A Magyar Kancellária szerepe a diplomáciában

A Habsburg Monarchia külügyeit az uralkodó Birodalmi Udvari Kancellária, illetve részben az Osztrák Udvari Kancellária intézte, a Magyar Kancellária e téren csupán igen kis befolyással rendelkezett. A Magyar Kancellária leginkább azokon a területeken jutott szerephez, ahol hangsúlyozottan fontos volt, hogy a Habsburg uralkodó magyar királyként jelent meg. Ezek közé tartozott a pápasággal való kapcsolattartás, amennyiben magyarországi ügyről volt szó. A magyar püspökök pápai udvar felé való bemutatását a Magyar Kancellária végezte. Számos e tárgyban készült fogalmazvány olvasható a kancelláriai fogalmazványok között, de néhány e tárgyban keletkezett fogalmazvány megmaradt Himelreich hagyatékában is. Így például a magyar titkár készítette el hivatali elöljárója, Kutassy János győri püspök pápai megerősítését kérő uralkodói levél fogalmazványt, illetve ugyanő fogalmazta meg azokat a leveleket, amelyben az uralkodó különböző kardinálisok támogatását kérte.⁶⁶³ Nem véletlen, hogy a pápával való érintkezésre vonatkozó iratok bekerültek a különböző Magyar Kancellárián használt formuláriumokban is.⁶⁶⁴ A megszokottnak tekinthető pápai kinevezést/megerősítést

658 MNL OL A 35 Nr. 302. ex 1675 és uo. A 57 vol. 15. pag. 803–804.

659 Orbán Pál 1661. aug. 2-án kelt levelében Dvornikovichot mint “SCRM Inclytae Cancellariae Hungaricae registrator et secreti sigilli conservator, tabulae judiciariae regiae juratus assessor” címzi (MNL OL A 32 Nr.

1008.). Orbán István egy uralkodói adománylevélben említve mint „Cancellariae nostrae Ungaricae et Tabulae Judicariae juratus notarius” (1655. febr. 5., MNL OL MKL A 57 vol. 11. pag. 282–283.), hasonlóképpen Pucz János (1659. jún. 4. uo. vol. 12. pag. 278–279.).

660 „Summe igitur et praeprimis necessarium videretur, ipsam cancellariam ad pristinum statum reponi, traductores ejusdem commoneri, ut quisque intra sphaeram sui muneris se contineat, et a turbando antiquo rerum ordine abstineat, neque regiis ex eadem cancellaria expediendis mandatis praeceptoriis, contrariis seu inhibitoria, vel dilatoria (siquidem inferiores contra superiorem, praesertim summum judicem, inhibitio nullo jure licita esset) mandata juxta bonum eatenus observari solitum ordinem, et morem extradare praesumat.” (ÖStA HHStA HS W 185, fol. 447rv.).

661 Magyar Einrichtungswerk 509.

662 FAZEKAS 2016d, 214–215.

663 MNL OL A 129 2. dob. 1592. jún. 25.

664 Pl. 1558. szept. 22-én I. Ferdinánd az annata elengedését kérte a magyar püspökök számára IV. Páltól (Formularius liber fol. 88v–89r.). Három formuláskönyvbe is bemásolták az uralkodó levelét, amelyben Gregorjánczy megerősítését kérte IV. Piustól 1564. aug. 28-án (Formularius liber fol. 954rv., Szecsődy-formulárium fol. 12rv., Illésházy-Szecsődy-formulárium fol. 115rv.).

