A Magyar Kancellária és az Udvari Haditanács kapcsolata

A másik központi kormányszerv, a Haditanács és a Magyar Kancellária kapcsolata a hiányosan fennmaradt forrásanyag miatt nehezebben felrajzolható. Ezúttal nemcsak a kancelláriai iratanyag hiányzik, hanem a Haditanács iratai is, amelynek tekintélyes részét a 19. század elején kiselejteztek.⁴⁷³ A rendelkezésre álló iratanyag átnézése azt mutatja, hogy a két kormányszerv között olyan neuralgikus pont, mint a birtokadományok kérdése, nem volt. A Haditanács a magyar kormányszervekkel és magánszemélyekkel az esetek jelentős részében a Magyar Kancellárián át érintkezett. Az érintkezések tekintélyes részét erődítési és hadellátási ügyek tették ki. Így rendszeresen érkeztek átiratok magyarországi végvárak erődítése ügyében. A magyarországi megyék biztosította munkaerő felvonultatása a kancellária közvetítésével történt, ahogy az Egerszeg (1631, 1639) és Szatmár (1640, 1641, 1643), illetve Ónod (1643) erődítése kapcsán keletkezett iratok is mutatják.⁴⁷⁴ A Magyarországra vezényelt csapatok élelmezésének biztosítása is hasonlóképpen zajlott.⁴⁷⁵ A visszafoglaló háborúk idején a blokád alatt tartott várakat felügyelő csapatok ellátását, sőt az elvonuló török csapatok szállítását is a

468 Udvari Kamara átirata a Magyar Kancelláriához, 1614. ápr. 11. (ÖStA FHKA HFU r. Nr. 105. Konv. 1614.

Apr. fol. 42–43.). 1614. május 17-én újabb átirat érkezett az ügyben a kancelláriára (uo. r. Nr. 105. Konv. 1614.

Mai fol. 250–254.).

469 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 107. Konv. 1615. Apr. fol. 780–782.

470 Udvari Kamara a Magyar Kancelláriához, 1643. jún. 12. (ÖStA FHKA HFU r. Nr. 167. Konv. 1643. Jun. fol.

204.).

471 Udvari Kamara a Magyar Kancelláriához, 1614. máj. 13. (ÖStA FHKA HFU r. Nr. 105. Konv. 1614. Mai fol.

181–183.).

472 Pl. Az 1646/1647. évi országgyűlés kapcsán 1646. már. 14-én ír át az Udvari Kamara az országgyűlésen tárgyalandó dika, taxa és gabonasegély (subsidium annonarium) ügyében (ÖStA FHKA HFU r. Nr. 174. Konv.

1646. März fol. 138–140.). Magyar Kancellária dekrétum formájú átirata az Udvari Kamarához, hogy a Magyar Kamarát utasítsa a magyar országgyűlésre szánt kamarai pontok megküldéséről Nagyszombatban tartandó tanácsülésre, 1646. márc. 10. (ÖStA FHKA HFU r. Nr. 174. Konv. 1646. März fol. 104–105.)

473 FAZEKAS 2011b, 296.

474 Pl. Egerszeg erődítése: MNL OL A 14 Nr. 18. (1631. szept. 2.) és Nr. 59. (1639); többször került elő Szatmár rendben tartása: uo. A 14 Nr. 77. (1640. ápr. 17.), Nr. 98. és 99. (1643. dec. 1. és 1644. jan. 29.); az ónodi palánk megerősítése: uo. A 14 Nr. 95. (1643. szept. 13.).

