A Magyar Kancellária és a Magyar Kamara kapcsolata

A kora újkori magyar állam legfontosabb kormányszerve a Magyar Kancellária mellett az 1528-ban alapított Magyar Kamara volt.⁵³¹ A két hivatal között rendkívül sokrétű kapcsolat állt fent, köszönhetően a Magyar Kamara igen kiterjedt hatáskörének, amely a királyi javak és felségjavadalmak kezelésén túl sok más feladatterületet is magába fogadott. Így feladata volt a királyi jogok érvényesítése (nemesi birtokok háramlása, lefoglalás és kezelés), birtokok zálogba adása és elkobzási ügyek intézése, az üresedésben lévő egyházi birtokok igazgatása, meghalt egyházi személyek hagyatékának kezelése, várbirtokok és kamarai birtokok igazgatása, harmincadigazgatás irányítása (ez 1625-ig részben Alsó-Ausztriai Kamara irányítása alatt), só- és nemesfémbányászat felügyelete, pénzverés felügyelete, egyházi tizedbérletek intézése, szabad királyi városok és királyi mezővárosokban a tisztújítás és városi gazdalkodás felügyelete, a hadiadó (subsidium, dica) kezelése, esetenként beszedése is, kamarai kérdésekben véleménykészítés az országgyűlésekre, postafelügyelet.⁵³²

Majd mindegyik felsorolt területtel kapcsolatban fogadott a Magyar Kamara a Magyar Kancellárián elkészített uralkodói döntést, utasítást (rezolúciót). A Magyar Kamarához intézett uralkodói leiratokat magában foglaló Benignae Resolutiones állag (MNL OL E 21) áttanulmányozása azt mutatja, hogy az uralkodó döntéseit vagy a Magyar Kancellária vagy az Udvari Kamara közvetítésével hozta a Magyar Kamara tudtára.

A Magyar Kancellária mint a magyar király akaratát írásba foglaló intézmény esetenként a Magyar Kamara belső életének szabályozásában is megjelent. Így 1544. július 13-án például I. Ferdin13-ánd a Magyar Kancellári13-án át utasította a Magyar Kamarát, hogy a

528 Az 1671. szept. 24-én Ebersdorfban tartott ülésen résztvevők: Wenzel Eusebius Lobkowitz herceg főudvarmester, Ferdinand Dietrichstein herceg, a császárné főudvarmestere, Johann Adolf Schwarzenberg herceg, a Birodalmi Udvari Tanács elnöke, Johann Maximilian Lamberg gróf főkamarás, Raimondo Montecuccoli, a Haditanács elnöke, Gundacker Dietrichstein főistállómester, Raduit Souches tábornok, a Haditanács tagja, Johann Paul Hocher osztrák udvari kancellár, Leopold Wilhelm von Königsegg birodalmi alkancellár. A magyar urak részéről jelen volt Szelepcsényi György esztergomi érsek, helytartó, Pálffy Tamás kancellár, Forgách Ádám országbíró, Majthényi János jogügyigazgató, ill. két titkár, a protokollumot készítő és az előterjesztést tartó Christoph Abele, az Osztrák Udvari Kancellária titkára és Orbán István, a Magyar Kancellária titkára („me referente, Orbani secretario Hungarico, penes me sedente, auscultante et notante, cui ad partem adiuncta est de puncto in punctum resolutio Caesarea et Regia”) (ÖStA HHStA UA Spec. Fasc. 324. Konv. C. fol. 34–71.).