109

kérő leveleken túl néhány más típusú ügyben készült fogalmazvány is megőrződött. Így 1640-ben III. Ferdinánd azzal bízta meg követét, Scipione Gonzaga őrgrófot, hogy kezdeményezze VIII. Orbánnál Árpádházi Margit boldoggá avatását.⁶⁶⁵ De a Magyar Kancellária bekapcsolódott a hódoltság egyházi joghatóságára vonatkozó vitába is. Amikor 1648-ban a boszniai ferencesek, a boszniai püspök és a belgrádi püspök között a szlavóniai területek egyházigazgatási hovatartozása felett vita tört ki, III. Ferdinánd a Magyar Kancellárián át fordult VIII. Orbánhoz, Gaspare Mattei bíboroshoz, de az ügybe bekapcsolták a császár római követét, Savelli herceget és a magyar püspökök római ágensét, Pietro Favillát is.⁶⁶⁶ Ez a lépés egyúttal a magyar király hódoltsági jogainak a deklarálását is jelentette.

Ugyanekkor kerülhetett benyújtásra a bosnyák ferencesek másik kérése. Ennek nyomán az uralkodó a spanyol királyhoz fordult, hogy a nápolyi királyság jövedelméből a bosnyák ferenceseknek fizetendő éves jövedelem folyósításra kerüljön, amelyet még V. Károly adományozott „pro vestiario dictorum fratrum Bosnensium”, és akik az új török háború, azaz a kandiai háború miatt sokat szenvednek. Az ügyben ismét csak a Magyar Kancellária járt el.⁶⁶⁷

Ha magyar ügyről, pontosabban magyar alattvaló ügyéről volt szó, akkor a lengyel király felé is a Magyar Kancellárián keresztül lépett fel a Habsburg uralkodó. A Magyar Kancellária proponálta például IV. Ulászló lengyel király 1638. július 5-én kelt levelét, amelyben a felmerült lengyel-magyar határviták megoldására biztosok kiküldését javasolta.⁶⁶⁸ A hosszan tartó ügynek több nyoma is maradt a Magyar Kancellária töredékes levéltári anyagában.⁶⁶⁹ III. Ferdinánd a Magyar Kancellárián át kérte IV. Ulászló támogatását Thököly István számára, aki a krakkói vajdaságban 18 éven át birtokolt zálogos javakat (bona Blazeouentia), amelyet azonban végül elvontak tőle.⁶⁷⁰ Az ügyben több alkalommal is írt III.

Ferdinánd, sőt a lengyelországi Habsburg-rezidenst is támogatásra szólította fel, szintén a Magyar Kancellárián át.⁶⁷¹ De került kiadásra ajánlólevél kancelláriai közreműködéssel nem magyar illetőségű személy számára is: a római ad limina látogatásról Lengyelországon át hazatérni szándékozó Ciriacus diarbekiri örmény érsek érdekében készült például ajánlás 1649-ben.⁶⁷² Arra is volt példa, hogy a lengyel király által magyar illetőségű személynek, jelen

665 III. Ferdinánd levele Gonzagához, 1640. febr. 11. Bécs (MNL OL A 35 Nr. 47. ex 1640). Az ügyet még 1638-ban Sigismondo Ferrari magyarországi domonkos tartományfőnök adta be, az 1638. aug. 4-i audiencián azt a választ kapta, hogy az ügyet az esztergomi érseknek kell kezdeményeznie (uo. A 33 Nr. 123. ex 4. Aug. 1638), az ügyet néhány hónappal később a Magyar Tanács is tárgyalta (uo. Nr. 102. ex 13. April 1639). A következő egy-két évben több alkalommal került az ügy különböző apropóból az uralkodó elé (vö. Nr. 81. és Nr. 82. ex 26. Jun.

1642, Nr. 255. ex Jun. 1642, Nr. 365. ex 12. Sept. 1642, Nr. 386. ex 15. Sept. 1642, Nr. 199. ex 16. Jul. 1643).

666 1648. május 29. Prága (MNL OL A 35 Nr. 203. pápához, Nr. 204. Matteihez, Nr. 205. ex 1649 Favillához.

