az apátság feloszlatásáig
A Zircen ma található incunabulumok egyike sem köthető a középkori monostorhoz, valamennyi újkori beszerzés. Hasonlóképpen egyetlen ilyen kódex, vagy legalább kódex-töredék sem ismert. Ez nem meglepő, hiszen az apátságot 1538 és 1549 között akko-ri kegyurai, a Podmaniczkyak módszeresen kifosztották és elpusztították. A középkoakko-ri könyvtár elméleti rekonstrukciójának elkészítését csak analógiákat figyelembe véve, a szigorú rendi előírásoknak és a feltárt romok egy jellegzetes részletének köszönhetően lehetett megkísérelni.1
A középkori apátság pusztulása után a ciszterci rend csak 1659-ben tudta visz-szaszerezni Zircet, ekkortól a század végéig a lilienfeldi (Alsó-Ausztria) monostorhoz tartozott. A visszatelepülést 1667-től Pápáról irányító Ujfalusy Márton zirci apátot 1678-ban Gyulakeszi környékén máig tisztázatlan körülmények között meggyilkol-ták. A továbbra is lakatlan Zirc 1701-től a heinrichaui2 (Szilézia) monostoré lett.
A Zircen nem sokkal ezután épített kápolnát és tizenhárom lakóházat 1704-ben, a Pápán álló ciszterci rezidenciát két évvel később a kurucok elpusztították. A zirci há-zak 1715 és 1718 között nemcsak újjáépültek, hanem számuk is megduplázódott (13 nagyobb és 15 kisebb épület), a ciszterciek pedig már 1710-től ismét Pápán éltek.
Onnan csak 1726-ban költöztek át Zircre, miután elkészült ideiglenes otthonuk, a mai „Bagolyvár”. Ekkor kezdődött, s a század közepéig tartott a mai templom (1752) és a – mostaninál jóval kisebb – rendház (1733) építése. Ebben már külön könyvtár-szoba volt, a sekrestye fölött, a gyógyszertár mellett, a mai oratórium helyén.3 Ennek restaurált berendezése máig megvan, bő három évtizede a Műemlékkönyvtár Barokk-termének ékessége, a gyűjtemény legrégebbi (15–18. századi) köteteinek jelentős részét helyezték el rajta. [1. kép]
1 Bibor Máté János, „A zirci ciszterci apátság könyvtára a középkorban”, Irodalomtörténet 87 (2006):
479–492.
2 Ma Henryków (Lengyelország).
3 Horváth Konstantin, Zirc története, Zirci könyvek 1 (Veszprém: Egyházmegyei Könyvnyomda, 1930), 85–90, 110–145; Bél Mátyás, Veszprém vármegye leírása, ford. Takáts Endre, A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6 (Veszprém: Veszprém Megyei Levéltár, 1989), 53–55, 117.
1. kép: A Barokk-terem
Az ősnyomtatványok possessorbejegyzéseinek feldolgozása még nem fejeződött be, és eddig mindössze egyetlen incunabulum rövid bemutatása jelent meg egy kézzel beleírt, 18. századi magyar nyelvű vers kapcsán.4 Ezt a Bibliát,5 – egyik bejegyzése szerint – 1727-ben katalogizálták Heinrichauban, de nem sokáig maradt ott, mert olvasható benne egy 1763 körülre datálható [2. kép] és egy biztosan 1800-ból származó zirci bejegyzés is.6 Valószínűleg szintén 1763 körüli a Bernardinus de Bustis Marialejában7 található és a Pelbartus de Themeswar Sermones Pomerii de temporejában8 olvasható zirci bejegyzés is.
Ugyanakkor ezek egyike sem azonos a legkorábbi ma ismert, 1815–1817-ben készült zirci
4 Bibor Máté János, „XVIII. századi pasquillus egy Zircen őrzött ősnyomtatványban”, in Emlékkötet Szabó Sándor 70. születésnapjára, szerk. Hangodi Ágnes, Ládi László, 161–170 (Budapest: ELTE BTK IKI Főiskolai Könyvtár – Informatikai Központ, 2005).
