e A meghozott ruhafélék, lábbelik és bőrfélék

A török és egyéb ruhafélék ugyancsak megjelentek nemcsak a követelt, hanem a hozott sarcok között is. Batthyány II. Ferencnél még nem fordult elő ilyesmi,¹⁰⁴⁸ kivételt képez az 5 forintos pacsmag, amelyet Barom Ali hozott 1587. november 2-án.¹⁰⁴⁹ Ez szandálféle lábbeli, amit eredetileg a janicsárok viseltek, utóbb főleg a nők hordtak,¹⁰⁵⁰ és teljesen egyértelmű, hogy a csizmával és a papuccsal szemben egyáltalán nem vált közkedveltté, ugyanis I. Ádámnál is csupán egyszer említik.

Később annál gyakoribbak a török lábbelik; a legnépszerűbbek a csizmák¹⁰⁵¹ és papucsok voltak. A főúri öltözéknek része volt a keményszárú csizma, egy XVII. századi olajfestményen láthatunk erre példát, Batthyány I. Ádám lábán pontosan ilyet viselt. Az ő korszakában 1643 és 1658 között 479 pár csizmáról találunk adatot (48. számú melléklet).

Alapvetően nincs nagy áringadozás, a legalacsonyabb érték páronként 2 forint, a legmagasabb 3 forint. Fehérvári Abdi csaus kilencedik útjával,1650. március 5-én egy bagaziával bélelt csizmát is hozott, ezt ugyancsak 3 forintért számították be a sarcába.¹⁰⁵² A leggyakoribb a vörös karmazsin csizma, de előfordult sárga is.

A papucsot általában kapcástul hozták, a kapca a XVI–XVII. században finom bőrből készült, a lábhoz idomították, rövid harisnya formára varrták. Kétféle ismert változata volt, az egyik fajtát a nadrághoz varrták, a másik fajta önálló darab volt, de arra ügyeltek, hogy a papucshoz megfelelő színű legyen.¹⁰⁵³ A jellegzetesen török lábbeli az összáru 3%-át tette ki, gyakran karmazsinból készítették (34. számú táblázat); 206 párat jegyeztek fel. Az

1047 249. cs. N^o 294., 294/a.

1048 1588. július 18-án Odaverdy 25 forintért hozott patyolatot, kötőféket és csizmát, mivel egybeszámolták az egészet, és nem lehet jól elkülöníteni sem a mennyiséget, sem az értékeket, ezért a portékákhoz soroltam a 25 forintot. 248. cs. N^o 1. pag. 20.

1049 248. cs. N^o 1. pag. 9.

1050 Kakuk Zs.: A török kor emléke a magyar szókincsben. i. m. 286.

1051 Koltai A.: Batthyány I. Ádám (1610–1659). i. m. 11.

1052 249. cs. N^o 252.

1053 Radvánszky B.: Magyar családélet és háztartás. i. m. 50.

187 áringadozás ennél az árunál nem annyira magas: 50 dénártól egészen 2 forintig terjed egy-egy pár értéke.

34. táblázat: A hozott papucsok mennyisége és minősége 1646–1658

megsarcolt rab minőség pár érték/kam. forint érték/db/kam. forint

Kanizsai Ibrahim kapcástul 2 4 2

Igali Ibrahim aga kapcástul 11 16,5 1,5

Igali Ibrahim aga ismeretlen 3 3 1

Igali Ibrahim aga kapcástul 17 9 0,5

Kanizsai Hosszú Ramazán kapcástul 20 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Oszmán szpáhi kapcástul 9 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Totics Ibrahim kapcástul 9 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Kis Ahmed karmazsin 40 ismeretlen ismeretlen

Segesdi Mehmed szpáhi karmazsin 10 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Totics Ibrahim karmazsin kapcástul 10 ismeretlen ismeretlen Kanizsai Ali, zászlatartó fia karmazsin, kapcástul 30 ismeretlen ismeretlen Kanizsai Kis Haszan karmazsin, kapcástul 2 ismeretlen ismeretlen Kanizsai Kis Haszan karmazsin, kapcástul 3 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Kis Ahmed ismeretlen 40 ismeretlen ismeretlen

összesen: 14 eset 206 0,5–2

A ruhafélék között találunk selyemövet, igen szélsőséges értékekkel 4-től 18 forintig, ez utóbbit Szigetvári Haszan szpáhi hozta.¹⁰⁵⁴ Négy zsinór selyemövet pedig Szigetvári Dervis adott a sarcában, egyszer 4, máskor 7,5 forint értékben számították be darabját.¹⁰⁵⁵ Ez a ruhadarab szintén a főúri viselet tartozéka volt, és természetesen egy-egy szebb darabot akár tovább is lehetett ajándékozni, ezzel is erősítve a baráti kapcsolatokat.