Savelli bevonásáról : MNL OL A 33 Ad 142. ex 29. Mai. et 1. Jun. 1648. május 29. A vita alapját a Hitterjesztés Szent Kongregációja döntése jelentette, a kongregáció tudniillik a területet a boszniai püspöktől elvette és a belgrádi püspök alá rendelte, ezzel lényegében megfosztotta a területen működő plébániák jövedelmétől a bosnyák ferenceseket. A bosnyák provincia beadványa: MNL OL A 33 ad 142. ex 29. Mai. et 1. Jun. 1648. Az ügyhöz kapcsolódnak Fr. Pietro Nicolich da Posega és Fr. Bogetich Mihály Szelepcsényi György kancellárhoz intézett levelei 1648. jan. 24-ről és 1648. jan. 10-ről Velikáról (MNL OL A 32 Nr. 670. és Nr. 675.).

667 1548. jún. 4. Prága (MNL OL A 35 Nr. 231. ex 1648). A bosnyák ferencesek folyamodványa: uo. A 33 Nr. 148 ex 4. Jun. 1648.

668 MNL OL A 33 Nr. 157 ex 1. Sept. 1638. Az ügyben kikérték a nádor véleményét: Nr. 174. ex 1. Okt. 1638.

Ekkor Esterházy Miklós nádor 1638. szept. 16-án kelt levelét prezentálták, amelyben a biztosok számára instrukció kiadását kérte. A Magyar Kancellária opiniója szerint az ügyben ki kell kérni az esztergomi érsek véleményét is.

669 Kancelláriai előterjesztés a kiküldött biztosok költségei fedezéséről (MNL OL A 33 Nr. 13. ex 31. Jan. 1640).

Esterházy Miklós 1640. aug. 10-én Semptéről, többek között a lengyelekkel való határvita ügyében írt levelét a kancellária 1640. aug. 30-án terjesztette III. Ferdinánd elé (MNL OL A 33 Nr. 235. ex 30. Aug. 1640). Ennek kapcsán született az az uralkodói levél, amelynek fogalmazványa a kancelláriai levéltárban szintén fennmaradt:

III. Ferdinánd levele a lengyel királyhoz az ügyben, 1640. aug. 30. Regensburg (MNL OL A 35 Nr. 321. ex 1640).

670 1648. máj. 29. Prága (MNL OL Nr. 202. és ad Nr. 202. ex 1648 (tisztázat és fogalmazvány).

671 1649. jún. 30. Bécs (MNL OL A 35 Nr. 218. ex 1649). A rezidenshez szóló levél ugyanezen a napon kelt (uo.

Nr. 269. ex 1649), majd 1649. dec. 1-én újabb levelet kapott az ügyben (uo. Nr. 421. ex 1649).

672 1649. jún. 1. Pozsony (MNL OL A 35 Nr. 204. és ad 204. ex 1649, fogalmazvány és tisztázat, kevés javítással.).

110

esetben Wesselényi László özvegyének kiadott ajánlólevelet küldtek át véleményezésre a Magyar Kancelláriára.⁶⁷³

A Magyar Kancellária e téren fennálló kompetenciáját más kancelláriák is elfogadták, illetve a Magyar Kancellária esetenként meg tudta őrizni befolyását. A Reichshofkanzlei lengyelországi vonatkozású iratait tartalmazó Polen állag első sorozatában megőrződött egy 1644. június 20-ára datált fogalmazvány, amely a Rákóczi-támadás miatt Lengyelországba küldött Csáky Istvánhoz szólt volna, de amely végül nem került expediálásra, mert a magyar expedícióról írtak neki ("ist nit abgangen, weile auß der ungerischen expedition an ime geschrieben worden").⁶⁷⁴ Csáky instrukcióját 1644. március 15-én a Magyar Kancelláriáról kapta, ezért is maradt valószínűleg logikus módon, a vele való kapcsolattartás a Magyar Kancellária kezében.⁶⁷⁵ Az eset arra is felhívja a figyelmet, hogy esetenként működési zavarok is felléphetnek a kialakított rendszerben, amelyre jelen esetben az utolsó percben mégiscsak felfigyeltek.

