• Nem Talált Eredményt

JAPÁN ÉS MAGYAR ÖSSZEHASONLÍTÁS

4.4. A kutatás célja

4.7.8. A versengés időperspektívája

Megvizsgáltuk a válaszokat aszerint is, hogy a versengést milyen időperspektívába helyezik.

Rövid időperspektívát kategorizáltunk, ha valaki arról beszélt, hogy egy meghatározott közeljövőben lévő célt akar elérni a versengés által (valami megszerzésére irányul a versengés például állás), vagy ha a versengést azonosította valakinek a legyőzésével (például: Magyar válasz: „Egy rostán való átjutás” vagy „Megtudni, hol állok a rangsorban.” Vagy „Két ember valamiben összeméri a tudását.”) Hosszú időperspektívát kategorizáltunk, ha a versengésnek a fejlődés, növekedés funkcióját vagy a motivációs funkcióját emelte ki a válaszadó, ez utóbbi esetében akkor, ha nem jelölt meg meghatározott, időben közelben elhelyezhető célt, amelynek az elérésére a versengés motivál (például: Japán válasz:

„Mindenki stimulál mindenkit és ez mindenkit fejleszt” vagy „Fejleszti a képességeket, folyamatos erőfeszítésre késztet.”). Ha a válasz egy meghatározott konkrét eredmény eléréshez köti a versengést, akkor rövid, ha a folyamatot helyezte a középpontba, akkor hosszú perspektívát kategorizáltunk. Voltak olyan válaszadók, akik mindkét időperspektívára utaló választ adtak.

A versengés időperspektívája szempontjából is szignifikáns különbséget találtunk a két kultúra között: a japánok esetén szignifikánsan gyakoribb volt a hosszú távú időperspektíva említése a versengés kapcsán (Χ2(2) = 31.134, p<.001) (lásd 18. táblázat).

18. táblázat. A versengés időperspektívája

Időperspektíva

A válaszadók hány százaléka említette (%)

Magyar Japán

Rövid távú 56 28

Hosszú távú 24 45

Mindkettő vagy határozatlan / bizonytalan 20 27

4.7.9. A versengéshez fűződő személyes viszony és a versengés koncepció összefüggései Megvizsgáltuk, hogy mutatkozik-e bármilyen összefüggés a két kultúrában a versengéshez fűződő viszony (szeret/nem szeret versengeni) és a versengés felfogása között.

4.7.9.1. A versengéshez fűződő személyes viszony és a versengésnek tulajdonított funkciók A japán válaszadók esetében az, hogy valaki szeret-e vagy nem szeret versengeni, lényegében független volt attól, hogy milyen funkciókat tulajdonít a versengésnek. Összesen két esetben találtunk szignifikáns eltérést. Azok, akik a versengésnek szelekciós, illetve önbecsülést emelő funkciót tulajdonítottak, jobban szerettek versengeni. Az eredményeket a 19. táblázat mutatja be.

179

19. táblázat. A versengés iránti személyes attitűd és a versengésnek tulajdonított funkciók összefüggése: japánok

Szelekció/kiválasztás/létküzdelem 24 11 5 7.313*

Önbecsülés 9 0 11 8.676*

A magyar válaszadók esetében viszont számos szignifikáns összefüggés volt a versengés személyes szeretete és neki tulajdonított pozitív funkciók között. Azok, akik szeretnek versengeni, vagy akik a versengést bizonyos dolgok miatt szeretik, míg más dolgok miatt nem („attól függ”) lényegében minden pozitív funkciót nagyobb arányban tulajdonítanak a versengésnek, mint a versengést nem szeretők. A magyar csoportban jelentős szerepet játszó szelekció/kiválasztás/létküzdelem funkció esetében nem találtunk különbséget. Az eredmények az alábbi 20. táblázatban láthatók.

20. táblázat. A versengés iránti személyes attitűd és a versengésnek tulajdonított funkciók összefüggése: magyarok

Szelekció/kiválasztás/létküzdelem 33 38 36 n.s.

Önismeret/ önmagunk

4.7.9.2. A versengés iránti személyes attitűd és a versengési folyamat fókusza/irányultsága

180

Azt is megvizsgáltuk, hogy vajon a versengés iránti személyes attitűd és az, hogy a versengési folyamatnak mi van a fókuszában, mutat-e valamilyen összefüggést. A személyes attitűd nominális változóként lett kódolva, három lehetséges értékkel: „igen”; „nem”; „attól függ”.

Az attitűd és az egyes válaszok megléte vagy hiánya közti kapcsolatot khi-négyzet próbával vizsgáltuk. Az esetben, ha a khi-négyzet próba nem volt érvényes a túl alacsony várható értékek miatt, valószínűségi arányon (likelihood ratio) alapuló számítást használtunk. Hogy feltárjuk a kultúraközi különbségeket, minden elemzést külön végeztünk el a két (japán és magyar) almintán. A tömörség érdekében csak a szignifikáns eredményekről lesz szó a következőkben

A japán résztvevők versengés iránti személyes attitűdje és a versengési folyamat fókusza/irányultsága között nem volt kapcsolat. A magyar válaszadók esetén azonban szignifikáns összefüggést találtunk a vizsgált változók között. Azok a magyar résztvevők, akik szeretnek versengeni gyakrabban említették azt, hogy a versengés fókuszában a szelf (önmaguk fejlődése, motiváltsága, tanulása, másokhoz képest való értékelése stb.) áll és kevesebbszer azt, hogy a versengési partner negatív értelemben áll a fókuszban (ellenség, akin át kell gázolni, le kell győzni stb.). Azok között, akik nem szeretnek versengeni szignifikánsan gyakrabban fordul elő az, hogy a versengés a partnerre negatívan irányuló folyamat. Az eredmények a 21. táblázatban láthatók.

