A kanoek, melyek a felgyógyult sebesülteket s a tizennégy öreg omahát visszaszállították szigetükre, visszatértek Dandorrahba.
Az evezősök azonnal jelentkeztek Tembaha király
nál, kinek egy levelet s egy jókora ládát adtak át.
A király felbontotta a levelet is, a ládát is, de egyikből sem értett ki semmit. Egyikben furcsa raj
zolatú hieroglifek, a másikban holmi fényes kövek voltak, aminőket ő még sohasem látott.
Sietett Livius atyához. Az majd bizonyosan ért hozzá.
A misszió főnöke nagyon megörült, úgy a levél
nek, mint a láda tartalmának. Közölte a királylyal, hogy most már ő valóban hatalmas és gazdag király lesz s hogy Omaha szigetéről sok-sok kincset fog neki küldetni.
Azonnal összehívta társait, hogy a helyzetről velük tanácskozzék.
Mindenekelőtt a dandorrahi ügyek iránt akart tisz
tába jönni s felhívta a misszió tagjait, hogy a veze
tésük alatti munkálatokról tennének jelentést.
Dr. Steffieid azt jelentette, hogy a sárgaláz ragálya megszűntnek mondható. A kórházban ápoltak mind felgyógyultak s a maorik nem győzik csodálni ama bámulatos büvszereket, melyek a halálra váló bete
geket ismét egészségesekké teszik. A misszió nagy tekintélyét az uj kórház rendkívül emelte. Mindössze a Staates Island! félszigeten történt négy haláleset, hol egy partlakó család pusztult el a járvány alatt, kiknek megbetegedéséről már csak akkor tettek neki jelentést, mikor a szerencsétlenek már a halállal vívódtak. Ezt a hant izoláltatta s a járvány fertőzete nem is terjedt tovább.
Nielsson azt jelentette, hogy shooner-hajója kész- Most a belső munkálatok folynak még s Óul testvér készíti a vitorlázatot. Döntést kér azonban arra,-hogy mekkora legyen a hátsó nagy main-sail (randa) vi
torla, mert Óul testvér vonakodik azt az ő adott rajza szerint elkészíteni. О — mint a hajózás s vitor
lázás praktikus ismerője — a 200 tonnányi hajó
testnek megfelelőleg adta meg a Randa méreteit; Óul testvér azonban, talán túlzott takarékosságból, sajnál arra annyi vásznat s kisebbre szeretné szabatni.
Azt a határozatot hozták, hogy a vitás kérdést Misson, volt vitorlamester fogja eldönteni, mivégből — s a shooner teljes vitorlázata összeállítása céljából is — Omahából visszahívják.
Aztán az ifjú Luzatto tett jelentést, az iskolahelyi
ségek bevégzett felszereléséről. Szerette volna, ha az iskolát, udvarával együtt, deszkakerítéssel körülkor
látol tathat ta volna, de Collins testvér nem bocsátott e célra rendelkezésére sem deszka-, sem lécanyagot.
A íürészmalom vezetője erre kijelentette, hogy bár fokozott erővel dolgozik a fürészmalma, a középület tek s a hajógyár annyi fűrészelt faanyagot igényel
nek, hogy mindenhová elégséget nem tehet. Mihelyt lehet, e célra is kiszolgáltatja a kívánt anyagot.
A misszió főnöke erre megjegyezte, hogy e tárgy
ról majdan, az Omahából épp most érkezett jelentés tárgyalása folyamán fogja nézetét elmondani.
Még Leboucher kért szót. Örömmel jelezte, hogy 88 holdnyi vetései, a legkedvezőbb időjárás mellett, pompás termést ígérnek. Az először feltört szűzi talaj csodálalos termőerőt produkált s a vetés, a rendkívül buja vegetácitó folytán sokhelyütt meg is dűlt. A kalászok 18—20 maggal érőfélben vannak s azt hiszi, hogy két hét múlva az aratást megejti.
Ez aratásra az ornahák még itt maradnak. Meg is érdemlik, hogy kitartó szorgalmukért részük legyen az aratásban is.