35. táblázat: A hozott selyemövek értéke 1650–1657

megsarcolt rab minőség db érték/Ft érték/db/Ft

Szigetvári Haszan szpáhi selyem, hamuszínű 1 18 18

Igali Ibrahim aga selyem 1 12 12

Szigetvári Dervis selyem, zsinór 2 15 7,5

Szigetvári Dervis selyem, zsinór 2 8 4

Palotai Redzseb selyem 2 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Baba Haszan selyem 1 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Baba Haszan selyem 2 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Samel Haszan selyem 1 ismeretlen ismeretlen

összesen: 8 eset 12

A főkapitány rabjai összesen 17 zubbonyt szállítottak; az értékek nagyon különbözőek, hiszen a legalacsonyabb érték mindössze 2 forint, a legértékesebb aranyas zubbonyért viszont 53 tallért számítottak be Szigetvári Hüszejn szpáhi sarcába.¹⁰⁵⁶ Találunk még tafota (4,5 Ft/db) és selyem zubbonyt is. Kanizsai Csonka Ramazán pedig négy

1054 249. cs. N^o 299. pag. 53.

1055 Uo. pag. 50.

1056 249. cs. N^o 299. pag. 52.

188 ködmönt¹⁰⁵⁷ hozott második útjával, darabját 3 forintért.¹⁰⁵⁸ Ugyanő két párducbőr sapkát is szállított 4 forintért. Kanizsai Sípos Ali egy övre való gombot¹⁰⁵⁹ hozott 20 tallérért 1657-ben, kifejezetten értékes díszgombra kell gondolnunk,¹⁰⁶⁰ és az aranyos övre való karika is megért 10 forintot a főkapitánynak (1649–1656).¹⁰⁶¹ Egészen ritkán előforduló áruféle a 14 darab nadrág, ebből 10-et Igali Hadzsime szállított 10 forintért,¹⁰⁶² 4 abanadrágot pedig Pécsi Musztafa 4 forintért.¹⁰⁶³ A nadrág a magyar férfi viselet részévé vált, e nélkül teljesen elképzelhetetlen a ruházat.¹⁰⁶⁴ Kifejezetten sokféle ruhanemű van tehát a beszállított sarcok között, a kifejezetten pompás darabokat a főúr valószínűleg megtartotta magának vagy családtagjainak, esetleg elajándékozott egyet-egyet, hogy ezzel erősítse főúri kapcsolatait, inkább csupán a hétköznapi, kevésbé értékes ruhaneműkből juthatott, juttatott szervitorainak.

II. Kristóf és II. Ádám korszakában az összes hozott áru 11,3%-a csizma, ezzel a második helyre került, gyakoriságát tekintve közvetlenül a szattyán után és a karmazsin előtt található. Hoztak karmazsin, sőt kordován¹⁰⁶⁵ csizmát is, sárgát és feketét, és nem maradhatott el a jó minőséget jelző „úrnak való” kifejezés sem.

36. táblázat: A hozott csizmák minősége 1679–1689

megsarcolt rab a csizmák minősége pár

cseribasi karmazsin 50

Kanizsai Türkis karmazsin sárga 30

Kanizsai Türkis kordován fekete 35

Oszmán aga úrnak való 10

siklósi dizdár aga úrnak való 1

Kanizsai Sábán ismeretlen 20

Szaszo bulya ismeretlen ismeretlen

Esztergomi Oszmán kicsindi szpáhi ismeretlen 20

koppányi rác ismeretlen 10

összesen: 9 eset 176+ismeretlen

II. Kristóf biztosan kapott 22 pár papucsot is kapcástul. Pesti Ahmed 2 pár papucsot szállított, párját egy-egy darab kősóért, ugyanő hozott két kalpagot is 8 kősóért.¹⁰⁶⁶ Azonban több ruhaneműről nincs feljegyzés ezekben a forrásokban.

1057 Ez teljesen megegyezik az 1669. évi Abaúj vármegyei limitatióval: „egy öreg vásári cifra nélkül való férfi ködmön, parasztos” ugyancsak 3 forintot ért. Acsády I.: Régi árviszonyok. i. m. 92.

1058 Uo. pag. 3.

1059 Höllrigl J.: Magyar és törökös viseletformák. i. m. 364.

1060 Uo. pag. 49.

1061 Uo. pag. 9., 47.

1062 Uo. pag. 25.

1063 Uo. pag. 16.

1064 Höllrigl J.: Magyar és törökös viseletformák. m. 360.

1065 Kordován: finoman kikészített juh- vagy kecskebőr. Révai nagy lexikona. XII. kötet, Bp. 1915. 33.; Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. I. Főszerk. Kőszeghy Péter. Balassi Kiadó, Bp. 2003. 435–438.