21. táblázat. A versengés iránti személyes attitűd és a versengési folyamat iránya – Magyar résztvevők

Irányultság

A válaszadók hány

százaléka említette (%) Khi-négyzet szeret (2)

versengeni

nem szeret versengeni

attól függ A szelfre irányul az

erőfeszítés

74 43 61 18.749**

A versenytársra irányul az erőfeszítés

(negatív értelemben)

24 53 32 16.710**

* p<.05; ** p<.01

4.7.9.3. A versengés iránti személyes attitűd és a versenytárs észlelt szerepe

A versenytárs észlelt szerepe egy esetben függött össze a személyes attitűddel a japán, és két esetben a magyar válaszadókat vizsgálva. Azok a japán résztvevők, akik nem szeretnek versengeni a többi kategóriába tartozó japán résztvevőhöz képest kevesebbszer adták azt a választ, hogy partnerként/barátként tekintenek versenytársukra. Azok a magyar résztvevők, akik nem szeretnek versengeni, gyakrabban észlelték ellenségként a vetélytársukat, illetve ritkábban tekintették őt motivátornak/inspirátornak, mint azok, akik szeretnek versengeni, vagy akik bizonyos okok miatt szeretnek, míg más okok miatt nem szeretnek versengeni. Az eredményeket az 22. táblázat mutatja.

181

22. táblázat. A versengés iránti személyes attitűd és a versenytárs észlelt szerepe A versenytárs szerepe

(alminta)

A válaszadók hány

százaléka említette (%) Khi-négyzet Szeret (2)

versengeni

Nem szeret versengeni

Attól függ

Partner (japán) 31 13 30 6.071*

Ellenség (magyar) 24 61 40 25.205**

Motivátor/Stimulátor (magyar)

44 22 40 11.491**

* p<.05; ** p<.01

4.7.9.4. A versengéshez fűződő személyes viszony és a versengés negatív következményeinek percepciója

Azok a magyar válaszadók, akik nem szeretnek versengeni több negatív következményt említettek: a versengés következtében kialakuló konfliktust, stresszt és szorongást, agressziót és negatív érzelmeket. A japánok esetében a versengés iránti személyes attitűd kevésbé függ össze a versengés percipiált negatív következményeivel is. Valójában csak két negatív következmény esetén volt összefüggés, az önzés és a beképzeltség esetén. A beképzeltséget azonban többen említik azok közül, akik szeretnek versengeni. Az eredményeket az 23. és 24.

táblázat mutatja be.

23. táblázat. A versengés iránti személyes attitűd és a versengés negatív következményei:

magyarok

Negatív következmény

A válaszadók hány

százaléka említette (%) Khi-négyzet Szeret (2)

versengeni

Nem szeret versengeni

Attól függ

Konfliktus, kapcsolatok megromlása 9 37 19 20.642**

Stressz, szorongás 6 27 8 19.375**

Agresszió 3 16 6 10.959**

Negatív érzelmek 1 12 2 12.716**

(LR) Győztesek és vesztesek közti

különbségtétel / Megkülönböztetett

bánásmód a győztesekkel és a vesztesekkel

0 10 1 16.085**

(LR)

** p<.01; LR = Likelihood Ratio(2)

182

24. táblázat. A versengés iránti személyes attitűd és a versengés negatív következményei:

japánok

Negatív következmény

A válaszadók hány

százaléka említette (%) Khi-négyzet (2) Szeret

versengeni

Nem szeret versengeni

Attól függ

Önzés 0 7 5 6.152* (LR)

Beképzeltség 14 2 0 11.556** (LR)

* p<.05; ** p<.01; LR = Likelihood Ratio(2)

4.7.9.5. A versengésnek tulajdonított funkciók összefüggése az időperspektívával

Megvizsgáltuk, hogy a versengési funkciók milyen időperspektívát implikáló válasszal jártak együtt. A rövid időperspektíva a szelekcióhoz kötődött leginkább mindkét csoportban, a hosszú perspektíva viszont a motivációhoz, a fejlődéshez, és a produktivitás növeléshez is. A mind rövid, mind hosszú időperspektívát említők közel arányosan említették a domináns funkciókat. A 25. és 26. táblázat csak a szignifikánsnak bizonyult eredményeket mutatja.

25. táblázat. A versengésnek tulajdonított funkciók és az időperspektíva összefüggése:

Magyar

Funkció

A különböző időperspektívákra utaló válaszadók hány

százaléka említette (%) Khi-négyzet

rövid hosszú mindkettő (2)

Szelekció 46 24 30 9,929**

Növeli a produktivitást

14 38 26 14,730***

Motiváció 28 55 38 13,057***

Fejlődés 15 41 36 18,499***

*p<,01; ***p<,001 (LR) = Khi-négyzet helyett Likelihood Ratio a kis gyakoriságok miatt

26. táblázat. A versengésnek tulajdonított funkciók és az időperspektíva összefüggése: Japán

Funkció

A különböző időperspektívákra utaló válaszadók

hány százaléka említette (%) Khi-négyzet (2)

rövid hosszú mindkettő

Szelekció 31 8 10 12,145**

Fejlődés 14 67 54 29,468***

**p<,01; ***p<,001 (LR) = Khi-négyzet helyett Likelihood Ratio a kis gyakoriságok miatt

183