De a termés és uj vetőmag-kiosztást megelőzőleg kívánatos lenne immár a két sziget népességi-, családi- s birtokviszonyait meghatározni; megejteni a nép- számlálást s aztán a közteherviselés kulcsát meg
állapítani.
Livius atya Leboucher előterjesztéseit helyeselte, de határozathozatal előtt Ehrenthal és Delavigne jelentését kívánja közölni a misszióval.
Átadta az érkezett levelet Luzattonak, ki azt ol
vasni kezdte. A misszió tagjai érdekkel hallgatták.
Szövege ez volt:
к Omaha (Fireland) 53 d. sz. 47 ny. h. fokok alatt.
1875. évi április hó 19-én.
Az angol királynő Ö felsége alatt álló britt katholikus egyház missziójának
Dandorrahban.
(Staates Island.) Istennek nevében kezdett s eddig folytatott mun
káinkról, tisztelettel jelentjük a következőket:
Omaha lakosai nyugodtan fogadták békés szándo- kainkat s felkértek bennünket, részeltetnők őket is a tudás mindama vívmányaiban, melyekben missziónk Dandorrah és Staates Island népét részeltette. Szánva- bánták, hogy gyilkos boszuval törtek Dandorrah szi
getére ; de az ellenségeskedés még őseiktől maradt reájuk s a szigetek lakói közt kölcsönös volt. Békén akarnak most már közremunkálni egymás jövőjén.
Szívesen segédkeztek misszióházunk felépítésében s a magunkkal vitt házi eszközök és szerszámok cseréje fejében több bivaly tehenet, kecskét, nagy
mennyiségű tarrolisztet és szárított halat hoztak bánunkba.
A sziget nem nagy: még nem volt időnk felmérni;
de abg van több, mint 20—23 □ kilométernyi. Erdős vulkánikus hegykupok itt is az uralkodók; de talál
tunk egy gránit, mészkő és kovarétegü domborzatot is, mely buja füvei borított, helylyel-közel fenyőer- dőséggel fedett, hol a szigetlakok barmainak legjobb
legelője van. E helyütt panaszolkodtak a benszülöt- tek, hogy marháikat e fensikról mily messzire kell lehajtaniok itatás végett, mert hegyi patak nincs a közelben. Az itatóra hajtás és visszafelé az ut, fél
napot vesz igénybe s igy rendszeresen nem gondoz
hatják állataikat. Arra kértek, segítsünk legelőbb is ezen az ínségükön.
Hozzákezdtünk egy kút fúrásához. A nyolcadik méter mélységben kovarétegre bukkantunk, mely gazdag rézerekkel csillogott. Nyomban olvasztó kohót hevenyésztünk s az ezután feltárt kvarc anya
got azonnal olvasztottuk is. A küldött láda szin-réz tartalma mind e kút tárnájából került ki s midőn végre a 12-ik méter mélységnél bőerü s jó vízre akad
tunk — a bányamunkát abbanhagytuk s a kutat két merítő vederrel ellátván, átadtuk rendeltetésének.
Kötélért szükségtelen volt átküldenünk, mert nem csekély meglepetésünkre, az omahák igen erős szálú fonatot mutattak nekünk, melyekkel bánjaik zsom- béktetejét szokták a talajhoz lekötni. Megvizsgáltuk e kénsárgaszinü rostfonatot s azt felette erős len
fajnak találtuk. Az omahák e növényt a hegykupok közti lápok szélén gyűjtik s minden kitillózás nélkül sodorják össze kötéllé.
Mi faszögekkel kivert kendertillókat állítottunk össze: a gyűjtött anyag tillózására s hajtókerék se
gélyével való sodrására tanítottuk meg az omahákat s most nemcsak pompás, erős kutkötelük van, de bánjaik is mind kifogástalan kötelekkel vannak már lepányvázva, a gyakori szelek ellen. Meggyőződésünk eszerint, hogy itt elsősorban a lentermeléssel s a réz
s más ércvegyülékek bányászatával nagy jövedelmet lehet teremteni. Szántóföldnek való föld alig lesz két-három kilométernyi, talán elegendő az itteni más
félezer főnyi lakosság gabnaszükségletére.»