529 A titkári jelenlétre lásd az előző lábjegyzetet.

530 PÁLFFY 2010, 270–271., HOLUB 1909, 21.

531 A Magyar Kamarára összefoglalóan: ACSÁDY 1894, KÉRÉSZY 1916, EMBER 1946, 119–147, NAGY–F.KISS 1995,5–63.,NAGY 2015.

532 NAGY–F.KISS 1995,7–16.

93

jövedelmek jobb áttekintése érdekében rendetlenül vezetett számadásait tegye rendbe.⁵³³ A Magyar Kancellária kiadmányozta a Magyar Kamara 1548. december 12-i utasítását is. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a fogalmazvány az Udvari Kamarán készült, és minden jel szerint csak az expediálás maradt a Magyar Kancelláriára (az 1569. május 1-jei utasítás esetében már ez sem történt meg, azt már teljes egészében az Udvari Kamara jegyezte).⁵³⁴ De a Magyar Kamara intézkedett néha kamarai kinevezések esetében is, mint például Gyalui Torda Zsigmond tanácsosi kinevezésekor (1553. október 23.).⁵³⁵ De arra is van példa, hogy valakinek az elmaradt fizetése miatt lépett fel, máskor pedig az uralkodó rajta keresztül rendelte fel Bécsbe a Magyar Kamara tagjait.⁵³⁶ Esetenként tisztségbetöltés kapcsán javaslatkérésre is sor került a kancellárián keresztül, 1635-ben például Püspöky Jakab halála után a királyi jogügyigazgató tisztére kért III. Ferdinánd javaslatot.⁵³⁷ Bár a harmincadügy a Magyar Kamara alá tartozott, és a harmincadosok felett a Magyar Kamara ítélkezett, kegyelmi ügyeikben már a Magyar Kancellária volt az illetékes. Így 1684-ben a törökök Bécs elleni támadása után a kompromittálódott harmincadosok kegyelemlevelét a Magyar Kancellárián állították ki.⁵³⁸

Van példa háramlott birtok lefoglalásában való közreműködésre is. 1551-ben például Pekry Lőrinc halála után került sor Liptóújvár és Likava lefoglalására.⁵³⁹ De kelt uralkodói leirat egyházi személyek hagyatékának lefoglalása ügyében is (Ujlaky Ferenc egri püspök hagyatéka, 1555), és az egyházi hagyatékok ágas-bogas intézésébe is belefolyt esetenként a kancellária.⁵⁴⁰ A Magyar Kancellária közreműködésével kerültek kiadásra tizedbérletekhez, főleg tizedbérleti díjak fizetéséhez kapcsolódó rendelkezések, például hogy az új pécsi püspöknek, Draskovics Györgynek ugyanúgy jár a tizedbérlet a Szigethez csatolt tizedek fejében, mint elődjének (1558), vagy járjon el a kamara Ujlaky János tinnini püspök panasza ügyében, aki Ursinus-Blagay Kristóf ellen panaszkodott, aki négy éve nem engedi a birtokain a tizedet beszedni (1560).⁵⁴¹ A kamara a kancellária közvetítésével rendszeresen kapott értesítést különböző kinevezésekről, különösen egyházi személyek kinevezéséről, akiknek javadalmuk birtokaiba való beiktatása a kamara feladata volt, illetve leginkább olyan kinevezésekről értesítették, amelyekhez kamarai kifizetés kapcsolódott, mint például magyar tanácsosi kinevezések.⁵⁴²

A szabad királyi városok esetében az uralkodó nem egyszer a Magyar Kancellária közbejöttével intézkedett vallásügyi kérdésekben is. Így 1531. december 8-án Nagy Imre alnádort és Csézy András esztergomi prépostot küldte ki Kassára egy újító eszméket hirdető

533 MNL OL E 21 1544. júl. 13. (a hivatkozott darabok, ha nem kerül külön jelzésre, kivétel nélkül a Magyar Kancellária ügykezeléséből származnak).

534 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 2. Konv. 1548 fol. 93–101. (fogalm.) + fol. 103–121 (orig. példány). Kiadása:

KÉRÉSZY 1916, 161–169. Az 1569-es utasítást kiadta: MAYER 1915, 234–256.

535 MNL OL E 21 1553. jan. 29.

536 1546-ban Felnémethy Albert, néhai Peregi Albert prépost szervitora, aki a Magyar Kamaránál sokat dolgozott, elmaradt fizetése miatt ír le a Magyar Kancellária (MNL OL E 21 1546. okt. 7.). 1556. márc. 31-én az uralkodó Bécsbe rendelte a Magyar Kamara tagjait a következő szombatra (MNL OL E 21 1556. márc. 31.).