5 Nürnberg: Anton Koberger, 1477 – CIH 620, korábbi jelzete: Aa. Fol. 7, jelenlegi jelzete: 80.596
6 Bibor M. J., „XVIII. századi pasquillus …”, 163–164.
7 Strassburg: Martin Flach, 1496 – CIH 865, korábbi jelzete: Aa. Quart. 41, jelenlegi jelzete: 82.584
8 Hagenau: Heinrich Gran, pro Johanne Rynman, 1500 – CIH 2557, korábbi jelzete: Aa. Quart. 35, jelenlegi jelzete: 82.139
kötetkatalógusban szereplő két incunabulummal,9 hiszen azok történelmi tárgyú munkák:
Hartmann Schedel Liber chronicarumának német nyelvű változata,10 és Jacobus Philippus de Bergamo Supplementum chronicarumának 1492/1493-as kiadása.11 [3. kép] Ebből egy-részt az következik, hogy 1815–1817-ben nem katalogizálták az összes kötetet, másegy-részt pedig az, hogy jelenleg nem dönthető el egyértelműen, hogy a Rákóczi-szabadságharc előtt Pápára került könyvek között voltak-e ősnyomtatványok. Az viszont bizonyos, hogy 1710-ben és a 18. század későbbi éveiben Pápára, illetve Zircre került kötetek, köztük incunabulumok ma is megtalálhatók a könyvtárban. Az ősnyomtatványok egy része a heinrichaui (esetleg még a lilienfeldi?) újkori anyaapátságból, a többi – részben különféle kolostorfeloszlatásokhoz kapcsolódó – vétel, továbbá csere és ajándékozás útján, illetve hagyatékokból került a zirci monostorba, ahol a 18. század közepétől csaknem kétszáz éven át jelentős, bár nem programszerű műgyűjtés folyt.12 Egy incunabulum, a már
emlí-9 Németh Gábor, „A zirci apátság könyvállománya a 18. században”, Magyar Könyvszemle 123 (2007):
114–120, 118.
10 Nürnberg: Anton Koberger, 1493 – CIH 3041, korábbi jelzete: Aa. Fol. 1, jelenlegi jelzete: 81.990
11 Venezia: Bernardinus Rizus, 1492/1493 – CIH 1879, korábbi jelzete: Aa. Quart. 10, jelenlegi jelzete:
81.588
12 Hajnóczi Gábor, „Adalékok a zirci apátsági könyvtár és műgyűjtemény történetéhez”, in Művészet és felvilágosodás: Művészettörténeti tanulmányok, szerk. Szabolcsi Hedvig, Zádor Anna, 611–
625 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1978); Hajnóczi Gábor, „Adalékok a zirci apátság könyv- és 2. kép: A zirci könyvtár 18. századi tulajdonbejegyzése az egyik ősnyomtatvány Bibliában
(CIH 620)
tett Schedel-krónika német nyelvű, kettő (Petrarca Trionfijának első13 és második14 része) olasz, a többi latin.
A zirci apátság csak Heinrichau feloszlatása (1810) után, az utolsó ottani apát halálát követően, 1814-től vált függetlenné.15 Erre az időszakra a korábban említett könyvtárszoba megtelt, s az újabban beszerzett kötetek a konventkert egy kis épületé-be kerültek. A két helyen őrzött gyűjteményt 1827–1828-ban a régi konventszobából kialakított könyvtárban egyesítették, ez azonban csak átmeneti megoldást jelentett. Az apátság épületének jelenlegi formája 1839 és 1927 között, több részben történt bővítés eredménye. A könyvtár Nagyterme 1847-ben készült el, berendezése, amelyen Wilde
műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején”, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei: Történelem, 13 (1978): 189–205; Hajnóczi Gábor, „A zirci ciszterci apátság (1750–1950): Egy műgyűjtemény kialakulása és sorsa”, in A katolikus egyház Magyarországon, szerk. Somorjai Ádám, Zombori István, Ecclesia Sancta 1, 143–150 (Budapest: Magyar Katolikus Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottsága, 1991).
13 Pars 1, Venezia: Petrus de Piasiis Cremonensis, 1491 – CIH 2597, korábbi jelzete: Aa.Quart. 23, jelenlegi jelzete: 82.874/1”
14 Pars 2, Venezia: Petrus de Piasiis, 1490 – CIH 2596a, korábbi jelzete: Aa.Quart. 24, jelenlegi jelzete:
82.874/2
15 Alpár Lucián, A zirci apátság függetlenítésének kérdése, Ciszterci Doktori Értekezések 84 (Budapest:
Ciszterci Rend, 1942), 7–71.