Több alkalommal volt tagja a magyar kancellár a lengyel királyhoz küldött követségnek.

Az 1589 elején Lengyelországba küldött delegációban részt vett Heresinczy kancellár és mellette Istvánffy Miklós, akkor már propalatinus is.⁶⁷⁶ 1596-ban pedig Kutassy János kancellár kapott megbízást abba a követségbe, amely a lengyel királyt törökellenes fellépésre próbálta rávenni.⁶⁷⁷

A Magyar Kancellária szerephez jutott a Magyar Királyság területén kialakult erdélyi fejedelemséggel való érintkezésben is. A Habsburgok az erdélyi fejedelmekkel való diplomáciai érintkezés során az esetek többségében magyar követet alkalmaztak, aki utasításait a Magyar Kancelláriától kapta, illetve a fejedelemmel való levelezést is a Magyar Kancellária intézte. Ezzel minden bizonnyal azt kívánta a Habsburg uralkodó kifejezni, hogy az erdélyi fejedelemséget továbbra is a Magyar Királyság részének tekinti. Az erdélyi fejedelemhez intézett levelek fogalmazványait sokszor a kancelláriai titkár, vagy éppen maga a kancellár készítette el. Így példának okáért I. Miksa és Báthory István közötti levelezés számos darabját Liszthy János fogalmazta a hagyatékában megmaradt fogalmazványok tanúsága szerint.⁶⁷⁸

A kancellárok nem egyszer követségben is jártak Erdélyben. A követségek közül megemlíthetők Sennyey István harmincéves háború alatti küldetései (1621, 1625, 1626, 1632), vagy éppen Szelepcsényinek az erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata idején tett útja (1657).⁶⁷⁹ 1639-ben felmerült Lippay György erdélyi követségének a lehetősége is, de erre végül nem került sor.⁶⁸⁰ Bár ezekre az utakra az uralkodó minden bizonnyal nem kancellár voltuk, hanem diplomáciai tárgyalásokra való alkalmasságuk miatt választotta őket. A beosztott kancelláriai tisztviselők közül is jártak egyesek Erdélyben küldetésben, mint például Lászlóffy

673 ÖStA HHStA Polen I. Kt. 79. Konv. 1680. Mai fol. 38.

674 ÖStA HHStA Polen I. Kt. Kt. 61. Konv. 1644. fol. 188. A lengyelországi rezidens ekkor a már emlegetett Johann Walderode volt éppen. Sajnos a Magyar Kancellária anyagában nem maradt meg az instrukción kívül az ügyhöz kapcsolódó fogalmazvány. Csáky küldetéséről: HILLER 1989.

675 MNL OL A 35 Nr. 74. ex 1644.

676 A követségre vonatkozó levelezés a bécsi HHStA anyagában található: ÖStA HHStA Polen Kt. 44. Konv. 1589.

Jan. fol. 1–121.

677 Kutassy János kancellár, kalocsai érsek, András boroszlói püspök, Johan Christoph Hornstain báró, Adam Gall Poppel von Lobkowitz, Joó János követi hitlevele, instrukciója és jelentése 1596 nyaráról: ÖStA HHStA Polen Kt.

56. Konv. 1596. fol. 1–208. Az instrukcióban szerepelt Istvánffy Miklós neve is, részvétele a követségben azonban kétséges, a Krakkóból küldött jelentéseken nem található meg neve (fol. 95–131.), az utolsó instrukció változatban Istvánffy neve helyett már Johann liber baro ab Haym in Reichenstain neve szerepelt.

678 Liszthy irathagyatéka a Birodalmi Udvari Kancellária levéltárában kötött ki, ma a HHStA Ungarische Akten sorozatában található, időrendbe szétosztva, pl. Miksa levelének fogalmazványa Báthory Istvánhoz 1571. máj. 10.

Prága (latin fog., Liszthy kézírása) (ÖStA HHStA UA AA Fasc. 97. Konv. A. fol. 85., kiadása VERESS 1944, I.