537 MNL OL E 21 1635. szept. 18.

538 MNL OL E 21 1684. febr. 26. (Pozsony kiadási hellyel, „ex comissione” kiadmány Maholányi királyi titkár aláírásával, titkos pecsét alatt).

539 MNL OL E 21 1551. ápr. 29.

540 Ujlaky hagyatéka: MNL OL 1555. febr. 3. Magyar Kamara intézkedjen, hogy Győrffy Ferenc, Gregorjánczy Pál győri püspök titkára megkapja a püspöke által végrendeletileg neki hagyott két hordó bort (MNL OL E 21 1566. márc. 19.).

541 MNL OL 1558. ápr. 25. és 1560. jan. 27 (kiadva ACRC III. 61–62.).

542 Pl. 1635. okt. 22-én a Magyar Kamara utasítást kapott, hogy iktassa be tisztébe az új győri püspököt, ifj.

Draskovics Györgyöt (MNL OL E 21 1635. okt. 22.), vagy pl. 1667. márc. 30.-án Magger Placid halála után kinevezett új főapát, Gencsy Egyed beiktatását kapta feladatul a szentmártoni főapátságba (MNL OL E 1667.

márc. 30.). A magyar tanácsosi kinevezésre álljon itt példaként Homonnai Drugeth János kinevezése (MNL OL 1634. márc. 14.).

94

szónok miatt.⁵⁴³ A 17. század harmadik évtizedében nagy vihart kavart a pozsonyi evangélikusok templomépítése, ennek kapcsán is színre lépett a Magyar Kancellária.⁵⁴⁴ Esetenként más városi ügyben is el kellett járnia a kamara felé, mint például a nagyszombati egyetem diákjai és a város között támadt, hosszan elnyúló joghatósági vitában.⁵⁴⁵

A Magyar Kancellária közvetített esetenként kéréseket a kamarai levéltárban való iratok felkerestetésére is, mint amikor 1634-ben a frissen kinevezett Böjthe Miklós esztergomi kanonok a sági prépostság írásait kerestette a kamarai levéltárban.⁵⁴⁶ Máskor egy Pozsonyban tartózkodó gyanús személy levelezésének ellenőrzését rendelték el a Magyar Kamara bevonásával (1634).⁵⁴⁷ Az is előfordult, hogy a török támadások kapcsán kell a kamarának eljárnia, 1635-ben a Kanizsa elleni végeken szolgáló katonák panasza kapcsán kell a szélesebb információs lehetőséggel rendelkező hivatalnak tájékozódnia.⁵⁴⁸A harmincadhivatalok saját futárjai, illetve később az általa felügyelt postahálózat révén a Magyar Kamara feladata volt az országgyűlési meghívók szétküldése, ezekre számos példa található a 16–17. századból.⁵⁴⁹ Továbbá a Magyar Kancellária által magyarországi megyékhez intézett kancelláriai mandátumok, levelek kézbesítése is a Magyar Kamarára hárult.⁵⁵⁰ Úgy tűnik, hogy adóügyben a kamara készítette el a királyi rendeletek fogalmazványait, de mivel a megyék felé nem intézkedhetett közvetlenül, azok nem tartoztak hatáskörébe, a rendeletek expediálása már a Magyar Kancellárián történt, hogy a kézbesítés azután ismét a Magyar Kamara feladata legyen.⁵⁵¹ Ez a gyakorlat már a 16. század második felében is megfigyelhető.

Az országgyűlésekre készített uralkodói propozíció összeállításához a kamarai pontok előkészítésében a Magyar Kamara is közreműködött. Az előkészítésre szóló felszólítást a Magyar Kamara esetenként a Magyar Kancelláriától közvetlenül kapta meg, mint 1622-ben, más alkalommal az Udvari Kamara levelezett ebben a kérdésben is a Magyar Kamarával.⁵⁵² Ebből is látható, hogy a két központi hivatal által intézett ügyek nem voltak igazán szétválasztva, minden jel szerint az, hogy ki milyen ügyben intézkedett, leginkább attól függött, hogy az ügy intézése hol kezdődött meg, ki terjesztette azt az uralkodó elé, és hogy sikerült-e az audiencián vagy Titkos Tanács ülésen azt saját kompetencián belül tartani.⁵⁵³ Két olyan