475 MNL OL A 14 A Nr. 44. (1636. okt. 9.).

85

Magyar Kancellária szervezte a megyék közreműködésével.⁴⁷⁶ De az újonctoborzás, a toborzott újoncok elhelyezése, és kísérése is felbukkan a két hivatal levelezésében, ahogy egyéb hadellátási kérdések, például a horvát ezredeknek szükséges lóbeszerzés megszervezése.⁴⁷⁷ A Magyar Kancellária közvetített, ha kellett, a megyéken túl a szabad királyi városok felé, de egyes magyarországi főurak vagy egyházi személyek és testületek irányába is. Így 1653-ban Kassa városától kellett például magyarázatot kérni a kaszárnyaépítés késedelmessége ügyében és meg kellett sürgetnie az építkezés befejezését, vagy például 1688-ban Sopron városára kellett ráírni, hogy késedelem nélkül továbbítsa a Haditanács rendelkezéseit Batthyány Ádám dunántúli főkapitánynak.⁴⁷⁸

Ahogy említésre került, a magyar urakkal való kapcsolattartás is a Magyar Kancellárián át történt. 1652-ben például a Magyar Kancellária arra kapott utasítást, hogy szólítsa fel Batthyány Ádámot, Nádasdy Ferencet és a Zrínyi testvéreket, hogy segítsék Mansfeld győri főkapitányt a Rábavidék erősítésében, illetve a szabadlegények török földre történő portyázását segítsenek megakadályozni.⁴⁷⁹ Néhány évvel később Nádasdy Ferencet kellett a török ellenes portyáktól eltiltani és magyarázatot kérni a megesett portya miatt.⁴⁸⁰ De egyházi testületek és személyek sem maradtak ki, 1683 végén a győri püspök és káptalan kapott felszólítást, hogy állítsa helyre a Rábán lévő hidat.⁴⁸¹ A Magyar Kancellária intézkedett a polgári személyek és katonák közötti vitás ügyekben is. Így 1639-ben Csemetey György komáromi vicekapitány, Komárom megye alispánja és a helyi nemesek között támadt komoly, többrétegű ellentét, amelynek egyik csúcspontja egy helyi nemes kivégeztetése és egy debreceni kereskedő lefogása volt. Az ügyben a Haditanács is bevonásra került. Csemetey azzal védekezett, hogy a kereskedőt Haditanács utasítása alapján tartóztatta fel.⁴⁸² 1655-ben egy német katonák által megölt nyitrai asszony ügyében kellett a kancelláriának intézkednie.⁴⁸³

De érkeznek átiratok formálisnak nevezhető ügyekben is, például a Haditanács kinevezésekről tájékoztatott, más esetekben fontosnak tartott híreket küldött át.⁴⁸⁴ A tájékoztatás körébe esik, amikor a portai rezidens egy-egy jelentését küldik át valamilyen okból, mint például Simon Reniger 1651. július 17-i jelentésének erdélyi vonatkozású részeit. A jelentéskivonathoz mellékelve más erdélyi vonatkozású darabok is megmaradtak, amelyek a kancellárián kerültek mellé: egy Rákóczi Györgyhöz intézett levél másolata Wesselényi Ferenc és Bakos Gábor viszonyáról, a fejedelem 1651. augusztus 3-i levele a nádorhoz latin fordításban, továbbá Pálffy előterjesztése, amellyel felküldte a levelet, illetve egy kancelláriai opinió 1651. augusztus 25-ről.⁴⁸⁵ Ez a példa is azt jelzi, hogy Erdély esetében a Haditanács és a Magyar Kancellária igen erőteljes információcserében állt egymással, és a Haditanács egyik fontos információs csatornája erdélyi ügyekben a Magyar Kancellária volt. 1656-ban például a Haditanács a magyar kancellárhoz fordul, hogy Reniger számára információt kérjen az erdélyi

476 A székesfehérvári blokádban közreműködő csapatok ellátására: MNL OL A 14 Nr. 438. (1688. ápr. 15.);

Kanizsát zár alatt tartó csapatok ellátására: uo. A 14 Nr. 443. (1688. szept. 2.) és Nr. 454. (1690. ápr. 7.); Kanizsáról kivonuló török csapatok elszállításának megszervezése: uo. A 14 Nr. 453. (1690. márc. 7.).

477 Átirat 3000 huszár toborzása ügyében: MNL OL A 14 Nr. 55. (1639. febr. 15.); toborzott újoncok elhelyezése A 14 Nr. 132. (1647. jan. 22.); Feldhoffer ezredes újoncainak Felső-Magyarországra kísérése: A 14 Nr. 60. (1638.

márc. 30.); lóbeszerzés horvát ezredeknek: uo. A 14 Nr. 56. (1639. febr. 21.)