111–112.)

679 HARAI 2016, MNL OL A 35 Nr. 98. és Nr. 99. ex 1632, ÖStA HHStA UA AA Fasc. 176. Konv. B. fol. 50–61.

680 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 159. Konv. 1639. Apr. fol. 51–52., 53–63.

111

Pál regisztrátor 1642-ben.⁶⁸¹ Esetenként a Magyar Kancellárián át írtak a moldvai és a havasalföldi vajdának is. Így például 1641-ben Matei Basarab havasalföldi vajdával is így történt, sőt érdekében IV. Ulászlóhoz szintén a Magyar Kancellárián át írnak levelet.⁶⁸²

Bár az Oszmán Birodalommal való diplomáciai érintkezésben a Magyar Kancelláriának nem sikerült kompetenciát szerezni, a magyar kancellárok egyes esetekben tagjai voltak a béke meghosszabbítását célzó tárgyalásoknak. 1627-ben például a szőnyi tárgyalóbiztosok között ott található Sennyey István kancellár is, aki már a Titkos Tanács szakértőkkel kibővített előkészítő ülésén is részt vett 1626. augusztus 3-án, és akinek számos Komáromból az uralkodóhoz intézett jelentése maradt fennt.⁶⁸³ Különböző magyar főurakkal folytatott levelezésének tanúsága szerint 1642 elején a második szőnyi tárgyalásokon elődjéhez hasonlóan Lippay György kancellár is jelen volt.⁶⁸⁴ A tárgyalások előkészítésében, az oszmánok által okozott sérelmek összegyűjtésében a Magyar Kancellária komoly szerepet vállalt magára.⁶⁸⁵ A hiányzó korábbi tárgyalási dokumentumok előkeresése ügyében játszott szerepéről már esett szó. A titkárok közül Istvánffy Miklósról saját művéből tudható, hogy 1575-ben a budai pasához küldték követségbe a drinápolyi békeszerződés ellenére elfoglalt várak visszaadása ügyében.⁶⁸⁶ 4.3.4. A Magyar Kancellária és tisztviselői egyéb kormányzati területen való működése A kancellária tisztviselői, főleg azonban a kancellár a diplomáciai küldetéseken túl számos különféle, alkalmilag kiküldött bizottság munkájában is részt vett. Ezek között több olyan bizottság is volt, amelynek a feladata különböző birtokok tulajdonjogának a tisztázása volt.

Ilyen bizottságot küldtek ki 1614-ben, amikor somlyói Báthori István özvegye, Kosztka Zsófia Nagybánya és Ecsed tulajdonjogát próbálta meg családjának biztosítani. A bizottságban helyet kapott Vinzenz Muschinger Udvari Kamarai tanácsos és Daróczy Ferenc, a Szepesi Kamara elnöke mellett Lépes Bálint kancellár is.⁶⁸⁷ Hasonló jellegű volt annak a bizottságnak az összetétele, amely 1635-ben azt kapta feladatul, hogy a regéci uradalom ügyében készítsen javaslatot, amelyért Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor egyaránt ajánlatot tett. Az ügy fontosságát mutatja, hogy mindhárom hivatal vezetője került kiküldésre, Sennyey István kancellár mellett Ignaz Krafft lilienfeldi apát, az Udvari Kamara elnöke és Pálffy Pál, a Magyar Kamara elnöke működött közre a bizottságban.⁶⁸⁸ Példaként álljon itt utoljára Lippay György delegálása, akit 1637-ben Brandenburgi Katalinnal tárgyalásokat folytató bizottságba neveztek, amelynek a munkácsi és tokaji uradalom helyzetének a tisztázása volt a feladata, esetleges cseréje az éppen uralkodóra háramlott semptei és galgóci uradalommal.⁶⁸⁹ Az 1648 őszén Thököly István és Késmárk városa közötti vita elsimítására kiküldött bizottság elnöke Pálffy Pál mellett Szelepcsényi György kancellár volt.⁶⁹⁰ Az 1662.