543 MNL OL 1531. dec. 18. (kiadása: ETE II. 177.)

544 MNL OL E 21 1636. febr. 20. és 1636. febr. 28.

545 MNL OL E 21 1643. ápr. 16. és 1643. jún. 8. (utóbbihoz kapcsolódó kancelláriai előterjesztés uo. A 33 Nr. 170.

ex 8. Jun. 1643.). A hosszan elhúzódó ügyhöz számos kancelláriai előterjesztés kapcsolódik: uo. A 33 Nr. 217. ex 12. Aug. 1639, Nr. 275. ex 27. Nov. 1641., Nr. 92. és 93. ex 26. Mart. 1642, Nr. 220. ex 7. Mai 1642, Nr. 14. ex 16. Jan. 1643.

546 MNL OL E 21 1634. júl. 12.

547 MNL OL E 21 1634. júl. 2.

548 MNL OL E 21 1635. szept. 3. Mellékletben becsatolva megmaradt Sárkány István kiskomáromi kapitány, Bessenyey István egerszegi vicekapitány és Toposs György szentgyörgyvári kapitány supplikációja.

549 Egy példa a 17. századból: 1679. aug. 19-én dunántúli megyékhez szóló mandátumok kézbesítésére kap felszólítást (MNL OL E 21 1679. aug. 19.). Az országgyűlési meghívókra egy példa a 16. és egy a 17. századból:

MNL OL E 21 1549. nov. 10. és uo. 1634. szept. 30.).

550 A magyarországi méltóságviselőkhöz és megyékhez szóló mandátumok továbbítására egy példa a 16.

századból: 1548. okt. 13-án Péterváradi Balázsnak kapott utasítást arra, hogy Balassa Imréhez és Menyhárthoz, Lossonczy Istvánhoz, Dobó Istvánhoz, Zay Ferenchez, Dersffy Farkashoz, Alia Mátyáshoz, Magyar Bálinthoz, ill.

Zala és Esztergom megyéhez szóló leveleket továbbítson (MNL OL E 21 1548. okt. 13.).

551 NAGY 2015, 133.

552 MNL OL E 21 1622. márc. 2. 1622-es országgyűlés előkészítése részben közvetlen levelezés alapján történt meg, vö. ÖStA FHKA HFU r. Nr. 121. Konv. 1621. Okt. fol. 3–14. (főleg a pozsonyi kamarai ház ügyét tárgyalva).

553 Az uralkodóhoz intézett esküvői meghívásokra válaszul küldött uralkodói ajándékon is jól lehet ezt érzékeltetni.

1559-ben, amikor Zrínyi Miklós feleségül adja lányát Ország Kristófhoz, az alkalomra rendelt 80 Ft értékű kehely ügyében az Udvari Kamara intézkedik a Magyar Kamara felé (MNL OL E 21 1559. nov. 20.). Egy évvel később, amikor Horváth Márk házasodik, a felszólítást a megfelelő ajándékról való gondoskodásról a Magyar Kancelláriáról érkezik Oláh Miklós kancellár és Liszthy János titkár aláírásával (uo. 1560. nov. 14.). Valószínűleg az első esetében a Birodalmi Udvari Kancellária egyik titkára végezte a levélbontást, míg a másik meghívó Oláh kezén keresztül kerülhetett az uralkodó elé.

95

terület volt, ahol időről-időre fellángoltak a nézeteltérések a két magyar intézmény között, többnyire a pénzügyi kifizetések, illetve az uralkodói adománylevelek és inscripciók intézése váltott ki összetűzést.