Luzatto testvér némi szünetet tartott az olvasás
ban, mialatt Nielsson örömmel jegyezte meg, hogy a legnagyobb gcndtól szabadult meg. Hajóján hiány
zott a kötélzet. Most az is meglesz, a vitorlázat is s a shooner flottává lesz téve... hipphipp ! hurrá!
Az ifjú novicius tovább olvasta a jelentést:
«A kút s illetőleg a bányamunka, valamint a kohó üzemben tartása, úgyszintén a mindenfelé összegyűj
tött lennek feldolgozása, lekötötte mindnyájunk munka
erejét. A hét európain kívül, a visszatért felgyógyult férfiakkal együtt mindössze száz s néhány munkabíró férfi van a szigeten s ennyi erővel nagyobb alkotá
sokra még nem voltunk képesek.
Hiányzott ehhez elsősorban a lürészmalom is, mert fűrészelt anyag nélkül alig boldogulhatni. A mi Hanunk is rendkívül kezdetleges, meri a kézi fürész- szel csak kevés munkát lehetett végezni.
De nagy hátrányunkra volt a pár hét óta tartó sárgaláz-járvány is, mely sok emberünket beteggé tett (köztük az ifjú Tulliert is), de figyelmes ápolá
sunk úgy őt, mint a betegek legnagyobb részét meg
mentette A járvány csak néhány erőtlen, öreg embert s elhanyagolt szervezetű gyermeket vitt a sírba.
Ha a Dandorrahban lévő omahák visszatérnek s Collins testvér íürészmalmot rendszeresít nekünk, úgy a sziget kultiválását teljes erővel megkezdhetnők.
Hogy azonban néhány száz hold szűz földet feltör
netalán e munkát elrendeli a 't. misszió, ez esetben Dandorrahból is néhány száz férfi segítségét kérjük, mely esetben úgy a földmunka, mint a bányaművelés s a sziget kulturális építkezési munkálatai is aka
dálytalanul teljesíthetők lennének.
Magunkat mindenben a küldendő rendeleteknek alávetve, a magunk s missziónk sorsát Isten kegyel
mébe ajánlottan, maradunk szerető testvéreik: Niko- dem Leon».
A jelentés örvendetes adatai kellemesen lepték meg a misszió tagjait. Tekintve a csekély munkaerőt, melylyel rendelkeztek, több eredményt nem is vártak.
Annál inkább meglepte őket az érclelet, melyet e vidéken nem is sejtettek. Azt hitték, hogy kiterjedt guanó-telepeket találnak Omahában, mint ezt a Tüz- föld számos szigetéről jelezte az 1863-iki holland expedíció, mely a déli sark-szárazulatok széleit is felkutatta s úgy ott, mint a tűz földi archipellgusona sok guano-reviert fedezett fel. De hát ez a jelentés sem bizonyult reálisnak, mint általán valamennyi, mely e legtávolibb amerikai földrészről tárgyal. Hogy azonban jó sikerrel biztató bányaművelést rendszei e- sithetnek Omahában — mindenesetre többre becsül
ték, mintha csakugyan guanó-telepre akadtak volna.
Számos indítvány merült fel aztán aziránt, hogy mennyi munkaerő s mily eszközök volnának Oma- hába szállít andók ? Mily arányban fej lesz tessék a bányamű s egyáltalán érdemes-e, tekintve a jó humus- föld kicsinv területét, gabnatermelést is rendszere
síteni ?
Abban történt megállapodás, hogy maga Livius atya megy át Nielsson testvérrel Omahába s átkutat
ván az egész telepet — a szükséghez képest fognak intézkedni.
A misszió feletti főfelügyeletet ideiglen Collins testvérre bízta; aztán Lebouchert szólította elő, kivel megizente a királynak, hogy átmegy Omahába, hon
nan pár nap múlva visszatér s távollétében mr. Collius lesz a misszió főnöke.
Egy óra múlva Nielsson testvérrel mái" útban volt Omaha felé.
XXII.