1066 249. 412. pag. 8.

189 A korai időszakban kevés bőrféleséget találunk, kifejezetten keresettek voltak a balkáni tímárműhelyekből kikerült szattyánok, kordovánok.¹⁰⁶⁷ Mivel a szattyán mellett csak szám állt és annak értéke, ezért úgy gondolom, ezek a számok darabszámot jelentenek – Batthyány I. Ádám irataiban a szattyánt és a bagariát is kötésben adták meg –, így egy-egy darab szattyánbőr 30 vagy 50 dénárt érhetett. A kikészített bőr fontos alapanyaga volt a lábbelinek, de egyéb ruhaféléhez, ill. lószerszámokhoz is felhasználhatták.

37. táblázat: A hozott szattyán mennyisége és minősége 1587–1610

megsarcolt rab db érték/kam. forint érték/db/kam. forint

Ibrahim deák 4 2 0,5

Ibrahim deák 30 10 0,3

Barom Ali 10 3,33 0,3

Kurd aga ismeretlen ismeretlen ismeretlen

Pechy Szefer 200 ismeretlen ismeretlen

összesen: 5 eset 0,3–0,5

Ennél jóval értékesebb az a két mál gerezna¹⁰⁶⁸ (értékes szőrme),¹⁰⁶⁹ amit Szigeti Oszmán szállított 1591. február 22-én 20 forintért,¹⁰⁷⁰ ezen kívül egyéb bőr- vagy más prémfélét nem találtam a regestrumban.

1655 és 1657 között 24 kötés török bagaria szerepel az iratokban; Kanizsai Kis Ahmed 9 kötést¹⁰⁷¹ hozott 54 kősóért cserébe,¹⁰⁷² Kanizsai Sípos Ali pedig 3 kötést 9 forintért.¹⁰⁷³ 27 kötés szattyánt (az összes áruféleségnek csupán 1,6%) jegyeztek fel, 5 és 7 forint között mozgott a kötések értéke (38. számú táblázat). Kifejezetten keresett volt a fehérvári szattyán.

A hódoltsági véghelyeken – az itt állomásozó oszmán katonaság, valamint a jóval kevesebb polgári személyzet és a családtagok ellátása érdekében – igen szépen meghonosodtak a török kézműipar egyes ágai.

1067 Fekete Lajos: Budapest a török korban. Bp.1944. 234.

1068 Mál gerezna: 1. kisebb állat (róka, nyúl stb.) lefejtett, szőrmévé feldolgozható, szőrös bőre; prém. 2.

általában prémes állatbőrből készült ruhadarab. Erdélyi magyar szótörténeti tár. Szerk. Szabó T. Attila.; Főszerk.

[később] Vámszer Márta IV., VIII. Kriterion Kiadó, Bukarest, [később] Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984., 1996. 580–581., 105.

1069 1669-ben az Abaúj vármegyei limitatio szerint a törökországi rókahát vagy más bélés 12 forintot, a rókatorok bélés szépe 30 forintot ért. Acsády I.: Régi árviszonyok. i. m. 91.

1070 248. cs. N^o 1. pag. 28.

1071 Kötés: darabmérték, egy kötésben Batthyány I. Ádám általában 10 db bőrt számolt (249. cs. N^o 323.), a köteget darabmérték helyett használták a főúr uradalmaiban. 1 köteg=10 vagy 20 darab bőr. Bogdán I.:

Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmérték. i. m. 478. Ez egyébként igazolja a fenti tételemet, azaz II. Ferenc még darabonként tartotta számon a szattyánt, illetve 30–50 dénárt ért egy-egy darab, és ez emelkedett 50–70 dénárra.

1072 249. cs. N^o 299. pag. 51.

1073 Uo. pag. 49.

190

38. táblázat: A hozott szattyán mennyisége és minősége 1648–1656

megsarcolt rab minőség kötés érték/kam. forint érték/kötés/kam. forint

Fehérvári Abdi csaus fehérvári 1 7 7

Fehérvári Abdi csaus ismeretlen 2 14 7

Kanizsai Szakállas Musztafa ismeretlen 3 21 7

Kanizsai Csonka Ramazán ismeretlen 2 14 7

Kanizsai Csonka Musztafa sárga 8 40 5

Kanizsai Csonka Ramazán ismeretlen 3 15 5

Kanizsai Szakállas Musztafa ismeretlen 8 40 5

összesen: 7 eset 27 151 5–7

Karmazsinból 200 kötést találunk a hozott áruk között, gyakorisága majdnem kétszerese a szattyánénak (az összáru 3,5%-a), gyengébb minőségű, tehát olcsóbb bőrféle volt, így a rabok könnyebben tudták beszerezni. A karmazsin kötése mellett is elég szélsőséges értékeket tüntetnek fel: Kanizsai Kis Ahmed 14 kötés vörös karmazsint hozott 21 darab kősóért,¹⁰⁷⁴ így azok kötésenként mindössze 1,5 Ft-ba kerültek. Szigetvári Hüszejn szpáhi öt kötés karmazsint hozott 13 tallérért,¹⁰⁷⁵ ezekre kötésenként már 3,9 Ft esik. Bár a karmazsin vörös színt is jelent, a 39 kötés vörös mellett találunk 70 kötés sárga karmazsint is.