A Magyar Kamarához intézett uralkodói rendeletek gyűjteménye, a már emlegetett Benignae Resolutiones állag átvizsgálása azt mutatja, hogy a Magyar Kancellária és a Magyar Kamara közötti érintkezés első időszakban, az 1530-as és 1540-es években alapvetőleg pénzügyi kifizetésekre vonatkozó utasításokból állt.⁵⁵⁴ Mint láttuk, 1545. július 25-én az uralkodó a harmincadokra is kiterjeszti a rendelkezést azzal a kiegészítéssel, hogy a kancelláriáról érkező rendelkezéseket az Udvari Kamara egyik tanácsosa is aláírni tartozik.⁵⁵⁵ A Magyar Kancellária kiterjedt jelenléte pénzügyi kérdésekben zűrzavarhoz vezethetett, mert – ahogy az már szintén említésre került – 1550. december 20-án az uralkodó úgy intézkedett, a kancellária pénzügyi kérdésekben küldött rendelkezései csak akkor érvényesek, ha az Udvari Kamara tudtával kerültek leküldésre.⁵⁵⁶ És valóban a későbbiekben van is rá példa, hogy egy kifizetés azért kerül megtagadásra, mert az utasítás a Magyar Kancelláriától érkezett és nem, ahogy annak lennie kellett volna, az Udvari Kamarától. Így 1563-ban ezért nem kapta meg egy ideig járandóságát Felpéczy Ferenc, Komárom megye alispánja.⁵⁵⁷ Hasonló eset későbbi időkből is ismert, Pyber János pécsi püspök 1613-ben azért folyamodott az uralkodóhoz, hogy az Udvari Kamara közbejöttével adjon utasítást a Magyar Kamarának tanácsosi járandósága folyósítására, ugyanis a Magyar Kancellárián át kiadott mandátumnak a Magyar Kamara tisztviselői vonakodtak engedelmeskedni.⁵⁵⁸

A legvitásabb, állandó gondot okozó kérdés az uralkodói adományok, inskripciók, különböző kiváltságolások kérdése volt, ahol nagyon sok esetben a Magyar Kancellária különösebb egyeztetés nélkül járt el, ezt úgy az Udvari Kamara mint a Magyar Kamara sérelmezte. Az Udvari Kamara kapcsán már részletesen bemutatásra került, hogy melyek voltak a neuralgikus pontok, és végül miként sikerült azt szabályozni.

A konfliktusokon túl a Magyar Kancellária és a Magyar Kamara között folyamatos együttműködés volt. Leginkább magánszemélyek vagy testületek uralkodóhoz benyújtott kérelmei, folyamodványai kapcsán szorult rá a kancellária a Magyar Kamara tájékoztatására, amely alárendelt szervein keresztül lényegesen nagyobb információs háló felett rendelkezett, mint a Bécsben működő kislétszámú társa, illetve a levéltára is nagyobb mennyiségű iratanyagot foglalt magába, mint a kancellária levéltára. Emiatt került Nagyszombat városa 1569-ben benyújtott folyamodványa is, amelyben elégett iratai pótlását kérte, a Magyar Kancelláriától az Udvari Kamarához, onnan pedig a Magyar Kamarához. ⁵⁵⁹ 1625-ben a város census judaicus alóli mentesítési kérelme is a Magyar Kancelláriától a Magyar Kamarához került át.⁵⁶⁰ Bár ahogy látható volt, a királyi könyvek esetében az iratok birtoklása is tudott konfliktust okozni (lásd a Libri regii második kötetének esetét 1634-ből). Végül sok supplikáció a kérelemben foglaltak miatt került a Magyar Kamara elé, mint például különböző, Várday Pál

554 Pl. 1531. júl. 13-án I. Ferdinánd „erdélyi familiárisai”, Majtényi Bertalan és Bessenyei István számára útiköltséget rendel Erdélybe (MNL OL E 21 1531. júl. 13. Ujlaky Ferenc aláírásával a titkári helyen).

555 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 2. Konv. 1545. fol. 109., és uo. UGB GBd. 384. fol. 206rv.

556 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 3. Konv. 1550 Dez. fol. 7.

557 MNL OL E 21 1563. okt. 26. (Udvari Kamara kiadmánya: „Intelleximus Vestram Fidelitatem egregio Francisco Felpetzy ...per nos decretam sibi provisionem ideo recusare, quod hoc nomine mandatum nostrum non ex Camera nostra Aulica, ut fieri debuisset, sed ex Cancellaria Hungarica editum sit.”)