3. kép: A német nyelvű Schedel-krónika (CIH 3041) és a Jacobus Philippus de Bergamo-ősnyomtatvány (CIH 1879) adatai az 1815–1817-es kötetkatalógusban
Mihály zirci asztalos egy évtizeden át dolgozott, 1857-ben lett kész.16 Datálását tekintve tehát hamis az Enyim, tied, övé című regény Egy magyar kolostor című fejezete, amelyben Jókai Mór a három évtizeddel későbbi Zirc pontos leírását adja.17 Ennek magyarázata, hogy az író nem a reformkorban, hanem 1874 júliusának közepén töltött néhány napot Zircen.18 A könyvtárról így emlékezik meg: „s felépült a kolostor büszkesége, a kincse-ket érő könyvtár, melynek karzatait, táblázatát, állványait bámulandó remekben magyar asztalosok készíték, magyarhoni ritka faneműekből, a díszítések gyönyörű tiszafa- és szömörcelapokbul alakítva, kiváló ízléssel. A tudomány minden ága képviselve a nagy fóliánsok s a tarka kötésű, zsebkiadásokban, egész a klasszika és a modern literatúráig;
köztük becses inkunábulák, egyetlen példányok, érdekes kéziratok, a régi nyomdászat remekei, s a miniatűr-festészet és szépírászat türelempéldányai.”19 Az 1875-ben meg-jelent regény cselekményéből igaz az is, hogy az 1848/1849-es szabadságharcban az összes zirci novícius és több szerzetes részt vett, akiket – azáltal, hogy 1–5 évnyi szigo-rított szerzetesi életre és quasi háziőrizetre ítélte őket – az apátnak sikerült megvédenie a világi megtorlástól.20 A bencés Rómer Flóris, aki – mint azt maga is írja21 – sokat és szí-vesen időzött Zircen, kevésbé volt szerencsés. A börtönből szabadulva azonban éppen a zirci könyvtárban figyelt fel a Schedel-krónika mindkét kiadásában megtalálható, Budát ábrázoló fametszetre: „Zirczi könyvtár 7. Sept. 861. / Libri cronicarum … a Micha- /
4. kép: Rómer Flóris jegyzete a Schedel-krónika zirci példányairól (I. jegyzőkönyv, 45 – részlet)22
16 Horváth K., Zirc ..., 199–201, 257.
17 Jókai Mór, Enyim, tied, övé (1875), jegyz., kiad., tan. Gergely Gergely, Jókai Mór összes művei:
Regények, 29 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964), 1:14–17.
18 [Gergely Gergely], „[A regény] Keletkezése, forrásai”, in Jókai, Enyim, tied, övé ..., 284–307.
19 Jókai, Enyim, tied, övé ..., 15.
20 Horváth, Zirc ..., 237–239.
21 Rómer Flóris, A Bakony: Terményrajzi és régészeti vázlat (Győr: Sauervein nyomda, 1860), 121, 136, 151–152.
22 Forrás: http://romer2015.hu/wp-content/plugins/pdf-viewer-for-wordpress/web/viewer-shortcode.
php?file=http://romer2015.hu/wp-content/uploads/2016/05/romer_01_v.pdf&settings=00110001 0&lang=hu#page=&zoom=auto. A további képeket a szerző készítette.
ele Wolgemut23 & Wilhelmo Pleyden24 / wurff – Anno salutis 1493. / I. f. CXXXIX.
/ Budae imago !!! / ugyan az németül, ugyan azon / évről – holzstiche dieselben” (I.
jegyzőkönyv, 45.).25 [4. kép]
Bár a könyvtárról több ismertetés és tanulmány is megjelent,26 az ősnyomtatvá-nyokról eddig csak egy kisebb áttekintés készült.27 Fennmaradt viszont több fontos dokumentum. Ezek közül legkorábbi a 20. század elején készült kéziratos katalógus, amely 62 db 17,5×21 cm-es cédulából áll.28 Ezeket három keresztirányú vonallal négy sávra osztották. A legfelsőbe a könyv mérete (2. r., 4. r. stb.), alfanumerikus jelzete és kötésének módja került. Ezt a szerző nevét tartalmazó követi. A harmadik, a leg-nagyobb tartományban szerepel a mű címe, a nyomtatás helye és éve, a nyomdász neve, a könyv terjedelme, Hain/Copinger száma és az egyéb megjegyzések. A legalsó sávban a kötet nyelve mellett szerepel a tárgyalt művel esetlegesen egybekötött más alkotások címe is. Ezt a katalógust Szabó Otmár (1862–1926) készítette, aki 1889-től haláláig volt könyvtáros Zircen.29 Egyéb feljegyzései mellett elkészítette az
apát-23 Michael Wolgemut (1434–1519) nürnbergi festő és fametsző, a Schedel-krónika egyik illusztrátora
24 Wilhelm Pleydenwurff (†1494) Nürnbergben is működő festő és fametsző, a Schedel-krónika egyik illusztrátora
25 Rómer Flóris, Jegyzőkönyvei: Somogy, Veszprém és Zala megye (1861), bev., jegyz., kiad. Valter Ilona, Velladics Márta, Forráskiadványok 2 (Budapest: Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1999), 106–107.