478 Kassa ügyében: MNL OL A 14 Nr. 180. (1653. jún. 23.). Sopron kapcsán: uo. A 14 Nr. 438. (1688. jún. 12.).

479 MNL OL A 14 Nr. 164 (1652. nov. 16.).

480 MNL OL A 14 Nr. 254. (1657. jan. 14.), ás uo. Nr. 257. és Nr. 258. (1657. febr. 9. és febr. 21.).

481 MNL OL A 14 Nr. 384. (1683. dec. 6.).

482 MNL OL A 33 Nr. 55. ex 9. Mart. 1639., Nr. 200. és Nr. 212. ex 18. Jul. 1639., Nr. 243. ex 27. Nov. 1641.

483 MNL OL A 33 Nr. 226. ex 19. Jun. 1655.

484 Pl. 1644-ben Wenzel Eusebius Lobkowitz heerceg Haditanács alelnöki kinevezéséről (MNL OL A 14 Nr. 114., 1644. aug. 1.) vagy Adolf Ehrenreich Puchaim komáromi főkapitány haditanácsosi kinevezéséről (uo. A 14 Nr.

227., 1655. júl. 22.). A hírekre példa 1644-ből egy spanyol győzelemről megküldött híradás (uo. A 14 Nr. 107., 1644. jún. 17.).

485 MNL OL A 14 Nr. 149. (1651).

86

helyzetről és Rákóczi állítólagos hadba indulásáról.⁴⁸⁶ A különböző csatornákból a kancelláriára befutó erdélyi és török vonatkozású hírek előbb az uralkodói audiencián kerültek referálására, majd tájékoztatásul átküldték azokat a Haditanács elé. Ez az eljárás figyelhető meg Esterházy Miklós 1639. augusztus 4-én Kismartonból Lippay György kancellárhoz intézett levele esetében is, amely a budai vezír többek között Erdéllyel kapcsolatos lépéseiről tájékoztatott. A levél kapcsán a Magyar Kancellária javasolta az uralkodónak, hogy a katonai vonatkozású híreket közöljék a Haditanáccsal.⁴⁸⁷ Olyanra is található példa, hogy a Haditanács véleményezésre küldött át magyarországi levelet a kancelláriára, például Lónyay Zsigmond Forgách Miklóshoz 1632. március 4-én intézett levelét. Ez hátirati feljegyzéssel került áttételre a Magyar Kancelláriához, hogy arról a következő napon tegyen véleményes jelentést az uralkodónak: „Ad Cancellariam Hungaricam, dieses morgen Ihme Khayserlicher Mayestät im rath mit guetachten fürzubringen. Ex Consilio Bellico 26. Martii 1632. J[ohann] Ge[org]

Pucher.“⁴⁸⁸

Ahogy a fentiekben már jelzésre került, a Haditanács igénybe vette a Magyar Kancellária segítségét török ügyekben is, és nemcsak akkor, ha török rabok szabadon bocsátása ügyében kellett intézkedni, hanem diplomáciai jellegűekben is.⁴⁸⁹ 1642-ben a szőnyi tárgyalások előkészítése során az előző tárgyalásokhoz kapcsolódó iratokat küldenek át véleményezésre.⁴⁹⁰ Sőt néhány hónappal később, 1642 márciusában hiányzó tárgyalási anyagokat keresnek a Birodalmi Tanácsnál és az Osztrák Udvari Kancelláriánál.⁴⁹¹ A Haditanács 1642. augusztus 20-án javaslatot kért a portára induló követ instrukciója kapcsán, majd tájékoztatta Alexander Greiffenklau kinevezéséről, egyúttal ismételten véleményt kérve a követnek adandó instrukció ügyében (1642. december 24.).⁴⁹² Ahogy ez egy későbbi átiratból kiderül, elsősorban az instrukcióba beveendő legfrissebb sérelmekre volt kíváncsi a Haditanács (1643. február 24.).⁴⁹³