558 Pyber írja: „Sed quia casu, quo expeditio mandati ex Cancellaria dumtaxat Hungarica emanavit, praelibata autem Camera, non a Cancellaria Hungarica, sed a Sacra Maiestatis Vestrae Camera Aulica ordinare dependet, ideo dominus praefectus et caeteri consiliarii iure suo difficiliores se mihi exhibuerunt. Ac proinde Maiestati Vestrae iter atque iterum demisse supplico, dignetur superinde alium mandatum per expeditionem Aulicae Suae Camerae ad saepefatam Cameram Hungaricam extradare, quo facilius memoratum salarium meum recipere queam.” (ÖStA FHKA HFU r. Nr. 103. Konv. 1613. Apr. fol. 261–262.).

559 MNL OL E 21 1569. ápr. 4.

560 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 129. Konv. 1626. Febr. fol. 11–12.

96

esztergomi érsek udvartartásához tartozó személyek kérelme, akik uruk halála (1549) után hátralékos járandóságuk kiadása érdekében folyamodtak I. Ferdinándhoz.⁵⁶¹

Arra is van példa, hogy a Magyar Kamara fordult a Magyar Kancelláriához és kért segítséget. Ezekben az esetekben többnyire konkrét személy, a kancellár vagy a titkár, ritkábban a regisztrátor volt a címzett. Bár a Magyar Kamarát közvetlen hivatali kapcsolat az Udvari Kamarához fűzte, az ügyintézés gyorsasága megkívánta, hogy alkalmanként a két magyar hivatal egymással lépjen közvetlen kapcsolatba (erre főleg a 17. század első feléből találtam adatot). 1622-ben például a Magyar Kamara alkalmazottai és Pozsony város között támadt feszültség. A város, úgymond nem tartotta tiszteletben a kamarai emberek kiváltságait, ezért sürgős intézkedést kérve a Magyar Kamara közvetlen írt Sennyey kancellárnak.⁵⁶² 1627-ben szintén a pozsonyiak miatt írnak Ferencffy Lőrinc titkárnak, ti. a pozsonyi polgárok delegációt küldtek Bécsbe, hogy visszavonassák a katolikus tanácsosok paritásos beválasztására vonatkozó rendelkezést. Ezt elkerülendő kellett lépéseket tennie a magyar titkárnak őfelségénél és Verda osztrák udvari kancellárnál, akinek segítségét kérték a polgárok.⁵⁶³ Nem egy esetben iratmásolatokat kérnek, vagy kész fogalmazványt átküldve annak expedícióját kérik. Előbbire példa, hogy 1623-ban Strucz (Sztrucz) Ferenc fülei vicekapitány birtokadománya kapcsán Szikszay Mihály regisztrátor kapott levelet, hogy a felkért Pest megyei falvak insckripciós-leveleiről küldjön másolatot.⁵⁶⁴ Más alkalommal Lászlóffy Pál regisztrátortól kérik, hogy az országgyűlési végzésekből a tanácsosok és titkárok számára régi szokáshoz híven példányt küldjön át, méghozzá az uralkodó aláírásával és pecsétje alatt, illetve a harmincadosok számára néhány aláírás és pecsét nélküli példányt.⁵⁶⁵

Az érintkezés a kancellária részéről formailag az uralkodó neve alatt kiadott, a kancellár és titkár által aláírt rendeletekkel történt a 16. században, illetve részben a 17. században is.⁵⁶⁶ A 17. században a már megismert típusú dekrétumok is megjelentek, amelyet már a csak a titkár írt alá.⁵⁶⁷ A Magyar Kamara, ha közvetlenül írt, általában a levélformát választotta, kivétel számba megy, amikor dekrétum formában közli a Magyar Kancellárával mondanivalóját, nem véletlen, hogy ilyenek az orszggyűlések idejéből maradtak meg, ez a forma ugyanis feltételezi az uralkodóval való közvetlen érintkezést.⁵⁶⁸

4.2.3. A Magyar Kancellária és a magyar rendi vezetők (a nádor és az esztergomi érsek), a