26 Az eddig említetteken kívül: Bibor Jenőné, „Reguly Antal, Tudományos Könyvtár Zirc”, in A Veszprém megyei Múzeumok Tájékoztatója, szerk. Fodor József, 15–16 (Veszprém: Tudományos Módszertani Kabinet, 1958); S. auct., A zirci Reguly Antal Tudományos Könyvtár (Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1961); S. auct., A zirci Reguly Antal Műemlék Könyvtár (Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1977); Keresztury Dezső, Híres magyar könyvtárak, fényképezte Gyarmathy László (Budapest: RTV–Minerva, 1982), 30–47; Urbánné Walla Katinka, „A zirci Reguly Antal Emlékkönyvtár a közművelődés szolgálatában”, A Veszprémi Megyei Könyvtár Évkönyve (1982): 118–
133; Illés György, Mesélő könyvtárak, fényképezte Borbás János (Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1984), 128–137; S. auct., A zirci Reguly Antal Műemlék Könyvtár (Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1991); Urbán Gusztávné, „A zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár”, Mercurius 2 (2003): 42–45; Urbán Gusztávné, A zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár, fényképezte Hapák József (Zirc: Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtára, 2006); Egervölgyi Dezső, Németh Gábor, Ex libris és kisgrafikai kiállítás: Pápa – Zirc 2007 (Pápa: Jókai Mór Városi Könyvtár, 2007); Horváthy Péter, Németh Gábor, „A jezsuita kozmográfia emlékei a zirci könyvtárban”, Magyar Tudomány 168 (2007), 1034–1044; Németh Gábor, „A zirci műemlékkönyvtár 60 éve az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában: 1953–2013”, Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 22, 8. sz.
(2013): 32–37; Boreczky Anna, Bestiarium Zircense, előszó Boka László (Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2016) stb.
27 Bibor Máté János, A zirci „Reguly Antal” Műemlékkönyvtár ősnyomtatványai: Szakdolgozat, (Budapest:
ELTE BTK Könyvtártudományi Informatikai Tanszék, 2000).
28 Zirc, Ciszterci Műemlékkönyvtár, jelzet nélkül
29 Schematismus Congregationis de Zirc S. Ordinis Cisterciensis ad annum scholarem 1942/43, (Budapest:
Ciszterci Rend, 1942), 232–233.
ság ősnyomtatványainak jegyzékét is.30 A fekete tintával, kalligrafikus betűkkel írott katalógus jellemzője, hogy a kötetek adatait régies formában, néha pontatlanul adja meg. Az álnevet használó, illetve „pseudo” szerzők nem valódi nevükön szerepelnek.
A kötésmegjelölések – a restaurálások miatt – ma már nem minden esetben érvé-nyesek. Mindazonáltal e katalógus az ősnyomtatványokkal foglalkozónak jelentős segítséget nyújt. Bizonyítják ezt Varga Ottó 1930-as évekbeli, tintával írott,31 továbbá Soltész Zoltánné 1968-ban grafit és piros ceruzával, valamint golyóstollal tett javítá-sai, kiegészítései.32 [5. kép]
Varga Ottó (1902–1940), aki 1932-től 1938-ig volt könyvtáros Zircen,33 új, gé-pelt cédulakatalógus készítéséhez kezdett. Ezzel párhuzamosan megszüntette a szak szerinti raktározást, és numerus currensre tért át. Elkészítette a zirci incunabulumok alfabetikus, nyomtatási helyek, nyomdászok és időrend szerinti jegyzékét, számának összesítését, valamint vázlatos állapotleírását is.34 [6. kép] Munkája még elavultsága és apróbb hibái ellenére is nagyon fontos, hiszen több, mára elkallódott kötetről tu-dósít. A Szabó Otmár-féle ősnyomtatvány-katalógus számos céduláján megtalálhatók pontosításai. Az eredetileg 62 lapból álló katalógust Szent Bernát Opusculájának35 ma már nem található duplumát és a Decretum Gratianit36 leíró cédulákkal bővítette. Ösz-szesen 64 incunabulumot ismertet, és már benne is megvolt az ősnyomtatványok be-mutatásának szándéka: állapotleírásában 21 incunabulumot tart kiállíthatónak, további
30 Szabó Otmár, „A zirczi apátsági könyvtár ősnyomtatványainak jegyzéke az 1919. jul. 15-iki állapot szerint”, in Sokféle Gyüjtemény, melyet egybejegyzett Szabó Otmár Ciszt. r. pap, [kézirat], Veszprém Megyei Levéltár, A ciszterci rend zirc-pilis-pásztó-szentgotthárdi apátságának levéltára, Kézirattár, Szabó Otmár hagyatéka, 59r–63r.
