). A végrehajthatóság jogerőhatás jellegéről ennek ellenére a polgári eljárásjogászok sem vélekednek egységesen. Kiemelendő
16 MÓRA–KOCSIS(7. lj.) 399.
17 KIRÁLYTibor:Büntetőeljárási jog(Budapest: Osiris 2009) 561.
18 BÁNÁTIJános et al.:Büntető eljárásjog.Harmadik, átdolgozott kiadás (Budapest: HVG-ORAC 2009) 431.
19 FENYVESI–HERKE–TREMMEL(2. lj.) 509.
20 ELEK(8. lj.) 126–127.
Farkas Józsefálláspontja, aki a végrehajthatóságot nem tekinti jogerőhatásnak, mert az egyrészt nem minden jogerős bírói határozatokhoz fűződik, illetve – amint azt az előzetes végrehajthatóvá nyilvánítás mutatja – a nem jogerős bírósági határozatokkal is együtt járhat.21
Kérdés, hogy a büntetőeljárásban elképzelhető-e az előzetes végrehajthatóság.
A hatályos törvényben azügydöntőhatározatok kivétel nélkül a jogerőre emelke-dést követően válnak végrehajthatóvá [Be. 588. § (1) bekezdés]. Minthogy a jogerő is beállhat az ítélet egyes részeire, úgy a végrehajthatóság is lehet részleges.Ez azonban nem azonos az előzetes végrehajthatósággal, ami az ítélet jogerőre még nem emelkedett rendelkezéseire vonatkozik. A teljes revízió elve alóli kivételek azt ered-ményezik, hogy többvádlottas ügyben az ítéletnek a nem fellebbező vádlottat érintő részei, ugyanígy, ha a fellebbezés kizárólag járulékos kérdések ellen irányult, a ren-delkező részben foglaltak (a bűnösséget megállapító, és a büntetést kiszabó rendel-kezések)részjogerőreemelkednek, és emiatt válnak végrehajthatóvá.
A revízió terjedelmének hatályos szabályozása csak szűk teret enged a részleges végrehajthatóságnak. Az I. Bp.-ben, amely a revízió terjedelmét a fellebbezés tar-talmához igazította, a részleges végrehajthatóság lehetőségei jóval szélesebbek voltak, ami az előnyök mellett bizonyos nehézségeket is magában rejtett. A Balogh – Edvi Illés – Vargha-féle kommentárarra figyelmeztetett, hogy az ítélet rendelke-zései külön-külön végrehajtásának a határait „a kivihetőség és célszerűség szerint”
a bíróság dolga volt kijelölni.22
Az ítélet végrehajthatósága tehát az I. Bp.-ben a jogerőhöz kapcsolódott. Kivé-telnek tűnik ez alól az 506. §, amely lehetővé tette, hogy a vádlottkívánsága szerint megkezdhesse szabadságvesztés büntetését a jogerőre emelkedés előtt, ha ő maga nem élt fellebbezéssel, vagy ha a büntetés nemében megnyugodott, s csak annak mértékét vitatta fellebbezésében. Ez azonban valójában nem kivétel az ügydöntő ha-tározat jogerőhöz kötött végrehajthatósága alól. Amennyiben a vádlott kizárólag a büntetés mértéke miatt élt fellebbezéssel, az előbb elmondottakból következően az ítélet többi részére nézve beállt a jogerő(részjogerő).Ha viszont a vádlott egyál-talán nem élt perorvoslattal (hanem más jogosult fellebbezése révén került az ügy magasabb szintű bíróság elé), rá nézve beállt a jogerő (relatív jogerő).A végrehajtás Egy jogerőhatás mind felett?
21 FARKASJózsef: A jogerő a magyar polgári peres eljárásában(Budapest: Akadémiai Kiadó 1976) 25.
22 BALOGH– EDVIILLÉS– VARGHA(4. lj.) 307. A kommentár példaként azt említi, ha valakit a sza-badságvesztés mellett akkor mellékbüntetésnek számító kiutasításra is ítéltek, ha az utóbbi jogerőre emelkedett, értelemszerűen nem lehetett előbb végrehajtani, mert arra csak a szabadságvesztés ki-töltését követően kerülhetett sor, ezért be kellett várni a szabadságvesztést kiszabó rendelkezés jog-erőre emelkedését.
megkezdése tehát – álláspontom szerint – nem a végrehajthatóság és a jogerő kü-lönválásának, hanem a relatív jogerőnek a gyakorlati megnyilvánulása.23
A nem ügydöntő végzések esetében viszont a végrehajthatóság elválik a jog-erőtől – főszabály szerint a jogerőre tekintet nélkül végrehajthatóak [lásd Be. 347. § (3) bekezdés]. Az ilyen végzésekkel szembeni fellebbezés tehát a jogerőre emelke-dést igen, de a végrehajthatóvá válást nem függeszti fel. Kivételes eset, amikor a tör-vény halasztó hatályt tulajdonít a fellebbezésnek (ilyen például, ami a rendbírságot kiszabó határozatot támadja).
Többek között erre (a nem ügydöntő végzések sajátosságaira) alapítja a bünte-tőeljárási határozatok végrehajthatóságról kialakított véleményétElek Balázs. Sze-rinte az, hogy a büntetőeljárásban az ügydöntő határozatok előzetes végrehajtásának nincs helye, „nem a jogerő és a végrehajthatóság fogalmának a specifikuma, egy-szerűen a jogalkotó a jelenleg hatályos törvényben így döntött.”24
A döntés azonban – úgy vélem – nem pusztán jogalkotói akarat függvénye.
A büntetőeljárásban ugyanis lényegi különbség van az ügydöntő és nem ügydöntő határozatok tartalma között: az előbbi bűnösséget deklarálhat, és az ezen alapuló im-peratív rendelkezéseivel büntetőjogi szankciót szab ki. A büntetőjogi büntetés a jog-rendszerben előforduló szankciótípusok között a hierarchia csúcsán áll. A nulla poena sine crimine elv szerint a büntetés alkalmazásának az előfeltétele a bűncselekmény elkövetése. Ezt a bíróság elvileg a tárgyaláson megállapított igazságra alapítva mondja ki a bűnösséggel együtt. A büntetőítélet tartalma a jogerő révén lesz jogi ha-tásokat kiváltó igazsággá. Annak beállta előtt a büntetőítéletben kirótt szankció az ár-tatlanság vélelme folytán sem válhat végrehajthatóvá. Az igazság, a bűnösség és a büntetés tehát egymástól elválaszthatatlan egységben szemlélendő. Ezekben látom annak okát, hogy az ügydöntő határozatok előzetes végrehajthatósága nem elfoga-dott megoldás a büntetőeljárásban.
Konklúzió
Remélhetőleg az elmondottakból kiderült, hogy a végrehajthatóságot a büntetőeljá-rásban – az ügydöntő határozatok jellemzőiből kiindulva – jogerőhatásnak tekintem.
Csupán a félreértések elkerülése végett jelentem ki, hogy az álláspontom valóban ez.
23 Megjegyzem, hogy az I. Bp. 506. §-ának második bekezdése tartalommal töltötte meg a relatív jog-erő kategóriáját, míg a hatályos büntetőeljárási törvényünk szabályai alapján ez csupán elméleti konst-rukció maradt.
24 ELEK(8. lj.) 127.