A leggyakoribb érték kötésenként a 3 forint.

39. táblázat: A hozott karmazsin mennyisége és minősége 1647–1657

megsarcolt rab a karmazsin minősége kötés érték érték/kam. forint érték/kötés/kam. forint Szigetvári Hüszejn szpáhi ismeretlen 5 13 tallér 19,5 3,9

Fehérvári Abdi csaus ismeretlen 15 45 Ft 45 3

Fehérvári Abdi csaus vörös 4 12 Ft 12 3

Fehérvári Abdi csaus sárga 4 12 Ft 12 3

Kanizsai Csonka Ramazán ismeretlen 15 45 Ft 45 3

Kanizsai Csonka Ramazán vörös 4 12 Ft 12 3

Kanizsai Csonka Ramazán sárga 4 12 Ft 12 3

Kanizsai Ibrahim vörös 1 3 Ft 3 3

Kanizsai Tót Haszan ismeretlen 8 20 Ft 20 2,5

Pécsi Musztafa ismeretlen 8 20 Ft 20 2,5

Kanizsai Csonka Ramazán sárga (35), vörös (5) 40 90 Ft 90 2,25

Kanizsai Kis Ahmed vörös 14 21 kősó 21 1,5

Kanizsai Csonka Musztafa ismeretlen 40 ismeretlen ismeretlen ismeretlen Kanizsai Csonka Musztafa sárga 20 ismeretlen ismeretlen ismeretlen Kanizsai Ibrahim vörös, + 6 kősó 3 ismeretlen ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Iszmail vörös 3 ismeretlen ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Iszmail sárga 2 ismeretlen ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Oszmán szpáhi vörös 5 ismeretlen ismeretlen ismeretlen Kanizsai Oszmán szpáhi sárga 5 ismeretlen ismeretlen ismeretlen

összesen: 19 eset 200 1,5–3,9

1074 Uo. pag. 51.

1075 Uo. pag. 52.

191 Holott a követelésekben többször is előfordul az ökörbőr, csupán egyetlen adat található beszállított ökörbőrre: „7. Kanizsai Vranics rác sarca öreg ökörbőr N^o 200, sőre¹⁰⁷⁶ ökör N^o 10. […] Ezek mind meghozták az sarcokat.”¹⁰⁷⁷ Mivel mellette nem tüntetnek fel értéket, így nem derül ki, hogy mennyit változott az értéke.

1679 és 1689 között a leggyakoribb áruféleség a szattyán, az összes beérkezett portéka 13,8%-a. Mégis csupán egyetlen esetben derül ki egy kötés értéke: egy cseribasi hozott 15 kötést 100 tallérért,¹⁰⁷⁸ azaz kötésenként majdnem 7 tallérért, ez kamarai forintra átszámítva megközelíti a 14 forintot, azaz a korábbi időszak felső értékének a kétszeresét.

40. táblázat: A hozott szattyán mennyisége és minősége 1679–1689

a megsarcolt rab kötés érték érték/kötés/tallér

cseribasi 15 100 tallér 6,7

Szigetvári Mehmed 3 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Hüszejn 5 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Musztafa 5 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Ibrahim 10 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Türkis 10 ismeretlen ismeretlen

Mesrovicsai (mitrovicei) koszos török gyermek 10 ismeretlen ismeretlen

Kanizsai Türkis 13 ismeretlen ismeretlen

Medzsán aga 30 ismeretlen ismeretlen

Adonyi Merdzsán aga ismeretlen ismeretlen ismeretlen

Nemcsei (németi) Ahmed ismeretlen 100 Ft ismeretlen

összesen: 11 eset 101

Karmazsinból csupán 31 kötés érkezett Batthyány II. Kristófhoz, de még így is az összáru 10%-át tette ki. Egy-egy kötés karmazsin megérhetett akár 10 tallért vagy 10 darab kősót is,¹⁰⁷⁹ ez ugyancsak magasabb érték a korábbinál. I. Ádám még 1 db kősóért csak 1 Ft-ot számolt.

In document Rabkereskedelem és anyagi kultúra a XVI–XVII. (Pldal 186-191)