31 A Szabó Otmár-féle katalógus számos javítása, két teljes cédulája, az ősnyomtatványok alfabetikus, nyomtatási helyek, nyomdászok és időrend szerinti jegyzéke, számának összegzése, valamint állapotleírása egyazon kéz műve. Személyét a Decretum Gratiani előzékén tett szignált bejegyzése alapján azonosítottam.
32 Soltész Zoltánné (1921–1997) 1995-ben saját maga azonosította kézírását, az időpontot a Nicolaus de Ausmo kötet (HC 2151, korábbi jelzete: Aa. Octav. 2) cédulájára írott jegyzete teszi egyértelművé.
33 Schematismus ..., 255.
34 [Varga Ottó], A zirci Apátsági Könyvtár ősnyomtatványai: Betűrendes jegyzék: 1935. okt. 15.-i állapot, [gépirat Varga Ottótól és Soltész Zoltánnétól származó kézírásos kiegészítésekkel, 3 fol.];[Varga Ottó], A zirci Apátsági Könyvtár ősnyomtatványai: Időrend szerinti jegyzék, [autográf kézirat, 1935?, 3 fol.]; [Varga Ottó], A zirci Apátsági Könyvtár ősnyomtatványai: Megjegyzések: Rubrikálás, (kezdőbetűk), metszetek, kötés és kéziratos bejegyzésekre vonatkozólag, [autográf kézirat, 1935?, 4 fol.]; [Varga Ottó], A zirci Apátsági Könyvtár ősnyomtatványai: Nyomdászok jegyzéke [autográf kézirat, 1935?, 4 fol.]; [Varga Ottó], A zirci Apátsági Könyvtár ősnyomtatványai: Nyomtatási helyek és nyomdászok jegyzéke, [autográf kézirat, 1935?, 3 fol.]; [Varga Ottó], A zirci Apátsági Könyvtár ősnyomtatványai: Az ősnyomtatványok száma […] 1936. dec. 31.-i állomány, [autográf kézirat, 1 fol.]
(mindegyik: Zirc, Ciszterci Műemlékkönyvtár, jelzet nélkül)
35 CIH 561, a ma is meglévő példány korábbi jelzete: Aa. Octav 16, jelenlegi jelzete: 81.941
36 CIH 1461, korábbi jelzete: Aa. Octav 21, jelenlegi jelzete: 81.353
5. kép: Szabó Otmár katalógus-cédulája a legkorábbi zirci ősnyomtatványról (CIH 160) Varga Ottó és Soltész Zoltánné kiegészítéseivel
6. kép: Részlet Varga Ottó egyik jegyzékéből
kettő pedig szerinte „Esetleg kiállítható.”37 Nem ismert, megtörtént-e az ősnyomtatvá-nyok bemutatása akkor, az mindenesetre biztos, hogy az apátság látogatóit a 19. szá-zad második felétől kezdve körülvezették a könyvtárban. A regisztrált látogatók száma a 20. század elejéig néhány száz, a két világháború között pár ezer fő volt évente. Az incunbulumokkal kapcsolatos további iratanyag, például az A Zirci Apátsági Könyvtár esemény- és munkanaplója38 nem tartalmaz ezirányú információt. A Kalauz-könyvből viszont kiderül, hogy Varga Ottó külön szekrényt csináltatott az ősnyomtatványok és az RMK-anyag számára.39 Feltűnő az is, hogy az 1930-as évek második felében és az 1940-es évek elején viszonylag sok duplumot eladtak, illetve elcseréltek.40 Lehet, hogy közöttük volt Szent Bernát Opusculájának másodpéldánya is.
