Az 1688-as angol nyelvű Diva Virgo Hallensis fordítással kapcsolatban idáig kevés szak-irodalmi utalást találtam. A mű anonim és felekezeti hovatartozása is inkább csak va-lószínűsíthető, mint biztosan kijelenthető. A cím itt is szinte terjengősen hosszú és a címlapon feleslegesnek tűnő autoritást szerepeltet. Az olvasóhoz intézett előszóban mintha tetten érhető lenne a katolikusellenesség, amikor így fogalmaz:
„Those of the Roman Communion, have imposed on the beliefs of Mankind such Fabulous Legends, and Ridiculous Stories, that I think is a sufficient Antidote against their Errors to expose some of these pretended Miracles to the view of the World; it is to this I have translated the following Relations.”26 Ezután röviden közli az eredeti művel kapcsolatban a legfontosabb adatokat: ki szerezte, mikor, milyen címen jelent meg, és ki engedélyezte a megjelenését. Majd rátér a címé-ben is emlegetett, általa ismert fordításokra: Lipsius művét Claudius Maillard jezsuita franciára fordítja, Philip[s] Numan[n] hollandra, majd újra franciára Ludovicus du Gardin és végül, megint csak hollandra fordítja egy N. N. szignó mögé rejtett jezsuita, akinek a munkája 1657-ben jelent meg Brüsszelben.27
Szintén egy kissé ellenséges hangot üt meg, amikor az általa forrásként használt könyvben szereplő figyelmeztetéshez ér, melyet angolul idéz: „That none of these Miracles shall be recieved upon the Credit of the Church, unless, at least they be attested by a Bishop, but shall be taken upon the Credit of the Faithful Historian.”
26 A római hitvallásúak olyan mesebeli legendákat és nevetséges történeteket kényszerítettek az emberiség hitbeli meggyőződésére, hogy úgy gondolom hatásos ellenszere lesz tévedéseiknek, ha néhányat ezek közül a színlelt csodák közül a világ elé tárok; e célból fordítottam a következő elbeszéléseket. Justus Lipsius, Miracles of the B. Virgin, or, An Historical Account of the Original, and Stupendious Performances of the Image Entituled, Our Blessed Lady of Halle Viz. Restoring the Dead to Life, Healing the Sick, Delivering of Captives, &c. / Written Originally in Latin, by Justus Lipsius;
Afterwards Translated into French, Then into Dutch, and Now Rendred into English. (London: s. t., 1688), [2r].
27 Elképzelhetőnek tartom, hogy erről a kiadványról van szó, (az N. N. feloldatlansága ellenére is):
Adrianus Poirters, Den Pelgrim van Halle, Ofte Historie van Onse Lieve Vrouwe van Halle (Brüsszel:
Huybrecht Anthoon Velpius Boekdrukker, 1657). Egy francia katalógusban Maillard fordításaként közlik a következőképpen: „[Claude] Maillard, Historie de Notre-Dame de Hal, divisée en trois parties. Brux. 16531. 18. Trad en flam. s. c. t. Pelgrim van Halle, ofte historie van Onse Lieve Vrouwe van Halle, par P… A… Poirders[sic!]. Par. 1631. 18. Brux. 1657. 12. Gravures.” Eduard-Marie Oettinger, Bibliographie biographique universelle dictionnaire des ouvrages relatifs a l’histoire de la vie publique et privée des personnages célèbres de tous les temps [...], vol. 1. (Párizs: A. Lacroix et C. Paul Daffis, 1866), 1102.
https://books.google.hu/books?id=nNAeAegMBJoC&dq=Die%20heylighe%20maghet%20 van%20Halle%201657&hl=hu&pg=PA1101#v=onepage&q&f=false
És erre mintegy válaszként érkezik a megjegyzése: „It seems that they began to blush at these Ridiculous Stories, but yet they would have the Commonalty believe them, though not at the expense of the Public Faith.”28 Végül rátér saját munkájára, amit egy holland fordítás alapján készített el. Az eddigiek fényében azonban felmerül a kérdés, hogy melyik holland fordítás juthatott el hozzá? Adná magát a válasz, hogy a protes-táns, hiszen az angol fordító is elég kritikusan áll a csodák és legendák jelenségéhez.