évi 29. tc. rendelkezése szerint a Magyar Kamara által összeállított félharmincad-számadásokat ellenőrző bizottság tagjai között is helyet kapott az akkori magyar kancellár, Szelepcsényi György.

681 FIRNHABER 1852, 53–66., JÁSZAY 1840.

682 III. Ferdinánd levele Matei Basarabhoz, 1641. ápr. 30. Bécs (MNL OL A 35 Nr. 87. ex 1641). Ugyanezen a napon készült az Ulászlóhoz szóló levél (uo. Nr. 88. ex 1641.).

683 A tanácsülés jegyzőkönyve: ÖStA HHStA Türkei I. Karton 110. Konv. 3. fol. 42–58. Néhány példa a jelentésekre: ÖStA HHStA Türkei I. Karton 111. Konv. 1. fol. 74, 76., fol. 104–105., fol. 106–107. (Eszterházy Dániellel közösen), fol. 112–113.

684 TUSOR 2015, 87–101. (80–95. sz.).

685 MNL OL A 98 10. cs. Fasc. 13. No. 34.

686 ISTVÁNFFY 2001–2009, I/3. 33.

687 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 106. Konv. 1614. Sept. fol. 369–376.

688 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 151. Konv. 1635. Jun. fol. 71–74.

689 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 155. Konv. 1637. Mai fol. 141–177.

690 MNL OL A 35 Nr. 405. ex 1648.

112

Kicsit más jellegű volt Pálffy Tamás kancellár megbízatása, aki az 1670-es évek elején azt a bizottságot vezette, amelynek Nádasdy Ferenc országbíró adósságainak ügyét kellett rendeznie, és amelyről azt is lehet tudni, hogy üléseit a Burgban a külső tanácsszobában tartotta („...in den kayserlichen purg in der außeren regierungs ratsstuben...”).⁶⁹¹

Gubasóczy János kancellár és Maholányi János titkár részt vett a Lotaringiai Károly elnöklete alatt, Karl Belchamp Udvari Kamara-i tanácsos és Johann Georgius Hoffmann, az Ampringen-féle gubernium volt tanácsosa részvétele mellett 1684 elején Pozsonyban működő bizottság munkájában, amelynek feladata az 1683 nyarán törökhöz pártolt, majd bűnbánatot tanúsító magyar urakkal szemben tanúsított uralkodói magatartásra való javaslattétel volt.⁶⁹²

Arról már esett szó, hogy a kancellár esetenként rendkívüli bíróságban is közreműködött. Így vett részt a frissen kinevezett ifj. Forgách Ferenc magyar kancellár az Illésházy István ügyében kiküldött rendkívüli bíróság kétes munkájában 1603-ban.⁶⁹³

Esetenként a kancelláriai titkár és a regisztrátor is kapott hasonló jellegű feladatot. Még 1663-ban támadt vita Szakolca város vezetése, a bíró, a szenátorok és egynémely polgárok között az elöljáró választása kapcsán. Az ügyben előbb ifj. Sennyey István veszprémi püspök és Orbán István kancelláriai titkár került mint biztos kiküldésre, majd amikor a viszály ne akart elcsitulni a kiküldendő biztosok között felmerült Dvornikovich Miklós regisztrátor neve is.⁶⁹⁴

A kancellár és a kancellária tisztviselői esetenként végrendelet végrehajtóként is működhettek, ahogy az történt id. Erdődy Györgyné, Batthyány Erzsébet végrendelete ügyében, ahol Pálffy Tamás kancellár, Hedly Mátyás tanácsos és Tenturich István testamentáriusok voltak. Az érdekelt felek, Erdődy Sándor és domonkos apáca testvérei, Mária Ágnes és Erzsébet előttük egyeztek meg, a megegyezésről azután a kancellária mintegy hiteleshelyként működve tanúságlevelet adott ki.⁶⁹⁵