A tájékoztatás és információkérés nem jelenti a döntési folyamatba való érdemi bevonást is, legalábbis a magyar rendi vezetők ezen a téren általában elégedetlenek voltak. Ez tükröződik Lippay György esztergomi érsek, volt kancellár Esterházy Miklóshoz 1642. október 29-én intézett leveléből. A két legfőbb magyar rendi vezető együttműködése kellett ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen: „Ezekben a mi bőrinkben járó dolgokban csak opiniót sem kérnek mitőlünk, hanem a bellicumis azt felele a tanácsban őfelségének, hogy mikor osztán rezolválva lészen a dolog, akkor közlik velünk az állapotot. Nagyságod itélje megh, jól miveli Nagyságod ha teszen valami intimatiót őfelségének és ír is valami opiniót, ha maga nem jöhet, amelyet én is elől veszem in consilio a dolgot.”⁴⁹⁴ Önálló lépésekre ezen a téren nem nyílt lehetőség, a török ügyekben illetékes Haditanács a Magyar Kancellária közbejöttével rója meg Lippay esztergomi érseket, hogy engedély nélkül küldött a budai pasához követet. ⁴⁹⁵

Ahogy az Udvari Kamara esetében is, az együttműködésnek igen fontos területe volt az országgyűlési előterjesztések előkészítése, azok katonai vonatkozású pontjainak összeállítása, majd a rendi sérelmi iratok és válaszok megfelelő megválaszolásában nyújtott segítség. Erre

486 MNL A 14 Nr. 252. (1656. dec. 30.).

487 MNL A 33 Nr. 214. ex 12. Aug. 1639.

488 MNL OL A 14 Nr. 22. (1632. márc. 26.). A Haditanács nem eredeti levelet küldött át, hanem egy levélkivonatot.

489 Intézkedést kér négy elfogott török elengedése érdekében (MNL OL A 14 Nr. 38., 1635. nov. 13.).

490 MNL OL A 33 Nr. 4. ex 2. Jan. 1642.

491 Magyar Kancellária átirata a Birodalmi Tanácshoz és az Osztrák Udvari Kancelláriához, 1642. márc. 5. Bécs (ÖStA HHStA Türkei I. Karton 116. Konv. 1. 1642 fol. 41–44., 45–46.).

492 MNL OL A 14 Nr. 88. (1642. aug. 20.)., és uo. Nr. 90. (1642. dec. 14.).

493 MNL OL A 14 Nr. 91. (1643. febr. 24.). Talán ehhez kapcsolódik a magyar rendek részéről adandó instrukció a portai internunciusnak: „Instructio internuncio caesareo ad Portam Othomanicam mittendo, ex parte Regni Hungariae danda” (ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 116. Konv. 1. 1642 fol. 237–240.).

494 TUSOR 2015, 126. (121. sz.).

495 MNL OL A 14 Nr. 126. (1646. márc. 22.). Semleki János küldetéséről van szó.

87

vonatkozólag is több irat áll rendelkezésre, például az 1634–1635-ös, illetve az 1646–1647-es országgyűlés előkészítése, vagy az 1659-es országgyűlés tárgyalásai kapcsán.⁴⁹⁶

Bizonyos esetekben a Haditanács tehát tájékoztatott, más alkalommal véleményt kért, de arra is van példa, hogy a Haditanács irodájában elkészült fogalmazványt csupán kiadmányozásra küldött át. Így a Haditanács kancelláriáján készült a hódolt falvak ügyében a szőnyi tárgyalásokra küldött biztosok, Szelepcsényi György kancellár, Lippay Gáspár kamarelnök, Esterházy Dániel, Révay László, Tőrös János, Orossy György személynök instrukciója. Az instrukción található széljegyzet szerint az az uralkodónak történő felolvasás és jóváhagyás után került átküldésre azzal, hogy a Magyar Kancellária expediálja azt.⁴⁹⁷

A rendelkezésre álló adatok a Haditanács esetében egy kevésbé konfliktusos együttműködést mutatnak a kancelláriával. Ennek egyik oka lehetetett, hogy a magyar fél elfogadta a Haditanács kompetenciáját katonai érdésekben. De nem szabad elfeledni egy másik, sokkal prózaibb magyarázatot sem, lehet, hogy a forráshiány elfedi előlünk a valóságot.