Azonban, ha jobban megnézzük a csodák angol nyelvű leírását egyből feltűnik, hogy nincsenek ott a protestáns holland fordításra jellemző megjegyzések, melyek Lipsius hiteltelenné tételét szolgálták volna. A feltevés ellen szól az is, hogy a 8. fejezet, (amely Lipsiusnál a 12-nek feleltethető meg) nem versben, hanem prózában van fordítva és széljegyzetben ugyanaz olvasható, mint Numann holland fordításában is, ti., hogy az eredetiben itt vers volt („This in the Original is in Verse”).29
Ahhoz, hogy milyen forrásokat ismert, arról az olvasóhoz szóló bevezetőben ta-lálhatunk némi támpontot. Egy olyan holland nyelvű fordításról van szó, amely három részre van osztva: az elsőben Halle városának és a Szűz Mária-szobornak a leírása ta-lálható, mely az angolban inkább kivonata az eredetinek, mint fordítása.30 A csodák képezik a forrása második részét, melyek közül a Lipsius könyvében szereplőket fordí-totta le angolra. Ez arra enged következtetni, hogy az általa használt forrás ezen kívül több csodát is tartalmazhatott. A harmadik rész pedig a Szent Szűz számára felajánlott ajándékokról és a felajánlók személyéről szól.
Lipsius munkájának fogadtatásáról is megemlékezik, miszerint sokan támadták, de felsorolja azokat is, akik kiálltak mellette: a már említett Anastasius Cochelet, kar-melita pap és D. D. Párizsból, illetve egy Carolus Scribanus nevű holland jezsuita. Végül pedig saját fordításának védelmében azt nyilatkozza, hogy mindent szóról szóra fordí-tott, nehogy megvádolhassák a pápista tollforgatók félrefordítással. A szószerinti fordítás inkább a protestáns holland verzióra volt jellemző, ez azonban jelen esetben csak azt az elgondolást erősíti, hogy egy katolikusellenes kiadvánnyal van dolgunk.
Lipsius eredetijével összehasonlítva az angol fordítás sokkal rövidebb, hiányoznak bizonyos fejezetek, melyek közül ráadásul az első ötöt (ahogy erre a bevezetőben is utalt) összevonja. Emellett azonban hiányznak még az 5, 16, 20, 26 és a 33–36. fejezetek is. Még érdekesebb, hogy a kötet végén egy olyan betoldással találkozunk, amely nem
28 Lipsius, Miracles of the B. Virgin..., [2v].
29 Uo., 13.
30 „I have in this Translation most followed the Dutch Edition, which is divided into three parts; the first is spent in the Description of the City of Halle and the Image; which I have rather abridged than translated. All that I have taken from this part, is comprised in my first Chapter and is (thou an abridgement) in the Authors own words for the most part. The Miracles make the second part, which is subdivided int two parts, the first whereof contains all the Miracles that are in Lipsius; it is this that I have taught to speak English. The third part is an account of the gifts offered to the B. Virgin.” Uo., [2v].
szerepel Lipsiusnál. Az angol fordító forrásának harmadik részéből egyetlen csodát ad közre,31 melyet két rövidítés (D. O. M. & M. M. V.)32 és egy latin felirat vezet be, és Etteni Henrik csodás gyógyulásáról tanúskodik, amely egyúttal közelebb hoz a fordító által használt forrásszöveg identifikációjához is.33
Az eddig azonosított források közül Ludovicus (Louis) du Gardin francia nyelvű fordítása tartalmazza a Etteni Henrikről szóló részt. A mű Nostre Dame de Hav címen jelent meg 1605-ben Brüsszelben.34 A jóváhagyások utáni részben található egy sza-kasz, amely a Du Gardin au Lector címet viseli. Ebben a francia fordító kiegészíti Lipsius könyvét még néhány csodával, melyeket a hallei kápolnában található táblákról másolt be. Minden esetben közli a latin szöveget és a francia fordításukat is.35 Az angol szerző által használt holland fordításnak nagy valószínűség szerint ez alapján kellett készülnie.