Az ősnyomtatványok és a könyvtár gyakorlatilag ebben az állapotban vészelték át a 2. világháborút. Ezekben a vészterhes időkben, 1941-től41 1946-ig Halász Pius (1909–
1994) volt a könyvtáros. Bár az apátság bombatalálatot nem kapott, mégis súlyos károk érték 1944. december 23-án. E napon délelőtt 10 óra körül egy FW-190-es német csa-tarepülőgép bravúrképpen kétszer is átrepült a templom déli tornya és a könyvtár ún.
Vöröstornya között, ám harmadszorra jobb szárnya a Nagyterem tetejének sarkába üt-között, amitől a repülőgép megpördült, majd felrobbant. A motor és a lőberendezés a Nagyterembe zuhant, a roncsok egy része fennakadt a tetőn, egyes darabjai a főbejárat elé, mások a rendház kisebbik udvarára, az ún. kiskvadrumba zuhantak. A pilóta, Anton Owermayer altiszt, meghalt.42 Szerencsére a könyvállományt csak kisebb károk érték, de az épület és a berendezés súlyosan megsérült. A helyreállítást még a szerzetesek végezték el az akkor lehetséges mértékben.
Szintén jelentős veszteséget okozott, hogy 1945 tavaszán szovjet katonák há-rom teherautónyi könyvet vittek el monostorból ismeretlen helyre, állítólag a cse-peli papírgyárba. A könyvek adogatására a szerzeteseket kényszerítették, így nekik lehetőségük nyílt arra, hogy egyes értékesebb köteteket nélkülözhetőkre cseréljenek.
Ennek ellenére nem zárható ki, hogy akár incunabulum is lehetett a több ezer elrabolt könyv között.43
37 [Varga Ottó], A zirci Apátsági Könyvtár ősnyomtatványai: Megjegyzések …, 1–4 fol.
38 A Zirci Apátsági Könyvtár esemény- és munkanaplója, [1941 október – 1944 augusztus] (OSzK, Quart.
Hung. 3949)
39 A Zircz-cisterci főapátság Könyvtára Kalauz-könyv [1890. június 20. – 1944. augusztus 31.], OSzK, Fol.
Hung. 2886, f. 77r.
40 Uo., ff. 67v, 73v, 77v, 78r, 80r–v, 84v, 100v, 106r, 107v, 117v.
41 Schematismus …, 258.
42 Pleva László (1927–2017, gépészmérnök, egyetemi docens, Veszprém) szemtanú szóbeli közlése (1995); Veress D. Csaba, „Légi harctevékenység a Balaton térségében”, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16 (1982): 413–439, 418; Veress D. Csaba, A balatoni csata: 1944. december 1. – 1945.
március 30., 2. (átdolgozott és bővített) kiadás (Budapest: Militaria Történelmi Hagyományőrző és Hadisírgondozó Alapítvány, 2000), 55.
43 Rácz István Pelbárt (1922–2009, O. Cist., Budapest) szóbeli közlése (1995).
A számos szerzetesrend, köztük a ciszterciek magyarországi betiltását és sok ko-lostor, köztük az zirci apátság feloszlatását (1950) követő néhány év a magyarországi könyv- és könyvtártörténetnek is a legsötétebb fejezetei közé tartozik. Azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy az államosított könyvanyag muzeális részének túlnyo-mó többségét sikerült megmenteni, sőt néhány gyűjtemény (köztük a zirci) műemlék-könyvtárként eredeti helyén maradhatott. Az ősnyomtatvány-gyűjtemény története az 1950-nel kezdődő időszakban, az incunabulumok katalogizálása, valamint az ezekkel kapcsolatos kutatások további tanulmányok tárgyát képezik.44
44 Ezúton is köszönöm Bérczi László Bernát (O. Cist., Zirc), †Bibor Jenőné (OSzK, Zirc), †Fülöp Géza (ELTE, Budapest), †Hervay Ferenc Levente (O. Cist., Zirc), Németh Gábor (OSzK, Zirc), †Pleva László (Zirc/Veszprém), †Rácz István Pelbárt (O. Cist., Budapest), †Soltész Zoltánné (OSzK, Budapest) és †Urbán Gusztávné (OSzK, Zirc), valamint a zirci műemlékkönyvtár többi dolgozójának segítségét.