Erzsébet életrajzát viszonylag pontosan fordítja angolra, csak Lipsius apróbb fi-lológiai megjegyzései hiányoznak. Összehasonlításképpen ez rész az angolban az első fejezetet teszi ki, míg Lipsiusnál összesen hármat (2–4. fejezet). Az életrajz végén azon-ban újabb kiegészítés olvasható angolul, ugyanis a szobor leírásánál több információt közöl, mint Lipsius. Megtudhatjuk, hogy az említett szobor körülbelül két láb magas, fából készült, fekete színű a gyertyák lángjától, Mária a gyermek Jézust a karjában tartva szoptatja etc. S végül, egy bizonyos Haraeusra36 hivatkozva újabb bővítéssel szolgál,
31 „The Dutch Author relates some Miracles which are testified by the Inscriptions, and Paintings of the Chappel, but they being not so fully related as the precedent Relations; I shall only conclude with one of the Inscriptions, which is as as[!] followeth.” Miracles of the B. Virgin, 36.
32 A ‘D.O.M.’ lehetséges feloldásai: Deus Optimus Maximus, vagy Dominus Omnium Magister.
33 „Henricus ab Etten Antwerpiae, mense Octobri anno 1575. Pestilenti febri laborans, destitutus a Medicis, cum peregrinationem ad aedem Deiparae Hallis Sacram vovisset, praesenti caelesti opis miraculo, imox eadem levatus, hanc tabellam tanti benficii grati[!] memorem tantae misericordiae palam testem humile devotione collocat consecratque.” Lipsius, Miracles of the B. Virgin..., 36.
Egy Etteni Herik nevű személyt megemlítenek Antwerpen város tanácsosai (scabini) között az 1598-as évben.
Danielvon Papenbroeck, Annales Antverpienses ab urbe condita: ad annum MDCC collecti ex ipsius civitatis monementis publicis privatisque latinae ac patriae linguae iisque fere manu exaratis, 4. köt.
(Antwerpen: J. E. Buschmann, 1847), 4:312.
34 Justus Lipsius and Ludovicus du Gardin, La Nostre Dame de Hau. Ses bien Faicts & Miracles fidelment recueillis & arrengez en bel ordre (Brüsszel: Rutger Velpius, 1606).
35 „D’entre le grand nombre des Miracles de nostre Dame de Hau, que Monsieur Lipsius dict a bon droict pouuoir estr’ encor adjoincts a ceux qui il a narré en son Libvre[!]: voicy cinq ou six que nous racompterons avec l’opportunité & que vous prendrez (comme j’espere) d’aussi bonne part, que fidellmente je les ay recueilly, en l’Eglise et Saincte Chapelle de la Glorieuse Vierge-Mere á Hau, par l’invocation & assistence de la laquelle, ilz ont esté effectuez. C’est a dire: A l’honneur de Dieu tres-bon, tres-hault, Et de la Vierge Marie sa Mere.” Uo., [173–174].
36 További kutatásokat igényel a kérdés, de elképzelhető, hogy az utalás Franciscus Haraeus ferences szerző Vitae Sanctorum, ex probatissimis authoribus et potissimum ex Reverend D. Aloysio Lipomano,
& R. P. Laurentio Surio, brevi compendio summa fide collecta című munkájának valamelyik kiadására vonatkozik.
ezúttal a szobrok eredetével kapcsolatban: Erzsébet (Sziléziai) Hedvigtől, a szintén szentéletű nagynénjétől kapta, akár személyesen, akár valakinek a közvetítésén keresz-tül. Lipsius nem bocsátkozik ilyen találgatásokba.